Szabad Újság, 1993. július (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993-07-28 / 4. szám
L6 SZABAD ÚJSÁG 1993. július 28• sz. Pénzvilág - tőzsde - trendek - piaci hírek A Szlovák Nemzeti Bank devizaárfolyamai 1993. VII. 23-án ORSZÁG EGYSÉG DEVIZA VALUTA vétel eladás közép vétel eladás közép Ausztrália Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Japán Kanada Luxemburg Norvégia Portugália Ausztria Németország Spanyolország Svájc Svédország Olaszország USA Nagy-Britannia EK-ECU Killing ECU 1 AU 100 BEF 1 DKK 1 FIM 1FRF 100 GRD 1 NLG 1 IEP 100 JPY 1 CAD 100 LUF 1 NŐK 100 PTE 1 ATS 1 DEM 100 ESP 1 CHF 1 SEK 1000 ITL 1 USD 1 GBP 1 XEU 22,228 92.983 4,958 5,649 5,631 14,013 17.082 46,366 30,271 25,665 92.983 4,487 19,459 2,731 19,225 24,213 21,806 4.082 20,357 32,774 49,536 37,353 22,452 93.917 5,008 5,705 5,687 14,153 17,254 46,832 30,575 25,923 93.917 4,533 19,655 2,759 19,419 24,457 22,026 4,124 20,561 33,104 50,034 37,729 22,340 93.450 4,983 5,677 5,659 14,083 17,168 46,599 30,423 25,794 93.450 4,510 19,557 2,745 19,322 24,335 21,916 4,103 20,459 32,939 49,785 37,541 21.49 90,81 4,83 5,44 5,50 13,31 16.69 44,60 29,57 25,01 90.39 4,36 18,75 2.69 18,86 23.49 21.39 3,94 19,74 32,24 48,22 23.19 96,09 5,13 5,92 5,82 14,85 17,65 48,60 30,89 26,57 96,51 4,66 20,37 2,81 19,78 25.19 22,45 4,26 21,18 33,64 51,36 22.34 93.45 4,98 5,68 5,66 14,08 17,17 46,60 30,23 25.79 93.45 4,51 19,56 2,75 1932 24.34 21,92 4,10 20.46 32,94 49.79 A cseh korona árfolyama 1993. 7. 23-án Bank Vétel Eladás Közép Investiéná a rozvojová banka 1,00 1,18 1,09 VSeobecná úverová banka 1,00 1,10 1,05 Slovenská átátna sporitelfla 0,98 1,10 1,04 Slovenská pofnohosp.banka 0,98 1,10 1,04 Ludová banka 1,00 1,18 1,09 COOP banka 1,03 1,15 1,11 Cs. obehodá banka v SR 1,01 1,07 1,04 Tatra banka 1,00 1,10 1,05 Banka Haná v SR 1,05 1,15 1,10 A szlovák korona árfolyama 1993.7.23-án Bank Vétel Eladás Közép Agrobanka 0,89 0,94 0,915 Őeská spofitelna 0,87 0,92 0,89 ŐSOB 0,94 0,98 0,96 Investiéní banka 0,82 0,87 0,845 Komeréní banka 0,81 0,85 0,83 COOP banka 0,82 0,88 0,85 Moravia banka 0,84 0,88 0,86 Banka Haná 0,85 0,95 0,90 Nemzetközi árutőzsdék Székhely áru 1993. VII. 22. Chicago búza (USD/bushel) 3,11 Chicago kukorica (USD/bushel) 2,41 Chicago szójabab (USD/bushel) 7,23 Winnipeg árpa (cent/bushel) 86,50 Bangkok rizs (USD/t) 230,00 London cukor, fehér (USDA) 265,00 London kávé (USDA) 977,00 London kakaóbab, Nigéria (GBPA) 749,00 London szójaliszt (USDA) 232,80 Chicago sertéshús, felek (cAb) 41,90 London kaucsuk (p/kg) 59,00 Liverpool gyapot, A-index, CIF (cAb) 58,50 Bradford gyapjú (p/kg) 337,00 New York réz, katód (c/lb) 89,50 London réz, „A”-fok (GBPA) 1892,25 London ólom, 99,97% (USDA) 390,75 London platina (GBP/uncia) 262,00 London ezüst (p/uncia) 326,45 London wolfram-rudak, 65% (USD/22,51b) 26,00 London antimón (USDA) 1565,00 A forint árfolyama Utazási irodák és bankok 100 Ft 37 Sk Kis értékpapír-számtan Oroszország minden lakosa 1992 október 1-jétól ingyen juthatott hozzá a tízezer rubel névértékű vaucherhez. Ezen értékpapír tulajdonosának joga van tulajdonrészt szerezni a privatizálandó állami