Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)
1993-10-06 / 14. szám
10 SZABAD ÚJSÁG 1993. október 6. M jjul(t) a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásár. Változott, ^-változik az arculata, egyre jobban szakosodik: módosult a kínálat. sok az új arc a kiállítók között, s több újdonság szerepelt a kísérő programok sorában is. Az első és talán legnagyobb változás azonban az, hogy az idei, immár harmincötödször megrendezett seregszemle nem „csehszlovák”, hanem már kizárólag „cseh” rendezvény volt. A szlovákiai kiállítók tehát a „külföldiek” között szerepeltek. Ez, sajnos, nem egy szlovákiai cégnek, üzemnek, vállalatnak, vállalkozónak problémát is okozott. Hogy csak a látszatra, első hallásra legegyszerűbbnek és legkisebbnek tűnő gondot említsem: kiállítóink egy útra, egy alkalommal, legalábbis hivatalosan mindössze 7500 cseh és ugyanennyi szlovák koronát vihetnek magukkal. S ez az összeg bizony, az útiköltség, a szállás, az étkezés és az egyéb legszükségesebb napi kiadások fedezésére, példának okáért az üzleti partnerek megvendégelésére — ne Feledjük el, hogy a vásár hét napig tartott! — édeskevés. A résztvevők nagyobb összeget csak csekkben vihettek volna ki az országból. Igen ám, csakhogy ilyen csekk nem létezik, ilyen csekkeket a Szlovák Nemzeti Bank idáig még nem adott ki. Valamiféle áthidaló megoldást kínált például a MARTIMEX, mely a szlovákiai cégeknek, vállalatoknak bizonyos szolgáltatásokat felvállalt hazai valutáért, ez azonban csupán félmegoldás. Mindent a maga idejében Ma már a nemzetközi kereskedelem egy sor új igényt támaszt a kiállítások és a vásárok iránt. Meghatározó, hogy a termékkínálat összhangban legyen a rendezvény meghirdetett céljával, jellegével. Nos, a brünni vásárokat és kiállításokat szervező részvénytársaság — talán éppen ezt a követelményt szem előtt tartva— mindent igyekszik elkövetni azért, hogy a seregszemlét igazi szakosodott termékbemutatóvá, áru(minta)vásárrá, szakrendezvénnyé változtassa, ahol teljes mértékben a kereskedőké, a gyártóké, az üzletembereké a főszerep, s csupán bizonyos meghatározott termékek, termékcsoportok szerepelnek. Az érdeklődők, páratlan évfolyamokban, mint mondjuk az idén is, Most már „ cseh ” a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásár Először volt Szlovákia is „külföld” láthattak környezetünk kialakítására és védelmére szolgáló gépeket és műszaki berendezéseket is. Ugyanezeket az eszközöket legközelebb, a páros évfolyamban már egy önálló A kiállítás végére több termék elkelt kiállításon, az ENVIBRNO szakvásáron tekinthetjük majd meg. Hiányoztak az egészségügyi berendezések is. Ezeket a november harmadika és hatodika között sorra kerülő „vadonatúj” — MEFA néven jelentkező — kiállításon láthatjuk. Utoljára vehettünk szemügyre a vásáron mezőgazdasági gépeket is. A földműveléssel foglalkozó technika — TECHAGRO név alatt — 1994. április 26. és 30. között, ugyancsak önálló rendezvény keretében lesz látható. A gépipari vásár szerves része, társrendezvénye volt már harmadik éve a SÍMET ’93 szakkiállítás, mely elsősorban a kisiparosok, kisebb műhelyek, apróbb üzemek és magánvállalkozók számára kínált szerszámgépeket, munkaeszközöket, gépi berendezéseket. A szakvásáron az idén már 14 országból 332 kiállító vett részt, s a résztvevők egy harmada külföldi volt. Az érdeklődés jóval nagyobb volt, mint az előző két évfolyam bármelyikén. Ez persze érthető, hiszen a szakkiállításon a kis- és középvállalkozók széles választékot találtak, s éppen ez a két vállalkozói réteg az, amely a számos akadály leküzdése után is egyre jobban erősödik, gyarapodik. Fa, fém vagy műanyag megmunkálására kiválóan alkalmas, elfogadható áron kínált gépek, berendezések között válogathattak az érdekődők. S bizony sokan éltek is a kínálkozó lehetőséggel. A kiállítás utolsó napján jó néhány közszemlére tett mintapéldányon szerepelt az „Eladva” tábla. Mindez azt is bizonyítja, hogy a rendezvényt már túlnyomó részben valóban a vásárolni szándékozók, a cégek képviselői, a kereskedők, az üzletemberek keresték fel. Szlovákiából 5 százalék A vásár szervezői, mivel joggal feltételezik, hogy a kis- és középvállalkozók száma a közeljövőben tovább gyarapszik, s egyúttal természetesen nő majd a kiállítók és a látogatók érdeklődése is, a következő esztendőtől — mégpedig az előzetes elképzelések szerint valamikor 1994 novemberében — a SÍMET szakvásár a maga útjára lép, önállósul. Ügy tűnt, az Európában, sőt az egész világon érezhető gazdasági hanyatlás nem nyomta rá bélyegét a brünni seregszemlére. A mostani, 35. rendezvényen, 105 ezer négyzetméteren, 32 ország képviseletében, 3016 kiállító volt jelen termékeivel. A résztvevők 55 százaléka hazai, azaz csehországi cég, üzem, vállalat, vállalkozó, 5 százaléka pedig Szlovákiából érkezett cég volt. Németország után éppen Szlovákia volt a második legnagyobb külföldi kiállító. A statisztikai adatok szerint az idén is megközelítőleg annyi volt a szlovákiai résztvevő, mint tavaly. Nem lett tehát igazuk azoknak, akik azt jósolták, hogy a Csehország és STS, s. p rendkívül előnyös árakon VÁLLALJA 950 04 Nitra, Levická 3 : állattenyésztési technológiák szerelését fejőberendezések felújítását és korszerűsítését mezőgazdasági létesítmények elektreomos vezetékeinek felújítását ZETOR ŰRT 1, ŰRT 2 traktorok hátsó és hidraulikájának kisebb javításait nagyon beiül, olcsón iI i minden típusú tengelykapcsoló-tárcsa lamelláinak renoválását csererendszerben J C gabonakombájnok, kaszálógépek, cukorrépa-kiszántók és -szeletelők, szárítók, elektromos berendezések, túlnyomásos és gázberendezések kezeléséhez szükséges szakképzettséget nyújtó iskolázások szervezését 3 3 Szlovákia legolcsóbb konténereinek gyártását (4,2 m , 7 m — nyitott, zárt). J Cím: Ing. Sopko, Ing. Skulec tel.: 087/36980, 369 77 - 8, fax: 087/36982 SZ(JM_735 Szlovákia közötti kereskedelmi kapcsolatok csökkenése elveszi a szlovákiai vállalkozók, vállalatok kedvét a csehországi szerepléstől. Harminchárom gépgyártó üzem, a gazdasági minisztérium égisze alatt, a MARTIMEX szervezésében, közösen, egy területen állította ki termékeit. A Szlovákiából érkezett többi 77 cég másutt mutatta be kínálatát. A legnagyobb érdeklődés az építőgépek iránt mutatkozott. A korponai távirányítású rakodógépet például sokan megcsodálták. A munkaeszköz prototípus volt, s kizárólag megrendelésre fogják gyártani. Mára'már szinte teljes mértékben megszűnt a vásár „vásári” jellege, s minden magára vaíamit is adó cég, üzem, vállalkozó számára világossá vált, hogy annak, aki nem vesz részt termékeivel a különböző (szak)kiállításokon, jószerével esélye sincs arra, hogy gyártmányait, termékeit értékesíteni tudja. Sok szlovákiai vállalat is megértette az „idők szavát”, s fontosnak vélte, hogy ott legyen a brünni seregszemlén. Persze, ma már nehéz megtudni, ki, kivel, milyen és hány üzletet kötött. Mert az üzletkötés — üzleti titok. Meg aztán, sok cég, vállalat a vásárokat, kiállításokat elsősorban kapcsolatteremtésre használja fel, s az üzletkötésekre csak később, más időpontokban kerül sor. A cégek először „lenyomozzák” jelentkező leendő partnereiket, s csupán azután — ha már meggyőződtek fizetőképességükről — Tehet szó konkrét tárgyalásokról. Tizenöt aranyérem A gyártók 76 terméket neveztek be az Aranyéremért kiírt versenybe. Közülük 15 (5 cseh, 3-3 amerikai és német, 2 japán és 1-1 angol és osztrák) gyártmány kapta meg a legjobbakat megillető szakmai elismerést. A vásáron a különböző kohászati, bányaipari, mezőgazdasági és építőipari, valamint szövő, bőrmegmunkáló és lábbelikészítő gépeken, technológiákon túl más, egyéb csúcsminőségű berendezéseket, gépeket meg például mérőműszereket, környezetkímélő berendezéseket és szállítójármüveket, de mindezek mellett még szakkönyveket is láthattunk. A németországi kiállítók között bemutatkozott Szászország, Badep- Württenberg és egyebek mellett