Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)
1993-10-06 / 14. szám
1993. október 6. SZABAD ÚJSÁG 11 „ Szabadalmas Pelsücz város ” történelmi meséje TETEMREHÍVÁS PELSŐC, az Árpád-korban Gömör legnagyobb uradalmának névadó települése, később az országnyi vármegye székhelye megünnepelte első írásos említésének 750. évfordulóját. Bécsi vendégsereg (Aki a közelmúltban eme — hímeves városkából 2500 lelket számláló faluvá zsugorodott — helységbe vetődött, az megtréfált időutazónak érezhette magát, mert részesévé vált egy történelmi tetemrehívásnak...) Pelsőc és környékének lakossága gőzmozdonyfüttyre ébredt. Az ünneplőbe öltözött emberek már a reggeli órákban elözönlötték a hamarosan roppant érdekes események színhelyéül szolgáló település főutcáját. Amikor a toronyóra elütötte a kilencet, bevonult a városba a bécsi küldöttség. Az 1719-ben átadott vármegyeházban tartott ünnepi fogadás után a becses vendégek elindultak a mintegy hatszázéves múltra visszatekintő, gótikus református templomnál felállított díszemelvény felé. A menet elején egy eperjesi színjátszó csoport alakításában egy fiákeren haladt Ferenc Ferdinand és Zsófia felesége, akik magukkal hozták egész udvartartásukat. A küldöttség tagjai között volt Fekete Imre gróf, Pest vasúti minisztere, Andrássy Gyula külügyminiszter, valamint a lengyel nagykövet. Hadd mondjuk el, hogy a Pelsőc-Murány vasútvonal megnyitásának apropóján érkeztek a megyeszékhelyre, ahol Gömör vármegye főispánja üdvözölte őket. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse Ferenc József császár üdvözletét hozta és adta át az egybegyűlteknek, majd nem devalvált arany tallérokat szórt a nép közé, és beírta nevét a város Emlékkönyvébe... Gőzmozdonnyal a „Murányi Vénuszhoz” A díszvendégek felavatták az új vasútvonalat, amelyet a huszadik századvég lakói is igénybe vehettek. A gözmozdony röpítette, fapados vasúti kocsiban utazók eltöprenghettek a mögöttük felgyülemlő időrengeteg tovarobogó eseményein... Egyszer, mikor Bebek juhász a pelsöci hegyen legeltetett, kutyája jóvoltából egy sziklahasadékban temérdek kincset talált. Bebek a kincsből hét várat építtetett a környéken. Ez a terület előbb az avar birodalom része, később, a magyarok bejövetele előtt, a bolgár kánság végvidéke volt. Károly Róbert 1328-ban Pelsőcnek (Csetnekkel együtt) városi rangot adományozott. A város pallosjoggal JÚLIUS 13. — Gyere Füles — bökött oldalba délelőtt Pali —, lemegyünk a Bolondvízhez, meglessük a nudizó csajokat. — Hű, az jó lesz — egyeztem bele azonnal, pedig — bevallom férfiasán — fogalmam sem volt, mit is fogunk látni tulajdonképpen. Százágra tűzött a nap, mindjárt ebéd után indultunk. A folyócskához közel, a kiscsemei füzesben már kúszva haladtunk előre. Egyszer csak Palika oldalba taszított. Aztán óvatosan széthajtotta egy bokor ágait, és a fülembe lehelte: — Nézd, ott vannak a nudista lányok. Forgattam a fejem, meresztettem a szemem, de semmi érdekeset nem láttam az előttünk lévő zsebkendőnyi, selymes fűvel benőtt tisztáson. — De hiszen egyetlen nudistát sem látok — méltatlankodtam —•, csak néhány meztelen lány fekszik a napon... No, amit erre Pali válaszolt, nem is bírt. Egyháza az esztergomi érsekség gömöri főesperességébe tartozott. A település Felső-Magyarország két leghatalmasabb dinasztiájának, a Bors és a Bebek családnak volt a székhelye. Időnként háborús időszakokat kellett átvészelnie, járványok, tűzvészek pusztították. 1710-ben például borzasztó pestisjárvány dühöngött a városban, s mindössze harmincöt jobbágy maradt életben. Alighogy kiheverték a katasztrófát, marhavész ütötte fel a fejét. A későbbi években pedig olyan szárazság sújtotta a vidéket, hogy még a fű sem nőtt ki, ezért „aratatlanul” be kellett szántani az egész határt. A magyar szabadságharcban Pelsőc lakossága is becsülettel helytállt, annak ellenére, hogy két hónapon át tífusz szedte áldozatait a vidéken, 1849-ben pedig borzasztó tűzvész emésztette a várost. Ám a század második felében ismét fejlődésnek indult a település. Felépült a Miklóssy-féle acélműgyár, villanyvilágítási telepet létesítettek, a régi vízimalom helyén létrejött az új cellulózgyár. Itt alapították az első Magyar Papíripar Részvénytársaságot. Huppert Manó megnyitotta magnezitüzemét, majd önerőből megépítették a botgyárat, a szög- és szerszámkészítő üzemet..., és 1891-93 között Hámos László főispán és Kubinyi Géza országgyűlési képviselő kezdeményezésére elkészült a pelsőc-murányi vasútvonal, amelyet a Mandel, Quittner és Hoffmann cég épített. 1894- ben pedig átadták a pelsőc-nagyszlaírom le, megtartom magamnak. Kerge kecském viszont megint szégyent hozott a fejemre. Leskelödés közben teljesen megfeledkeztünk róla. Hadd legeljen, gondoltuk, úgysem tehet kárt semmiben. Hát, ebben alaposan tévedtünk. Ugyanis a tisztás szélén termett, és villámgyorsan habzsolni kezdte a lányok bokor aljára rejtett tarkamintás fürdőtrikóit. A nyereg előbb hazaért, mint a ló: Mihály bácsi, mire megjelentünk a portán, már tudomást szerzett Moravcsík úr féktelen mohóságáról. — Hát gyerek — jegyezte meg bosszúsan —, kénytelenek leszünk a barátodat istállófogságra ítélni. Mihály bácsi semmi szín alatt nem volt hajlandó a döntését megmásítani, így kecském belátható ideig bugyik, fűrdőtrikók és egyéb huncut női holmik helyett kútvizen és iziben kaszált füvön él majd. JÚLIUS 15. Ma csókolóztam Ildikóval. És habosi vonalat. 1883. március 28-ával a vármegye új székhelye Rimaszombat lett, s hiába épült ki Pelsöcön a megye legnagyobb vasúti csomópontja, régi fényét a város már nem tudta visszanyerni... Szóval, a nosztalgiavonat a murányi végállomásig viszi százévnyi múltjának emlékét, no meg a történelmi leckén tűnődő atomkori utasokat. S amíg a füstös masina kipiheni a hosszú pöfögés fáradalmait — a turisták felkapaszkodhatnak Murány várának romjaihoz, ahol „A Marssal Társalkodó Murányi Vénusz” várszerző történetével is megismerkedhetnek. Hová lett a királyi korona? Pelsöcön ez idő alatt is tovább zajlik az eseménydús Jelen. Az új művelődési házban a magyar tannyelvű alapiskolák tanulóinak néprajzi vetélkedője folyik. Az épület falán a városban született Rudnay Gyula (1878-1957) festőművész emléktábláját leplezik le, amelyet a rozsnyói származású Köves Dezső szobrászművész alkotott. A megyeházán pedig három kiállítás is megnyitja kapuját. A Rudnay-alkotásokból és számos művének fotoreprodukciójából berendezett tárlaton a látogatók megvásárolhatták Tiszai Lajos Rudnayról készült emlékkiadványát. A történelmi, írásos és tárgyi kordokumentumokat bemutató kiállításon Ladislav Vrtel', Kovács Gyula: Plesuck-Pelsőc-Plesivec, illetve Zsupos Zoltán: A város első írásos említésének 750. évfordulóján című, erre az alkalomra megjelentetett könyvek, valamint egy Pelsőc múltját és jelenét bemutató videokazetta is kapható volt. A néprajzi szobában egy majdani honismereti ház „anyagaiból” adtak ízelítőt. A hiteles történelmi bizonyítékok között találjuk a város legrégibb címerét és használatos pecsétjét. Címerük: bíborszínü pajzsban hármas zöld sziklacsúcs, egyik csúcsán kettős kereszttel, másik csúcsán karddal. A pajzs két oldalán zöld babérfüzér, fölötte királyi korona. Nos, Pelsőc város önkormányzatának egyik szeptemberi ülésén a képviselők jóváhagyták, hogy az ünnepségre készülő városi zászlót és a vátártalan boldogságomban neki ajándékoztam a szöcskéimet is... Nos, úgy kezdődött a dolog, hogy horgászni indultam, de meggondoltam magam, s inkább Ildikóék háza felé vettem az irányt, aztán illemtudóan beköszöntem hozzájuk. —■ A cipődet vesd le — szólt ki a nagyanyja —, az imént takarítottam. Egy ideig tanácstalanul toporogtam a küszöbön. Most mit tegyek, töprengtem, szaladjak haza a szürke szandálaimért? Ugyanis mezítláb mentem a leánynézőbe, mivel kutya meleg volt. Vettem egy mély lélegzetet, és csak bebátorkodtam az ajtón. Ildikó a sámlin ült, kézimunkázott. — Látod, miattad kell most itt ücsörögnöm — duzzogta —, a hülye kecskéd megrágta az én fürdőruhámat is. — Sose búsulj — igyekeztem vigasztalni —, elmegyek a szövetkezetbe szalmát gyűjteni, s a fizetségből csodaszép bikinit vásárolok neked. A leányka szeme párásodni kezdett, kezét a tenyerembe csúsztatta, majd hozzám hajolt, lecsukta a szemét, és — szájoncsókolt. Hát ennek fele se tréfa, villant át az agyamon, s — nehogy meggondolja magát — én is visszacsókoltam. Most sokkal több hangya kezdett el a bőröm alatt szaladgálni, mint a múltkor, amikor Edina szája ros pecsétjét ezzel a hiteles „címerjeggyel” lássák el! Ám ugyancsak meglepődtek, amikor a jubileumi ünnepség megnyitóján kitűzött zászlóról és a pecsétről nem a vármegyeház homlokzatán is jól látható címer köszönt vissza a szemlélődőkre. Az önkényesen „átrajzolt” címerből hiányzik a kard (pengéje), valamint a zöld füzéreken kívül a korona is eltűnt, a zöld hegyhalmok pedig a kopárságot sugalló sárga színre változtak. Néhány képviselő azon nyomban szóvá is tette a csalást, és magyarázatot kért a polgármestertől a történtekre, aki — elmondásuk szerint — a képviselőtestületi döntés ellenére sem merte vállalni a történelmileg hiteles címer „újrafelvételét”. Vagyis: a város akaratával ellentétben egy olyan címert festetett a zászlókra és pecsétekre, amelyet a lakosság egyáltalán nem vall(hat) magáénak... A városlakók példátlan megalkuvásként véleményezték a történteket, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a történelemhamisítást mielőbb korrigálják! Benes inkognitóban Egy idős pelsöci polgártól megtudtuk még, hogy az 1898-ban Blum Rezső által alapított „elmegyöngék intézetében” szabadkőműves-páholy működött. A titkos társaság egyik szeánszán — 1937 októberében (!) állítólag — Benes elnök is megjelent. A visszaemlékezés szerint, azon a bizonyos napon az esti órákban egy sötét színű autón érkezett. A kapuőrön (akit szigorú titoktartásra köteleztek), no meg a beavatottakon kívül más nem szerezhetett tudomást a titkos bölcsességre áhítozó híresség ittlétéről... A visszaemlékezések ünnepségsorozata a második világháborúban elesett pelsöci embereknek emléket állító márványtábla felszentelésével és megáldásával, valamint véget érni nem akaró kultúrműsoros bemutatókkal folytatódott. Befejezésként elmondhatjuk, hogy mint a mesében, három napig tartott a pelsöci nagy tetemrehívás, amely a gőzmozdonyok fúttyögetésével vette kezdetét, majd ökumenikus istentisztelettel, a jövö(nk)ért aggódók közös imádkozásával fejeződött be. KORCSMÁROS LÁSZLÓ ért az enyémhez. A szívem meg vadul kalapálni kezdett. Erre sportszatyromból előhalásztam azt a kis üvegcsét, melyben a horgászcsalinak szánt szöcskéimet tároltam, s az ugra-bugra rovarokat lángra lobbanó szerelmem élő zálogait — mind-mind újdonsült mátkám ölébe szórtam. Juj, de nagyon visított szegény! Én meg csak álltam, bámultam rá, mint a borjú az új kapura, nem tudtam mire vélni a dolgot. Félnapi munkával gyűjtött rovarokat ajándékoztam neki, de ő egyáltalán nem méltatta ajándékomat. Ráadásul rám uszította a nagyanyját is. A vén boszorkány meg seprőt ragadott, és eldöngetett alaposan. Alig bírtam kiiszkolni az ajtón... Ildikó öreganyja Mihály bácsinak is beárult. Erre vesztegzár alá kerültem. — Te, te apaszomorító — nyitotta rám este a szobaajtót —, mit követtél el már megint? Nem venném a lelkemre, hogy te a vízben lubickolj, szegény kecskéd pedig idehaza szomorkodjon. Ezért úgy határoztam, hogy holnaptól, néhány napig, vele maradsz, mellette leszel, nem léphetsz ki az udvarból. Legalább olvasol, művelődsz egy kicsit. Pali erre akkorát röhintett, hogy az asztal lapján bóklászó legyek ijedten menekültek be a falvédő mögé... Természetgyógyászat A vesegyulladások természetes gyógymódjai II. A fiatal lányoknak, asszonyoknak hozzávetőleg a 80 százaléka szenved krónikus vesegyulladásban. Ennek elsősorban az időjárásnak nem megfelelő öltözködés az oka Télen a lábakban a vér 15-20 fokkal is hidegebb lehet, mint a test más részében — ahogy felfelé szívódik, áramlik, éppen a petefészek és a vesék környékén melegszik fel. Nem csoda hát, ha legelőször ezek a szervek betegednek meg — gyulladásba jönnek. A felfázás veszélyét tehát kerülni kell. Különösen jól fel kell öltözniük azoknak az embereknek, akik ősszel és tavasszal heveny vesegyulladásban szenvednek Az ilyen egyének immunstimuláló szerekkel erősíthetik egészségüket. Ilyen stimulálok az Echinácea, illatos gyomnövények, ginzeng, Yucca stb Ezenkívül fontos az életmód, az életvitel megváltoztatása is; a pozitív, optimista gondolkodás meditáció, ima, jóga, rendszeres testmozgás segítségével érhető el. Szükséges még a napi nyolc órás nyugodt alvás, a stresszhelyzetek kerülése és az egészséges étkezés (pl. a miminális húsfogyasztás). A vesegyulladásokat lehetnek heveny és krónikus vesegyulladások. Heveny vesegyulladás Tünetek: deréktáji fájdalom, magas láz, gennyes vizelet, hidegrázás. A betegnek azonnal szakorvoshoz kell fordulnia, aki antibiotikumok és kemolerapeutikumok segítségével kezeli, gyógyítja őt. Az orvos a kemoterapeutikumok közül igen gyakran a Sumetrolin tablettát íija elő, amelyből 12 óránként kettőt kell szedni. E tabletta alkalmazása esetén a betegnek sok folyadékot kell fogyasztania, hogy a gyógyszer anyaga ne csapódjon ki a vesében, hanem onnét kimosódjon. vese, húgyvezeték, húgyhólyag (obliőky, moéové cesty, moiovy mechúr) A gyógyszerek hatását gyógynövényekkel, „zöld antibiotikumokkal" fokozhatjuk. Mivel egyébként is ajánlatos a sok folyadék, a legjobban tesszük, ha olyan gyógyteákat fogyasztunk, amelyek nemcsak átmossák a vesét, hanem fertőtlenítik is — antibakteriálisan, gyulladásgátlóként és fájdalomcsillapítóként halnak. A szintetikus gyógyszer (Sumetrolin) és a gyógynövények együttes alkalmazásával hatékonyabb a gyógyítás. Heveny vesegyulladás esetén a következő gyógynövényeket alkalmazzuk: apróbojtorján, kakukkfű, bazsalikom, édeskömény, kömény, körömvirág, cickafarkfűvirág, kamilla, borsmenta, kálmosgyökér, fekete nadáfytő. RECEPT: Egy rész apróbojtorján, egy rész körömvirág egy rész édeskömény és egy rész mezei zsurló keverékéből egy evőkanálnyi mennyiséget 2 dl vízzel leforrázunk. 20 percig ázni hagyjuk majd leszűrjük Ezt a mennyiséget naponta négyszer, sötét mézzel édesítve igyuk. Az apróbojtorjánnak elsősorban a helyi antibakteriális hatása jelentős — vetekszik a széles spektrumú antibiotikumokkal (tetraciklin, kleramfenikol) —, ezért tartalmazza a teakeverék. A körömvirág a flavonoid tartalma miatt erősen gyulladásgátló. Az édesköményt öszszetöijük. hogy leforrázva a hatónyagok kiázhassanak belőle — illóolajainak egy része a légzőszerveken keresztül távozik a szervezetből, és csodálatos polivalens hatással bír (gyulladásgátló, baktériumölő, köptető); a hatóanyagok nagyobbik része a vesén keresztül ürül ki, ahol ugyancsak megnyilvánul gyulladásgátló, baktériumölő és fertőtlenítő hatásuk. A mezei zsurló vízben oldódó kovasavat tartalmaz amely gyógy adagban vesegyulladás esetén is vizeíethajtóként használható — a kovasav kollodiumként hat a vesére. (folytatjuk) Dr. NAGY GÉZA Zolczer László: Kecske, béka felmászott a... (Csibészkorom naplója) A kecskefáját II.