vállalatokban. A már átalakult cégeket egyszersmind köteleztük arra, hogy vagyonuk 35 százalékát vaucherért adják el. A másodlagos piacon a voucherek értéke 1993 elején a névérték 50 százaléka körül mozgott. Eddig az ipari termelés mintegy 70 százalékát kitevő 6 ezer vállalat az alábbi három privatizációs technika közül választhatott. Az első módszer szerint a cég ingyen kaphatta meg a vagyon 25 százalékát elsőbbségi részvény formájában, további 10 százalék vásárlására pedig opciót köthetett az 1991-es könyv szerinti érték 30 százalékának az 1991-es érték 0,7 százalékán történő megvételére. A második technika arra épül, hogy a dolgozók megvásárolhatják a vállalat tőkéjének 51 százalékát az 1991-es könyv szerinti érték 1,7 százalékán. A harmadik módszert azon vállalatoknak találták ki, amelyek kötelezettséget vállallak a cég újraszervezéséért és a fizetőképesség megőrzéséért. Az alkalmazottak ilyenkor a vagyon 20 százalékban vételi opciót köthetnek: mindezt az 1991-es könyv szerinti érték 1,7 százalékos „árfolyamán” számolva. A pincében marad? A recesszió nem kíméli a francia pezsgőgyártókat sem. Ezt jelzi az is, hogy fél évszázad óta először jelentős arányú létszámcsökkentésre kényszerülnek. Franciaország legnagyobb pezsgőgyártójánál, a Moet et Chandon cégnél 200 — 300 fős „karcsúsítást” terveznek, ami minden nyolcadik munkavállalót érint. A kilencvenes évek rosszul kezdődtek a francia pezsgőgyártás számára. A többek között a Ruinart és Mercier márkájú pezsgőket készítő Moet et Chandon forgalma 32 millió palackról 26 millióra csökkent 1989-óta, miközben készleteiből már 5 év szükségletét lehetne kielégíleni.A változatlanul magas szinten mozgó finanszírozási költségek így most tízszázalékos árcsökkentésre késztetik a vezető pezsgőcéget, amelyet feltehetőleg hamarosan többen követnek a sorban. A leghíresebb francia pezsgőcégek és közel hétszáz étterem megállapodása értelmében június 19-től mintegy 25 százalékkal leszállították a helyi vendéglátásban kínált pezsgők árait. Az egyenlőre december végéig tartó (de meghosszabbítható) kampány keretében, minőségtől függően, 200 — 700 frankért, azaz 35 —125 dollárért lehet majd fogyasztani a francia pezsgőket. Az éttermi forgalom 10 százalékát képviselő jobb minőségű pezsgők árcsökkenését a gyártók, míg a gyengébb minőségűkét a vendéglátók vállalták el. Az érintett 21 neves pezsgőmárka, köztük a Moet and Chandon és Charles Heidsieck pezsgő éttermi fogyasztása az utóbbi időben jelentősen visszaesett, elsősorban növekvő áruk és a külföldről származó fehér habzó borok dömpingje miatt. Az étterme, és bárok így a francia pezsgőforgalomból jelenleg csak 20 százalék körüli részesedést mondhatnak magukénak. Fellendülés jövőre Az európai vegyipar idei kilátásai meglehetősen borúsak — tartalmazza az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) közleménye. A vegyipari termelés félszázalékos csökkenése várható, az USA-ban ugyanakkor 5 százalékkal nő az iparág kibocsátása. A vegyipari termékek iránti gyenge kereslet alacsonyan tartja az árakat, így a vegyi cégek profitját is. A CEFIC felmérése szerint 1994 előtt nem várható fellendülés az európai