Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-17 / 20. szám

1993. november 17.

SZABAD ÚJSÁG

7

Még délelőtt tíz óra sincs, de Riedel Gabriella, a Dunaszerdahelyi járás növényorvosa már a tizenegyedik ügyfelet fogadja. Időközben ketten telefonon jelezték érkezésüket, néhányan pedig tanácsot, útmutatást kértek. November elején a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet járási kirendeltségén ez szokatlanul nagy forgalom. Más években ilyentájt már uborkaszezon volt. A határból, kiskertekből a növények és a termés nagy részét betakarították, így növényvédelmi tanácsért csak ritkán jött valaki. Most meg látogató látogató után, szinte egymás kezébe adják a kilincset.

Mielőtt bárki gyanakodni kezdene, szó sincs rendkívüli növényvészről, kártevésről. A természet annak rendje és módja szerint téli pihenőjére készül, a növényvédelmet illetően semmi rendkívüli teendő nincs.

A szokásosnál nagyobb forgalom azzal magyarázható, hogy a kirendeltség feladatkörét bővítették. Azok jönnek, hozzák bemutatásra a terménymintákat, s viszik magukkal az exportengedélyt, akik zöldséget, gyümölcsöt, szemesterményeket, vetőmagot stb. szállítanak külföldre. Sokan vannak, így a munka is sok. November második hetének elején az év folyamán kivitt tételek száma már megközelítette - a 3300-at, míg tavaly egész évben alig haladta meg az ezret. A kivitelre engedélyezett mezőgazdasági tételek össztömege már októberben meghaladta az 5,04 millió kilogrammot. A csúcs júliusban és augusztusban volt, amikor egy hónap alatt 600-700, főleg zöldségszállítmány kivitelére kértek engedélyt.

— Egy-egy nyári vasárnapon külföldi, főleg csehországi úticéllal hatvan teherautónyi zöldségszállítmány hagyta el a járást. A hét legerősebb napja a szerda és a vasárnap volt — ekkor vásárolták fel a zöldséget —, de a szállítások más napokon sem szüneteltek. Előfordult, hogy szombaton este tíz után csengettek be hozzánk az engedélyért, mert rendkívüli szállítási lehetőséget kaptak, s nem akarták elszalasztani.

Ha ilyenkor Riedel Gabriella elküldte volna az ügyfelet, mert neki is joga van a szabadnapra, akkor az a növényegészségügyi engedélyt már csak a pozsonyi vámudvarok valamelyikében kaphatta volna meg — hosszú sorbanállás árán, mivel a zöldség az egyéb szállítmányokkal szemben nem élvez elsőbbséget.

dés veszélye is fennáll, ami komoly veszteség. Sokat bizonyít, hogy az év folyamán egyetlen szállítmány sem jött vissza, csupán egy gabonaszállítmány a lengyelektől, az is több mint egy hónapos raktározás után, már odakinn „gazdagodott" raktárkártevőkkel.

Hosszú lenne felsorolni, hogy a Dunaszerdahelyi járás földművesei milyen terményeket szállítanak külföldre. Minél többet, annál több a bevételük, így aligha kell különösképp bizonygatni, hogy a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet dunaszerdahelyi kirendeltsége, különösen a zöldség kivitele szempontjából, a legfontosabb hivatalok egyike. A szövetségi állam kettészakadása után a zöldség és az egyéb mezőgazdasági termékek csehországi úticélja külföld lett, s oda a termékek csak növény-egészségügyi engedéllyel juthatnak el. A munka menynyisége tehát jövőre sem lesz kevesebb, esetleg több, s erre azoknak a hivataloknak, érdekvédelmi szervezeteknek is gondolniuk kellene, amelyek (a dunaszerdahelyi és más mezőgazdasági, zöldségtermesztő régiókban) a földművesek szolgálatában állnak, illetve azok érdekeinek védelmére hivatottak.

Aligha kétséges, hogy annyi munkafeladatot, mint amennyi a kivitelt engedélyező nagyszámú vizsgálattal együtt a kirendeltségre jut, egy személy szinte képtelen elvégezni. Arról nem is szólva, hogy mindenkinek joga van szabadságra, munkaszüneti napokra, és bárkivel előfordulhat, hogy betegség miatt hosszabb, rövidebb időre kiesik a munkából. Ilyenkor pedig zárva a hivatal, ami sokaknak nem kis gondot okoz.

Más szempont is van, amit lehetetlen szem elől téveszteni. Az exportszállítmányok növény-egészségügyi engedélyezése a kirendeltségnek csak másodrendű feladata. Fő küldetése a régión belüli növényvédelem. Legyen az nagyüzem, magángazda vagy hobbiból kertészkedő, kora tavasztól késő őszig a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet járási kirendeltségétől várja, hogy növényvédelmi tanácsokkal lássa el, sőt bizonyos növényi betegségek, kártevők megjelenésekor a védekezést illetően konkrét útmutatást adjon.

— Ez hagyományos feladat, ami tulajdonképpen a szakmám, s amit igazán kedvelek. Ugyanakkor nagyon időigényes munka. Az ember csak akkor készíthet valóban pontos helyzetjelentést, ha rendszeresen végigjárja a járás határát, s alaposan szemügyre veszi a növényzetet. Ezen túlmenően rengeteg növénymintát is behoznak az érintettek, hogy megtudják, mi a baj, s miként védekezhetnek. A tanácshoz, útmutatáshoz olykor elegendő a szemrevételezés, de vannak esetek, amikor mikorszkopikus vizsgálatra is szükség van. A kertészkedőknek hetente egyszer, a magángazdáknak kétszer tartottam növényvédelmi tanácsadó szolgálatot, de a feladatok sora ezzel még nem teljes, mivel mi becsüljük fel azokat a károkat, amelyeket az elővigyázatlan vegyszeres kezelések okoznak, továbbá felügyeljük az exportcélú vetőmag-szaporítást is.

A posta járási kirendeltségének illetékeseit a Dunaszerdahelyi járás Regionális Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Kamarájával közösen szeretnék meggyőzni arról, hogy kellene egy telefonszám, amelyen az érdeklődők — növénytermesztők és kertészkedők — növényvédelmi tanácsokat és útmutatást kaphatnának: a járás melyik részén, milyen növényeknél, mi ellen, mivel kell, lehet védekezni. Mezőgazdasági régió ide vagy oda, ilyen célra használható (szabad) telefonszámot az idén a posta nem talált. Kár, mert ez olyan szolgáltatás lenne, amelyet minden bizonnyal sokat igénybe vennének. ECR| FER£fSjC

M z idei, Vili. Hegesztéstechnikai L\ Pozsonyi Napok keretében a he* »gesztéstechnikai kutatóintézet jóvoltából első ízben nemzetközi hegesztéstechnikai szakkiállftásra is sor került Pozsonyban. A Technika Házában megtartott rendezvénysorozat kapcsán új hegesztéstechnikai berendezéseket, készülékeket és felszereléseket gyártó cégek és szakemberek kínálták termékeiket, s forgalmazók, menedzserek találkoztak egymással.

A rendezők, a pozsonyi kutatóintézet segítségével, a szlovák gazdasági minisztérium védnökségével létrejött kiállítással jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy vállalataink, kutatóintézeteink és a forgalmazó magáncégeink megismerhessék a szakterületen használható és használandó legújabb csúcstechnikákat és -technológiákat, lemérhessék, hol is áll a világ élvonalához mérten a hazai hegesztéstechnika. Ablakot akartak nyitni a világra, hogy a szlovákiai üzemeket ezzel is minél nagyobb teljesítményű szerszámok, munkaeszközök kifejlesztésére és gyártására ösztönözzék. A kérdésre, hogy tervük,

Hegesztési csúcstechnológiák

Ablak a világra

elképzelésük mennyire sikerült, a közeljövő adja meg a választ.

Persze, az ötlet megvalósításához hozzájárult az is, hogy az eddig kétévenként Brünnben sorra kerülő hegesztéstechnikai szakkiállítás, a Welding, melynek egyik alapító tagja és társszervezője éppen a pozsonyi kutatóintézet volt, az ország feldarabolásával „külföldre" került. Ha igaz, a két szakbemutató rendezői nem ásták ki a csatabárdot, a pozsonyi intézet továbbra is besegít a brünni seregszemle szervezésébe, s a szlovákiai kiállítás helyet biztosít a csehországi érdeklődőknek is. Ezen túlmenően a pozsonyi rendezvény szervezői felvették a kapcsolatot a bécsi hasonló típusú, Scnweissen szakkiállítás rendezőivel, koordinálják a munkát, s a bemutatókon teret adnak egymás szakembereinek, s rendszeresítik a szakmai tanácskozásokat is.

A Weldtech keretében Közép-Európa öt országából (Csehország, Németország, Ausztria, Olaszország és természetesen a rendező Szlovákia) összesen 36 gyártó és 21 forgalmazó talájkozott egymással: például a német TÜV Bayern, az olasz TECNA, a csehországi, deéfni FEROX-AIR PRODUCTS vagy a pozsonyi HOMOLA MARKETING, a németországi MERKLE és ZINSER, továbbá az ausztriai HYPETHERM cég termékeinek a forgalmazója. A fórum idején ülésezett a Hegesztők Szlovákiai Társaságának a közgyűlése, és számos, igen jelentős előadás is elhangzott. A kiállítás és a tanácskozássorozat nem csupán szakmai berkekben volt népszerű, a nagyközönség körében is élénk érdeklődésre talált. (zé-ell)

24,3 százalék tiszta nyereség

Mindannyian szeretnénk a (még) nehezebb időkre biztosítani magunkat. Takarékoskodunk, hogy összespóroljunk némi pénzmagot öreg napjainkra, hogy lakást, autót vásárolhassunk, hogy tudjunk mit a gyereknek adni, ha megnősül, vagy férjhez megy.

Pénzünkért, koronában kifejezhető kegyeinkért valósággal versengenek a különféle pénzintézetek. A bankokban, takarékpéztárakban pénzünk mások számára hozza az igazi hasznot, a Sporofond, a Szlovák Befektetési Társaság alapja azonban, nekünk, értünk dolgozik, mert a befektetett tőkénk révén az alap vagyonának társtulajdonosává válunk.

S még egy nagyon lényeges különbség! Míg a takarékban — hirdették magabiztosan a pénzintézet vezetői a közelmúltban Pozsonyban tartott sajtótájékoztatójukon — a pénzünkért csupán egy előre meghatározott kamatot Kapunk, s az a pénzforgatás révén szerzett többi (jelentős) jövedelem a pénzintézményt gazdagítja, a Sporofondnál ez épp fordítva történik. Itt az alap jövedelme az előre szabott, a többi pénzt, a teljes nyereséget a befektetők kapják. A Sporofond az ügyfelek tőkéjét a legeredményesebben működő vállalatokba, értékpapírokba fekteti, ezért az árak emelkedésével nő az elhelyezett betétünk értéke is.

A Szlovák Befektetési Társaság, az Első Szlovák Befektetési Csoport „leányvállalata", megőrzi a befektetők pénzének vásárlóértékét. Példát is említhetek. Aki a múlt évben 1000 koronáért vásárolt Sporofond részesedést, az a szeptember utolsó napjával véget érő gazdasági év lezárásával 243 koronával lett gazdagabb. Ez pedig 24,3 százalékos (tiszta) nyereséget jelent. A fond alapvagyonának az értéke 15 százalékkal gyarapodott.

Nos, a Sporofondról ezen túlmenően mindenképpen érdemes még tudni, hogy nyitott alap, bármikor helyezhetünk el pénzt az intézetben, s bármikor ki is vehetünk onnan. Részesedést havonta legalább 300 korona vagy alkalmanként, egy-egy esetben minimálisan 1000 korona összeg befizetésével lehet szerezni. Tőkénk kivétele sem túl bonyolult. Az alapnak kilenc városban, Pozsonyban, Trencsében, Iglón, Dunaszerdahelyen, Kassán, Nyitrán, Besztercebányán, Zsolnán és Eperjesen működik fiókja. A befektetett pénzt ezeknek a fiókoknak a valamelyikénél személyesen visszaigényelhető, de mindezt lebonyolíthatjuk egy kitöltött űrlappal is.

A kérelmeket a cég képviselői legkésőbb egy hónapon belül elintézik. A részesedést a befektető halála esetén az örökösök kapják meg. A Sporofond a legfiatalabb, de egyúttal az egyik legeredményesebb alap Szlovákiában. A társaságnak tavaly több mint 4000 ügyfele volt. Az alap tőkéjének 90 százaléka magánszemélyektől származik.

(zolezer)

Agrárhírek

A kamara (is) elégedetlen

Hiába sietett maga a földművelésügyi miniszter a mezőgazdaságban dolgozók megnyugtatására, hogy a zöld jelentés parlamenti vitájának eredményét nem kell túldramatizálni, az elégedetlenség hullámai csak nem szűnnek. A közelmúltban a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Kamara is közzétette állásfoglalását. Szerintük a miniszter elégedettsége a parlamenti vitával megalapozatlan. A honatyáknak legalább azokat a feladatokat konkretizálniuk kellett volna, amelyek nem épülnek az állami költségvetésre.

A kamara elöljárósága szerint a miniszter megállapítása, miszerint az ágazat idei gazdálkodási eredményei a tavalyinál kedvezőbbek lesznek, félrevezető. A látszólagos javulás a vagyonalap terhére megy, és az okozza, hogy a tavalyról elengedett bértömegadó az idei könyvelési mérleget javítja. A kisebb veszteség mögött azt is látni kell, hogy a földművesek kényszerből túlságosan sokszor célszerűtlenül is takarékoskodnak, aminek következtében például a szükségesnél lényegesen kevesebb gabona termett.

Elhatárolja magát a kamara a miniszter azon kijelentésétől is, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát az élelmiszeripar versenyképességének rovására és a fogyasztók terhére akarják emelni. A minimális felvásárlási árak nem a vásárlók és nem az élelmiszeripar ellen irányulnak, hanem a mezőgazdasági termelés megmentésére, amely a behozott termékeknél árban hozzáférhetőbb élelmiszereket képes megtermelni.

A kereskedelem okozta problémákra is jobban oda kell figyelni. A termékeket eladják, de az élelmiszeriparnak nem fizetnek, ez pedig a földművesnek adós. Megoldást jelentene az is, ha a kereskedelem nyereségét az élelmiszeripartól vásárolt alapvető termékek esetében maximalizálná.

Szlovákia a FAO tagja

Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) november 6-tól 25-ig tartó általános konferenciáján Szlovákiát is felvették a tagállamok sorába. A küldöttek Csehország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Örményország, Kirgizia és Eritrea tagságát is megszavazták.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 1945-ben megalakult. Az új tagok felvétele előtt 159 tagállamot tömörített. Az éhezők megsegítésén túl a FAO támogatja az élelmiszer-termelés ésszerűsítését, s tájékoztatást dolgoz ki a világ élelmiszer-ellátásáról. Tagságunk többek között lehetővé teszi az információs adatbázishoz való hozzájutást, akárcsak szakembereink részvételét a FAO ismeretterjesztő rendezvényein és a nemzetközi szemináriumokon.

A FAO jelenlegi, 27. általános konferenciáján (amit kétévenként tartanak) a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) mezőgazdasági érdekellentétei is napirenden szerepelnek.

Példaértékű kezdeményezés

Aligha kell különösképpen bizonygatni, hogy gyümölcstermesztésünk helyzete megközelítően sem kielégítő. Személyenként évente 64 kilogramm gyümölcsöt fogyasztunk, miközben az ajánlott mennyiség ettől harmadával több.

Egyéb okok között alighanem ez is késztette a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének kassai szervezetét a tanácsadó és módszertani központ megnyitására. A központ az AgroinStitút épületében (Svátoplukova utca) 1994. április 30-ig várja azokat, akik gyümölcstermesztéssel akarnak foglalkozni, gyümölcsösök telepítését, családi gyümölcsöskertek létesítését tér ezik. A központban az érdeklődők útmutatást kapnak a fajtákat, a megvásárolható facsemetéket, a telepítés formáját és módját illetően, de ugyanúgy a későbbi (metszés, talajművelés, trágyázás, kórokozókkal szembeni védekezés stb.) teendőkre is rákérdezhetnek.

Mezőbank Galántán

A Szlovák Mezőgazdasági Bank idei közgyűlésén a részvényesek többsége a hoszszú távú érdekekre szavazott. Elhatározták, hogy a nyereség jelentős részét fejlesztésre fordítják. Egyrészt bővítik a korszerű, számítógépes információs rendszert, hogy a pénzügyi műveleteket a lehető legrugalmasabban intézhessék, másrészt újabb fiókokat és kirendeltségeket nyitnak, hogy a vidéken élő vállalkozók és földművesek közelségébe kerüljenek.

Ennek az elhatározásnak a szellemében nyitotta meg a Szlovák Mezőgazdasági Bank immár hetedik kirendeltségét, Galántán, a Jednota épületében. A kirendeltség a tizenöt bankfiók egyikének, a dunaszerdahelyinek a fennhatósága alá tartozik.

Extra árért milyen minőség?

A kormány márciusi határozata szerint egy nagyarányú felmérés keretében külföldi élelmiszerek minőségét ellenőrizték. Júliusban és augusztusban Szlovákia 48 nagyraktárában és kiskereskedelmi központjában 623 külföldi élelmiszer-ipari terméket választottak ki laboratóriumi vizsgálatra.

Az élelmiszerek egészségvédelmi szempontból való elemzése során kiderült, hogy 108 termék a hazai normákat meghaladó mennyiségben tartalmaz idegen anyagokat. Az egészségügyi előírásoknak legnagyobb arányban a külföldön gyártott hal- és húskonzervek, az üdítőitalok (25-25 százalékban), az olajak és zsiradékok (44 százalékban), valamint a szárított levesek és főzelékek (76 százalékban) nem feleltek meg.

Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy az élelmiszereket behozó 113 cég közül 77 nem tett eleget az előírásoknak. Az élelmiszer-ipari termék behozatalához nem kérték ki az illetékes szerv engedélyét, a már behozott és forgalmazott terméket egyészségügyi szempontból nem ellenőriztették. Azon túlmenően, hogy mindez határozott lépéseket követel az illetékesek részéről, valamennyiünkben felmerül a kérdés: vajon érdemes-e extra áron külföldi élelmiszer-ipari terméket vásárolni, és szó nélkül hagyhatjuk-e, ha egy adott élelmiszerbolt vezetője — saját nyereségének növelésére — csak a drágább, külföldi termékeket forgalmazza.

Drágább lesz a kávé?

Egyelőre szerencsére csak a világpiacon. Októbertől ugyanis érvényben van a világ legnagyobb kávétermelő országainak egyezsége, miszerint a termés húsz százalékát visszatartják, hogy a kínálat mesterséges csökkentésével áremelkedést érjenek el.

Egy német gazdasági lap ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy a kávé ára soha nem tapasztalt mélypontra esett vissza. Nyáron fél kilogramm jó minőségű kávét 6,56 márkáért lehetett megvásárolni. A kávé ára 1986-tól kezdett csökkenni, amikor fél kilogramm kávé 11,32 márkába került. Az utóbbi húsz év legmagasabb ára 1977-ben volt — fél kilogramm kávéért a jelenlegi ár kétszeresét kérték. A mostani egyezséggel a termés elraktározásáról az érintett államok a kávé árával kapcsolatos, 1989-től nem érvényesülő nemzetközi egyezséget akarják pótolni.

A világ kávétermését 112,4 millió tonnára becsülik, ami az előző évek átlagos termésének felel meg. Az elkövetkező szezonban a fogyasztás emelkedésével számolnak (1,8 millió tonnával — 113,7 millió tonnára). Ennek alapján amerikai szakemberek úgy látják, hogy a kávé árának átmeneti emelkedését követően az érintett államok a tartalékaikat is felszabadítják. -ef— Túlzás nélkül mondhatom, hogy az irodán áll vagy bukik a zöldségtermesztők és -kereskedők sorsa. Ha késve kapnánk meg a növényorvosi engedélyt, s elhúzódna a szállítás, az a minőség romlását eredményezné. Megtörténhetne, hogy a külföldi partner legközelebb már nem tőlünk rendelne árut. Ez pedig nekünk és a termesztőknek is gondokat okozna.

Mindezt Wiedermann Katalin, mihályfai vállalkozó, a Zeltrans társtulajdonosa mondta. Öt hónapon át heti négy-hét kamion zöldséget indítottak útnak, többségét Csehországba. Ha nincs a rugalmas, de ugyanakkor következetes növényorvosi ügyintézés, akkor minden bizonnyal kevesebb terméket tudtak volna értékesíteni. Nem beszélve arról, hogy a felületes vizsgálattal a visszakül-Ki segít - ki nem

Egy szabad telefonszámon múlik