Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)
1993-11-17 / 20. szám
4 SZABAD ÚJSÁG 1993. november 17. Gomba-bomba, bomba-gomba Aki gombát termeszt, meggazdagodhat! (Folytatás az 1. oldalról) A gombatermesztés jól jövedelmező foglalatosság, állítja Balázs Zoltán is, a Korona Combaipari Egyesülés kerecsendi telephelyének üzemvezetője, persze csak annak, akinek nem savó folyik az ereiben, aki tudja, hol kezdődik a tehén, és hol ér véget. Nos, mivel én nem voltam egészen biztos a dolgomban, rákérdeztem: — Hol kezdődik? — Hát az orránál. — No és hol ér véget? — Hát a vágóhídon. Vígkedélyű, jó humorú, kedves ember Balázs Zoltán. Szeret mókázni, mondták az ismerősei, de persze dolgozni is. Nézzük akkor a „káderlapját". Több mint három éve a cég alkalmazottja, de már azelőtt is gombatermesztéssel foglalkozott, 1985 óta Andornaktályán, a jogelőd gombaüzemnél volt műszaki vezető. Egerben lakik, 1986-ban elhatározta: odahaza, a családjával is belevág a gombatermesztésbe. Aránylag gyorsan talált termesztésre alkalmas helyet is. Könnyű dolga volt, hiszen a szilaj táncra ösztökélő Bikavér meg a nótázásra bűjtogató Leányka hazájában olyan üregesek a várost ölelő dombok, mint az ementáli sajt, sok a pince, s bizony egyikük-másikuk már jó ideje üresen áll, rég nem hallott hordókongatást... Balázs Zoltánnak ma már két saját pincéje van, egy harmadikat pedig bérel. A három helyen 500 mázsa becsírázott alapanyagot képes egyszerre, egy termesztési ciklusra elhelyezni. A termesztés családi vállalkozás, két fia és felesége a vállalkozó. Az alapanyagot a kerecsendi üzemtől veszi, a termés egy részét az üzemnek adja el, meg helyben és a környéken értékesíti, a többi pedig exportra, leginkább Bécsbe megy. Hogy mennyi egy telepítésből a hasznuk, a bevételük? Természetesen megkérdeztem, ám Balázs Zoltán válasz helyett csak mosolygott. Majd némi hümmögés után azt mondta: „Körülbelül akkora a jövedelmünk, mint amennyit talán másutt is megkereshetnénk, de ez biztos pénzforrás, emellett otthon, együtt a család, nem kell naponta buszoznunk, vonatoznunk, ingáznunk." A férfi váltig állítja: ä gombatermesztés a munkanélkülieknek is nagyszerű kereseti lehetőség, egy négytagú család 300 négyzetméternyi terület betelepítéséből, évi négyszeri telepítéssel, már megél. Nem „hazabeszél", jegyezte meg, mert valójában mindegy, ki (Folytatás az 1. oldalról) A két polgármester — miután kimerítettek minden törvény adta lehetőséget, s a határátkelőhely immár több mint három éve beígért megnyitása elmaradt — idén júliusban éhségsztrájkba kezdett. A történtekre Vladimír Meéiar úgy reagált, hogy csak abban az esetben lesz ezen a szakaszon határátkelő, ha Magyarország ezt megelőzően aláírja a szlovák—magyar szerződést, melyben lemond a határok megváltoztathatóságáról. A külügyminiszter már nem szabott ilyen feltételt, a felelősséget, a pénzügyminisztériumra hárította. A pénzügyminiszter pedig kijelentette: nem tud egyedül dönteni, mivel a kér(d)és politikai jellegű. Miután a szlovák pénzügyminisztérium felhatalmazta Jaromfr Kaliéiakot a Szlovák Központi Vámhivatal vezérigazgatóját a szakértői tárgyalások megkezdésére, az éhségsztrájkolók felfüggesztették akciójukat. Az ügyben az Ipolyságon összejött szlovák—magyar bizottság hozott kedvező döntést. S hogy mi történt azután? Erről kérdeztem )akus Pétert, Nagykövesd polgármesterét. — Annyit tudok, hogy augusztus 12- én volt még egy utolsó egyeztető tárgyalás a szlovákiai Komáromban, amelyről a jegyzőkönyvet mind a két fél magával vitte. A jegyzőkönyv hitelesítéséhez szükség volt még egy jegyzékváltásra. Budapest ezt megküldte Pozsonynak, de, információim szerint, a magyar fél máig (november 5.) nem kapott választ. Tehát valahol honnan szerzi be a komposztot, egy a lényeg: csakis kiváló minőségű