Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)
1907-10-27 / 29. szám
„SZABADSÁG“ __________________________Szatmár, 1907. október 27. HÍ REK. 2-ik oldal. gét kivivőd. Az egész ország bízott ebben az Ígéretben, mert te tetted. Annál megdöbbentőbb az a kiábrándulás, amelyet mindenkinek okoztál, mikor ilyen kiegyeséshez hozzájárultál. A Kossuth néven helyre nem hozható csorbát ütöttél, s az országnak nem tettél szolgálatot. Mert nemcsak, hogy nem vitted közelebb az országot a gazdasági önállósághoz, hanem ellenkezőleg, közreműködtél, hogy még erősebb lánczok- kal legyünk Ausztriához bilincselve. Azok „a közjogi vívmányok“, amelyeket oly szépen kiszíneztél, lényegében mit sem érnek, mert nekünk nem papiros-vívmányokra, hanem tényleges institucziókra van szükségünk. Ahogy a Széli-féle formulából nem volt semmi haszna az országnak, a mai kormány formulái sem érnek semmit, mert azo kát a hatalom épp úgy félrelöki, amint nem vette figyelembe most azokat a jogokat, amelyeket az 1899: XXX. t.-cz. biztosított nekünk. A gazdasági önállóság kivívása helyet a gazdasági közösség körét szélesítettétek ki. Beleszólást engedtetek Ausztriának olyan kérdésekbe is, amelyeket eddig teljesen önállóan intézhettünk s kötelességet vállaltatok olyan intézkedésekre, amelyekhez Ausztriának semmi köze sem volt, s amelyekbe beleszólást engedni az osztrákoknak, hajlandó nem vagyok; s addig, amig miniszteri tárczát nem vállaltál, magad sem voltál hajlandó. A dalmát vasúti összeköttetés, mely ellen a Széli-kormány idejében oly heves harezot folytattál, most magyar pénzen épül ki, a vasúti tarifák tekintetében pedig, a kiegyezés egyenesen kiszolgáltatott bennünket Ausztriának. Beleegyeztetek abba a szégyenteljes feltételbe, hogy a magyar Dunán, Budapest mellett, az osztrák hajók osztrák lobogó alatt hajózzanak el; a tőzsdereformot osztrák parancsszó szerint csináljátok meg, s a czukor- kérdés uj rendezésével tönkretettetek a magyar czukoripart. A bank-kérdést névleg kikapcsoltátok ügyön h kieqyézéf kőmfütéfümffiÖT,''cté~áZzál az egyezséggel, hogy önálló nemzeti bank esetén a közös költségekhez való hozzájárulást aranyban vállaltátok megfizetni, az önálló nemzeti bank felállítását örökre lehetetlenné tettétek. A gazdasági kudarczot nem vallottad meg őszintén a pártnak és mikor a közjogi czip-csup eredményeket vívmányoknak igyekeztél feltüntetni, olyan ábrándokba akartad beleringatni az országot, amelyeknek megvalósítását, — a legközelebbi múlt tapasztalatain okulva — magad sem remélheted. És mindezeken felül még a kvóta felemelése iránt is kötelezettséget vállaltál. Én ezen az utón tovább nem követhetlek, mert ezen az utón Magyarország függetlensége meg nem valósítható. Minthogy a javaslatok elfogadását kabinet- és pártkérdéssé tetted, én az országos függetlenségi és 48-as pártkörből kilépek, s külön táborban, sőt ha kell, veled szemben is küzdeni fogok Magyarországnak azért a függetlenségéért, mely nekem mindig politikai programmom volt, s amelytől én még a te felvilágosításaid után sem tudok eltán- torodni. Maradok régi hived Hentaller Lajos s. k. ♦ * * Tehál arnil Henialler és az egész ország ma rosznak tart, rosznak vélte dr. Kelemen Samu is a kiegyezés előtt. Sőt lapja a Szatmárnémeti is, átkozottul rosznak tartja a kiegyezés után. Várjuk az előre