E- szak-Rajna-Vesztfáíia is. A tartományi kormányok anyagilag is hozzájárultak a területükről érkezett kiállítók részvételéhez. Szászország Csehország közvetlen északi szomszédja, lakosainak száma mintegy 5 millió, s az egyesített Németország legsűrűbben lakott területei közé tartozik. Itt található az egykori Német Demokratikus Köztársaság iparának a 40 százaléka s a volt kutatóintézetek 60 százaléka is. A tartomány a többi kelet-németországi tartományokat megelőzve elsőként tért át a piacgazdálkodásra. Itt lelhető fel a legtöbb külföldi beruházó, s jelentősen megnövekedett a kis és közepes nagyságú vállalkozások, magáncégek száma is. A szászországi üzemek, talán a területi adottságok miatt is, nagy érdeklődést mutattak a csehországi vállalatokkal az együtt-Egyes termékeket reklámáron kínáltak a gyártók (A szerző felvételei) működésre. A tartományt az önálló részlegen 33 cég képviselte. A brünni Masaryk Egyetem Közgazdasági-Jogi Karának és a közvélemény-kutató intézetnek a felmérései szerint már az első napon a látogatók 86 százaléka szakember volt (85 százalékuk férfi), 26 százalékuk meghatározott üzletkötés céljából érkezett a helyszínre, s csupán a jegyet váltók 4 százaléka lépte át a kapuk valamelyikét kizárólag bámészkodási szándékkal. S ezek az arányok megmaradtak a kiállítás végéig. ZOLCZER LÁSZLÓ Várják a megváltozott munkaképességűek jelentkezését r Átképzési tanfolyamok Az alapiskolásoknak nemegyszer ko~...............................folytassák moly fejtörést okoz, hol tanulmányaikat, szakmunkásképző és középiskola esetén a szülők elsősorban azt veszik figyelembe, mely szakmák a jövedelmezőbbek, esetleg mely területeken lehet vállalkozni. A megváltozott munkaképességű fiatalok döntése nehezebb, hiszen jóval kevesebb választási lehetőségük van. Amennyiben éppen a jelentkezési lap kitöltésén törik a fejüket, érdekessé válhat számukra a Megváltozott Munkaképességűek Rehabilitációs Intézetének ajánlata. A bentlakásos intézetben három év és négy hónap alatt — megjegyezzük: ingyenesen — fémmegmunkáló, adminisztrációs berendezéseket javító műszerész, műszerész, villamos műszerész, aranyműves mester válhat belőlük. Azoknak, akik később esetleg vállalkozni szeretnének, vonzó lehet a könyvkötészet, az órajavítás, esetleg a szabó és a vatyónö szakmák. Amint azt dr. Eduard Ziaktól, az intézet igazgatójától megtudtuk, az iskolában a felvételi vizsga hat napot vesz igénybe, ez alatt speciális pon a tanulóval és annak szüleivel közösen döntenek a gyermek felvételéről, valamint a szakmai irányzatról. Az említett intézet ez év október elsején létrehozta Szociális Integrációs Központját, melyen belül a megváltozott munkaképességűek számára nélkülözhetetlen információs adatbankot kíván létesíteni. A központ tevékenységei közé sorolhatók azok az átképzési tanfolyamok, melyeket a munkaügyi hivatalokkal együttműködve szerveznek a megváltozott munkaképességű dolgozók érdekében. Az átképzési tanfolyamokra 15-től 45 éves korig jelentkezhetnek az érdeklődők, az oktatással járó kiadásokat pedig az illetékes munkaügyi hivatal fedezi. A rehabilitációs intézet ez év szeptember 6-án létrehozta az Akadályok Nélkül-alapítványt, melynek célja a megváltozott munkaképességű fiatalok tanulmányi költségeinek fedezése, valamint kulturális és sportrendezvényeik támogatása. A harmincéves hagyományra visszatekintő rehabilitációs intézet támogatók segítségével kívánja térítésmentesen biztosítani tanulói számára a megfelelő szakképesítést. Számlaszámúk: Investiéná a rozvojová banka Bratislava, a. s. Stúrova ul. é. 5., számlaszám: 432479/5 200 (az alapítvány azonosítási száma 30813506). Azok a megváltozott munkaképességű tanulók, akik e bentlakásos iskolában szeretnék elsajátítani valamelyik szakmát, a következő címre küldjék jelentkezéseiket: InStitút pre pracovnú rehabilitáciu obfanov so zmenenou pracovnou schopnost’ou a SOU pre TPM, Mokrohájska cesta í. L, Bratislava, 842 40. -i'O-