vegyiparban. A júniusi közgyűlésen egyébként a szervezet felvette tagjainak sorába Csehországot és Szlovákiát is. A cseh szakmai tömörülés 55, a szlovák pedig 34 tagvállalatot számlál. Piaci körkép A pozsonyi piacon a szegfű 4 korona, a gerbera 20, a rózsa 5-25 koronába kerül. Poprádon a megszokottnál kisebb volt a választék. Főként paprikát és paradicsomot árultak. A kassai piacon a szegfű 5-10 koronáért kapható, a gerbera 10-12 korona, a rózsa 7-10 korona. A gyümölcsök közül kapható nyári alma (6-10 korona) és ringló (6- 8 korona). A komáromi piacon a ringló 18-20 koronába kerül, kapható eper is, 20 koronáért Termék Pozsony Poprád Kassa Komárom sárgarépa/cs. 4-5 7 5-10 4-8 petrezselyem/cs. 4-5 7,50 5-10 3-7 karalábé/db 5-3-5 1-4 karfiol/db 12-20 9-15 15-20 3-10 uborka/kg 8 8-11 6 8-12 tök/kg 6 5 3-5 6-10 káposzta/kg 8 5 6 4-5 kel/kg 8-6-7 2-10/db zöldbab/kg 12-15 12-15 paradicsom/kg 14-16 8-18 18-20 10-14 paprika/kg 12-14 8-15 16-18 8-14 hagyma/kg 10 10 16 12-15 újkrumpli/kg 8-10 9-11 5-8 8-12 őszibarack/kg 25--10-25 sárgabarack 18-6-10 12-15 görögdinnye/kg 7 8 6 5-8 (-•I-, -«un-, -bz-, -pl-) Válságban a kelet-európai mezőgazdaság Komoly termelésvisszaeséshez vezetett tavaly Kelet-Európa reformországaiban a piacgazdasági reformokra való átállás, amelyet csak tovább fokozott a jelentős aszály. Nyugat-Európa protekcionista agrárpolitikája sem segített Kelet-Európa mezőgazdasági termelésének javításában — derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) jelentéséből. A tanulmány szerint a múlt évben jelentős mértékben visszaesett a mezőgazdasági termelés a térség országaiban. Például 1992-ben 30 százalékkal kevesebb, mintegy 58 millió gabonát takarítottak be Kelet-Európábán az egy évvel korábbihoz képest. A szervezet szakértői erre az évre a növénytermesztésben már javulásra számítanak, az állattenyésztés terén viszont szerintük tovább folytatódik a visszaesés. Mivel az érintett országokban a mezőgazdaság mind a foglalkoztatottak arányát, mind a jövedelemtermelésben betöltött szerepét tekintve jelentős súllyal esik latba, az ágazat válsága hat az egyes nemzetgazdaságok helyzetére is. A jelentés szerint a termelés-visszaesés egyik oka, hogy a gazdasági reformok következtében megváltozott a termelési és a fogyasztási szerkezet. A másik ok, hogy az árliberalizálást követően romlott egyes országok termékeinek cserearánya és csökkent a termelékenység, mivel a költségek jobban nőttek az exportáraknál. A KGST felbomlása miatt összeomlottak a regionális kereskedelmi kapcsolatok. Kelet-Európa országai a nyugati piacok felé fordultak, ám komoly csalódás érte őket: termékeik bejutása elé akadályokat gördítenek a nagy vámtételek és az exportszubvenciók. A tanulmány szerint a privatizáció és a demonopolizáslás is lassabban és nehézkesebben folyik a vártnál. Ennek okát elsősorban a magánkézbe adás adminisztrációs nehézségeiben látják (reprivatizáció, kárpótlás stb.). Mindazonáltal a magángazdaságok súlya nőtt Kelet-Európábán, ám ez együtt járt a megművelhető földek felaprózódásával. Ez felszívja ugyan a munkanélküliek növekvő seregének egy részét, másrészt viszont a kisüzemi gazdálkodás következtében nem nő a termelés hatékonysága. Norvégia gondjai az EK-csatlakozassal A skandináv állam a mezőgazdasági ügyeket illetően speciális bánásmódot igényel majd, miután belép az Európai Közösségbe, mert csak az integrációban megszokottnál nagyobb agrártámogatással tudja fenntartani a termelési — áll abban a dokumentumban, amelyet többek között Gunhild Oeyangen mezőgazdasági miniszter aláírásával köldtek Oslóból Brüsszelbe. Az északi ország kormánya azonban hozzátette, hogy a kivitelezésre csak átmenetileg tart igényt, és ez idő alatt is fokozatosan csökkenti a szubvenciókat. A skandináv országok várhatóan 1995-től vádnak teljes jogú taggá az EK-ban. A csatlakozás miatt Svédország és Finnország is változtatni kénytelen agrártámogatási politikáján, azonban a legnagyobb fejtörésre Norvégia kényszerül, ahol az ország területének mindössze 3 százalékán folytatnak mezőgazdasági termelést. Az ország 50 százaléknál kisebb mértékben önellátó élelmiszerekből, az EK- ban várható részesedése pedig 1 százalék alatt marad majd ebben a gazdasági ágazatban — a Noevég mezőgazdasági termelői árak viszont közel kétszeresére rúgnak az EK - átlagáraknak. A kormányzat mezőgazdaságra fordított költségeinek 77 százaléka jut a támogatásokra. A szubvenciókat a számottevő olajkitermelés bevételéből fedezik. Az ország agrártermelőinek többsége egyébként ellenzi az EK - csatlakozást, éppen azért, mert félnek, hogy akkor jócskán megfogyatkozik a támogatás. Csökkenőben a FÁK gabonaimportja A Nemzetközi Búzatanács (IWC) legújabb jelentése szerint a júliusban kezdődő 1993/94-es gabonaidényben a FÁK összes 25,8 millió tonna gabona behozatalát tervezi, a most zárult évadban regisztrált 26,8 millió, valamint az azt megelőző időszakban importált 37,8 millió tonnát követően. Oroszország az 1992/93-ban lebonyolított 18,6 millió tonna gabonaimportját várhatóan mintegy 300 ezer tonnával bővíti a jelenlegi idényben. A FÁK tervezett külföldi gabonavásárlásainak 64 százaléka (Oroszország esetében közel 61 százaléka) a búzaszükséglet fedezését célozza. Ez évben a FÁK gabonatermését 176,1 millió tonna körül várják, ebből a becslések szerint 85,5 millió tonna lesz majd a búza. A tavalyihoz képest gyengébb terméskilátásokat a kisebb oroszországi vetésterülettel, a szárazsággal és a növényikártevők térhódításával indokolják. Jobb termésre számítanak viszont Ukrajnában, Moldovában és Kazahsztánban. SZABAD ÚJSÁG Közéleti és gazdasági hetilap Kiadja a Madách—Posonium Kft., Michalská 9, 811 01 Bratislava. Főszerkesztő: Szabó Géza (telefon 33 30 12). Olvasószerkesztő: Mészáros János (telefon 33 30 91). Szerkesztőség: Michalská 9,814 99 Bratislava 1., P. O. Box 43. Telefax: 33 42 15. Hirdetési iroda magánszemélyeknek és közületeknek: Pribinova 25, 819 11 Bratislava, 12. emelet. Telefon: 210 39 91,210 39 89, telefax: 210 40 32. Nyomja a Danubiaprint á. v. 02-es üzeme, Pribinova 21, 819 46 Bratislava. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat (PNS) és a Mediaprint—KAPA Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: Riaditerstvo PNS, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. INDEX 49 713