bejelentett elhatározást, várjuk a lelkiismeret szavát, ami csakis a lemondás lehet. Ez élői nyilvános Ígéret szerint nincs kitérés, ha nem humbug és frázis volt az október 6-i megnyilatkozás! Ha „rejtek ajtót“ nem szokott keresni pj képviselő ur! Zászlószentelés Nyitrán. A szatmári felheczezelt közönség felvilágosítását czélozza e rövid czikk, elvégre mi hozzánk Nyitra városa igen messze van, az ott történtek alig érdekelhetik a mi olvasóinkat.! A nagykárolyi „Iparosok Lapjáéból vesszük át a következő hirt: „Lélekemelő ünnepélynek volt szintere f. . hó 13-án Nyitra városa. Ugyanis I napon szentelték fel a város előkelő polgársága és az azok alkalmazottaiból 1906. évben alakult keresztény socialista- egyesü/et remek kivitelű zászlóját. A zászlöszentelési ünnepélyen részt vett az egész megye inteligentiája kivétel nélkül. Ott láttuk Marchot Gyula főispánt, Turcsányi Ödön alispánt, a megye tisztikarát, Faschier Fe- rencz városi polgármestert, valamint a többi hatóságok fejeit. A zászlószentelést gr. Batthyány Vilmos coadiutor püspök fényes segédlettel végezte. Délelőtt fél 10 órakor indult meg a menet az egyesület kétemeletes helyiségéből, 100 tagú rendezőség vezetése alatt, a leg- példásabb rendben, hatósági segédlet nélkül s a közel 6000 főre menő tömeg példás rendben vonult fel a piaristák templomáig. A menet élén a nvitrai ön*> kéntes tüzoltó-egyesület tagjaiból alakított zenekar haladt, utána jött az egyesület tagjainak beláthatatlan tömege, a szakszervezetek nemzérillzinü zászlóikkal, élén elnökeikkel, a nyitrai ipartestület tagjai zászló alatt, Unczeitig József elnök, vezetésével a római kath. legénvegylet, az önkéntes tüzoltó-egyesület, ,a koszorús leányok vőfélyeikkel s a menet végén a zászlóanya nyoszol.vó és koszorúslányok kíséretében. Egy fél óráig tartott, mig a menet elérkezett a templomig.“ így irta meg szószerint a nagykárolyi „Iparosok Lapja“ é valóban impozáns ünnepélyt, a nélkül, hogy a nagykárolyi iparosok lapjának szerkesztője kér. socialista volna, vagy hogy „megvásárolták volna a jezsuiták.“ Kiragadtuk lapjának e szép tudósítását, hogy bemutassuk e város polgárságának, úri osztályának stb. azt, hogy más városban a közönség maga; a vezető férfiakkal egyaránt mennyire átérzi a kér. socialis egyesületek szükségességét és a társadalom érdekeibe vágó működésének előnyeit. így kell lenni ennek Szatmá- ron is és hisszük igy is lesz. Kezdi belátni e város közönsége, hogy sötét szándékú egyének voltak azok, akik felizgatták a kér. socialis egy- sülét ellen a kedélyeket. A felizgatott kedélyek lassan lecsillapodnak, mindennap több hive lesz Szatmáron is e munkásegyesületnek, befogják ismerni önön hibájukat azok, akik czéljainkat nein ismerték és hisszük, oldalunkra fognak még állani azok is, hogy egy hatalmas, megingathatlan táborba hozhassuk a munkásosztályt. Személyi hir. Ő Méltósága a püspök ur hétfőn a reggeli vonattal Budapestre utazott, hogy a kedden tartott püspöki konferen- czián részt vegyen. Nyugalmazott ezredes. Módrusi Cind- ric János cs. és kir. alezredes, az 5. gyalogezred hadkiegészítő és pótkeret zászlóalj parancsnoka e hó 1-ével nyugalomba vonult s a napokban városunkból Pozsonyba költözik, Kossuth-szobor leleplezés. A nagykárolyi Kossuth szobor bizottság ülésén a polgármester bemutatta Kallós Ede szobrászművész levelét, mely szerint tudatja, hogy a Kossuth-szobrot már vasútra adta, azonban az alapozáshoz 20-án foghat hozzá, ameny- nyiben az még el nem készült. A bizottság a polgármester indítványára kimondotta, hogy a szobrot egy e czélra készülő bódéba fogja elhelyeztetni. A szobor leleplezése csak tavasszal fog megtörténni. 25 éves jubileum. Huszonöt éve immár, hogy a Széchenyi Társulat vármegyénkben megalapittatott. E negyedszázad alatt voltak idők, midőn virágzásnak örvendett, de gyakran bizony pangással és részvétlenséggel kellett küzdenie. Most ünnepre készül, fenállásának 25-ik évét akarja megünnepelni. A részletek előkészítésével dr. Fechtel János, dr. Fejes István és dr. Kováts Gyula bízattak meg. A jubileum alkalmából emlékkönyvet adnak ki, melyet 2000 példányban bocsátanak a közönség rendelkezésére. A kerületi munkásbiztositó pénztár október 20-án tartotta első közgyűlését Szentiványi Károly elnöklete, alatt. A közgyűlés tárgyai kizárólag választások voltak, a közgyűlési kiküldöttek mindennek daczára igen csekély számban jelentek meg. Márpedig ha a tagok nem érdeklődnek a pénztár ügyei iránt, akkor ne is panaszkodjanak ellene. Tessék ott lenni mindenkinek, ahol saját érdekeikről van szó, betekinteni'a megadott jogkörükbe eső ügyekbe és akkor világosabb képet fognak nyerni arról a sokat emlegetett, sokszor méltányos sérelmekről. Ha pedig a nembánomság fog mindig ránehezedni az iparosokra, viseljék a következményeket. Mi, az iparosok lapja mást nem mondhatunk akkor, amikor láttuk a pénztár 20-iki közgyűlését. Alig volt ott 18 munkaadó iparos. A.z igazgatóság rendes tagjai lettek a munkaadók részéről: Glózer János, Vajnay Lajos és Páskuj Imre; póttag: Lé- nárd Károly. A felügyelő-bizottság tagjai lettek a munkaadók részéről: Wallon Lajos, Einhorn Márton; az alkalmazottak részéről: Varga Imre és Pers Sándor. Az országos pénztár közgyűlési kiküldöttjei lettek a munkaadók részéről: LosoncziJózsef rendes, Dinkgreve Károly, Göbl Ferencz és Vajnai Lajoá póttagok. Az alkalmazottak részéről: Troknya Sándor rendes, Varga Imre, Kulcsár László és Klein Farkas póttagok. A választott bíróságba választottak még 20 tagot. Kálvária újjáépítése. A Jézus-társasági atyák tulajdonát képező kálvária-templomot egészen újjáépítik. A régi kálváriából csupán az előrész és a két torony marad meg, a többit lebontják. Az uj templom körülbelül háromszor olyan nagy lesz, mint eddig volt. Az újjáalakításhoz a héten fogtak hozzá, melynek keresztülvitelével Vesze- lovszky Testvérek építészek bízattak meg. Bizottsági tagok választása. Városunk törvényhatósági bizottsága november 24-re tűzte ki a bizottsági tagok választását. 20 bizottsági tag jön választás alá és pedig az I. kerületben : Biki Károly, dr. Kelemen Samu, dr. Kölcsey Ferencz, Losonczy József és dr. Tanódi Márton; a II. kerületben dr. Fejes István, Lévay József, Pap Endre, Teutelbaum Herman, dr. Vajay Imre; a ül. kerületben: Osváth Elemér, Kótai Lajos, Tan- kóczi József és Virág András; a IV. kerületben : Balogh József, dr. Dómján János, Jákó Mihály, Seres István, dr. Theörseök- Károly és Wallon Ede. Ezek helyére I évre választatnak a képviselők. Ezenkívül a n. kerületben a városból eltávozott Heidelberg Imre helyére választatik egy tag, kinek mandátuma 3 év múlva jár le. A választás
