Szabad Újság, 1993. július (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993-07-28 / 4. szám

14 SZABAD ÚJSÁG 1993. július 28. 4* sz. Filmvilág Horst Tappert A (vízi)Rózsából csak a tövis marad? Négy aranyérem nem úszhat el Derrick főfelügyelő 70 éves Az európai rekordok könyvébe illő. Nem a kerek évforduló, a tiszteletet parancsoló 70. életév, hanem a nép­szerű krimisorozat epizódjainak szá­ma. A Derrick már elérte a 222. foly­tatást. Világszerte húsz éve láthatják a képernyőn Derrick felügyelőt, aki valahogy más, mint a többi híres vagy hírhedt nyomozó. Nem visel gyűrött, ócska ballonkabátot, nem pi­pázik, nem szopogat nyalókát... Horst Tappert mindig kifogástalan öltözetével, visszafogott mozdulatai­val, nyugodt mosolyával megterem­tette az emberséges felügyelő figurá­ját, s meghódította a nézőket. A Der­rick sorozat külföldön állítólag nagyobb sikert aratott, mint szülőhazájában, Németországban. A siker titka — a színész egyéniségén kívül — abban is rejlik, hogy a történetek mind­mind életközeliek, egyszerűek, min­denki számára érthetőek. Horst Tappert maga is kedveli a figurát. Sok színésztársától eltérően nem idegenkedik a tévésorozatoktól, nem fél a beskatulyázástól. Játszott más filmekben is, de számára mégis a színpad a legfontosabb. Szerinte a közönséggel megteremtett és fenntar­tott közvetlen kapcsolatot nem pótol­hatja semmi. Akkor érzi igazán a jól végzett munka örömét, amikor az előadás után felharsan a nézők tapsa. Kollégájával, állandó szereplötár­­sával a krimisorozatban szinte össze van láncolva. A Harry Kleint alakító Fritz Weppert azonban mégsem megy az idegeire. Állítólag nagyon jól megértik egymást, mert egyforma a humoruk, és Horst Tappert szerint semmi sem tudja úgy közel hozni egymáshoz az embereket, mint az, hogy együtt nevetnek. Horst Tappert, aki most töltötte be 70. életévét, Wuppentalban született. Hivatalnokcsaládból származik. Először ő is könyvelő volt egy szín­házban, de 22 éves korában gondolt egy merészet, és áttért a színészmes­terségre. 1945 óta hű a világot jelen­tő deszkákhoz. Néhány „kiruccaná­sa” a filmvilágba nem volt ugyan si­kertelen, de a világhírt a televíziónak köszönheti. Hetven éve ellenére (ránézésre nem is hinné el senki, hogy már hét X nyomja a vállát) még nem él nyug­díjaséletet. Még most is sokat dolgo­zik. Kevés szabad idejét norvégjai házában tölti. Mindig színésznő fele­ségével, Ursulával együtt utazik. Hogy kapcsolatuk harmonikus azt a már együtt leélt 36 év is bizonyítja. Rajongói, hűséges nézői remélik, hogy a Derrick sorozat 222. folytatá­sa nem az utolsó. (k.I.-Iv) Whoopi Goldberg „Megreformálta” az apácák kórusát Tizennyolc évesen anya lett, harminc­hét éves korában már nagymama, ne­gyvennégy évesen ünnepelt sztár... Magánélete és pályája ugyanolyan bonyolult és összetett, mint szemé­lyisége. Ö Whoopi Goldberg, a feke­te bőrű Oscar-díjas filmcsillag, aki komikus és drámai szerepekben egy­formán kiváló. Éles nyelvétől tarta­nak a rendezők, de tehetségét min­denki elismeri. Legújabb sikerét a már nálunk is látható, az Apáca-show (Sister Act) című filmben aratta. A filmet Joseph Howard forgatókönyve alapján Emi­le Ardolino rendezte (az ő munkája volt a Dirty Dancing című film is). Whoopi Goldberg ezúttal egy meg­lehetősen fura figurát, apácaruhába bújtatott bárénekesnöt alakít. A sze­rep bővérű komédiázásra nyújt mó­dot, és Whoopi bizonyíthatja, hogy énekelni is tud. A filmben énekesnő­ként (Deloris Van Cartier) lép fel egy éjszakai bárban, ahol gyilkosság szemtanúja lesz. Mivel a perben ko­ronatanúként akarják kihallgatni, a tárgyalásig egy kolostorban helyezik biztonságba a maffia bosszúja elől. A kényszerű zárdái pihenőt és az apá­caszerepet kihasználva „megrefor­málja” az apácák kórusát... Ennyi a történet, amely alapján a nézők fer­geteges vígjátékon