Szabad Újság, 1993. július (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993-07-14 / 2. szám

8 SZABAD ŰJSÁG 1993. Július 14• sz. Számítógépes ingatlan-nyilvántartás - falun Esőért könyörögni kevés Nem álom - valóság Egy gombnyomás, és kigyullad a képernyő, majd újabb utasítás a számítógépnek, s megjelenik a képernyőn a programon belüli vá­laszték. Ebből Fűzik Tibor polgármester kérésemre az ingatlan­­nyilvántartás címszót választja ki, és a gép azonnal engedelmeske­dik. Előbb kiírja a képernyőre a medvei kataszter jellemző adatait, majd feltálalja az „ablakmenüket”, pontosabban mondva a prog­ramon belüli választási lehetőségeket. Folytatjuk a játékot, amit a közel­múltig esetleg valamelyik osztrák vagy még nyugatabbra fekvő községben te­hettünk volna meg. A polgármester ja­vaslatára a faluból messzire szakadt földtulajdonossá válók, aki ugyan kissé megkésve, de végre felébredt, hogy az ősi jusst nem illik csak úgy átengedni a Szlovák Földalapnak. Felvett nevem alatt előbb megnézzük, milyen földin­gatlanom van a falu kataszteri területén. Ehhez kellenek a kataszteri hivatal dunaszerdahelyi központjában őrzött nyilvántartási lapok, a birtoklapok ada­tai, amelyek közül a gép pillanatokon belül a képernyőre varázsolja azt, ahol az ingatlanok mellett a nevem szerepel. Pontosabban az ősömé, mert egyelőre őt tartják számon mint tulajdonost. A polgármester folytatja a .játékot”. Kivá­lasztunk egy parcellát a tulajdonaim kö­zül, pontosabban annak számát. A szám alapján a gép kiírja a képernyőre a társ­­tulajdonosok neveit, majd azt, ki hasz­nálja a kérdéses területet jelenleg. A részletes adatokból az is kiderül, hogy a tulajdonban ki és hányadrészben érde­kelt, s melyek-milyenek a parcella jel­lemző adatai. — Egyelőre hiányzik a bonitás és a koronában megadott érték, de mihelyt megkapjuk a kataszteri hivataltól, ezzel is kiegészítjük az adattárat — mondja a polgármester, majd megmutat még né­hány lehetőséget, amit a program tud. Például azt, hogyan lehet parcella sze­rint tulajdonost keresni, s fordítva. Ér­dekességként végigfuttatja a képernyőn a birtoklapokat, hogy lássam, az 1046 hektárnyi medvei kataszterben 324 van belőlük. Sajnos akárcsak másutt, az ese­tek többségében a birtoklap hiányát jel­zi a gép. Mindaz, ami a számítógép képer­nyőjére varázsolható, utasításra nyom­tatásban is megjeleníthető. A nyomtat­ványon ugyan rajta a figyelmeztetés, mi­szerint csak belső használatra szól, de már ez is haladás. Aki tulajdonjogilag érdekelt a medvei kataszterben, az pilla­natokon belül megtudhatja, hogy a du­naszerdahelyi kataszteri hivatalban őse hagyatékaként milyen tulajdont tarta­nak számon. Mielőtt valaki elkönyvelné, lám, mire költik az 592 lakosú Medve község pén­zét, gyorsan elmondom, hogy a beren­dezés a község egymillió koronát meg­haladó éves költségvetését mindössze ötvenezer koronával terhelte meg, az in­gatlan-nyilvántartási program pedig ha­tezerbe se került. — Persze ez sem érzékelteti ponto­san a beruházás valódi értékét, mivel ha van számítógép, akkor 3-5 ezer koroná­ért további jó és értékes programokat vásárolhat a falu. Mi például számító­gépre visszük a lakosság nyilvántartását, a számvitelt, a községi alkalmazottak bérelszámolását, és már előkészületben van a szövegszerkesztő program. Ha ab­ból indulok ki, hogy a számítógép segít­ségével egy alkalmazott és a polgármes­ter, tehát ketten győzzük a községi ügy­vitelt, és legalább egy munkaerőt megta­karítunk, ami úgy évi hetvenezer koro­na, akkora számítógép lényegében meg­takarítást jelent a községnek. Az ügyin­tézés meggyorsításáról nem is beszélve. Bizonyításul szolgál az ingatlanadó bevallásával és kivetésével kapcsolatos községi adminisztráció. A medvei ingat­lantulajdonosok az adóbevalló forma­­nyomtatvány mellé megkapták a számí­tógép kimutatását arról, hogy milyen tu­lajdonnal rendelkeznek. — Négynapi munkámban volt, amíg az ingatlanadó alapadatait betápláltam a gépbe, de most már szinte teljesen pontos az adókivetés. Az sem lényegte­len, hogy a rendszert évekig használhat­juk, csupán az időközi változásokat kell bevinni a számon tartott adatokba. Ha a közeljövőben vagy évek múltán változ­nának az adótételek, akkor az új