Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-10 / 19. szám

SZABAD ÚJSÁG 1993. november 10. A tornaijai INTEREX Kft. alkímiai bravúrja A PÉNZCSINÁLÁS KOMOLY MŰVÉSZET 1T MINTEGY huszonhét hónappal ezelőtt hozták létre a gömöri vá­roskában a külkereskedelmi tevé­kenységre szakosodó „társaságot". A hét, többségében mezőgazdasá­gi szakember, egy hosszú távon futó, önfenntartó, szerény haszon­nyerés mellett becsületes tevé­kenykedést folytató, jól szervezett, folyamatosan terjeszkedő céget kí­vánt alapítani. — Vajon az eredeti elképzeléseik­nek megfelelően alakultak-e a dol­gok az Interex Kft. háza táján? — kérdezem Czókoly Alberttól, a cégtulajdonosok egyikétől. Láncreakciók — Igyekezetünk töretlen, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a nemzet­közi mezőnyben is elismert üzleti part­nerként tartanak nyilván bennünket. Az viszont más kérdés, hogy a hazai gazdaságpolitikai cselezgetések meny­nyire hátráltatják a gazdasági élet vér­keringésének felpezsdítésében kulcs­szerepet vállaló kereskedelmi-üzletkö­tői intézményeknek — részvénytársa­ságoknak, kft-knek és bankintézménye­knek — a tevékenységét. Az elmúlt időszakban sok nehézség­gel találtuk magunkat szembe. Az ön­kényesen megváltoztatott vámszabá­lyoktól kezdve a partnerként jelentkező kalandorokig sok mindennel meg kel­lett birkóznunk. A tapasz­talatszerzésnek ezt az iskoláját sajnos mi sem kerülhettük meg. Kezdetben barterban, vagyis árucsere alapon ke­reskedtünk, tavalytól azonban már a konvertibilis valutaelszámolás szolgál az üzletkötések alapjául. Az áruforgal­mazásban már nincsenek fennakadá­sok, a pénzforgalom azonban még az eddiginél is lassúbb lett. Ugyanakkor a vámszabályokat tovább szigorították. Nekünk 10 napon belül ki kell fizet­nünk a behozott árut, amit a legjobb esetben is csak hónapok múltán tudunk értékesíteni. Tapasztalataink szerint, aki egyszer nemzetközi kereskedelemre adta a fe­jét, annak előbb-utóbb a termelésbe is bele kell ártania magát, s azt szintén magas szakmai szinten kell művelnie, így válik például egy birkakereskedő fu­varozóvá, majd gyapjűkereskedővé s végezetül a kész termékek (textíliák) forgalmazójává, mígnem az alapanyag előállítását (az állatok keresztezésétől a felnevelésükig) is átvállalja... Minőségjavító törekvések — Az önök esetében hogyan működik ez a láncreakció? — Nos, miután mi is bekerültünk a Közös Piac vonzáskörébe, és Szlovákia A volt KGST-országok közül egyedül nálunk, Szlovákiában működik opciós tőzsde. A világon az első ilyen börze Chicagóban nyílt meg, majd hamarosan Európában — Amszterdamban, Lon­donban, Stockholmban, Párizsban, Zü­richben, Frankfurtban és Bécsben — is megnyíltak a hasonló intézetek. Ez év április másodikán, Közép- és Kelet-Eu­­rópában a maga nemében egyedül­állóként, Pozsonyban is beindult a vál­lalkozás. A pozsonyi tőzsde valójában rész­vénytársaság, alaptőkéje 30 százalékát a svéd OM System International Stock­holm birtokolja. Az OMSI rendelkezik az opciós és terminált üzletkötések te­rén a legnagyobb tapasztalattal, éppen ezért nem véletlen, hogy ez a cég bá­báskodott a londoni, párizsi, barcelo­nai, helsinki, oslói, bécsi, no és termé­szetesen a stockholmi opciós tőzsde lét­rejötténél is. A társaság, s ez már most, fél év el­teltével is egyöntetűen megállapítható, jelentősen hozzájárul a hazai tőkepiac kialakításához, s a nagyobb értékpapír­forgalomhoz is. A börze jelentősen megkönnyíti a szlovákiai vállalatoknak a tőkepiacra való bejutását. Az opciós tőzsde hasonlatos az ér­tékpapírtőzsdéhez, ahol is részvényeket adnak-vesznek az érdeklődők. A kü­megkapta a pecsenyebárány „közös piaci'' értékesítésére szóló első kontin­genst — az Interex a tenyésztők nagy megelégedésére mintegy 10 ezer élő bárány adásvételét bonyolította le Ma­gyarországon keresztül. S mivel a nyu­gati fogyasztók minőségi követelménye­ket támasztanak a tőlünk megvásárlan­dó állatokkal szemben, az eladásra elő­készített élő árut egy magyarországi far­mon részesítettük „kondíciójavító'' kú­rában. Mikor egy rendelettel megtiltot­ták a „tranzitbárányok" Magyarország területén történő utóhizlalását, arra kényszerültünk, hogy idehaza alakít­sunk ki minőségjavító bárányfarmot. Jelenleg a gortvai állami gazdasággal kötöttünk bérleti szerződést. Valameny­nyi exportálandó állatunknak ezen a te­lepen keresztül vezet az útja a nagyvi­lág felé. Itt magas szintű szakmai felü­gyeletben és extra minőségű takar­mányellátásban részesülnek. A közeljö­vőben, a külföldön könnyebben és szá­munkra előnyösebb áron eladható fajták szaporításával is szeretnénk fog­lalkozni. Már megtettük a szükséges előkészületeket az angol Saffolk törzsál­lomány behozatalára és keresztezésére. Minderre azért van szükség, mert a Közös Piac berkeiben a bárányhús mi­nőségének alakulásától teszik függővé az elkövetkezendő években jóváha­gyandó kontingensek mennyiségét és növelését. Nincs más kiút: mielőbb át kell állni a kimondottan hústípusú bá­rányok tenyésztésére, s ehhez gyökeres tenyésztési, technológiai és szemlélet­beli változtatásokra is szükség lesz. Ed­digi tapasztalataink szerint a tenyésztők jelentős hányada egészségtelen, nyir­kos, rossz levegőjű istállókban telelteti át a bárányokat. Alig vagy egyáltalán lönbség abban van, hogy az opciós börzén nem részvényekkel kereske­dünk, hanem azok eladásának és meg­vételének a jogával, tehát az opciókkal. Az üzletkötéseknél jelentős szerepet játszik az idő. A megvásárolt opciók bármikor eladhatók, vagy a lejártukig megtarthatók, amikor is megvehetjük, esetleg eladhatjuk azokat a rész­vényeket, amelyekre az opciók vonat­koznak. Az opciók értékét a piachely­zet határozza meg. A börzén a brókercégek közvetítésé­vel köthetjük az üzleteket. Ezek valójá­ban pénzintézetek és beruházási társa­ságok, melyek a tőzsde és a befektető között tartják a kapcsolatot, tanácsokat adnak pl. arra vonatkozólag, hogy mi lehet számunkra a legelőnyösebb lépés. A tőkepiaci intézmény életében je­lentős, mondhatni történelmi esemény­re került sor a minap: hat hónapos op­ciókkal üzletelhettek a cég alkalmazot­tai. Az áprilisban megkötött 7500 op­ciós üzletből 9 996 250 korona érték­ben 1940 valósult meg. Az első üzleti napon, október tizenötödikén, legfő­képp a VSZ (779), a Slovnaft (608), a Nafta (330) és a JCP (223) részvények forogtak. Mint René Vochyan, a BOB tőzsde­kamarájának az elnöke sajtótájékozta­tóján leszögezte, a részvénytársaság a nem abrakolják őket, s csupán gyenge minőségű szénával igyekeznek átvé­­szeltetni velük a hideg évszakot. Az i­­lyen környezetben születő és nevelkedő