Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)
1993-11-03 / 18. szám
1993. november 3. SZABAD ÚJSÁG További létszámcsökkentések Fizetésemelésre várva... Lapunk legutóbbi számában részletesebben foglalkoztunk a mezőgazdasági állami vállalatok gazdálkodásának néhány összetevőjével az idei év első hat hónapjára vonatkozólag. ígéretünkhöz hfven most a szövetkezetek viszonylatában elemezzük 1993 első félévének néhány mutatóját. A dolgozók száma (szövetkezetek) Járás 1992. VI. 30. 1993. VI. 30. Különbség Calánta 6040 4680-1360 Nyitra 7486 6283-1203 Léva 7008 5839-1169 Rimaszombat 5546 4412-1134 Érsekújvár 7107 6246-861 Komárom 7413 6571-842 Liptószentmiklós 3922 3139-783 Dunaszerdahely 5808 5042-766 Homonna 3922 3162-760 Nagytapolcsány 5398 4761-637 Pozsony-vidék 3599 2978-621 Nagykürtös 4628 4028-600 Alsókubin 3299 3893 594 Igló 2592 2663 71 Kábelkapcsolat a tejúttal... Mint magzatot a köldökzsinór az anyával, úgy köt vagy fél éve engem is össze egy kábel a tejúttal, illetve az űrben keringő műholdakkal. Kitágult számomra az égbolt, mióta bekapcsolódtam a komáromi kábeltelevízió-hálózatba. Kíváncsi lettem, hogy vajon kinek is köszönhető mindez, és hol tart most az akció. Hosszabb telefonálgatás után sikerült elérnem Nagy Tivadar mérnököt, aki a kezdetekről a következőket mondta: — A helyi kábeltelevízió kiépítésének gondolata már három-negy évvel ezelőtt felmerült, és jelenleg kezd beteljesülni, mint egyik áfmom a sok közül. A rendszerváltás után a komáromi önkormányzat újra felvetette a gondolatát. Alakult egy bizottság ennek kivitelezésére, amelynek én is tagja lettem. Kiutaztunk a Hannover melletti kisvárosban található FUBA céghez, amelynek technológiája világszínvonalú. Precizitásuk és hosszú múltra visszatekintő megbízhatóságuk miatt döntöttünk úgy, hogy az o rendszerüket alkalmazzuk, így az antennarendszer és a fővezeték kábelei eredeti német gyártmányok, csupán a lakótömbök hálózatánál használtunk hazai, szlovák kábeleket, amelyek viszont minden tekintetben megfelelnek a normáknak. Elmondhatom, hogy a város és a cégünk is jól járt, hiszen széles környéken az elsők között vagyunk, és 1993 végére szeretnénk ellátni műsorral a lakótelepek nagy részét! Mindenkihez eljutunk, aki ezt igényli. — Hogyan tudnád meggyőzni a parabolaantenna-tulajdonosokat a Kábeltelevíziózás előnyeiről? — Vannak olyan adások, amelyek a jelenlegi parabolaantennákkal nagyobb átalakítás nélkül nem foghatók. Aztán a parabolarendszerek viszonylag rövid életűek, míg a mi rendszerünk, mondhatnám, örökös, és rendszeresen végezzük a karbantartást és a felújítást is. Rendszerünk segítségével már most nagyban bővíthető a programok száma, hiszen mi nyolc műsort közvetítünk. Lehetőségeink szinte korlátlanok, az adások száma akár 35-ig is bővíthető. — Nem kerülhető meg a manapság legdivatosabb kérdés sem. Mindez mennyiért? — A próbaidő lejárta után kellett befizetni eredetileg az egyszeri ezer koronát és utána havonta 39 korona bérleti dijat, amiből 35 a miénk, 4 a postát illeti, és bármilyen fizetési forma — a betétszámlás is — elfogadott. Sajnos, jelenleg úgy néz ki, hogy némileg módosítani kell az árat, mivel kénytelenek voltunk beszámítani a devalvációt és a forgalmi adót, amelyekkel megtoldva 1167 korona jön ki. Ha valaki komolyan utánaszámol, rá kell jönnie, hogy még így sem jár rosszul... — Itt is biztosan lesznek olyanok, akik nem akarnak vagy nem tudnak fizetni. Ők leesnek a tejútról? — Nem fogod elhinni, de a kispénzűekkel nincs annyi bajunk, mint a spekulánsokkal, akik azt hiszik, hogy a többiek kárára ingyen nézhetik a műsort. Nos, tőlük rövid időn belül elköszönünk. Megvan ugyanis a módszerünk arra, hogy kábeleinket lekössük a központi hálózatról. — Akasztják már a hóhért, azaz te már lógsz a kábelen? — Nem. Sajnos úgy néz ki, hogy az utolsók között leszek, akikhez a kábel elér. Ennek persze nem az az oka, hogy hamarabb nem szeretném, hanem az, hogy bizonyos rendszer szerint építjük a hálózatot, és a tömbházak előnyt élveznek. Szerencsére az érdeklődés nagy, van ahol száz százalék, de szinte mindenütt megvan a 60- 70 százalék. Utoljára maradnak a családi házak, ahol bizonyos jogi, területi problémák is adódhatnak. Én is ezek közé tartozom. — Más városokból, településekről nincs érdeklődés a kábeltévé iránt? — Több városból volt már érdeklődő, csak hát mint mindennek, ennek is anyagi akadályai vannak. Megjelent a konkurencia is — több cég belekezdett az akcióba, mert azt hitték, hogy azonnal óriási haszonnal jár. Saját tapasztalatból mondom, hogy ez nem így van. Itt csak hosszú távon lehet gondolkodni. — A kábel már megvan, de akkor volna igazi, ha a helyi műsort is szállítaná. Vannak ilyen tervek? — Hogyne, csak egyelőre nincs meg rá az engedély, és míg az nincs meg, addig nem tudjuk elindítani a helyi kétnyelvű műsort. Sajnos a jelenlegi helyzetben semmibe sem szabad belevágni addig, amíg az összes jogi kérdés nincs tisztázva. Van egy csomó előírás, amit be kell tartani ahhoz, hogy sugározhassunk. Természetesen dolgozom az ügyön, és remélem, hamarosan jelentkezünk a helyi adással is. — Úgy legyen! BEKE |STVÁN Vállalkozás külföldi tőkebevonással Ismerjük meg a játékszabályokat! Ezek közül az egyik legjellemzőbb — sajnos — a létszámcsökkentés. Szlovákia szinte valamennyi járásában kevesebb lett a szövetkezeti dolgozó az előző év első félévéhez viszonyítva. A legjelentősebb csökkentést a Calántai, a Nyitrai, a Lévai, a Rimaszombati, az Érsekújvári, valamint a Komáromi járásban könyvelték el. S úgyszólván alig hi-Érdekesen alakultak azok a mutatók is, amelyek azt fejezik ki, hogy a szövetkezetekben hány hektárnyi terület jut egy-egy dolgozóra. Az előző táblázathoz viszonyítva most természetesen általában növekedésről van szó, vagyis magyarán: a szövetkezetekben dolgozóknak ma már nagyobb területet kell megművelniük, mint egy évvel korábban. Ilyen szempontból a legnagyobb „előrelépést" a Csacai járásban érték el. Az értékelt 914 szövetkezetből 1993. január 1-jére vonatkozólag 440 mutatott ki fizetésképtelenséget. A félév folyamán azután tovább növekedett a hiány, s június végén már 500 szövetkezet volt fizetésképtelen. A mínusz 2,86 milliárd koronát jelent! Az első félévben tehát 26 százalékkal — 0,59 milliárd korona — növekedett a fizetésképtelenség Szlovákia szövetkezeteiben. Érdekes megfigyelni, hogy az egyes járásokban hogyan alakultak a havi átlagkeresetek. A legjelentősebb fizetésehető, hogy az Alsókubini és az Iglói járás szövetkezeteiben ez év első hat hónapjában többen dolgoztak, mint az előző év hasonló időszakában. Az ország éléskamrájának nevezett Dunaszerdahelyi járásban 266-tal lett kevesebb a szövetkezeti dolgozók száma ebben az évben. Amíg 1992 első felében 12,5 hektár mezőgazdasági földterület jutott egy szövetkezeti dolgozóra, addig egy évvel később ez a terület 18,6 hektár lett. A fentiekben említettük, hogy az Alsókubini járásban több lett a szövetkezeti dolgozó, mint egy évvel korábban volt. Ebből adódóan ez a járás az egyedüli, ahol most már átlagosan kisebb földterület jut egy dolgozóra a szövetkezetekben, mint 1992 első félévében. melés a Liptószentmiklósi járásban volt. Ott 1112 koronával magasabb a szövetkezeti dolgozók havi átlagkeresete, mint egy évvel korábban volt. Igaz, akkor mindössze 3181 korona volt az átlag, míg mondjuk a Dunaszerdahelyi járásban 3872 korona. A Komáromi járásban 21 (!) koronával lett több a havi átlagfizetés 1993 első félévében. Ez pedig valóban elgondolkodtató — de ugyanakkor szomorú — adat. De hát még mindig jobb, mint ha mínusz előjelű lenne a mutató... A joint venture külföldi résztvevőjét mindenekelőtt pályázat útján kell kiválasztani. A mi körülményeink között azonban a joint venture megkötésének egyéb formái is ismertek. Mindegyik más-más játékszabályok alapján működik, ezekről szeretnénk az alábbiakban részletesebben szólni. A joint venture összes szabálya kötelező érvényű, amelyeket nem lehet megkerülni, megváltoztatni, esetleg más irányba terelni. A versenytárgyalást a tervezet elkészültét követő meghatározott időn belül az állami vagyonnal gazdálkodó szervezeten kívül a privatizációban érdekelt más államigazgatási szerv is kiírhatja: az alapító, az SZK Privatizációs Minisztériuma, az SZK Nemzeti Vagyonalapja stb. A játékszabályok azt is meghatározzák, hogy a versenytárgyalás kiírói az alapítóval való megegyezést követően az ő nevében és költségére más szervezetet (tanácsadói testület, bank stb.) kérjenek fel valamely tevékenység elvégzésére, esetleg az egész versenytárgyalás lefolytatására. Az alapító ugyanakkor úgy határozza meg a kiválasztás feltételeit, hogy a szolgáltatás kívánt technikai és szakmai színvonala biztosítva legyen. Amit tudni kell A nyilvános versenytárgyalás megvalósításának többféle módja ismert, de minden esetben be kell tartani a fent említett szabályokat és utasításokat. Az egyik legfontosabb szabály, hogy a verseny kiírója az érdeklődők kérvénye alapján köteles értesíteni azokat a versenyfeltételeiről. Fel kell tüntetnie mindazokat a tényeket és információkat, amelyeket nem lehet megkerülni, kihagyni, mert a külföldi éreklődők minden esetben kérni fogják. A tájékoztatás általában a fő termékekre és szolgáltatásokra, a tevékenységi körre, a piacokra, a terjesztői hálózatra, a fő szállítókra, a védjegyre, a szabadalmakra, az alkalmazottak számára és összetételére, a kutatómunkára és a fejlesztésre, a környezetre gyakorolt hatásokra, a szerkezeti felépítésre, valamint a vagyon nagyságára vonatkozik. A szervezetnek az eladásra szánt rész, illetve részvények nagyságrendjét is nyilvánosságra kell hoznia. A verseny kiírójának a felsorolt adatokat időben az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátania, tájékoztatnia kell továbbá az árról, a fizetés módjáról, az adatok kiegészítésének lehetőségeiről stb. Útbaigazítást kell adnia magáról a versenytárgyalásról, annak helyéről, módjáról, idejéről, az ajánlatok megtételének határidejéről, a foglaló nagyságáról, letétbe helyezéséről, a javaslatok megtárgyalásának módjáról, a pályázat eredményéről, a vállalat megtekintésének lehetőségeiről, a diszkrécióról és a megszerzett információkkal való visszaélések kizárásáról. Valós információk A fentiekben néhány alapvető szabályra hívtuk fel a figyelmet, amelyek a külföldi tőkebevonású együttműködések esetén kötelező érvényűek. A leendő külföldi partnerek számára ez természetes. A privatizációban részt vevő hazai szervezetek képviselői számára felesleges tehernek tűnhetnek, de ez téves nézet. Amennyiben a tárgyalópartner, a szervezet képviselője idejében és következetes elkészíti a tájékoztatást, a további közös tárgyalásokat teszi gördülékenyebbé. Az említett információk jelentős része a társasági vagy alapító szerződések elkészítése során is hasznosnak bizonyul. Hiányukban már csírájában meghiúsulhat a küldöldi szerződés. Nem kell tehát sajnálni az időt az alapos előkészületekre, mert a befektetett munka megtérül. Az adott vállalatról készült, valós tényekre támaszkodó, mindenre kiterjedő tájékoztatás a kölcsönös bizalom és megbízhatóság alapja, amelyre a külföldi — hangsúlyozzuk: korrekt és tisztességes — partner sokat ad. A külföldi vállalkozások esetében ugyanis egyáltalán nem érvényes a mondás: minden jó, ha a vége jó. Itt már a jó indulás a sikeres, biztató együtműködés meghatározója lehet. Az együttműködés alapelvéről van tehát szó, amelyet minden, külföldi tőkebevonású kereskedelmi szervezetnek, illetve válllalatnak tiszteletben kell tartania a joint venture megkötésekor. (hn) Havi átlagkereset — Sk (szövetkezetek) Járás 1992. VI. 30. 1993. VI. 30. Különbség Privigye 3986 4813 827 Dunaszerdahely 3872 4578 706 Komárom 3637 3658 210) Pozsony-vidék 3352 4385 1033 Besztercebánya 3332 4381 1049 Érsekújvár 3109 3737 628 Losonc 3194 3855 661 Liptószentmiklós 3181 4293 1112 Calánta 3097 4145 1048 Rimaszombat 3086 3652 566 Kassa-vidék 3057 4097 1040 Léva 2983 3798 815 Nagykürtös 2926 3798 872 Rozsnyó 2906 3759 853 Tőketerebes 2646 3309 663 A szlovákiai mezőgazdaság helyze- reséget az első félévben. S ha ebbe alátét nagyon kifejezően jellemzi az a posabban belegondolunk, érthetőbbé tény, hogy mindössze 33 szövetkezet, válik a jelenlegi mezőgazdasági válság, valamint 19 állami gazdaság ért el nye- (sb) Szentháromságszobor Érsekújvár főterén Visszakerült a Szentháromság-szobor Érsekújvár főterére. A figyelemre méltó alkotás eredeti változata 1740 óta gazdagította a város arculatát és történelmét. Emlékeztetett az 1739- 40-ben pusztító tűzként támadó pestisjárványra, amely Istennek hála, nem tizedelte meg Érsekújvár lakosságát. Mivel az eredeti szoborcsoport már régóta nem volt restaurálható állapotban, új szobrot készítettek, amely az eredeti pontos mása. Ezt október 24-én avatta, ill. szentelte fel Csanda Endre, Érsekújvár polgármestere és Ián Sokol, Szlovákia metropolitája, a nagyszombati főegyházmegye érseke. Szolgáljon e homokkőből készült emlékmű mindannyiunk lelki támaszául, erősítse hitünket, és tegye nemesebbé embertársaink iránti érzelmeinket! ZALABA ZSUZSANNA Az egy dolgozóra jutó földterület — hektárban (szövetkezetek) Járás 1992. VI. 30. 1993. VI. 30. Különbség Csaca 12,5 18,6 6,1 Rozsnyó 13,5 16,7 3,2 Zsolna 9,8 12,7 2,9 Homonna 11,5 14,2 2,7 Liptószentmiklós 11,0 13,4 2,4 Caramszentkereszt 12,2 14,6 2,4 Bártfa 11,3 13,6 2,3 Zólyom 11,8 13,8 2,0 Rimaszombat 10,6 12,5 1,9 Galánta 8,7 10,5 1,8 Érsekújvár 10,1 11,8 1,7 Pozsony-vidék 10,6 12,2 1,6 Tőketerebes 11,9 13,5 1,6 Losonc 12,2 13,7 1,5 Komárom 8,0 9,0 1,0 Dunaszerdahely 8,3 9,2 0,9 Alsókubin 16,4 15,2-1,1
