Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)

1993-10-27 / 17. szám

SZABAD ÚJSÁG 1993. október 27. Újdonság a hazai piacon A IRaVIDIIX kiváló minőségű, elfogadható árú MŰHOLDVEVŐ Nálunk ilyen még nincs! Egy vevőt vesz, két műholdat fog (az ASTRA és az EUTELSAT összes műsorát) Mit tud a RADIX: Infravörös távszabályzás • HIFI 1600 stereo vétel • 99 előprogramozott csatorna • Beépített UHF modulátor földi TV*vétel csatla­kozási lehetőséggel • 2 db EURO-SCART-kimenet (Dekóder/TV) • Átkapcsolható fejtápfeszültség (14/18 V) • Leválasztott dekóder kimenet (RCA) • Leválasztott video-audio kimenet (RCA) • 4 karak­teres többfunkciós kijelző • 2050 MHz hangolási tartomány iVk Programozottan állítható paraméterek: Vldeofrek­­vencia » Audio - deemfázis. sávszélesség • Hangsegédvivő (jobb-bal) • Dekóder Üzemmód (basisband) video, klemperelt (klempereletlen) • Fejtápfeszültség (14/18 V) • Stereo/Mono. A komplet készülék (műholdvevő, fejkonverter, OFF-SET antenna) ára csak 10 700 korona + sze-Jv- ' mp mi relés Beszerelést és komplett szervizt biztosítunk. Szál­lítás 2—4 héten belül. A megrendelőlapot a következő címre kérjük be­küldeni: f- MADÁCH-POSONIUM Michalská t. 9 816 21 Bratislava Részletesebb felvilágosítást Juhos Imre mérnök ad. Telefon (07)335 704, telefax (07)334 215. TARTOZZON ÖN IS A DUNA-TV NÉZŐINEK NÉPES CSALÁDJÁBA! NE HABOZZON, DÖNTSÖN! Megrendelőlap Megrendelek önöknél ... darab „RADIX” komplett műholdvevő készüléket szereléssel együtt — sze­relés nélkül* az EUTELSAT és az ASTRA műsora­inak (köztük a DUNA-TV adásának) vételére Név..... Lakhely PSC..... (pontos cím) dátum * A nem érvényes törlendő aláírás Madách és a Tragédia Legyen szabad préda Az évente hagyományosan október első szombatján megtartott Madách Emléknap előestéjén, vagyis október 8- án került sor az I. Madách Szimpózium megrendezésére Magyarországon. A résztvevők Csesztvén megkoszo­rúzták Madách Imre kúria előtti szobrát, majd Szügyön megkezdődtek az előa­dások. (Megnyugtató látvány volt, hogy a települést kétnyelvű helységnévtáblák jelölik. A magyar nyelvű alatt ez állt: Sudice. Természetesen, az elhangzott tizen­egy előadás ismertetésére nem vállal­kozhatunk, de azért felvillanthatunk né­hány érdekes gondolatot és véleményt. A téma iránt érdeklődők az egyes előa­dásokat a Palócföldben olvashatják majd. Benes Istvánná a „hangtalan üzene­tet” tárta a hallgatóság elé. Grafológiai vizsgálatnak vetette alá Madách Imre szüleinek és a drámaíró fiatal- és idős­kori kézjegyét. Az elemzés kimutatta, Madách tizenhétéves korában vált kifor­rott férfivá, aki később végzetes sarkí­­tottságú, mégis harmonikus jellemmé érett. Magas intellektualitás, realitásér­zék és szárnyalás jellemezte. Egységbe olvasztotta a múltat és a jövőt. A kézí­rás arról tanúskodik, hogy a Tragédia a drámaíró saját ellentmondásai leküzdé­sének művészetté érlelt formája. Kozma Dezső a Madách-értelmezé­­sek erdélyi történetét követte nyomon napjainkig. A kolozsvári kutató rámuta­tott az elemzések mindenkori politikai állásfoglalására. Ha Reményik Sándor Ádám az űrben c. írásában a kisebbségi magyarság tehetetlenségéről értekezett, Tordai Zádor tanulmánya, mely a Ko­runk 1957-es évfolyamában jelent meg, óriási vihart kavart. Tordai filozó­fiai értekezése politikai célzatú volt, és egyértelműen a falanszterre koncent­rált. Néhány hónappal a magyar forra­dalom után bombaként hatott az olyan megállapítás, hogy a magát eszményi­nek kikiáltó társadalom szükségszerűen intoleráns, és falanszterhez vezet. A következő két előadás avítt legen­dákat rombolt le. Zólyomi József Rá­kóczi János, Kossuth titkára hiteles rejtegetésének történetét vázolta föl. Rákóczi a Madách-birtokon hibátlanul játszotta szerepét, és betartotta a kons­piráció szabályait. A nyomozó császári hatóságnak tehát sohasem sikerült be­bizonyítania, hogy a titkárt Madách bújtatta. Hamis a szépirodalom által terjesztett kép, hogy Rákóczi nagy mu­latozásai hívták föl rá a hatóságok figyel­mét, és felelőtlen magatartása miatt ke­rült volna Madách börtönbe. Győrffy Miklós a költő házasságát elemezte. Fráter Erzsi 1845 és 1852 között élt együtt Madáchcsal. A házas­ság csak intermezzo volt a drámaíró életében. Mindketten tudták, hogy alap­vetően két ellentétes személyiség köti össze sorsát. Azzal nyugtatták magukat, hogy az ellentétek vonzzák egymást. De azzal nem számoltak, hogy fogyaté­kosságaik hasonlók, és egymást felerő­sítve, szakításhoz kellett hogy vezesse­nek. Az elterjedt vélekedésekkel ellen­tétben, az asszony önként távozott. Imre kérte, jöjjön vissza, de eredmény nélkül. Az anyós, Majthényi Anna kor­rekt módon viselkedett a házasság egész tartama alatt. Csak a válás után nyilvánított véleményt. Fehér József András lélekbúvárként nyúlt Az ember tragédiájához. A jungi pszichológia eszköztárát alkalmazta a dráma mélyebb összefüggéseinek feltá­rásához. Ez a dráma egy olyan álomso­rozat, amelyben az előző álomra a rá­következő vet fényt, mintegy magyaráz­za azt. Az álom pedig királyi út a tudat­talanhoz, mely képes előrevetíteni a jö­vőt. Mindannyian küzdünk a sokszínűség­gel. A kérdések kérdése, hogyan tudjuk ezt úgy összegyúrni, hog megtaláljuk helyünket és hivatásunkat abban a vi­lágban, amelyben élünk. Ez Madách küzdelme a Tragédiában és a Tregédiá­­val. Andor Csaba a drámaíró „átmenté­séről” beszélt. Ma már egy lézerleme­zen Shakespeare összes műve megtalál­ható. Ő viszont a Tragédia összes for­dítását kívánja egy ilyen lemezre fölven­ni, ami jelenleg hozzávetőlegesen száz kötet, vagyis húszezer oldalt jelent. A jelenlegi műszaki megoldások lehetővé teszik az illusztrációk és akár a japán írásmód rávitelét is a lemezre. Élvezetes előadást tartott Bécsy Ta­más Az ember tragédiája műfajáról. — A Tragédia a középkori drámai műfajok egyikével, a moralitással rokon — mondotta. Két világszint jelenik meg benne. Az egyiket az Űr és a sátán kép­viseli. Nem az ő küzdelmük zajlik a szí­nen, hanem az embereken keresztül harcolnak egymással. Az győz, aki kö­zülük nagyobb hatást tud gyakorolni az emberre. Az ember tahát a győztes su­­galmazását követi. A moralitásra utal, hogy az egyes színek mintha a hét fő­bűnt mutatnák be: az irigységet (At­hén), a paráznaságot (Róma), a haragot (Konstantinápoly), a fösvénységet (Lon­don) vagy a jóravaló restséget (jégvilág). Ez a besorolás ugyan erőltetettnek tűn­het, mégis az említett középkori dráma­műfajjal rokon. Az ellentét Ádám és a nép között feszül, miközben a főszereplőnek nincs eszköze álláspontja érvényesítésére. Igazából Lucifer cselekszik helyette. Közben az ember Lucifertől akar meg­tudni valami lényegeset a lét titkaiból, de nem tudhat meg többet, mint a­­mennyire az ember képes. Lucifer egész ténykedése arra irányul, hogy Ádám ne vállalja az életet. A dráma fo­lyamán a számtalan alakban megjelnő halál figyelmeztet egy önmagán túlmu­tató dimenzióra: a halál utáni létre. A műfaj kérdése azért fontos — ösz­­szegzett a előadó —, mert ennek tisztá­zása után, Ádám szövegei átértékelőd­nek és egy új, termékeny értelmezést nyernek. Végtére is, a konfliktus nem Lucifer és Ádám között zajlik, hanem Ádám belsejében. Végezetül kitért arra a kérdésre is, hogy Madách honnan vette témáját. Bécsy arra a következtetésre jutott, hogy a kor politikai, illetve parlamenti élete késztette Madáchot az állásfogla­lásra. Nemcsak a múlt század közélete hánykódott a Vivat és az Abzug két szélsősége között. A Tragédiában az előbbi az égiben, az utóbbi Luciferben fogalmazódott meg. Ebből a szempont­ból nézve, a Tragédiának semmi köze sincs Fausthoz. Végezetül még említésre érdemes Hubay Miklós előadása, mely a Tragé­diát kihívásnak nevezte. Az ember tra­gédiája méltó nép körében jött létre, mivel gondolkodásunk a Tragédia sróf­­jára jár. Ez mutatkozott meg 1956-ban, amikor kilenc millió Ádám ment az ut­cára Magyarországon. A Teremtő az emberre bízta, teremt­sen intelmet. Madách ezt megtette, s mivel az emberiség sorsa egyre ag­gasztóbb, a magyarság feladata, hogy megossza ezt a kincset az emberiség­gel, mert Madách saját hazájában vált csak prófétává. BALASSA ZOLTÁN A hétvégén: néptáncviadal Kassán Beszélgetés Péter Zsolttal, a Kamarakoreográfiák Első Országos Versenyének producerével — Ha jól tudom, először lesz folklórjellegű országos rendezvény Kassán. — Sok ember álma válik most való­ra. Nemcsak a néptánc szerelmeseié, hanem valamennyi kultúrát kedvelő né­zőé. Kassa valamikor a magyarság egyik kulturális központja volt. Az utóbbi idő­ben kissé vesztett a fényéből, de most is­mét ragyogni készül. A néptánc-koreo­gráfusoknak külön versenyük még nem volt az országban. Először Kassa ad ne­kik otthont. Neve még nincs a versen­gésnek, szeretnénk, ha minnél többen hoznának valamilyen ötletet, kinek a ne­vét viselje majd a jövőben a rendezvény? — Kik lesznek a zsűri tagjai? — Szeretnénk, ha a zsűri pártatlan lenne, ezért magyarországi szakem­bereket hívtunk, közülük is a fiatalabba­kat. A zsűri elnöke Maácz László kriti­kus, a Táncművészet volt főszerkesztője lesz. A tagok között foglal majd helyet Farkas Zoltán koreográfus, aki szinte az egész világon tanított néptáncot, tele­vízióból, videóról ismerhetjük munkáit. — Hogy lesz ez az egész érdekes egy magamfajta, a néptáncot örömmel szemlélő, mégsem átélő, mégsem bennfentes embernek? Magyarán mit lát majd a publi­kum? — A közönség október 30-án egy versenyműsort fog látni, amelyben fel­lép az összes benevezett, köztük több külföldről érkezett koreográfus is. Az volt a célunk, hogy munkájuk a honi táncház-, illetve néptáncmozgalmat fel­lendítse. Feltétel volt, hogy a külföldi koreográfusok is hazai magyar tánco­sokkal adassák elő koreográfiáikat. Ez nagyon fontos, mert a mi fejlődésünket szolgálja, másrészt a csoportok új ko­reográfiákhoz jutnak. — Hány koreográfus nevezett be? TÓTH LEHEL felvétele — Tizenkettő, van aki több koreo­gráfiával is. Tizenöt versenyszám várha­tó. Újdonság, hogy nem szabtunk alsó időhatárt, csak felsőt, ami maximum tíz perc. A művek rendezési, koreográfiái meg eszmei szempontból kerülnek majd értékelésre. — Mely csoportokból érkeznek a táncosok? — A Szőttesből, a Szepsi Bódva Néptánccsoportból, a Fülekpüspö­­ki Palóc Táncegyüttesből, Duna­­szerdahelyről az Istiglincből meg a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes­ből. A kísérözenekarok esetében erre az alkalomra felfogadott, összemuzsi­kált bandákról van szó. A koreográfu­sok is felkérhettek zenekarokat erre a célra. — A díjakról is szóljon néhány szót! — A fődíj huszonötezer korona. Ami megosztható, egyben odaadható vagy visszavonható. Ez utóbbi nem fog megtörténni, látva a jelentkezési listát. Rengeteg szponzortól kaptunk ajándé­kot, pénzbeli felajánlást. Nem szeret­nék egyiküknek sem reklámot csinálni a Szabad Újságban. A plakátokon meg a műsorfüzetben mindenki szere­pel. — Azt mégis mondjuk el, hogy mikor, hol, mennyiért láthatja mindezt a közönség? — Már mondom is! Kamarakoreo­gráfiák Első Országos Versenye, 1993. október 30., szombat. Délután 16.00 órakor kezdődik a versenymű­­sor, este 19.30 órakor a gálaest, a­­melyben fellép egy nagyszerű magyar­országi néptáncegyüttes is a „Szabó Szilárd, NémetK Ildikó és baráta­ik” nevű csoport, az ottani legjobb tán­cosokat hozzák. A nagy esemény hely­színe a kassai Thália Színház. Belép­tidíj 35 korona, gyermekeknek, nyugdí­jasoknak, a folklórszövetség tagjainak 15 korona. SZÉL JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents