Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)

1993-12-29 / 26. szám

1993. december 29. SZABAD ÚJSÁG 7 Kisebb ráfordítással nagyobb haszon Az öntözés tudomány Nyár volt, júliusi kánikula, amikor Bar­­ta Bélával, az Öntözőgazdálkodási Ku­tatóintézet tudományos munkatársával keresztül-kasul bejártuk az intézet hida­si kísérleti telepét. Az őszi búzát és a tavaszi árpát már learatták, de a kuko­rica, a cukorrépa, a burgonya, akárcsak a többi mezei növény teljes erejében pompázott. Az aszállyal párosuló forró­ság a kultúrákon meg sem látszott, azaz mégis, de pozitív értelemben. A mele­get, a nap éltető erejét maximális mér­tékben kamatoztatták. Többek között, sőt elsősorban azért, mert mesterséges csapadék formájában a növények meg­kapták azt, amit az év első felében a természet oly szú'kmarkúan mért. A tény önmagában említést sem ér­demelne, hiszen hol öntözzenek szak­szerűen, ha nem a csapadékpótlás módszerének kutatására szakosodott tu­dományos intézetben. Ami viszont ér­dekes és tanulságos, az annak a szám­bavétele, hogy az öntözés milyen elő­nyökkel jár, s milyen hatékonysággal végezhető. \ P ígéretes hektárhozamok Az eredmények első, ötven gépelt ol­dalt meghaladó összegezése a közel­múltban készült el. Az adatok önmaguk helyett beszélnek. Az őszi búza, neve­zetesen a Hana fajta 8-9,1, a tavaszi árpa 6-7,5, a szemes kukorica 10-11,8, a cukorrépa pedig 52-67, sőt 75 tonnás hektáronkénti átlaghozamot adott. A számoknál maradva, a fajtakísérletek­ben a Pionier kukoricahibridek közül a Mirna 14,37, a Volga 14,69, a Stira pe­dig 16,2 tonnás hektárátlagot produkált. Ez utóbbi hozam alighanem abszolút csúcs Szlovákiában. Jó, jó, de ezeket a hozamokat kísér­leti telepen érték el, mondhatná valaki, s lényegében igaza lenne. De csak ad­dig, amíg nem veti össze a már említett félszáznyi oldal egyes adatait. A nyolc mezei növényt ugyanis a jövőre végző­dő négyéves kísérleti program kereté­ben termesztik úgy, hogy két trágyázási és négy öntözési módot alkalmaznak. A tápanyag-utánpótlás egyik formája ha­gyományos, ipari és szerves trágya megszokott kombinációja, középszintű műtrágyaadagokkal, míg a másik keze­lési eljárás keretében csak szerves trá­gyát alkalmaznak, szalmát, kukorica­szárat és zöldtrágyát, esetleg hígtrágyá­val kombináltan. Ebben az eljárásban a környezetkímélő szempont is szerepet játszik. Azt figyelik, hogy a műtrágya szerves trágyával való felváltása (öntö­zési feltételek mellett) milyen mértékű terméscsökkenést von maga után, és ez milyen arányban van azzal a megtaka­rítással, amit a műtrágyánál olcsóbb szerves trágya alkalmazásával érnek el. A kettő plusz négy kezelési mód kombinációjából nyolc technológiai el­járás adódik, és az említett hozamokat a legoptimálisabb kezelés — ipari és szer­ves trágya kombinációja megfelelő öntö­zési feltételek mellett — során érték el. Azokon a parcellákon, amelyeken nem öntözték a növényt, illetve igen, de a tá­panyag-utánpótlásban alkalmaztak megszorításokat, a kísérleti feltételek mellett is lényegesen kisebbek a hoza­mok. Mindez egyértelműen az öntözés előnyeit és pozitív hatását bizonyítja. Egy farmer kérdezi a társától: — Mit gondol, jól csináltam? Bizto­sítottam gazdaságomat tűzvész és jég­verés ellen. — A tüzet még csak értem — feleli a társa elgondolkozva —, de hogyan akar jégverést csinálni? A gazdasszony panaszkodik a szom­szédnak: — A maga fia mind leszedte a ker­temben a körtét. Pedig még zöld volt. — Lehetetlen gyerek! Hát nem tudta megvárni, amíg beérikf Gazduramat megszólítja jóakaró szomszédja: — Tudja-e szomszéd, hogy amikor maga nincs odahaza, a feleségének egy fiatalember szokott besegíteni? — No látja! Ez is azt bizonyítja, hogy úr vagyok — feleli öntudatosan. — Csak a paraszt műveli földjét