bárányok a normálistól eltérő módon fejlődnek, izomfelépítésük, húsuk színe egészen más, mint az egészséges kör­nyezetben növekedőké. Hadd mondjam még el, hogy a nem­zetgazdaság alakulására is kedvezőtlen visszahatással járó jelenségre lettünk fi­gyelmesek. A gazdaságokat járva döb­benten tapasztaltuk, hogy a tragikus méreteket öltő takarmányhiány miatt beindult a kényszerű állománycsökken­tés. így jövőre akár 30-40 százalékkal is visszaeshet a bárányeladás és az eb­ből származó haszon. Pedig az elmúlt két esztendő alatt közel 50 kamionnyi élő birkát exportáltunk — java részét Olaszországba. A cseh textilipar ellátói Még nem mondtam, hogy mi vagyunk az egyik legnagyobb gyapjú kereskedő cég a volt Csehszlovákia területén. Je­lenleg az a helyzet, hogy mi látjuk el az egész csehországi textilipart a szüksé­ges gyapjúalapanyaggal. Eddig a lege­lőnyösebb áron felvásárló cég va­gyunk Szlovákiában. Ugyanakkor tud­ni kell, hogy a nemzetközi piacon az utóbbi négy hónap alatt háromszor csökkentették a gyapjú árát. Az olcsóbb ausztrál és argentin kínálat mi­att a jövő esztendőben várhatóan ná­lunk is csökkenni fog a gyapjú felvásár­lási ára. — Tudomásom szerint a bárányfel­vásárlással és gyapjúforgalmazással fog­számos fékező, visszahúzó tényező, az üzletkötéseknek nem kedvező törvény­határozatok ellenére is egyre eredmé­nyesebben működik. Az egynapos ha­táridős üzletkötés iránt több európai országban működő opciós tőzsde is élénken érdeklődik. A társaság a hatodik hónap elejétől a Pozsonyi Értékpapírtőzsdénél is jóval nagyobb forgalmat bonyolított le. Az opciós tőzsde az újabb hat hónapos időszakba 8 részvénnyel indul, ám kö­zülük 4 sikertelenül szereplő részvényt másra cserélnek majd. Szeptember első tíz napján a tőzsdén kötött üzletek száma au­gusztushoz viszonyítva két és félszere­sére emelkedett. A pozsonyi opciós tőzsde szakemberének szilárd meggyő­ződése, hogy — az értékpapírtőzsdével ellentétben, ahol hetente egyszer kerül sor üzletkötésre — minden nap kell ke­reskedni. A szlovákiai tőkepiac legnagyobb problémája az, hogy nem létezik önálló tőkepiac-koncepció. Hiányzik a kom­plex program, amely magába foglalná a privatizációt, a pénzügyi politikát és többek között a devizatörvényt is. Min­den törvényről külön tanácskoznak. Mindez megmutatkozik az elfogadott törvények minőségében. Az egyes hatá­rozatok más és más időben és más és lalkozó Interex újabban üzlethálózat kiépítésén munkálkodik. — Amint már említettem, a kellő szakmai komolysággal működtetett ke­reskedelmi tevékenység egy adott „pszi­chikai" időpontban törvényszerűen újabb szolgáltatások beindítására ösztö­kél. A kínálkozó lehetőséget mi sem hagy­hattuk ki. Fél esztendőre volt szüksé­günk ahhoz, hogy üzletházakat nyis­sunk Kassán, Rozsnyón, Tornaiján, Ri­maszombatban és néhány csehországi városban. Extra minőségű fehérneműk eladásával foglalkozunk. Az ingeket például Szingapúrból szerezzük be. • Ezenkívül Csehországban és Magyar­­országon bútorszövettel és lakástextíliá­val is kereskedünk. Legújabban virágkereskedéssel is foglalkozunk: a Hollandiából behozott termékek árusításával szeretnénk kon­kurálni a hazai kereskedőkkel. Foglalkozunk még a fűrészelt faáruk és keramikus boritólemezek külföldön történő értékesítésével is. Reményeink szerint talán részt vehetünk a dél-ma­­gyarországi autópálya építéséhez szüksé­ges (salakianyagok, valamint az út menti motelokhoz igényelt burkolóanyagok szállításában. Nem titok, hogy magyar­­országi közvetítőkön keresztül bekapcso­lódhatunk a Kijevben kialakítandó nagy­követségi rezidenicák felszerelésébe. Gazdasági kama­ra — üres kamra — Minek köszönhetik e sokféle megbízatást, illetve mi a titka a sikeres és jövedelmező működésnek? — A jó hírnév mindenekelőtt a meg­bízhatóságon alapul. Nemzetközi szál­lításokról lévén szó, óramű pontosság­gal, folyamatosan kell dolgozni. De leg­alább ilyen fontos a szakmai jártasság, az üzleti készség, a becsületesség, és nem utolsósorban a nyelvtudás. Tár­saimmal együtt szinte anyanyelvi szin­ten beszéljük a szlovák, cseh, lengyel, orosz nyelvet, s a német és az angol nyelv­tudásunk is elfogadható. A pénzcsinálás komoly művészet: a tisztességesen és a kölcsönös bizalmon alapuló kereskedelmi együttműködés hozadéka. Buzgalmunkat nem a gyors meggazdagodás vágya motiválja, ha­nem a termelőkkel kiépítendő hosszú távú kapcsolattartás. Ezen túlmenően, lehetőségeinkhez mérten részt kíván­tunk venni egy — a vidék, a környező más körülmények között lettek elfogad­va, ezért gyakran ellentmondanak egy­másnak. Az opciós és határidős tőzsdék sikeres fejlődésének alapvető feltétele a jól működő törvényhozói hatalom. Az opciós tőzsdének valójában két­fajta ügyfélcsoportja van: a „nagy" ügy­felek (a bankok és a különféle alapok) és a „kicsik" (kisbefektetők, azaz az ál­lampolgárok). A felmérések szerint a felnőtt lakosság 19 százaléka tud a Po­zsonyi Opciós Tőzsde létezéséről, s 5 százalékuk azt is tudja, mi is valójá­ban az opció. A szociológiai elemzé­sek azt is elárulják, hogy a vagyonje­gyes privatizációban részt vett egyé­nek ismerik a legjobban a tőkepiaci helyzetet. Előfordul viszont, hogy több bróker nem tudja, miként lehet a tőzsde kínálta szolgáltatásokat a legjobban kiak­názni. Bizonyos törvények módosítása, úgy tűnik, elengedhetetlen. A felmerülő problémákat az államigazgatásnak kell elsődlegesen és maradéktalanul megol­dania. Az egyedüli megoldás, leg­alábbis René Vochyan szerint, az len­ne, ha a tőkepiac szakemberekből álló parlamenti bizottság igazgatása alá ke­rülne. Más országokban speciális inté­zetek foglalkoznak az értékpapír-keres­kedelemmel. Az opciós és határidős tőzsde min­denütt a hagyományos értékpapírtőzsde beindulása után alakul(t) meg. A késle­kedés a tőkepiac fejlődésének a rovásá­ra megy. Szlovákiában 2 500 000 rész­vénytulajdonos van, s közülük jó néhá­­nyan forgatni szeretnék részvényeiket. (zol ezer) térségek gazdasági életének fellendíté­sét és „tőkeerősítését" magára vállaló — regionális gazdasági szövetkezés kiala­kításában. A rendelkezésünkre álló eszközökkel a határok átjárhatóságát szorgalmaztuk, és azon voltunk, hogy a gazdasági jellegű döntések java részét körzeti szinten hozzák meg a helyi ér­dekeltségű intézőbizottságok. Az általunk szorgalmazott gazdasági társulás létrehozásának ötletét a kor­mányzat „kilőtte". Létrehozta a Központi Gazdasági Kamarát, melynek rimaszom­bati körzeti irodájától még alapvető in­formációkat sem kapunk. A központi ve­zérlésű intézmény eleve nem tesz eleget a vállalkozók részéről szorgalmazott s elvárt garanciavállaló, a magyar—szlo­vák régiók gazdasági jellegű össze­kapcsolásával járó feladatoknak. Mintagazdaságok kellenének — Mint eredményesen gazdálkodó vál­lalkozók, milyennek látják a nemzet­­gazdaság jövőjének alakulását? — Az előrelépés elengedhetetlen fel­tétele: fel kell gyorsítani a privatizációt. Hiszen a vak is látja, hogy az állami vállalatoknak nem érdekük a fellendü­lés. Az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői — tisztelet a kivételnek — fog­gal-körömmel ragaszkodnak a kiváltsá­gokat biztosító hely(zet)ükhöz, és min­dent megtesznek annak érdekében, hogy fékezzék a tulajdonviszonyok igazságos rendezését. Gyorsított ütem­ben folytatják a vagyon és munkalehe­tőségek elkótyavetyélését. Ezek az üze­mek kereskedelmi és üzleti partnerként sem jöhetnek számításba, hiszen szinte kivétel nélkül fizetésképtelenek. Az állami érdekeltségű vállalatok és üzemek a szemünk láttára likvidálják és élik fel az újratermelést szolgáló eszkö­zöket, a tartalékokat. Következéskép­pen: amíg nincs végérvényesen ren­dezve az állami felügyelet alatt álló gazdasági egységek birtoklásának ügye, addig jottányit sem jutunk előbbre. Ráadásul a saját vagyon és tulajdonjog rendezése és visszaigénylése is döbbe­netes huzavonával jár. Véleményem szerint a mi vidékünkön olyan 300- 500 hektáros „uradalmi gazdaságok" kialakításával — melyeket egy-egy inté­zői felügyelettel lehetne működtetni — megoldható lenne a jövedelmező gazdálkodás. A hagyományos növény­struktúrát pedig úgy változtatnám meg, hogy a vetésforgóban nagyobb részará­nyuk legyen az olyan ipari növények­nek mint a len, kender, dohány, cukor­répa. Ezzel párhuzamosan a feldolgo­zóipar fejlesztését szorgalmaznám, hogy legyen kivel s mivel keresked­nünk. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Etikát (is) tanulhatnak az ingatlanügynökök Az érdeklődők Amerikába utazhatnak A minap szerződést írt alá Pozsonyban a Közép- és Kelet-európai Ingatlanpiac­alapítvány és a Szlovákiai Ingat­lanügynökségek Egyesülete. Az alapít­vány egy amerikai szervezet, az US Aid jóvoltából szerezhetett tudomást a szlo­vákiai ingatlanpiac-helyzetről. Persze, korántsem véletlen az amerikai közvetí­tés. Földgolyónkon ugyanis éppen az Egyesült Államokban működik legtöké­letesebben az ingatlankereskedés, mely­nek valóságos rendszere épült ki az el­múlt időszakban a kontinensen. A szerződés értelmében a különbö­ző szlovákiai ügynökségek legérdeme­sebb képviselői, szakemberei tapasz­talatcserére Amerikába utazhatnak, s ta­­nulmányútjuk során a helyszínen ismer­kedhetnek az üzletággá terebélyesedett szakma műhelytitkaival. Megtanulhat­ják azt is, hogyan, miképp kell az üz­letkötések során, ügynökként viselked­niük, s eljárniuk ahhoz, hogy minél si­keresebbek, eredményesebbek, lehesse­nek. Sokan a saját bőrünkön tapasz­talhattuk: fővárosunkban már a csilla­gos égig szöknek az ingatlanok árai. Egy átlagos bérlakás lassan annyiba ke­rül, mint például Bécsben vagy más nyugati nagyvárosban. A szolgáltatások viszont? Nos, arról jobb nem beszélni. Mindez azért lehetséges, mert „jóval több az eszkimó, mint a fóka", vagyis a kereslet jelentősen túlszárnyalja a kíná­latot. (zl) Fotó: archív A pozsonyi opciós tőzsde sikerei Fél év eredményei a mérlegen

Next

/
Thumbnails
Contents