Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)

1993-08-04 / 5. szám

1993. augusztus 4• sz.

SZABAD ÚJSÁG

A pedagógiai megújulás és az alternatív oktatás

r

Keresztény fiatalok Érsekújvárod

Célunk a találkozás

(Folytatás az I. oldalról)

Hazai magyar iskoláinkban a Zsolnai NYIK-program és a Tolnaimódszer a honos.

A Zsolnai-program

A Zsolnai József főiskolai tanár által kidolgozott NYIK-program

(Nyelvi-irodalmi kommunikáció) értékközvetítő és képességfejlesztő program, mely felvállalja a magatartás-. beszéd- és környezetkultúra fejlesztését. Az egész program a kommunikáció képességének

fejlesztésén alapszik. A program célrendszere megfogalmazza a kifejleszt hetö, ill. kifejlesztendő személyiségjellemzőket, melyek a következők: a/ a szükségletek fejlesztése bl a képességek fejlesztése c/ a pozitív viszonyulások megerősítése és kiépítése, a negatív viszonyulások megelőzése és korrekciója d/ az énkép fejlesztése el a világkép fejlesztése A követelményrendszer és a követelményszintek közzététele egyben elősegíti a helyes önértékelést. Ezen keresztül a tanuló, szülő is meggyőződhet (elfogulatlanul) a szintek érdemjegyben kifejezett teljesítéséről.

A gyakorlat bizonyítja, hogy a lelkes, felkészült pedagógus csodákat ér el a programmal. Minden zsolnais gyermek tud kifejezően olvasni már az első osztály befejezése előtt. Ezt bizonyítják a Tornaijai Alapiskola zsolnais elsősei is Mészáros Piroska irányításával. Az első osztály minden tanulója értelmi képességének megfelelően tud szavalni, ismerik az artikuláció, beszédlégzés, hangsúly, hanglejtés, ritmus, szóalkotás, betűrend, gyorsolvasás fogalmát, sőt bizonyos fokú jártasságot is mutatnak az említett tevékenységekben.

A zsolnais növendékek ismerik a pozitív viselkedés szabályait, és be is tartják azokat. Udvariasak, előzékenyek, tisztelettudóak. Van önálló véleményük a tanultakról, aminek hangot is adnak. A kis elsős tisztában van a magatartáskultúra, beszédkultúra és a környezetkultúra fogalmakkal. s annak tevékeny munkájúja.

A hivatalból megtekintett zsolnais NYIK-órákon Csík Zoltánnál Madáron, Varga Ilonánál Komáromban, Mészáros Piroskánál Tornaiján élmény volt minden perc, még a két tanítási óra közötti szünet is. S ez az élmény egy életre szól.

A kínai irodalom egyike a világ legrégibb irodalmainak: története több mint háromezer éves összefüggő folyamatot alkot, hisz Kínában az írásbeliség, jóslócsontok és szertartási bronzedények formájában már az i. e. II. évezred derekán megjelent. Másik fontos specifikuma, hogy e távol-keleti civilizáció immár jó négyezer éve létezik egy és ugyanazon a helyen, míg a sumérok. a rómaiak, az ókori egyiptomiak fölött immár több évezrede a szél fütyül csupán.

Ha egyetlen könyvben akarnánk összefogni e sokévezredes művelődést. még nagyobb gondban lennénk, mint eddig. Hisz a kínaiaknál hiányzik az eposz, a hősének, s hiányoznák a, Biblia, Véda-szerü szent könyvek is. És egyáltalán: a későbbi „regények"től eltekintve, a kínai irodalom általában rövid lírai versek s ugyancsak rövid bölcseleti aforizmák gyűjteményeiből áll, e szempontból tehát szinte valamennyit bevonhatjuk egy reprezentatív antológiába. Van is ilyenfajta gyűjtemény, kettő is, magyarul. Az egyik a KÍasszikus kínai köl-A Tolnai-program

Negyven alkotó év hozadékát tartalmazza a Tolnai Ilona által kidolgozott heurisztikus programozású olvasás- és írástanítás, ismertebb néven: a Tolnai-módszer. „A heurisztikus programozású olvasás- és írástanítás játékos, a gyermek életkorához igazodó, sok mozgással, mondókával, rajzzal és mindenfajta ritmuskombinációval csatlakoztatható módszer, amely az óvodáskor cselekvéseire, tevékenységeire épül — ajánlja módszerét Tolnai Ilona. A módszer központi segédeszköze a programfal, melyen százezer program található.

A módszer lényege:

— nincs bevezető, előkészítő program, helyette hanganalizálási és szintetizálásí, olvasást előkészítő gyakorlatokat végeznek a tanulók;

— nincs szóképtanulás, mert az idegen a magyar nyelvtől;

— már az első napon megismerkednek a tanulók a magyar betűkhangok rendszerével a programfalról;

— a magánhangzók időtartamát mozgás kíséretével érzékeltetik a tanulók;

— a módszer szinte az első perctől kezdve a magánhangzók kiemelésével tanítja az elválasztást és szótagolást;

— a rendszeresen végeztetett tréninggyakorlatok egyformán igénybe veszik a jobb és bal agyféltekét, fejlesztik a memóriát;

— a program falon és a tankönyvben végzett feladatok egyben tudatosan megtervezett szemgimnasztikai gyakorlatok is;

— a beszédtechnika fejlesztését szolgáló artikulációs, légzési, hangerő-, hangmagasság-, tempó- és ritmusgyakorlatok anyagát a hangösszevonási tréninganyag biztosítja.

A programfal lehetőséget ad a szó, mondat- és szövegalkotásra, kreatív gyakorlatokra, hihetetlen mértékben fejleszti a tanulók logikai gondolkodását. A felfedező programozás (heurisztika) óriási hatást fejt ki a gyermekek körében. A háromféle programkód (kör, háromszög, négyzet) szinte meghatározhatatlan számú program előállítását teszi lehetővé az algoritmus elsajátítása után. A programrendszer differenciált építkezésű, a tanítási órán nincs értelmi képesség szerinti csoportos megkülönböztetés. Ennek értelmében a programfal az

tők, a másik az ókori kínai filozófia.

Ha mégis egy reprezentáns személyiségét keresnénk a kínai kultúrának, ez nem lehetne más, mint Kung Fu-ce mester, Európában közismertebb nevén: Konfuciusz. S nemcsak azért ö a kínaiság képviselője, mert világvallás, az ún. konfucianizmus alapítója, ahogy Buddha, Jézus, Mohamed vagy Zarathustra, hanem főként azért, mert az ókori kínai irodalom legfontosabb antológiáit neki tulajdonították, mármint hogy ezeknek ö lett volna az összeállítójuk.

Máig vitatott kérdés, mennyi ebből az igaz. Tény, hogy létezik egy konfucianista kánón, s az ebben összegyűjtött művek Kung mester neve alatt maradtak fenn, ahogy a Korán Mohamed neve alatt, vagy a hindu történetek a Mahábhárata részeiként.

Nézzük ezek után, melyek ezek a hírneves konfucianista „kingek”, ahogy a kínaiak nevezik a könyveket? Mindenekelöt) a három legrégibb: a Su King (írások könyve), a Si King (Dalok könyve) s a Ji King (Változások könyve). Ahogy említetértelmileg enyhén sérült gyermektől egészen a tehetségesig mindenki számára tartalmaz értelmi képességének megfelelő fejlesztő feladatsorokat.

A módszer kiváló kivjtelezöi Komáromban Kosztolányi Éva, Tornaiján Bódi Magdolna, Rimaszombatban Kengyel Éva.

A hazai alternatív módszer azonban még mindig nem született meg, és még a nyugati alternatívák megismerése is várat magára. Sajnos, iskoláink még nem humanizált iskolák. a tanulók személyiségfejlesztése csak verbálisán van jelen iskoláinkban. A nevelés, a teljes emberséget tudatosan kibontakoztató tevékenység még nem vált mindennapi pedagógiai munkánk gyakorlati részévé.

Nevelni csak az tud, aki maga is fejlődő ember, aki hiteles pedagógus — a közvetett neveléshez fejlesztő környezet szükséges. Tapasztaljuk, a mai társadalom mennyire tudja ezt biztosítani. Márpedig amelyik oktatási, nevelési intézmény külső és belső rendjében, személyi összetételében, a vezetéssel is alakított társas légkörével a fejlesztő miliőt nem tudja bizotsítani, az megszűnt iskola lenni, és a benne végzett tevékenység nem nevelés, oktatás, tanítás — Rókusfalvy Pál szerint.

Fontos lenne, hogy nemzetiségi iskoláink pedagógiaműhelyekké alakuljanak, ahol a kísérletező, önmagát fejlesztő, tökéletesedő ember lenne a nevelés eszménye.

A nemzetiségi iskoláknak ki kell alakítaniuk arculatukat. Az egytantervű intézmények helyett alternatív iskoláknak kell létrejönniük, ahol a pedagógusok nagy csoportja ért a pedagógiai technológiához, a tantervelmélethez és a tan-könyvelmélethez. Az ilyen pedagógusok felkészítését kellene felvállalnia a pedagógusképzésnek és a továbbképzésnek.

Sajnos azonban, nemzetiségi iskolarendszerünkbe most olyan „alternatív” iskolatípust akarnak bevezetni, amelynek az elmondottakhoz semmi köze nincs. Azt a fajta iskolatípust „kétnyelvű iskolának” szokták nevezni, s több hátránya közt az egyik éppen az, hogy túlterheli mind a diákokat, mind a pedagógusokat, s a valós alternatív oktatás adta lehetőségeket fullasztja meg.

ÁDÁM ZITA

tűk. mindhármat Kung Fu-cenak tulajdonítja a hagyomány, noha mai tudásunk szerint a Mester nem hagyott ránk írást, csupán tanításait őrizték meg tanítványai s a hagyomány. Valószínű azonban, e könyvek egy részének ö volt az összeállítója vagy legalábbis anyaguk összegyűjtésének sugalmazója.

A legrégibb gyűjtemény a Su King. Ez voltaképpen följegyzések (afféle csíra-krónikák), szertartások s egy rövid bölcseleti traktátus (A Nagy Szabály) foglalata. A Si King lírai dalok gyűjtemény, ez máig a legnépszerűbb kínai könyvek egyike világszerte, magyarul is többször megjelent még tömegsorozatokban is, így a Líra Mundi sorozatban. íme, egy remek részlete. Károlyi Amy tolmácsolásában:

„Délen fűzfa lombja teng, repkény-inda öleli.

Asszony urának örül, boldosága övezi.

Délen fűzfa lombja csügg, repkény-inda befedi.

Asszony urának örül, boldoságát ízleli.

Délen fűzfa lombja ring, repkény körültekeri.

Asszony urának örül, boldoságát megleli."

Konfuciusz tanításait legközvetlenebbül a „Beszélgetések és mondások” (Lun-jü) c. gyűjtemény őrizte meg. Ez voltaképpen tanítványainak emléke alapján bölcs mondásait tartalmazza, ahogy Platón dialógusai Szókratész vagy az evangéliumok Jézus tanítását. íme, néhány gyöngyszemük:

„A mester mondotta: ”Én csak

„Nagy kegyelem számunkra, hogy most egy rövid időre eljöhettünk erre a találkozóra. Találkozni Istennel és a testvérekkel. Nagy szükségünk van erre a találkozásra! —vallották az Érsekújvári Keresztény Ifjúsági Találkozó résztvevői már 1990-ben is, amikor sor került első, közös nyári összejövetelükre. Az Érsekújvári hívő fiatalok kis közösségének története viszont még 1965-ben vette kezdetét, annak magyar csoportja pedig tíz évvel később kezdte meg önálló munkáját, újabb és újabb rendezvényekkel ápolva hagyományait. Az alapító tagok egyike, és a negyedik ifjúsági találkozó szervezője Magyar Béla kántor és hitoktató. Őt kerestük fel, hogy az idei találkozó programjáról, illetve előkészületeiről érdeklődjünk.

— Kisközösségünk a hatvanas és a hetvenes években eléggé visszavonultan működött. Nem is tehetett volna egyebet. Nyári és téli kirándulások alkalmával tartottuk meg a lelkigyakorlatokat, de még így is felfigyeltek ránk, zaklattak bennünket, nemegyszer feloszlatták a rendezvényeinket. A rendszerváltás után először vállalhattuk a nyilvánosságot. így született meg egy nagyszabású ifjúsági találkozó gondolata. Első alkalommal 150 magyar és 150 szlovák fiatal érkezett hozzánk, a második évben már 300 magyar résztvevőnk volt, és tavaly már 480- ra emelkedett a számuk. A toborzásban nagyon sokat segítettek a környező falvak és városok plébániái, akik tájékoztatták a fiatalságot a rendezvényről.

Milyen célból rendezik az ifjúsáközvetítek, de nem alkotok újat... Hallgatni és mindent megjegyezni, tanulni és soha meg nem unni (a tanulást), tanítani másokat és soha bele nem fáradni: (e három erény) közül vajon melyik van meg bennem?... Amikor 15 éves voltam, a tanulás foglalt el: amikor 30, már szilárdan álltam; amikor 40, nem tévelyeg'em többé; amikor 50, megértettem az ég parancsát... A tudottról tudni, hogy tudjuk; a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk: ez az igazi tudás".

A konfucianuszi hagyományhoz tartozik még kéj,további gyűjtemény, a „Tavasz és Ősz” c. krónika és a „Szertartások feljegyzései”. Ez utóbbi őrizte meg a két leghíresebb kínai filozófiai értekezést, a „Nagy Tanítást” és „A Közép mozdulatlanságát”. Ám a legkülönösebb King, a Ji King, a Változások könyve.

„Csak az állhatatosság és az igazságosság — melyeket önvizsgálattal élesztünk — tart meg jó úton. Ha letérnénk, a Bölcs figyelmeztetése nyomán s kemény munka révén visszatérhetünk rá. Sikerünket a társak bizalma övezi majd, s bölcs erőnknek híre kél... A bölcs csendesen ünnepel, és a jó is. Akik féktelenségükben egymás fejére locsolják borukat, másnap kínos meglepetéssel találgatják majd: hová is kerültek...

A Ji King, melynek nemrég megjelent magyarításából idéztünk, voltaképpen ősi kínai jóskönyv. Á régi kínaiak ugyanis hittek abban, hogy az életet irányító magasabb erők vonalai kipuhatolhatóak, a jövő megismerhető, ezért életünk egy-egy sorsfordító pillanatában útmutatást nyújthat a Változás könyve.

„Ez a különleges mű sorsunk titgi találkozót és mi az, amiben az idei eltér majd az eddigitől?

— Célunk maga a találkozás. Napirendünk a hagyományokat követi: augusztus 6-án, azaz péntek délután elszállásoljuk az érkező fiatalokat a város alapiskolájában, illetve a gimnázium épületében. Ezt követi a megnyitó szentmise, majd a tábortűz. A szombati nap ugyancsak érdekesnek ígérkezik. Délelőtt lesznek a lelkigyakorlatok. A témákat előre meghatároztuk: Mária Magdolna életének epizódjait, a csodálatos halfogást, valamint a gazdag Zakareus történetét jelenítjük meg a fiatalokkal, ezenkívül 2 vasárnapi szentmisék fontosságáról is elmélkedni fogunk.

Meglehetősen igényes műsorral várják a keresztény fiatalokat. Érdekelne, többnyire melyik korosztály vesz részt a lelki gyakorlatokon?

— A vendégek nagy része közép-, illetve főiskolás, de az elmúlt években érkeztek hozzánk hetedikes, nyolcadikos alapiskolások is. Szeretnénk, ha ők is jól éreznék magukat a találkozó idején, számukra erkölcstani vetélkedőket rendezünk majd.

Érsekújvár augusztus 6-7-8-án keresztény fiatalokat lát vendégül Szlovákia számos helységéből. A rendezvény célja elsősorban az útmutatás. A fiatal keresi helyét a különféle közösségekben. Választása abban az esetben lesz szerencsés, amennyiben olyan barátokra tesz szert, akiknek köszönhetően egyéni képességeit, ismereteit gazdagíthatja. Hátha éppen Érsekújvárott talál igazi barátokra?-százkairól lebbenti föl a fátylat — izgalmasabban, mint bármely jóslás. Mert a Változás könyve senkinek sem ad egyértelmű "használati utasítást" vagy holmi tudósítást valamiféle elhatározott jövőről. Jövőjét mindenki maga alakítja, maga dönt. Tegyem — ne tegem? Induljak? Ne induljak? Ilyen és hasonló kérdések eldöntésében segíti a figyelmes gondolkodó olvasót a Változások ma is világszerte forgatott könyve — írja a könyv fordítója, s idézi Kung Fu-ce gondolatát: „Ha még hosszú éveim volnának, ötvenet a Ji King tanulmányozására szentelnék, mivel e tanulmányok révén nagy veszedelmet kerülhet el az ember”.

A konfucionista hagyomány folytatói az olyan neves bölcselők, mint Mo Ce és Meng Ce s voltaképpen itt tárgyalhatok, bármily furcsa, a nagy ellenfelek, az ún. taoizmus gondolkodói: Lao Ce és Csuang Ce.

A magyarul Öreg Mesternek nevezhető Lgo Ce munkája, a Tao Tö King (Az Út és Erény Könyve) ugyancsak megvan magyarul, Tőkei Ferenc prózai és Weöres Sándor verses fordításában s ugyanolyan népszerű, mint a Dalok Könyve. íme. néhány Weöres fordította sora:

„Az út, mely szóba fogható, nem az öröktől való;

a szó, mely rája-mondható, nem az örök szó.

Ha neve vágytalan, a nagy titkot megfejtheti.

De ha vágya van, csak a dolgokat szemlélheti.

E kettő mögött közös a forrás, csupán nevük más.

Közösségük csoda, s egyik csodától a másik felétárul a nagy titok kapuja. "

A nélkülözhetetlen száz könyv

Cselényi László rovata 10.

Konfucius és a régi Kína bölcseleti lírája