egyedül. — Nahát, szomszéd! Mit keres ilyen későn kint a kertben? — Mit tegyek? A feleségem énekelni tanul, a fiam hegedülni, én meg az ön­uralom művészetét próbálom elsajátítani. — Vádlott! Miért lopta el a tyúkot? — Én, kérem, csak a tojást akartam el-A kiegészítő megfigyeléseknél ma­radva, nem kis jelentőségűek azok az elemzések, amelyek keretében a tápa­nyag-utánpótlás és az öntözés második, harmadik, illetve jövőre már a negyedik évben mutatkozó hatását mutatják ki. Összehasonlítások állnak rendelkezés­re, hogy a szerves trágya első évben mutatkozó negatív (hozamcsökkentő) hatását a második és a harmadik évben milyen növényeknél, milyen arányú po­zitív (hozamnövelő) hatások ellensú­lyozzák. Ugyanez miként mutatkozik meg két éven át végzett rendszeres ön­tözés, illetve hiányos vízgazdálkodás mellett. Érdekes megfigyelési eredmény például, hogy a költségtakarékosabb szerves trágya hatása a szemes kukori­cánál az első évben nem érvényesül, de a második, majd a harmadik évben a szója, és a bab hozamában kamatostul megtérül a költség. Optimális költségmegtakarítás Annak, hogy az idén keveset öntöztek a gazdaságok, elsősorban a pénzhiány volt az oka. A termelési költségek csök­kentése kivétel nélkül mindenütt szem­pont, sok helyen azonban kényszer is, mivel tartósan vagy időközönként fize­tésképtelen a mezőgazdasági üzem. Ez a helyzet is ösztönzi az Öntözőgazdál­kodási Kutatóintézetet, hogy az öntözés során számos, költségcsökkentő szem­pontot elemezzenek. Figyelik például, hogy mikor és milyen vízadagokkal leg­­kifizetőbb az öntözés, akárcsak azt is, hogy az üzemanyagokkal való takaré­koskodás jegyében a műtrágya, ponto­sabban a foszfor és a kálium kijuttatása során milyen összevont eljárások alkal­mazhatók. A cukorrépának például o­­lyan adagot adnak, hogy abból a követ­kező kultúrának, a tavaszi árpának is marad. Ugyanezt alkalmazzák a burgo­nya esetében, és az őszi búza már csak nitrogénadagot kap. Visszatérve az öntözéshez, egyértel­műen bizonyított tény, hogy a búza esetében leghatékonyabb vízutánpótlás a vetést megelőző öntözés. A nyári for­róságban és szárazságban (különösen olyan esetén, amilyen az idei is volt) az egyszeri negyven milliméteres adag ha­tékonysága a búza esetében nagyon kicsi. Aki ebben kételkedne, azt a búza gyökérzetét bemutató növényminták maradéktalanul meggyőzik. A szeptem­ber utolsó, október első hetében elve­tett búza gyökérzete optimális talajned­vesség mellett négyleveles stádiumban már 30-40 centiméter mélyre nyúlik, a tél beállta előtt pedig a 60-70, sőt eseten­ként a száz centiméteres mélységet is eléri. Az ilyen gyökérzet másodlagos gyökerei 30-50 centiméteres mélységbe nyúlnak. Március végéig a gyökértörzs 110 centiméter mélységig hatol, szárba­­szökés idején pedig 1,5-2 méter mélyre — ekkor a másodlagos gyökerek már 70- 100 centiméter mélységig fejlődnek ki. A logika egyszerű. Minél mélyebbre nyúlik a gyökér, a növény annál több víztartalékot talál. Ezért jó, ha vetéskor a talaj felső, 40-50 centiméteres rétege a gyökér fejlődéséhez elegendő vizet tartalmaz. Ez a nedvesség ugyanis még további 10-20 centiméteres réteget ké­pes átitatni, biztosítva ezzel a gyökérzet őszi fejlődéséhez az optimális íeltétele­venni, de a tyúk olyan nagyon könyör­­gött, hogy ne válasszam el a gyerekei­től!... Gazdaviccek A cipész meséli barátjának: — Édesanyám azt akarta, hogy sza­bó legyek, de édesapám tanácsára ci­pész lettem. Szerencsémre! Képzelje, amióta dolgozom, még senki sem jött utánam, hogy kabátot varrják neki. Mint szabó, akár éhen is halhattam volna. — Jancsi! Mit adtál a tehenednek, amikor beteg volt? — Egy vödör vizet, egy kevés dará­val, ecettel és ricinusolajjal. — Egy hét után, amikor a két jóba­rát ismét találkozik: — Ide figyelj, Jancsi! A tehenemen nem segített az orvosságod. Elpusztult. — Az enyém is... A szövetkezet elnöke méltatlankodik: — Rosszul gazdálkodunk, a fejésho­­zam alacsony, a seitések nem híznak, ta­karmány nincs, a tagság fele lop... két. Ebben rejlik a búza vetését mege­lőző öntözés jelentősége. A tavaszi árpa gyökere már csak 60-100 centimé­teres mélységig hatol le, ezért a növény hatékony öntözése más szempontok fi­gyelembevételét igényli, és ugyanez mondható el a többi növénnyel kapcso­latosan is. Növényvédelem „biopermettel” Ennyiből már egyértelmű, hogy csak öntözni nem elég. Takarékos világunk­ban, amikor minden korona többletkia­dás számít, a mesterséges vízadagolás során rengeteg szempontot kell figye­lembe venni. Erre pedig csak az képes, aki az öntözés mellékhatásait is ismeri. Például az öntözés és a búzaszem ma­lomipari értéke, sikértartalma, vagy az árpa öntözése és a termés söripari érté­ke közötti összefüggést. Nem érdekte­len összevetni például az öntözési költ­ségeket, a nagyobb hozam adta pénztöbbletet és a csapadékpótlás okozta növénybetegségekkel szembeni védekezés költségeit. Mivel az öntözés gyakorisága és a növénybetegségek között párhuzamos az összefüggés, a növényvédő szerek pedig nem a legolcsóbbak, sőt nagyon is sokba kerülnek, az intézet újabb megfigyeléseket vett fel programjába. Azt is elemzik, hogy melyik növénynél milyen hatékonysággal helyettesíthetők a kémiai készítmények a „biopermettel" — vízzel hígított biokomposzttal, ponto­sabban a kilúgozott hatóanyagokkal dú­sított vízzel. Ugyancsak a költségek csök­kentését célozzák azok a megfigyelések, amelyek keretében az öntözött feltételek mellett termesztett búza, árpa optimális sűrűségét igyekeznek megtalálni. Azt fi­gyelik, hogy ritkább növényállomány mellett milyen összefüggés van az öntö­zési költség, a hozam és a növényvédel­mi kiadások között. Nem volt, nem is lehet célunk, hogy az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet megfigyeléseinek eredményeit szakdol­gozat keretében adjuk közre. Barta Béla kandidátus segítségével azt igyekeztünk érzékeltetni, hogy a hatékony öntözés­nek milyen számtalan összefüggése van. A csapadékpótlás során milyen szempontok játszanak szerepet. Érde­kelte a riportert, ami minden bizonnyal a földműveseket is, hogy a rengeteg is­meret miként kerül a gyakorlatba, miután véget ért a kevés haszonnal járó tanfolya­mok, szemináriumok kora. Megoldást je­lentenének a növények hatékony öntö­zésére kidolgoztatott programok, de ezek megfizetésére a földműveseknek nincs pénzük. így marad a remény, hogy az in­tézet győzi erővel (no meg anyagiakkal) a termesztéstechnológiai utasítások kia­dását, amelyekben egy-egy növénnyel kapcsolatban a legújabb megfigyelések eredményeit összegezik. Pontosabban mondva, a földművesek széles tábora számára is elérhetővé, olvashatóvá teszik mindazt, amit a megfigyelések eredmé­nyeit összegező dolgozatok sűrítve tar­talmaznak. Barta Béla egy csokornyit mutatott a Nyugaton megjelentetett ter­mesztéstechnológiai utasításokból. Szí­nesek, mondanivalójukat grafikonokkal, képekkel egészítik ki. Ilyenéit készül­nek ők is kiadni. EGRI FERENC A jelenlévők felháborodva szólítják fel az elnököt, hogy vonja vissza a sértő szavakat. — Jó, jó — enged az elnök a köve­telésnek. — A tagság fele nem lop. A választási kampány heteiben meg­látogatja a gazdát az egyik jelölt. Ha rá szavaz, ígéri, rendet csinál a régi kor­mánnyal. — Nos, én épp ezt nem szeretném — feleli a farmer. — Miért? Maga elégedett a mostani kormánnyal? — Elégedett éppen nem vagyok, de annyit tudok, hogy a frissen vásárolt sovány disznó kétszer annyit zabái, mint amelyiket már felhizlaltam. Turista látogat a faluba, s figyeli, amint a gesztenyefa alját leteregetik ponyvával. — Miért