gombacsírával beoltott ültetőanyaggal érdemes elkezdeni a munkát. Mit szól mindehhez Rácz József, a Korona „koronázatlan királya", a Combaipari Egyesülés igazgatója? „Ügyfeleink száma — nyilatkozta érthető örömmel — egyre nő, jelentős mennyiségű komposztot szállítunk külföldre is, többek között Ukrajnába, Fehéroroszországba, Szlovéniába, Franciaországba és újabban Szlovákiába is. Leginkább a határ menti régiók együttműködésére építünk. Kerecsendi országos központunk, győri dunántúli központunk és kazincbarcikai észak-magyarországi képviseletünk aránylag közel fekszik az országhatárhoz." A cég döntő módon a csiperkegomba termesztését szorgalmazza. Hogy miért? Termesztési technológiája rendkívül kiforrott, s ezt ismerik és kedvelik az emberek leginkább... Persze az egyesülés vezetői szívesen bővítenék a kínálatot, ám a csiperkének, egyelőre legalábbis, nincs komoly versenytársa Európában. Miért? Azért, mert nagy területen és kis helyen egyaránt jól termeszthető, nagyüzemi leg és háztájilag is megéri vele foglalkozni, nem igényel túl nagy beruházást, bő terméssel hálálja meg a gondoskodást, s értékesítése sem okoz(hat) a termelőnek sok gondot. A Korona Gombaipari Egyesülés nem filléres cég: legnagyobb gomba- és gombaalapanyag-előállftással foglalkozó vállalkozás Magyarországon. Üzemeiben, telephelyein csúcstechnológiával készül az oltóanyag, a komposzt. Annak, aki 10 tonnánál több alapanyagot rendel, önköltségi áron a helyszínre szállítják a kért mennyiséget. A gombát — az exportminőségűt és a konzerválásra valót egyaránt — visszavásárolja a termelőktől az egyesülés. A szlovákiai megrendelőknek is helybe viszik az alapanyagot, sőt vissza is vásárolják a termést, ha a vállalkozó úgy dönt, hogy a magas, 20 százalékos védővám ellenére is a cégnél óhajtja értékesíteni készletét. A Korona 300 ezer márka értékben német érdekeltségű egyesülés, tagjai között több kft. és természetes személy szerepel. Nem véletlenül került sor a szakmai tanácskozásra éppen Győrött, a város környékén ugyanis mintegy 1 50 partnerük foglalkozik gombatermesztéssel. Az egyesülés hadba száll a nagymértékű külföldi behozatal ellen is. — Természetesnek tartom, hogy védjük a piacot, termelőink és saját érdekeinket is — szögezte le Rácz József „fektetik" a „papírt". Magyarország pozsonyi nagykövetségének értesülése szerint a szlovák kormány november végén kíván foglalkozni ezzel a jegyzékkel. Viszont a túloldalon, Pácin térségében addig nem kezdik meg a határátkelőn tervbe vett építkezést, amíg a szlovák fél nem ratifikálja a megállapodást. Végül is miben állapodtak meg a lelek? — Hogy 1993. december 31-ig megnyitják a Nagykövesd—Pácin határátkelőhelyet! Magyarország magára vállalta a területén felállítandó létesítmények építésének és fenntartásának költségeit. Mindössze néhány hét választ el bennünket a megadott időponttól. Ön lehetségesnek tartja, hogy csoda történik, és szilveszterig kinő' a földből egy összkomfortos vámhivatal? — A magyarországi szakemberek néhány nap alatt képesek felállítani és berendezni azt a két, 20x8 méter alapterületű „konténerlakást", amelyet a vámhivatal épületének szántak... Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de mi történne akkor, ha a szlovák illetékesek megszegnék ígéretüket, s a beharangozott időpontig mégsem indul(hat)na meg a gyalogosok, kerékpárosok, személyautók és autóbuszok számára engedélyezendő forgalom ? — Mi azzal az állásfoglalással függesztettük fel éhségsztrájkunkat, hogy amennyiben az időközben megtartott szakértői tárgyalások nem hozzák meg a számunkra elfogadható eredményt, hajlandók vagyunk folytatni azt... a találkozó végén tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. — Mi elsősorban nem a külföldi termék ellen hadakozunk, hanem védővámokért kardoskodunk, mert félő, hogy