szórakozhatnak. A sokoldalú Whoopi Goldberg te­levíziós sztárműsoráról is ismert, ahol híres színészekkel beszélget. Erre azért vállalkozott, hogy talál­kozhasson azokkal a kollégákkal is, akikkel egyébként nem kerülne kapcsolatba. Szívesen beszélgetne politikusokkal, például Gorbacsov­­val, esetleg hozzá hasonló személyi­ségekkel is. A temperamentumos fekete szép­séget 1985 óta több filmben is láthat­ta a közönség. Ilyen például a Bí­borszín (1985), a Betörő (1987), a Végzetes szépség (1987), Clara szíve (1988) , az Országúti vagányok (1989) , a Ghost (1990, Oscar-díj), a Folytatásos forgatás (1991) és A játé­kos (1992). Legújabb filmjében, amely a San Franciscó-i AlDS-járvány kezdeti időszakában játszódik, Whoopi Goldberg partnere Richard Gere lesz. (ív) Deloris Van Cartier (Whoopi Goldberg) apácaszerelésben a rulettasztalnál Nem újdonság, s bizonyára én sem kapok érte Nobel-díjat, ha leírom, az úszás a magyar sikersportok közé tar­tozik. De hát, jó ezt leírni, különösen most, a közelgő sheffieldi úszó-, mű­úszó-, műugró és vízilabda Európa— bajnokság előtt. A két „müdolog” tu­lajdonképpen nem is nagyon érint minket, a másik kettő viszont annál inkább. Sheffieldben újabb éremeső várható. A július eleji magyar úszóbajnok­ságot követően Széchy Tamás és Kiss László keretet hirdetett az Eb­re, az utazók névsora a következő — nők: Egerszegi Krisztina, Csé­­pe Gabriella, Kiss Judit. Férfiak: Darnyi Tamás, Czene Attila, Güttler Károly, Deutsch Tamás, Ágh Olivér, Szabados Béla, Zu­­bor Attila, Horváth Péter és Rózsa Norbert. A nevezőlistára te­hát felkerült annak az úszónak a neve is, akivel az utóbbi időben a legtöbbet foglalkozott a magyar sportsajtó, annak ellenére, hogy a barcelonai olimpia óta csak egy­szer, három hete állt rajtkőre, akkor is Ausztráliában. Mint ismeretes, Rózsa állampolgárságot kíván vál­toztatni, s a legkisebb jelét sem mutatja anak, hogy átrepülve a fél világot, Sheffieldben a magyar szí­neket képviselje holmi Európa­­bajnokságon. Magyarországon min­denesetre az utolsó pillanatig re­ménykednek Norbert megérkezésé­ben. Széchy szerint Rózsa olyan klasszis úszó, aki bármikor képes ki­váló időt elérni, annyi pedig Magyar­­országra is eljutott, hogy intenzív ed­zéseket végzett Garry Stachewicz irányításával. Formájával tehát nem lehet baj, de mint a jelekből kitűnik, a fűle botját sem mozdítja a hívó szó­ra. Rózsa körül tehát meglehetősen zavaros a víz, de kétségbe azért nem kell esni, hiszen itt van Darnyi Ta­más, aki futószalagon szállítja az arany­érmeket, legyen szó olimpiáról, vi­lágbajnokságról, vagy Eb-röl. Darnyi 1986 óta nem talált legyőzőre, egy tucat úszót az őrületbe, majd más vi­zekre kergetett, ami érthető is, hiszen elég rossz lehet úgy készülni a ver­senyekre, hogy tudja az ember, ha a fene fenét eszik is, csak másodikként csaphat célba. Nem én mondtam, ha­nem az úszópápaként emlegetett Szé­chy — így biztos igaz —, Damyit addig nem lehet megverni, míg szög­re nem akassza az úszónaciját. Per­sze ö kicsit szakszerűbben fogalma­zott. Két aranyérmet tehát kipipálha­tunk, a 200 és 400 méteres vegyesú­szásnak már megvan az Európa­­bajnoka, s az sem lehetetlen, hogy az a két számban szerezhető ezüstérem is magyarhonba vándorol Czene Atti­la révén, aki Barcelonában már meg­mutatta oroszlánkörmeit. A követke­ző két arany Egerszegi Krisztinára tartozik, aki, mióta az örök második Szabó Tünde felhagyott a verseny­zéssel, magányosan, mindenkit utca-, illetve medencehosszal megelőzve rója fordulóit az országos és egyéb bajnokságokon. Krisztina királynőről 100 és 200 háton mondható el az, ami Damyiról a vegyesúszásban. Eny­nyi lenne a tuti tipp, de remélhetőleg Güttler, Deutsch, Szabados és a töb­biek, köztük a Horkai-legénység sem vall szégyent. Igen, vízilabda-válogatott is érmes reményekkel utazik a