csinálják? — kérdezi a he­lyiektől. — így takarítjuk be a termést — ma­gyarázzák. — Ha fújni fog a szél, a gesztenyék lehullanak a ponyvára, és mi összeszedjük. — Értem — feleli a turista. — De mi lesz, ha nem fúj a szél? — Akkor gyenge lesz a termés. Agrárhírek Kengurupecsenye Ausztrália Új-Dél-Wales államának lakossága egyre jobban megkedveli a friss kenguruhúst. A nagyobb áruházak húsrészlegeinek polcairól e csemege már nem hiányozhat. Ugyanitt készételeket is kínálnak, mint például „kenguruburgert", kenguruhúst párolva, sült kengurulábat, kengurufarok-levest. A kenguruhús — szól a hír — a vadhús ízére emlékeztet, és sok fehérjét tartalmaz. A kenguruhús iránti érdeklődést növeli elfogadható ára, s ennek is köszönhetően a piacon felveszi a versenyt a nagyobb hagyománnyal rendelkező bárány- és mar­hahússal. Étlapok — sültmáj nélkül A svájci állatvédők egyesülete elhatározta, hogy parlamenti törvénnyel tiltatja meg a liba- és kacsamáj importját, valamint forgalmazását. Történt ugyanis, hogy a televízióban bemutatták a libák-kacsák tömésének és feldolgozásának techno­lógiáját, s az állatvédők ezt a szárnyasok kínzásának minősítették. Arról, hogy miként döntött a parlament, nem szól a hír, de az kiderül belőle, hogy biztos ami biztos alapon, no meg vendégeik megtartása érdekében, több étterem átmenetileg kihagyta étlapjáról a liba- és kacsamájból készült specialitásokat. Jó a rosszban Négy évvel ezelőtt személyenként évente átlagosan közel kilencven kilogramm húst fogyasztottunk. Azóta alaposan megváltozott az ízlésünk. Személyenként húsz kilogrammal csökkent húsfogyasztásunk. Sőt, nemcsak húsból (v)eszünk keveseb­bet, hanem évről évre kevesebb tejjel és tejtermékkel is beérjük. Annak, aki ezt negatívumként könyveli el, s ezért is a mezőgazdaság hatéko­nyabb támogatását szorgalmazza, hogy olcsóbban juthassunk hozzá a húshoz, tej­hez és a tejtermékekhez, szolgáljanak intelmül (esetleg megnyugtatásul) a Vegetá­riánusok Társasága vezető tisztségviselőjének nézetei. A sertéshús, tojás, tej és a tejtermékek nagy mennyiségben tartalmaznak állati zsiradékot, amely szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedéseket, vala­mint anyagcserezavarokat okoz. Ha az állam dotálni fogja az állattenyésztést, ak­kor először az állatok drága takarmányát, másodszor pedig az emberek gyógyítását fogja fizetni. Ezért nem az állattenyésztést, hanem a gyümölcs, a zöldség, a gabona és a hüvelyesek termesztését kell támogatni. A szakbizottság vezetője a sertéshús- és a tejfogyasztás csökkenését egész­ségügyi szempontból pozitív tényként könyveli el, a támogatások pártfogóit és szószólóit (szerinte) a hús- és a tejiparral közös gazdasági érdekek fűzik össze. Ezek után merje kifogásolni valaki, hogy a mezőgazdaság kevés támogatást kap. Iszogatunk Ha mértékkel tesszük, ráadásul szilveszterkor, nem érheti szó a ház elejét. Sajnos, akadnak, akik egy évben több, sőt sok szilvesztert tartanak. Isznak, iszogatnak, s nem is keveset. így aztán az egy személyre jutó szlovákiai alkoholfogyasztás két­szerese a csehországinak. Azt is elárulja a felmérés, hogy aki iszik, az nem nagyon válogat — bor, sör, pálinka egyre megy. Ösztönzően hathatna a mértéktartásra, hogy a háztartások üdítőitalokra ötször kevesebbet költenek, mint alkoholra. A hollandoknak más a véleményük Hollandiában emlékművet emeltek a tehénnek. Nem annak, amelyik a rekordmeny­­nyiségű tejet adja, sőt annak sem, amelyikkel a legnagyobb napi súlygyarapodást érték el. Az emlékművel egyszerűen a tejet adó állatot tisztelték meg. A tej, vala­mint a tejből készülő tejföl, vaj és sajt olyan fontos emberi táplálék, hogy — a hollandok szerint — megér egy emlékművet. Szilveszteri válogatás Akinek nem inge, ne vegye magára! Az élelmiszert, főleg tejet és tejtermékeket, húst és húskészítményeket árusító boltok tulajdonosai a zöldségárusokkal közösen elhatározták, hogy az új évben felveszik rendes arcbőrüket. A bocskorbőrnek is beillő vastag már kínszenvedés a számukra. Ezentúl a kedves asszonyom, uram, parancsára, méltóztatik, valamint mégis, talán még ezt vevőbódító szavakhoz mérsékeltebb árakat is tálalnak. Ezt úgy érik el, hogy az élelmiszer-ipari üzemek, földművesek és zöldségtermesztők áraira kisebb nyereséget számítanak. Megtörténhet ugyanis, hogy szilveszteri fo­gadalomként a kormány is új életet kezd, s betartva ígéretét, a decemberre jelzett felmérést a kereskedelem jogos-jogtalan nyereségéről, jobb későn, mint soha ala­pon elvégezteti. * ★ ★ Percekkel az óévet záró gong után összeül a mezőgazdasági szövetkezeti elnökök és állami gazdasági igazgatók országos értekezlete. Név szerint azokat hívták meg, akik szentül vallják, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat. Arra még csak nem is gondolnak, hogy a kis halak holdfényes éjszakákon nem királyfiról álmodnak, hanem elfogyasztott nagy halakról. A szervezők remélik, hogy a szilveszteri han­gulatban a meghívottak aláírnak egy kötelezvényt, miszerint nehézségek és akadá­lyok gördítése nélkül fogják magánhasználatba adni a földeket. Ha a kérelmező óhajtja, még az egyéves várakozási időről is megfeledkeznek, a vagyonrészek fe­jében kiadott gépek, eszközök árát pedig emberien határozzák meg. A jóságtól meghatódva a vagyonrészek tulajdonosai a tolerancia és a mértéktartás mellett kö­telezték el magukat. Rájöttek arra, hogy a vagyonrészt adó és kérő vitájából a leg­nagyobb halak, az ügyvédek lakmároznak. * * ★ Ez elment vadászni, ez meglőtte... Ha ismerős a játék, felejtsék el, mert januártól az élelmiszerek világában másként szól: Ez elkészítette, ez szállította a boltba, ez árulta, ez ellenőrizte a minőséget... az első három pedig megette. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen ahogy a barna medve szőre esetenként fekete, a fehér bor sárga, a vörös orr pedig lila színű, úgy az sem törvényszerű, hogy a minő­séghibás, lejárt szavatossági idejű és az egészségre káros élelmiszereket a vásár­lóknak kell megenniük. Fogyasszák el azok, akik feltálalták, határoztak az élelmi­szerek minőségének ellenőrzésére hivatottak. így 1994-ben már nem pénzbírsá­gokat fognak kiróni — a forgalomból kivont, nem megfelelő élelmiszerekből az előállító, szállító és forgalmazó számára lukulluszi lakomákat szerveznek. Kivilá­gos kivirradtig, amíg az érdekeltek torkán nem akad a falat. * * ★ Értesüléseink szerint az új évben megélénkül a használtautó-piac. A legújabb nyu­gati, tengerentúli és japán csodaautókat fogják árulni. Azokat, amelyeket egy-két éve csillagászati áron a „gazdagodj-meg-estéről-reggelre" kereskedők vásároltak a gyerekeiknek. Abból a pénzből, amit az élelmiszer-ipari üzemektől, földművesek­től „vásárolt" termékekért „elfelejtettek" kifizetni. Az autókat most eladják, és az értük kapott pénzből kifizetik adósságaikat. Történt ugyanis, hogy a takar­mánykeverő elment a mezőgazdasági üzembe, s kérte, fizessék ki tartozásukat. Ez utóbbi hasonló kéréssel fordult az élelmiszer-ipari üzemhez, az pedig a kereske­dőhöz. Ő erre fityiszt mutatott, és jót nevetett. Ráadásul megnyugodott, mert a pénzt kérők nem is őt szidták, hanem a jó édes anyukáját. Vesztére, mert a be­csületes kereskedők, az élelmiszer-ipari és a mezőgazdasági üzemek vezetői elha­tározták, hogy az adósok névsorát nyilvánosságra hozzák. Hadd tudja meg min­denki, kik azok, akik a mások pénzén rázzák a rongyot. Ez majd talán hat, no meg a fel-felröppenő (rém)hírek, hogy az ilyen adósságot bűntettnek minősítik. -ef-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents