Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)
1993-11-17 / 20. szám
1993. november 17. SZABAD ÚJSÁG 11 Magyarok Csehszlovákiában Nehéz örökség A budapesti Teleki-alapítvány és a Rákóczi Szövetség által szervezett, a csehországi és szlovákiai magyarság történetével foglalkozó találkozón szinte valamennyi szlovákiai magyar történész jelen volt. A legtöbb előadás és hozzászólás a kutatási eredmények ismertetésére és a problémák feltárására helyezte a hangsúlyt, s felhívta a figyelmet az eddig elhanyagolt területekre, a vizsgálódás fehér foltjaira. KISS GY. CSABA, a Közép-Európa Intézet igazgatója a történészek feladatát az ismerethiány pótlásában jelölte meg. A múltat illúziók nélkül kell látni és láttatni, és nem szabad hagyni, hogy a felelőtlenség még több kárt okozzon. E szaktudományt általánosan elfogadott mérce alapján, a politikai irányzatoktól és a napi igényektől függetlenül kell művelni — máskülönben nem lehet megérteni és megírni Közép-Európa igaz történetét. DOBOSSY LÁSZLÓ egyetemi tanár, azok nevében szólt, akik szemtanúi voltak annak a pillanatnak, amikor az első Csehszlovák Köztársaság megszületett, amelyről Peéry Rezső azt mondta, hogy a kisebbségi magyarok ebben az államban alulról szagolták a demokráciát. Később még fontosnak tartotta megemlíteni a prágai magyar helyőrség 1918-as történetének kutatását. A magyar katonák ugyanis akkor megtagadták a parancs teljesítését, és nem voltak hajlandók fegyvert használni a csehek ellen — ez lehetővé tette Csehszlovákia kikiáltását. SZARKA LÁSZLÓ történész Václav Havel egy nappal korábbi intelmével kezdte előadását. Azt, hogy a masaryki köztársaságnak nem sikerült polgári alapon megszervezni ezt az államot, mutatja annak megsemmisülése is. A cseh és szlovák történészi megközelítés fátumszerű, s nem ismer alternatívákat. Ez a szemlélet szűkítő, és nem adhat választ arra a kérdésre sem, hogy miképp került ez az ország a kisantant kényszerpályájára, miért csak 1938- ban dolgozta ki a kisebbségi statútumot... A jelenlegi helyzetben a legfontosabb egy forráskiadvány közzététele lenne, amely tartalmazná a történelmi Magyarország felbomlására és a békekonferenciára vonatkozó összes dokumentumot. De hasonlóképpen kellene feldolgozni a Srobár-féle teljhatalmú minisztérium magyar vonatkozású iratanyagát is. Nincs kutatója a viszonylag stabil nyelvhatámak, és az asszimilációt sem kutatta alaposan még senki. A helytörténetírás fellendítését pályázatok kiírásával kellene elősegíteni. A budapesti PALOTÁS ZOLTÁN Szlovákia déli határával foglalkozott, egészen újszerű módon. „Amikor Szlovákia déli határáról szólunk, nem a politikai-műszaki vonal az érdekes, hanem az, ami túl maradt rajta; hogy mit vesztett a magyar etnikum, a magyar nyelvterület északon: az volt a leghomogénebb, legnépesebb elszakított nemzetrész, amely a magyarság fő településterületével centrálisán összefügg. Nem véletlen, hogy ezt a geopolitikai-A londoni kormányzati negyed központjában, a Downing Streettői egy ugrásra, ám három méterre a föld alatt található egy, az útikönyvekben nem feltétlenül három csillaggal jelölt „kötelező", de annál izgalmasabb látványosság: a Háborús kabinet termei. A kis- és közepes méretű szobákból álló bunkerlabirintust 1938 nyarán építették ki, hogy a várható légitámadások idején föld alatti munkalehetőséget, szállást nyújtson a háborús kabinetnek és a brit fegyveres erők vezérkari főnökségének. Míg a kabinetszobák eredetileg csak három helyiségből álltak, 1939-re lényegében a ma látható tizenkilenc irodára és hálószobára bővítették ki. 1939. augusztus 27-ére, egy héttel a Németország elleni hadüzenet előtt készült el, és egészen 1945 szeptemberéig, Japán kapitulációjáig „üzemelt". A bunker információs központként is szolgált a stratégiai tervező és felderítő stáb számára. 1940-ben, a német invázió veszélyének csúcspontján a hadsereg főparancsnokának és munkatársainak is biztosítottak itt szobákat. A háború végét a bunker legtöbb terme sértetlenül élte meg, ennek ellenére eredeti állapotában csak 1984-lag legfontosabb magyar kisebbséget támadták a legádázabban, a legnagyobb céltudatossággal és a legnagyobb eredményességgel." KOVÁCS ÉVA szociológus, aki a kassai zsidósággal foglalkozott, megnyugvásának adott hangot, hogy szlovák kollégáival, szakmai kérdésekben higgadt kapcsolatot tudott kiépíteni. Kassai kutatásának kudarcai szakmai jellegűek voltak. A források, nevezetesen a népszámlálási adatok a két világháború között nem vallanak tényleges identitásról. A felekezeti hovatartozás változásai sem értelmezhetők úgy, mintha etnikai változásokról lenne szó. így a ma használt szociológiai modellek nem sokat érnek. Szükség lenne egy interkulturális modellre, amely mindezeket a tapasztalatokat és jelenségeket ötvözné. POPÉLY GYULA pozsonyi történész legszögezte, csehszlovákiai magyar történetírás nincs, csak történetírók vannak, de mindenképpen meg kell teremteni ennek intézményes kereteit, hogy a kutatás rendszeresen és szakszerűen folyjon. Majd a már évekkel ezelőtt általa kidolgozott csoportosítást ismertette, mely az adott téma keretén belül lehetővé tenné az egyes területek kutatását, és átfogná a csehszlovákiai magyarság történetének egészét. G. KOVÁCS LÁSZLÓ az első Szlovák Állam keretén belül élő, aránylag kis létszámú, de méltatlanul mellőzött magyarság kutatásának fontosságát hangsúlyozta. A szlovákiai magyar arcképcsarnok néhány kötete meg fog ben nyitották meg a pincerendszert a közönség előtt. Bár a bunker átadásakor még Neville Chamberlain volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, ő mindössze egyszer vezetett itt kabinetülést, ellentétben utódával, Winston Churchill-lel, aki a kabinetteremben száznál több megbeszélést tartott 1940 és 1945 májusa között. A legsűrűbben 1940 szeptembere és novembere között, a „Blitzkrieg" idején használták a biztonságos tanácstermet. A székeket úgy rendezték el, ahogyan az 1940. október 15-ei ülésen álltak. Churchill a terem végében, egy fa karosszékben a világtérkép előtt foglalt helyet, bal oldalán a munkáspárti Clement Attlee miniszterelnök-helyettessel. Az ajtó felett két, vörösre, illetve zöldre festett villanyizzó jelezte, volt-e éppen légitámadás. A kiállítási termek zöme sivár folyosókból, puritánul berendezett irodákból és hálóhelyiségekből áll, az igazán izgalmas termek közé azonban az tartozik, ahonnan Churchill telefonbeszélgetéseket folytatott Roosevelt amerikai elnökkel. A háború idején rádiótelefonon bonyolódtak a tengerentúli hívások, zavaró eszközökkel értelmetlen zajjá alakíjelenni, ami szintén fontos, miképpen az lenne a Szlovákiai Magyar Kulturális Egyesület történetének feldolgozása is. VADKERTY KATALIN a resziovakizációval kapcsolatos levéltári kutatásainak néhány eredményét osztotta meg a hallgatósággal. A „visszaszlovákosítással” kapcsolatos anyagban mindenütt a „végső megoldás” (konecné riesenie) olvasható, ami összecseng az Endlösung fasiszta értelmezésével. Szlovákiát meg akarták a háborü után tisztítani az „idegenektől”. A kitoloncolás nem sikerült, a lakosságcsere csak részben. Ezt a tisztogatást segítette a tízezerszámra háborús bűnösnek bélyegzett ártatlan magyarok száma, akik közé még az arany- és ezüstkalászos gazdákat is besorolták. Érdekes volt az egyes pártok elképzelése is. A kommunista párt a depor-Prikler László illusztrációs felvétele tálás híve volt. A demokrata párt, a Matica slovenská és a Szlovák Liga az asszimilációt pártolta. Tehát a fasiszta tendenciák tovább éltek a kommunista pártban. Döbbenetes az a levéltárból előkerült katonai térkép is, amelyen a hadsereg fejtette ki javaslatait a rendezésről. A magyar határtól északra fekvő 30-35 km-es sávból mindenkit kitelepítettek volna, és ezen a területen csak a katonai hatóságok és hozzátartozóik működtek és éltek volna. DOBOS FERENC szociológus elmondta, hogy Szlovákia kiválása után a föderációból a csehellenesség volt a domináns, mára azonban a magyartották át a beszélgetéseket, majd a vonal másik végén „megfejtették" őket. A kiállítás kétségkívül leglátványosabb része a térképterem. Ide futottak be a legfrissebb információk a frontokról. A huszonnégy órás ügyeleti rendszerben általában mindhárom haderőnem képviseltette magát, és állandó telefon-összeköttetésben álltak valamennyi fontos központtal. A falakon körben elhelyezkedő hatalmas térképek a háború utolsó hónapjainak fronthelyzetét tükrözik, és az 1945. augusztusi állapotnak megfelelően hagyták őket. A terem egyik falát világtérkép foglalja el, melyen az összes hajókaraván és önálló hadihajó útvonalát feltüntették. A kormányfő mindössze^ három éjszakát töltött a bunkerben. Ó és felesége, Clementine Churchill rendszerint az épület földszintjén kialakított apartmanban lakott, és irodája hálószobaként is szolgált. Ebben a szobában vették fel Churchill számos híressé vált rádióüzenetét, amelyekben próbált lelket önteni a lakosságba. A vitathatatlan brit háborús erőfeszítéseket szolidan dicsőítő Háborús kabinet termei természetesen nem az egyetlen bizonyítékai annak, hogy az Egyeellenesség váltotta azt föl. Ez is elcsitult volna, ha a nemzetközi struktúrák nem legitimálták volna a helyzetet azáltal, hogy Szlovákiát befogadták maguk közé. A felmérések bizonyítják, a szlovákiai magyarok higgadtan politizálnak, nem válaszolnak nacionalizmussal a nacionalizmusra. GÉCZY LAJOS, nagykaposi tanár, az Ondava folyó déli szakaszán található négy falu: Imreg, Szümyeg, Garany és Hardicsa etnikai változásairól számolt be. Az utóbbi két településen az asszimiláció már végső szakaszához közeledik. A gyors felszívódás oka egyrészt az, hogy a peremvidéki magyar falvakat szlovák többségű járáshoz csatolják. Ennek következtében hónapok alatt megszűnik a magyar nyelvű oktatás. Ilyen sorsra jutott 1960 után Bajánháza, Kisráska és Hegyi. A legújabb népszámlálási adatok is az asszimilációs folyamat negatív hatásaira utalnak. Garanyban 22-en vallották magukat magyarnak, de 273-an reformátusnak. Hardicsán 72-en magyarok, de 361-en reformátusok. Csak e két településen több száz magyar nem vállalta nemzetiségét annak ellenére, hogy ez jelenleg semmilyen megtorlást nem von maga után. Trianon óta a viszonylagos elszigeteltségben élő magyarok anyanyelvi művelődése megfelelő intézmények híján elsilányult. A Csemadok nem tudta, tudhatta pótolni a hiányt. A magyar értékeket elsorvasztották, a második világhárobú után a férfi lakosságot deportálták vagy internálták. Ezt követte a reszlovakizáció és a magyar nyelv kiiktatása a közigazgatásból. A kommunista hatalomátvétel és a vallásüldözés tovább súlyosbította az állapotokat. A földreform és a szövetkezetesítés újabb mérföldkövei voltak ennek a szomorú folyamatnak. Ha az Ondava menti magyarok nem kapnak valamilyen sürgős támogatást kívülről, teljesen fel fogják adni nemzeti tudatukat. GYURGYIK LÁSZLÓ a hivatalos statisztikai adatok tanulságairól beszélt. Az adatok tükrében látható, hogy csekken a születések száma, és nem vá' .iató reasszimilációs hullám. A vegyes házasságokból származó gyerekek többsége szlovák iskolába jár. Á vegyes házasságok száma már elérte a 30 százalékot, aminek következtében tovább csökken a magyarok létszáma. Az ideológiai korlátok leomlottak, a levéltárak zöme megnyílt, a történészek roppant feladata feltárni ezt a múltat, mely nehéz örökség, de higgadt és tisztességes, valamint elfogulatlan feltárása képes lesz utat mutatni a mindennapok útvesztőjében. Csak úgy válhat bizonyossá a jövőnk, ha múltunkat alaposan ismerjük, és a letűnt eseményekből levonjuk a szükséges következtetéseket. BALASSA ZOLTÁN sült Királyság ébren akarja tartani a második világháború emlékét. A nemrégiben Dánia partjainál kiemelt 534-es számú német tengeralattjáró titka látszólag jobban izgatta a brit, mint a német közvéleményt. Ugyancsak a közelmúltban került sor a második világháború (egyelőre) utolsó katonai temetésére. A brit légierő különítménnyel képviseltette magát egy 1942-ben lelőtt brit bombázó személyzetének katonai tiszteletadással lezajlott temetésén. És végül, hogy mennyire elevenen él még ma is a múlt és mennyire önkritikus is tud lenni a brit tömegkommunikáció, arra jó példa az a BBC rádióműsorában pár napja elhangzott dokumentumműsor, amelyből egyértelműen kitűnt: London sokkal többet tudott a zsidók megsemmisítéséről, mint amennyit erről közölt, egyrészt a brit antiszemitizmustól való aggodalmában, másrészt mert attól tartott, hogy a zsidók szenvedéseinek hírül adtával rohamosan megnövekedett volna a Palesztinába menekülők száma, ami nehezítette volna az Egyesült Királyság kapcsolatát az arab országokkal. Az utóbbi időben több deheroizáló, egyszersmind a múlttal reálisan szembenéző dokumentum látott napvilágot, a Háborús kabinet termeibe látogatókat azonban megkímélik a mítoszokból való kijózanodástól. R. Hahn Veronika Népszabadság Természetgyógyászat A zsíros bőr ápolása 3. Egyes zöldségek is vértisztítóként hatnak. Érdemes tehát külsőleg gyógynövénykivonatokat, belsőleg szárított gyógynövények teáit és gyógyító zöldségeket alkalmazni. A zöldségekben „élő” tápanyagok vannak — olyan enzimek, amelyek hőkezelés hatására tönkremennek. Ha viszont a gyógyító zöldségek nedveit alkalmazzuk, ezek igazi vértisztítást végeznek, ásványi anyagokat és vitaminokat pótolnak a szervezetben. A gyógyító zöldségeket két csoportra osztjuk. 1. fő csoport — ide tartozik a cékla, a sárgarépa, a feketeretek, a zeller és a krumpli. 2. csoport — káposzta, torma, karfiol, retek, zsázsa, fehér és fekete mustármag, uöröshagyma, fokhagyma, csicsóka (ez utóbbiból csak három gumót szabad egy nap alatt elfogyasztani, mert szíverősítő glikozidákat is tartalmaz). RECEPT: Szeleteljünk le 30 dkg céklát, 10 dkg sárgarépát, 10 dkg zellergumót és 3 dkg fekete vagy hónapos retket. Préseljük ki a levét, s az így nyert növényi nedveket sűrű szövésű kendőn szűrjük át. Ezt a mennyiséget egy nap alatt fogyasszuk el. Minden nap frisset készítsünk! A gyógykúra hossza 42 nap. Kb. fél liter növényi nedvet osz-Fekete mustár (sinapis nigra, horcica cierna) szunk szét négy vagy öt részre, és vízzel hígítva fogyasszuk. A kúra alatt, ha csak lehet, ne együnk húst. A húst pótoljuk szójakészítményekkel, olajos magvakkal (tökmag, napraforgó) és más olajos termékkel (dió, mogyoró), müzlivel stb. A cékla festékanyaga gyógyítóhatással van majdnem minden krónikus betegségre, sőt a rák elleni terápiában is alkalmazzák. A sárgarépa hatékony A-vitaminpótló. A-vitaminra van szükség ahhoz, hogy egyes bőrbetegségek, így a tinédzser seborhoeas kiütései is minél hamarabb gyógyuljanak. A sárgarépa ezenkívül megakadályozza a káros baktériumok elszaporodását a vastagbélben. A feketeretek a káposztafélékhez hasonlóan ként tartalmaz. A kén kimondottan tisztítóként hat a szervezetben, és elősegíti a gyógyulási folyamatot. A zellernek jótékony hatása van a salakanyagok kiürítése területén. Az ásványi anyagok közül káliumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz (ez utóbbi nyugtató hatású). Ezenkívül Bj-, B2‘, K-vitamint, A-provitamint, illóolajat, biogén aminokat is nyerünk zellerből. A vértisztító hatású biostimulátorok csoportjába tartozik. Ősszel felhasználható vértisztítóként a szőlőmust is. Segít az almaié vagy más gyümölcs — körte, őszibarack stb. — leve is. A lényeg az, hogy ne kezeljünk semmit hővel, mert csak a nyers növények és gyümölcsök nedve hatásos. A gyógyító zöldségek mellett alkalmazhatók az enyhe epehajtó, hashajtó és vizelethajtó gyógynövények is, amelyek fokozzák és lerövidítik az anyagcserét. Dr. NAGY GÉZA Churchill londoni bunkerében Ébren tartott világháborús emlékek