kontinens­­bajnokságra. Feljogosítja erre az athéni Világ Kupán, de méginkább a július elején, Budapesten megrende­zett Dunaholding Kupán nyújtott tel­jesítménye, melyet megnyert a ma­gyar válogatott. A csapatot mindenki a legjobb négy közé várja, s ott — mint mondják — minden lehetséges, még az arany is. — Megmondtam a fiúknak, lehet, hogy hiába dolgozunk sokat, mégsem jön a siker. Ha vi­szont semmit sem dolgozunk, bizto­san nem lesz eredmény. Mindent egybevetve ma Európában három erősebb csapat van, mint a miénk: a spanyol, a horvát és az olasz. Nem verhetetlen, de erősebb — nyilat­kozta a válogatott mestere. Egyéb­ként a „sokat dolgozunk” Horkainál azt jelenti, hogy csak az edzés utáni levezető tíz hossz, miközben a csapat már egy emberként a fülén szedi a le­vegőt, s azon elmélkedik, minő fon­dorlattal lehetne legalább egy icipici úszóhártyát növeszteni a kiázott ujjak közé. Az akció egyébként a kidö­­glesztés á la Horkai fedőnevet viseli. Visszatérve a realitások vizére, a pólósok is éremért utaznak az Eb-re, csak az a kérdés, milyen fényben csillog majd a nyakukban. Mindene­setre öröm- és éremteli napoknak né­zünk elébe. (holop) Egerszegi Krisztina bérelt helyén, a dobogó legfelső fokán. Rögtön Sheffieldbe érkezése után jó lesz körülnéznie, vajon merre találja majd, ha szólítják. A rendezőség figyelmébe pedig Kölcsey legismertebb művét, a Himnuszt ajánlom Hajrá magyarok! Magyar labdarúgó-bajnokságok 1937/38: Schaffer megvált a kék-fe­hér együttestől és külföldre távo­zott. A Hungária csillagai kezdték elveszíteni fényüket, az ősszel 12:3-ra vert ETO tavasszal l:0-ra visszavágott, s így a Fradi nyerte a bajnokságot. Gólkirály: Zsengellér Gyula (Újpest) 31 Az év játékosa: Toldi Géza (FTC) Szövetségi kapitány: Dietz Károly 1. FTC 26 23 1 2 95:38 47 2. Újpest 26 21 2 3 90:32 44 3. Hungária 26 18 4 4 86:32 40 4. Kispest 26 15 1 10 72:59 31 5. Elektromos 26 11 6 9 51:49 28 6. Phöbus 26 11 3 12 57:56 25 7. Nemzeti 26 9 6 11 61:71 24 8. Szeged 26 10 3 13 42:49 23 9. Taxisok 26 8 6 12 56:63 22 10. Budafok 26 10 2 14 43:49 22 11. Bocskai 26 9 2 15 43:57 20 12. Törekvés 26 7 4 15 49:80 18 13. ETO 26 3 5 18 24:83 11 14 Budai 11 26 3 3 20 28:79 9 KK-mérkőzések 1937: Slavia— FTC 2:2, 1:3. Hungária—Lazio 1:1, 2:3. FTC—Vienna 2:1, 0:1, 2:1. Vé­­nus Bukarest—Újpest 4:6, 1:4. Aust­ria—Újpest 5:4, 2:1. FTC—Austria 1:4, 6:1. Döntő: FTC—Lazio 4:2, 5:4. A győztes Fradi: Háda - Tátrai, Korányi, Magda, Polgár, Székely, Tánczos, Kiss Gy., Sárosi, Toldi, Ke­mény. Válogatott mérkőzések — 1939 Hollandia—Magyarország 3:2 Megint a régi nóta — februárban válogatott mérkőzés, felkészületle­nül. Franciaország—Magyarország 2:2 A franciáknál a marokkói szárma­zású Ben Barek tűnt ki. Írország—Magyarország 2:2 Képes Sportláp: „Annyi helyze­tünk volt, hogy akár három mérkő­zést is megnyerhettünk volna...” Magyarország—Olaszország 1:3 Sokan úgy tekintettek erre a mér­kőzésre, mint az 1938-as vb-döntő visszavágójára: most talán sikerül megtörni az „olasz varázslatot”. Nem sikerült. Sajnos e 90 percben is felfe­dezhető volt a magyar fociban vilá­gosan mutatkozó problémák sokasá­ga. Itt-ott ebbe még a politika is be­lejátszott. Az akkori belügyminiszter felfüggesztette az MLSZ önkormány­zatát és egyik kedvencét, Gidófalvy Pált ültette az elnöki székbe. Lengyelország—Magyarország 4:2 A meccset 1939. augusztus 27-én tartották, rá öt napra kitört a második világháború. Magyarország—Németország 5:1 A németek edzője már akkor Sepp Herberger volt, aki 1964-ig, a Bun­desliga létrehozásáig maradt ebben a tisztségben. Románia—Magyarország 1:1 A románoknál három magyar, Spilmann—Sárvári, Bodola és Bog­nár is helyet kapott. Jugoszlávia—Magyarország 0:2 A mezőny legjobbja Sárosi III. Béla (a „lófejű”) volt. BABIÁK LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents