Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-17 / 20. szám

4 SZABAD ÚJSÁG 1993. november 17. Gomba-bomba, bomba-gomba Aki gombát termeszt, meggazdagodhat! (Folytatás az 1. oldalról) A gombatermesztés jól jövedelmező fog­lalatosság, állítja Balázs Zoltán is, a Ko­rona Combaipari Egyesülés kerecsendi telephelyének üzemvezetője, persze csak annak, akinek nem savó folyik az ereiben, aki tudja, hol kezdődik a te­hén, és hol ér véget. Nos, mivel én nem voltam egészen biztos a dolgomban, rákérdeztem: — Hol kezdődik? — Hát az orránál. — No és hol ér véget? — Hát a vágóhídon. Vígkedélyű, jó humorú, kedves em­ber Balázs Zoltán. Szeret mókázni, mondták az ismerősei, de persze dol­gozni is. Nézzük akkor a „káderlapját". Több mint három éve a cég alkalma­zottja, de már azelőtt is gombater­mesztéssel foglalkozott, 1985 óta An­­dornaktályán, a jogelőd gombaüzemnél volt műszaki vezető. Egerben lakik, 1986-ban elhatározta: odahaza, a csa­ládjával is belevág a gombatermesztés­be. Aránylag gyorsan talált termesztésre alkalmas helyet is. Könnyű dolga volt, hiszen a szilaj táncra ösztökélő Bikavér meg a nótázásra bűjtogató Leányka ha­zájában olyan üregesek a várost ölelő dombok, mint az ementáli sajt, sok a pince, s bizony egyikük-másikuk már jó ideje üresen áll, rég nem hallott hordó­­kongatást... Balázs Zoltánnak ma már két saját pincéje van, egy harmadikat pedig bérel. A három helyen 500 mázsa becsírázott alapanyagot képes egyszerre, egy termesztési ciklusra elhe­lyezni. A termesztés családi vállalkozás, két fia és felesége a vállalkozó. Az alapa­nyagot a kerecsendi üzemtől veszi, a termés egy részét az üzemnek adja el, meg helyben és a környéken értékesíti, a többi pedig exportra, leginkább Bécsbe megy. Hogy mennyi egy telepítésből a hasznuk, a bevételük? Természetesen megkérdeztem, ám Balázs Zoltán vá­lasz helyett csak mosolygott. Majd némi hümmögés után azt mondta: „Körülbe­lül akkora a jövedelmünk, mint amen­nyit talán másutt is megkereshetnénk, de ez biztos pénzforrás, emellett ott­hon, együtt a család, nem kell naponta buszoznunk, vonatoznunk, in­gáznunk." A férfi váltig állítja: ä gombater­mesztés a munkanélkülieknek is nagy­szerű kereseti lehetőség, egy négytagú család 300 négyzetméternyi terület be­telepítéséből, évi négyszeri telepítéssel, már megél. Nem „hazabeszél", jegyez­te meg, mert valójában mindegy, ki (Folytatás az 1. oldalról) A két polgármester — miután kimerí­tettek minden törvény adta lehetősé­get, s a határátkelőhely immár több mint három éve beígért megnyitása el­maradt — idén júliusban éhség­­sztrájkba kezdett. A történtekre Vladi­mír Meéiar úgy reagált, hogy csak ab­ban az esetben lesz ezen a szakaszon határátkelő, ha Magyarország ezt meg­előzően aláírja a szlovák—magyar szerződést, melyben lemond a határok megváltoztathatóságáról. A külügymi­niszter már nem szabott ilyen feltételt, a felelősséget, a pénzügyminisztéri­umra hárította. A pénzügyminiszter pedig kijelentette: nem tud egyedül dönteni, mivel a kér(d)és politikai jel­legű. Miután a szlovák pénzügy­minisztérium felhatalmazta Jaromfr Kaliéiakot a Szlovák Központi Vámhi­vatal vezérigazgatóját a szakértői tár­gyalások megkezdésére, az éhség­­sztrájkolók felfüggesztették akciójukat. Az ügyben az Ipolyságon összejött szlo­vák—magyar bizottság hozott kedvező döntést. S hogy mi történt azután? Erről kér­deztem )akus Pétert, Nagykövesd pol­gármesterét. — Annyit tudok, hogy augusztus 12- én volt még egy utolsó egyeztető tár­gyalás a szlovákiai Komáromban, amelyről a jegyzőkönyvet mind a két fél magával vitte. A jegyzőkönyv hi­telesítéséhez szükség volt még egy jegyzékváltásra. Budapest ezt meg­küldte Pozsonynak, de, információim szerint, a magyar fél máig (november 5.) nem kapott választ. Tehát valahol honnan szerzi be a komposztot, egy a lényeg: csakis kiváló minőségű gom­bacsírával beoltott ültetőanyaggal érde­mes elkezdeni a munkát. Mit szól mindehhez Rácz József, a Korona „koronázatlan királya", a Com­baipari Egyesülés igazgatója? „Ügyfe­leink száma — nyilatkozta érthető örömmel — egyre nő, jelentős mennyi­ségű komposztot szállítunk külföldre is, többek között Ukrajnába, Fehérorosz­országba, Szlovéniába, Franciaországba és újabban Szlovákiába is. Leginkább a határ menti régiók együttműködésére építünk. Kerecsendi országos közpon­tunk, győri dunántúli központunk és ka­zincbarcikai észak-magyarországi kép­viseletünk aránylag közel fekszik az országhatárhoz." A cég döntő módon a csiperkegom­ba termesztését szorgalmazza. Hogy miért? Termesztési technológiája rend­kívül kiforrott, s ezt ismerik és kedvelik az emberek leginkább... Persze az egyesülés vezetői szívesen bővítenék a kínálatot, ám a csiperké­nek, egyelőre legalábbis, nincs komoly versenytársa Európában. Miért? Azért, mert nagy területen és kis helyen egya­ránt jól termeszthető, nagyüzemi leg és háztájilag is megéri vele foglalkozni, nem igényel túl nagy beruházást, bő terméssel hálálja meg a gondoskodást, s értékesítése sem okoz(hat) a termelő­nek sok gondot. A Korona Gombaipari Egyesülés nem filléres cég: legnagyobb gomba- és gombaalapanyag-előállftással foglal­kozó vállalkozás Magyarországon. Üzemeiben, telephelyein csúcstechno­lógiával készül az oltóanyag, a kom­poszt. Annak, aki 10 tonnánál több a­­lapanyagot rendel, önköltségi áron a helyszínre szállítják a kért mennyiséget. A gombát — az exportminőségűt és a konzerválásra valót egyaránt — vissza­vásárolja a termelőktől az egyesülés. A szlovákiai megrendelőknek is hely­be viszik az alapanyagot, sőt vissza is vásárolják a termést, ha a vállalkozó úgy dönt, hogy a magas, 20 százalékos védővám ellenére is a cégnél óhajtja ér­tékesíteni készletét. A Korona 300 ezer márka értékben német érdekeltségű egyesülés, tagjai között több kft. és természetes személy szerepel. Nem véletlenül került sor a szakmai tanácskozásra éppen Győrött, a város környékén ugyanis mintegy 1 50 partnerük foglalkozik gombatermesztés­sel. Az egyesülés hadba száll a nagy­mértékű külföldi behozatal ellen is. — Természetesnek tartom, hogy védjük a piacot, termelőink és saját ér­dekeinket is — szögezte le Rácz József „fektetik" a „papírt". Magyarország po­zsonyi nagykövetségének értesülése szerint a szlovák kormány november végén kíván foglalkozni ezzel a jegy­zékkel. Viszont a túloldalon, Pácin tér­ségében addig nem kezdik meg a ha­tárátkelőn tervbe vett építkezést, amíg a szlovák fél nem ratifikálja a megál­lapodást. Végül is miben állapodtak meg a le­lek? — Hogy 1993. december 31-ig meg­nyitják a Nagykövesd—Pácin határát­kelőhelyet! Magyarország magára vál­lalta a területén felállítandó létesítmé­nyek építésének és fenntartásának költ­ségeit. Mindössze néhány hét választ el bennünket a megadott időponttól. Ön lehetségesnek tartja, hogy csoda törté­nik, és szilveszterig kinő' a földből egy összkomfortos vámhivatal? — A magyarországi szakemberek néhány nap alatt képesek felállítani és berendezni azt a két, 20x8 méter alap­­területű „konténerlakást", amelyet a vámhivatal épületének szántak... Nem akarom az ördögöt a falra fes­teni, de mi történne akkor, ha a szlovák illetékesek megszegnék ígéretüket, s a beharangozott időpontig mégsem in­­dul(hat)na meg a gyalogosok, kerék­párosok, személyautók és autóbuszok számára engedélyezendő forgalom ? — Mi azzal az állásfoglalással füg­gesztettük fel éhségsztrájkunkat, hogy amennyiben az időközben megtartott szakértői tárgyalások nem hozzák meg a számunkra elfogadható eredményt, hajlandók vagyunk folytatni azt... a találkozó végén tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. — Mi elsősorban nem a külföldi termék ellen hadako­zunk, hanem védővámokért kardosko­dunk, mert félő, hogy hamarosan elá­raszt bennünket a román, kínai és fran­cia gomba, amely a legtöbb esetben nem is olyan jó minőségű, mint a miénk, éppen ezért olcsó, s ma az em­berek általában először a termék árát nézik, s csak azután veszik szemügyre a minőségét. A Korona telephelyein — a ta­nácskozás résztvevői a saját szemükkel is meggyőződhettek róla — valóban eu­rópai színvonalon — a legjobbnak ítélt írországi és részben hollandiai mód­szerek alkalmazásával — folyik a mun­ka, a legjobb, legolcsóbb és legmegbíz­hatóbb technológiák alkalmazásával termelnek. Rácz József megnyugtatott: — A szlovákiai vállalkozóknak, le­gyenek magánszemélyek vagy szövet­kezetek, állami gazdaságok, egyéb tár­sulások, nem kell valutával fizetniük a komposztért, például alapanyagként szolgáló szalmát is elfogadunk... A ter­mesztőnek ingyen szaktanácsadást is nyújtunk. Nos, ezt érdemes megfontolni. A bökkenő csak az, hogy az idei aszályos nyárban szinte alig nőtt szára a gabo­nának, a legtöbb mezőgazdasági üzem saját maga számára sem tudott elegen­dő szalmakészletet „bespájzolni". A győri találkozón 380 személy vett részt, köztük 340 termelő volt. A je­lentkezők között találkoztunk szlová­kiai érdeklődőkkel is. Pápista Emil és fia, Aladár Péterfaláról, illetve Rima­szombatból érkeztek a szép Rába-parti városba. Hogy miért? Elmondja Pápista Aladár vállalkozó, akinek boltja van Bátyiban: — Manapság gomba módra szapo­rodnak a legkülönfélébb magánüzletek. Nagy a munkanélküliség, s csupán egyetlen vállalkozásból szinte lehetet­len megélni. A győri tanácskozásról a Szabad Újságból szereztünk tudomást. Megörültünk a hírnek, mert néhány hete, egy régebbi kiadású szakkönyv alapján, épp gombatermesztéssel is el­kezdtünk foglalkozni. A Csehországból beszerzett csírával beoltott komposztot „saját szakállukra" készítették el, s most kíváncsian várják, milyen eredményeket sikerül elérniük. Sok hasznos, okos szakmai és gyakor­lati tanácsot hallottak Győrben, s ha ké­szítményükkel „leszerepelnek", minden bizonnyal a Korona Egyesüléstől fognak új termelőanyagot vásárolni. A gombászkodással ugyanis semmi-PERBENYÍK -(Lácacséke) Sápos Menyhért, Perbenyík polgár­­mestere örömmel fogadta a sajtóban megjelent hírt, hogy községükben 1995-ben felnyílik a közel félévszáza­don át lakat alatt tartott határsorompó. Milyen feltételeket kell addigra meg­teremteniük, hogy a nemzetközi tranzit­­forgalom is fennakadások nélkül bo­nyolódhasson? — Megvan a régi, 1934-ben épült emeletes vámhivatalunk, amelyet azon­nal fel tudnánk szabadítani. Mi fel is ajánlottuk, hogy beköltözhető állapotba hozzuk, de a vámhatóság illetékesei vonakodnak ezt a megoldást elfogadni, mondván, hogy az épület túlságosan messze esik a határtól. Ilyesmivel érvelni szerintem butaság, hiszen mindössze 500 méterről van szó. Ugyanakkor foly­ton azt hangoztatják, hogy nincs pénz új létesítmények építésére. Érthetetlen lenne számunkra, ha netán mégis elutasítanák a tálcán felkínált lehetőséget. Vagy talán az itt a baj, hogy már nem tudnak mire hivatkozni, s kötik az ebet a karóhoz? Nem tart meglepetéstől a határidők megtartását illetően? — Voltak idők, amikor a két ország állampolgárai — az egymás területére „szakadt" földjeiket megművelendő — naponta átjárhattak a határon. Mi ezt az állapotot szerettük volna visszaállítani a vasfüggöny lehullását követően. Köz­ben kiderült, hogy a nemzetközi forgal­mat illetően más vonatkozásai is van­képpen sem szeretnének felhagyni. Jö­vőt, „fantáziát" látnak a csiperkegomba termesztésben. Egyelőre a péterfalai szülői házban az almatárolót telepítet­ték be alapanyaggal. Ez a „tanulóhelyi­ség". Rövidesen szeretnének pincét, istállót vagy más termesztésre alkalmas épületet kibérelni. Nem félnek, hogy nyakukon marad a termés. Aladár úr már jó előre felmér­te a terepet, több boltban, üzletben „puhatolózott", s majdnem mindenütt azt tapasztalta, hogy néhány kilogramm „kis kalaposra" vevő lenne a legtöbb eladó... Magyarország a 40-es évek elején — hallottuk az egyik előadótól — a har­madik legnagyobb gombatermesztő ál­lam volt Európában, a „demokráciában" azonban jócskán visszaesett a terme­lés. — Emlékszem — jegyezte meg mel­lettem egy nagybajuszé férfi —, a fe­hérkés kalapokat piros kiütések lepték el. Közelről apró vörös csillagoknak tűntek. Meg is állapítottuk a komám­mal, hogy úgy látszik, a gomba nem bírja a szocializmust. Kiütéseket kap tőle. Kilencvenben a 16. helyen állt az ország, az idén viszont már a hatodik­hetediken szerepel. A két legjobb Íror­szág és Hollandia. A zsákos termesztés a legnépszerűbb. Az idén 21 ezer ton­na gombát termesztettek Magyar­­országon, 1 főre 2 kilogramm jut, en­nek 95 százaléka csiperke, s minden ki­lóból 55 deka külföldi piacra kerül. Egy kilogramm gomba önköltségi ára Ma­gyarországon 105 forint; a piacon 250 forint körüli áron lehet eladni. Déli szomszédunknál 10 cég foglal­kozik gombafelvásárlással. A szakem­berek szerint a gombatermesztésre for­dított pénz gyorsan megtérül, 20 ezer forint befektetés két és fél hónap alatt megduplázódhat. Nem csoda hát, hogy a tanácskozáson termelőkön kívül a for­galmazással és a termesztéshez szüksé­ges eszközök, kellékek gyártásával és árusításával foglalkozó vállalkozók is megjelentek. Simon Zoltán Budapestről utazott Győrbe. A fiatalember két közvetítő cég tanácsadója. Megkérdeztem tőle: — Megérte befizetni a részvételi dí­jat? — Meg bizony — felelte azonnal —, több vállalkozóval megismerkedtem, az üzletek pedig a kapcsolatok révén köt­tetnek... A rendezvényen a legsikeresebb gombatermesztőket érmekkel tüntették ki. ZOLCZER LÁSZLÓ nak. Mert értelemszerűen össze­függésbe kerülne az Ágcsernyő és Csap között (a vasúti átrakóállomás mellett) megnyitandó közúti határátkelőhellyel. Hadd mondjam el még, hogy a tőlünk 42 kilométerre levő nagymihályiak és a 60 kilométerre levő homonnaiak is nagy érdeklődést tanúsítanak az emlí­tett határátkelőhelyek megnyitása iránt. E városok polgármesterei írásos kérel­mükkel támogatták a követelésünket! Amikor a Nagymihályi Járási Hivatal ve­zetőjét arról faggatta egy szlovák újságí­ró, nem lát-e veszélyt Szlovákiára nézve abban, hogy egyes körök a szlovák—ma­gyar határ menti kapcsolatok felélénkíté­sén fáradoznak, az a következőket vála­szolta: „Ellenkezőleg! Aki kereskedik, az csak barát lehet, s minél élénkebb lesz a kereskedelem, annál inkább ra­gaszkodunk majd egymáshoz". Az utóbbi években már több alka­lommal is megnyitották néhány napra a perbenyik—lácacsékei határtákelőhe­­lyet. Milyen volt a forgalom? — Első ízben a pápa magyarországi látogatása alkalmából, három évvel ezelőtt nyitottuk meg négy napra a ha­tárt, amelyet akkor is több mint 20 ezer ember lépett át. Tavaly augusztus 20-án is közel ennyien. Az idén augusztus­ban, illetve a halottak napján ugyan­csak ezerszám jöttek-mentek az embe­rek. Szeretnénk az illetékesek beleegye­zését megszerezni ahhoz, hogy a sze­mélyforgalom számára már az 1994-es esztendőben megnyíljon ez a határátke­lőhely. A tranzitforgalom lebonyolításá­hoz pedig 1995-re megteremtenénk a feltételeket. Reméljük, kérésünk megér­tésre talál, és ezzel is elősegíthetjük az európai integrálódási folyamatot.(Az írás második részét következő szá­munkban olvashatják.) KORCSMÁROS LÁSZLÓ Nyugaton, vagy akár Magyar­­országon is ismert és elterjedt klubrendszer, amelynek köszön­hetően a vásárlók részletre vehetnek háztartási cikkeket, bútorokat vagy pl. autót. Manapság, amikor a bankok nem adnak kölcsönt — vagy ha mégis, akkor magas kamatra —, igen előnyös a klub ajánlata. Az AXONCLUB INTERNATIONAL Kft. komáromi központtal működik, de az egész ország területén vannak ter­mékforgalmazóik. A kft. tulajdonosai budapestiek. A komáromi irodában Bo­­hil Magdaléna ügyvezető igazgatóval és Marcinka Évával beszélgettem. — Mi az Axondub lényege, s ho­gyan válhat klubtaggá az érdeklődő? — Az Axonclub szeptember elsejé­vel alakult meg Komáromban, a tu­lajdonképpeni tevékenység is ekkor in­dult meg. Autók, bútorok, háztartási felszerelések, elektronikus berendezé­sek részletre való árusításával foglal­kozunk. Jelenleg 35 termékforgalma­zónk van az országban. Az autóvásár­klubrendszer ... sí-- s-1 iü s' - lllllilimi 9 M lók kivételével 1-2 éves klubokat indí­tunk (autóvásárlás esetén 2-6 éveset). Tehát a vásárló választhat: egy vagy két év alatt szándékozik-e törleszteni a ter­mék árát. Aki belép a klubba, a szerző­dése mellé működési szabályzatot is kap. A belépő összeg, azaz a kezdő­­részlet a kívánt termék árának 2%-a. A havi törlesztést azután kezdi meg a vá­sárló, miután értesítettük, hogy a klub megkezdte működését. — Hogyan jön létre, és hogyan mű­ködik egy-egy klub? — Egy klub „összehozására" három hónap áll rendelkezésünkre. A 12 hó­napos klub indításához 24 személyre (klubtagra) van szükség, a kétéves kíub indításához pedig 48 jelentkezőre. Amennyiben három hónap alatt nem jön össze ez a létszám, mindenki visz­­szakapja a befizetett kezdőrészletet. Te­hát, nem veszíthet semmit. Amennyiben megvan a létszám, ér­tesítjük a tagokat, hogy megkezdhetik a havi részletek befizetését. A terméket mindenképpen még az egy vagy kété­ves „futamidő" letelte előtt megkapja. Havonta kisorsolunk egy személyt, köz­jegyző jelenlétében, aki azonnal haza­viheti a kívánt terméket, amelynek árát a továbbiakban törleszti. Egy másik ter­mékre licitálhatnak a klubtagok, szintén havonta. A licitálás esetünkben azt je­lenti, hogy aki magasabb havi törleszté­si összeget ajánl — az kapja meg ha­marabb a terméket. Ilyen módon foko­zatosan mindenki hozzájut a kivá­lasztott termékhez. A licitálás levélben történik, amelyet minden hónapban közjegyző bont ki. — Tegyük fel, hogy hűtőszekrényt szeretnék venni önöknél. Mennyibe ke­rülne ez nekem havi részletekben? — Egy ARG 728-as hűtőszekrény — egyajtós, 255 literes — eladási ára 14 830 korona. Ön befizeti a kezdő­­részletet, 297 koronát, és ezáltal klub­taggá válik. Egyéves „futamidő" mellett a havi törlesztés 1293 korona, kétéves futamidő mellett 675 korona. A kamat 0,3%-os — amit a termékforgalmazók honorálására fordítunk. Ha időközben a pénz leértékelődne, a már befizetett összeget nem érintené a devalváció. — Mi van akkor, ha egy klubtag nem fizeti tovább a részleteket, vagy egyszerűen ki akar lépni? — Például az autókat 2-6 évig tör­lesztik. Ha az illető jó pár hónapig fize­ti, azután meggondolja magát — visz­­szakapja a már tlefizetett pénzét, csak a 2%-os kezdőrészletet, azaz a klub­tagsági belépődíjat nem. Megtörténhet az is, hogy időközben megváltoztatja az igényét, és Skoda helyett Mazdát szeret­ne — ennek semmi akadálya, csak a kü­­lönbözetet kell kifizetnie. Az autókat is fokozatosan vásároljuk, tehát megkap­ják még a teljes kifizetés előtt, és azon­nal a tulajdonos nevére írják. A klubnak a teljes kifizetésig zálogjoga van rá. — Milyen márkájú termékeket, autó­kat lehet önöknél vásárolni? — Bármilyen típusú autót, valamint Philips Whirlpool hűtőszekrényeket, mosógépeket, mikrohullámú sütőket, a füleki NOVONA bútorgyár és egyéb gyárak bútorait, egy szingapúri cég szá­mítógépeit. Folyamatban van a szerző­déskötésünk a Panasonic-kal is, a kö­zeljövőben az ő elektronikai cikkeiket is megvásárolhatják nálunk. Termékfor­almazóink egyébként nemcsak a klub­­a szerveznek be, egyenesen tőlük is megvásárolhatók a termékek, méghoz­zá előnyös áron, hiszen közvetlenül a gyártótól rendeljük meg azokat. Iroda­bútorok, irodafelszerelések árusításával is foglalkozunk — a magánvállalkozók az így vásárolt felszerelést leírhatják az adóalapjukból. SIPOSS ILDIKÓ HATÁRPOLI-TIK-TAK

Next

/
Thumbnails
Contents