hamarosan eláraszt bennünket a román, kínai és francia gomba, amely a legtöbb esetben nem is olyan jó minőségű, mint a miénk, éppen ezért olcsó, s ma az emberek általában először a termék árát nézik, s csak azután veszik szemügyre a minőségét. A Korona telephelyein — a tanácskozás résztvevői a saját szemükkel is meggyőződhettek róla — valóban európai színvonalon — a legjobbnak ítélt írországi és részben hollandiai módszerek alkalmazásával — folyik a munka, a legjobb, legolcsóbb és legmegbízhatóbb technológiák alkalmazásával termelnek. Rácz József megnyugtatott: — A szlovákiai vállalkozóknak, legyenek magánszemélyek vagy szövetkezetek, állami gazdaságok, egyéb társulások, nem kell valutával fizetniük a komposztért, például alapanyagként szolgáló szalmát is elfogadunk... A termesztőnek ingyen szaktanácsadást is nyújtunk. Nos, ezt érdemes megfontolni. A bökkenő csak az, hogy az idei aszályos nyárban szinte alig nőtt szára a gabonának, a legtöbb mezőgazdasági üzem saját maga számára sem tudott elegendő szalmakészletet „bespájzolni". A győri találkozón 380 személy vett részt, köztük 340 termelő volt. A jelentkezők között találkoztunk szlovákiai érdeklődőkkel is. Pápista Emil és fia, Aladár Péterfaláról, illetve Rimaszombatból érkeztek a szép Rába-parti városba. Hogy miért? Elmondja Pápista Aladár vállalkozó, akinek boltja van Bátyiban: — Manapság gomba módra szaporodnak a legkülönfélébb magánüzletek. Nagy a munkanélküliség, s csupán egyetlen vállalkozásból szinte lehetetlen megélni. A győri tanácskozásról a Szabad Újságból szereztünk tudomást. Megörültünk a hírnek, mert néhány hete, egy régebbi kiadású szakkönyv alapján, épp gombatermesztéssel is elkezdtünk foglalkozni. A Csehországból beszerzett csírával beoltott komposztot „saját szakállukra" készítették el, s most kíváncsian várják, milyen eredményeket sikerül elérniük. Sok hasznos, okos szakmai és gyakorlati tanácsot hallottak Győrben, s ha készítményükkel „leszerepelnek", minden bizonnyal a Korona Egyesüléstől fognak új termelőanyagot vásárolni. A gombászkodással ugyanis semmi-PERBENYÍK -(Lácacséke) Sápos Menyhért, Perbenyík polgármestere örömmel fogadta a sajtóban megjelent hírt, hogy községükben 1995-ben felnyílik a közel félévszázadon át lakat alatt tartott határsorompó. Milyen feltételeket kell addigra megteremteniük, hogy a nemzetközi tranzitforgalom is fennakadások nélkül bonyolódhasson? — Megvan a régi, 1934-ben épült emeletes vámhivatalunk, amelyet azonnal fel tudnánk szabadítani. Mi fel is ajánlottuk, hogy beköltözhető állapotba hozzuk, de a vámhatóság illetékesei vonakodnak ezt a megoldást elfogadni, mondván, hogy az épület túlságosan messze esik a határtól. Ilyesmivel érvelni szerintem butaság, hiszen mindössze 500 méterről van szó. Ugyanakkor folyton azt hangoztatják, hogy nincs pénz új létesítmények építésére. Érthetetlen lenne számunkra, ha netán mégis elutasítanák a tálcán felkínált lehetőséget. Vagy talán az itt a baj, hogy már nem tudnak mire hivatkozni, s kötik az ebet a karóhoz? Nem tart meglepetéstől a határidők megtartását illetően? — Voltak idők, amikor a két ország állampolgárai — az egymás területére „szakadt" földjeiket megművelendő — naponta átjárhattak a határon. Mi ezt az állapotot szerettük volna visszaállítani a vasfüggöny lehullását követően. Közben kiderült, hogy a nemzetközi forgalmat illetően más vonatkozásai is vanképpen sem szeretnének felhagyni. Jövőt, „fantáziát" látnak a csiperkegomba termesztésben. Egyelőre a péterfalai szülői házban az almatárolót telepítették be alapanyaggal. Ez a „tanulóhelyiség". Rövidesen szeretnének pincét, istállót vagy más termesztésre alkalmas épületet kibérelni. Nem félnek, hogy nyakukon marad a termés. Aladár úr már jó előre felmérte a terepet, több boltban, üzletben „puhatolózott", s majdnem mindenütt azt tapasztalta, hogy néhány kilogramm „kis kalaposra" vevő lenne a legtöbb eladó... Magyarország a 40-es évek elején — hallottuk az egyik előadótól — a harmadik legnagyobb gombatermesztő állam volt Európában, a „demokráciában" azonban jócskán visszaesett a termelés. — Emlékszem — jegyezte meg mellettem egy nagybajuszé férfi —, a fehérkés kalapokat piros kiütések lepték el. Közelről apró vörös csillagoknak tűntek. Meg is állapítottuk a komámmal, hogy úgy látszik, a gomba nem bírja a szocializmust. Kiütéseket kap tőle. Kilencvenben a 16. helyen állt az ország, az idén viszont már a hatodikhetediken szerepel. A két legjobb Írország és Hollandia. A zsákos termesztés a legnépszerűbb. Az idén 21 ezer tonna gombát termesztettek Magyarországon, 1 főre 2 kilogramm jut, ennek 95 százaléka csiperke, s minden kilóból 55 deka külföldi piacra kerül. Egy kilogramm gomba önköltségi ára Magyarországon 105 forint; a piacon 250 forint körüli áron lehet eladni. Déli szomszédunknál 10 cég foglalkozik gombafelvásárlással. A szakemberek szerint a gombatermesztésre fordított pénz gyorsan megtérül, 20 ezer forint befektetés két és fél hónap alatt megduplázódhat. Nem csoda hát, hogy a tanácskozáson termelőkön kívül a forgalmazással és a termesztéshez szükséges eszközök, kellékek gyártásával és árusításával foglalkozó vállalkozók is megjelentek. Simon Zoltán Budapestről utazott Győrbe. A fiatalember két közvetítő cég tanácsadója. Megkérdeztem tőle: — Megérte befizetni a részvételi díjat? — Meg bizony — felelte azonnal —, több vállalkozóval megismerkedtem, az üzletek pedig a kapcsolatok révén köttetnek... A rendezvényen a legsikeresebb gombatermesztőket érmekkel tüntették ki. ZOLCZER LÁSZLÓ nak. Mert értelemszerűen összefüggésbe kerülne az Ágcsernyő és Csap között (a vasúti átrakóállomás mellett) megnyitandó közúti határátkelőhellyel. Hadd mondjam el még, hogy a tőlünk 42 kilométerre levő nagymihályiak és a 60 kilométerre levő homonnaiak is nagy érdeklődést tanúsítanak az említett határátkelőhelyek megnyitása iránt. E városok polgármesterei írásos kérelmükkel támogatták a követelésünket! Amikor a Nagymihályi Járási Hivatal vezetőjét arról faggatta egy szlovák újságíró, nem lát-e veszélyt Szlovákiára nézve abban, hogy egyes körök a szlovák—magyar határ menti kapcsolatok felélénkítésén fáradoznak, az a következőket válaszolta: „Ellenkezőleg! Aki kereskedik, az csak barát lehet, s minél élénkebb lesz a kereskedelem, annál inkább ragaszkodunk majd egymáshoz". Az utóbbi években már több alkalommal is megnyitották néhány napra a perbenyik—lácacsékei határtákelőhelyet. Milyen volt a forgalom? — Első ízben a pápa magyarországi látogatása alkalmából, három évvel ezelőtt nyitottuk meg négy napra a határt, amelyet akkor is több mint 20 ezer ember lépett át. Tavaly augusztus 20-án is közel ennyien. Az idén augusztusban, illetve a halottak napján ugyancsak ezerszám jöttek-mentek az emberek. Szeretnénk az illetékesek beleegyezését megszerezni ahhoz, hogy a személyforgalom számára már az 1994-es esztendőben megnyíljon ez a határátkelőhely. A tranzitforgalom lebonyolításához pedig 1995-re megteremtenénk a feltételeket. Reméljük, kérésünk megértésre talál, és ezzel is elősegíthetjük az európai integrálódási folyamatot.(Az írás második részét következő számunkban olvashatják.) KORCSMÁROS LÁSZLÓ Nyugaton, vagy akár Magyarországon is ismert és elterjedt klubrendszer, amelynek köszönhetően a vásárlók részletre vehetnek háztartási cikkeket, bútorokat vagy pl. autót. Manapság, amikor a bankok nem adnak kölcsönt — vagy ha mégis, akkor magas kamatra —, igen előnyös a klub ajánlata. Az AXONCLUB INTERNATIONAL Kft. komáromi központtal működik, de az egész ország területén vannak termékforgalmazóik. A kft. tulajdonosai budapestiek. A komáromi irodában Bohil Magdaléna ügyvezető igazgatóval és Marcinka Évával beszélgettem. — Mi az Axondub lényege, s hogyan válhat klubtaggá az érdeklődő? — Az Axonclub szeptember elsejével alakult meg Komáromban, a tulajdonképpeni tevékenység is ekkor indult meg. Autók, bútorok, háztartási felszerelések, elektronikus berendezések részletre való árusításával foglalkozunk. Jelenleg 35 termékforgalmazónk van az országban. Az autóvásárklubrendszer ... sí-- s-1 iü s' - lllllilimi 9 M lók kivételével 1-2 éves klubokat indítunk (autóvásárlás esetén 2-6 éveset). Tehát a vásárló választhat: egy vagy két év alatt szándékozik-e törleszteni a termék árát. Aki belép a klubba, a szerződése mellé működési szabályzatot is kap. A belépő összeg, azaz a kezdőrészlet a kívánt termék árának 2%-a. A havi törlesztést azután kezdi meg a vásárló, miután értesítettük, hogy a klub megkezdte működését. — Hogyan jön létre, és hogyan működik egy-egy klub? — Egy klub „összehozására" három hónap áll rendelkezésünkre. A 12 hónapos klub indításához 24 személyre (klubtagra) van szükség, a kétéves kíub indításához pedig 48 jelentkezőre. Amennyiben három hónap alatt nem jön össze ez a létszám, mindenki viszszakapja a befizetett kezdőrészletet. Tehát, nem veszíthet semmit. Amennyiben megvan a létszám, értesítjük a tagokat, hogy megkezdhetik a havi részletek befizetését. A terméket mindenképpen még az egy vagy kétéves „futamidő" letelte előtt megkapja. Havonta kisorsolunk egy személyt, közjegyző jelenlétében, aki azonnal hazaviheti a kívánt terméket, amelynek árát a továbbiakban törleszti. Egy másik termékre licitálhatnak a klubtagok, szintén havonta. A licitálás esetünkben azt jelenti, hogy aki magasabb havi törlesztési összeget ajánl — az kapja meg hamarabb a terméket. Ilyen módon fokozatosan mindenki hozzájut a kiválasztott termékhez. A licitálás levélben történik, amelyet minden hónapban közjegyző bont ki. — Tegyük fel, hogy hűtőszekrényt szeretnék venni önöknél. Mennyibe kerülne ez nekem havi részletekben? — Egy ARG 728-as hűtőszekrény — egyajtós, 255 literes — eladási ára 14 830 korona. Ön befizeti a kezdőrészletet, 297 koronát, és ezáltal klubtaggá válik. Egyéves „futamidő" mellett a havi törlesztés 1293 korona, kétéves futamidő mellett 675 korona. A kamat 0,3%-os — amit a termékforgalmazók honorálására fordítunk. Ha időközben a pénz leértékelődne, a már befizetett összeget nem érintené a devalváció. — Mi van akkor, ha egy klubtag nem fizeti tovább a részleteket, vagy egyszerűen ki akar lépni? — Például az autókat 2-6 évig törlesztik. Ha az illető jó pár hónapig fizeti, azután meggondolja magát — viszszakapja a már tlefizetett pénzét, csak a 2%-os kezdőrészletet, azaz a klubtagsági belépődíjat nem. Megtörténhet az is, hogy időközben megváltoztatja az igényét, és Skoda helyett Mazdát szeretne — ennek semmi akadálya, csak a különbözetet kell kifizetnie. Az autókat is fokozatosan vásároljuk, tehát megkapják még a teljes kifizetés előtt, és azonnal a tulajdonos nevére írják. A klubnak a teljes kifizetésig zálogjoga van rá. — Milyen márkájú termékeket, autókat lehet önöknél vásárolni? — Bármilyen típusú autót, valamint Philips Whirlpool hűtőszekrényeket, mosógépeket, mikrohullámú sütőket, a füleki NOVONA bútorgyár és egyéb gyárak bútorait, egy szingapúri cég számítógépeit. Folyamatban van a szerződéskötésünk a Panasonic-kal is, a közeljövőben az ő elektronikai cikkeiket is megvásárolhatják nálunk. Termékforalmazóink egyébként nemcsak a kluba szerveznek be, egyenesen tőlük is megvásárolhatók a termékek, méghozzá előnyös áron, hiszen közvetlenül a gyártótól rendeljük meg azokat. Irodabútorok, irodafelszerelések árusításával is foglalkozunk — a magánvállalkozók az így vásárolt felszerelést leírhatják az adóalapjukból. SIPOSS ILDIKÓ HATÁRPOLI-TIK-TAK