adóter­heket a gép két és fél perc alatt az egész község számára átszámolja, míg fejben egy személy ennyi idő alatt esetleg egy bevallás átszámítására képes. Ugyanez érvényes az ingatlan-nyilvántartásra. A kataszteri hivatal számítógépes nyilván­tartása alapján 2-3 hónaponként átve­szem a változásokat, így a kataszter föld­jeinek és a község egyéb ingat­lantulajdonainak tulajdonviszonyairól mindenkor pontos nyilvántartásunk van. Aki ezzel kapcsolatosan akar vala­mit megtudni, annak nem kell Duna­­szerdahelyre utaznia, a kért tájékoz­tatást itt helyben, a községi hivatalban is megkapja. — Ha mindez ennyjre ésszerű és lo­gikus, akkor miért van oly kevés község­ben számítógépes ingatlan-nyilvántar­tás? Netán kevés a számítógép? — A számítógépeket szerintem a községek 60-70 százalékában már meg­vették, csak nem megfelelő a kihasznált­ságuk. A gép munkába állítása ugyanis többletfeladatot jelent. Csak akkor vesszük hasznát, ha az adott programba előbb betápláljuk az adatokat, ami meg­lehetősen időigényes. Már említettem, hogy az ingatlanadóval kapcsolatos ada­tok betáplálása a gépbe négy munkana­pomat vette igénybe. Esetenként félnek is, hogy tönkreteszik a gépet, illetve a programot. Az előbbi 99,9 százalékban kizárt, az elrontott program helyett pe­dig a forgalmazó újat ad a szerződés alapján. A betáplált adatoktól sem kell félni. Ha az ember biztonsági másolatot készít róla, nem történhet meg, hogy az egész munkát még egyszer el kell végez­ni. Saját tapasztalatom alapján mondha­tom, hogy a számítógép nem szaporítja a teendőket, hanem fordítva, leegysze­rűsíti. Medve község emberemlékezet óta határátkelőhely, s kötődik a Dunához, A község most formálódó fejlesztési ter­ve az új munkalehetőségek teremtésé­ben a mezőgazdasági termékek feldol­­gozása mellett a folyó és az idegenforga­lom adta lehetőségeket is szeretné ki­használni. Mindez majd ismertebbé te­szi a községet, hasonlóan ahhoz, ahogy most számítógépes nyilvántartása révén kerül egyre több helyen szóba. Remél­hetőleg ott is, ahol az ébredni képes pol­gármesterek megfordulnak. EGRI FERENC Szlovák—magyar kereskedelmi forgalom Kapcsolatok magyar szemmel Magyarország mindig is Szlovákia jelentős kereskedelmi part­nerei közé tartozott.A szlovák külkereskedelmi áruforgalom­ban való részesedése tavalytól 4,9 százalékkal növekedett, így a külkereskedelmi partnerek között az ötödik helyet foglalja el. A magyar külkereskedelemben viszont Szlovákia 1,6 száza­lékkal részesedett. A magyar statisztika egyelőre nem tartalmaz elkülönített szlovák forgalmi adatokat, de a szlovákiai adatok szerint a múlt esztendőben 338 millió amerikai dollár értékű forgalom valósult meg a két ország között. A magyar export 94 millió, a szlovák pedig 244 millió dollár értékű. Az idei év első négy hónapjában — ugyancsak a szlovák statisztikai adatok szerint — a szlovák export 72 millió, a ma­gyar pedig mintegy 15 millió amerikai dollárt tett ki. Ezek vámstatisztikai adatok, amelyek nem képezhetik az éves for­galmi előrejelzés alapját. Magyar szempontból módosult a kölcsönös áruforgalom összetétele is. Csökkent például a gépek és gépipari termékek exportja és importja, jelentősen megnövekedett viszont-az alapanyagok, nyersanyagok, alacsonyabb feldolgozottságú és félkész termékek importja Szlovákiából, valamint a szlovákiai kohászati termékek, a műanyagok és cement iránt az érdeklő­dés. Csökkent a magyarországi mezőgazdasági termékek szlo­vákiai behozatali aránya. Most már a kereskedelem nem csu­pán a nagyüzemek, vállalatok között zajlik, egyre több a vegyes vállalat és a magánvállalkozók is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be az áruforgalomba. Ugrásszerűen megnőtt a szlovákiai székhelyű magyar— szlovák vegyes vállalatok száma. A múlt év végén 273 ilyen vállalkozás létezett, jelenleg mintegy háromszáz szerepel a nyilvántartásban. Ez, a külföldi tőkerészű vállalkozások szá­mát illetően — Ausztria és Németország után — a harmadik helyet jelenti. Az igazsághoz persze hozzátartozik hoey a ma­gyar tőkebefektetés összege csekély, csupán 1,75 millió dollár értékű. A vállalkozói kedv fenntartása és a tőkebevitel növelése érdekében a magyar fél a január tizenötödikén aláírt beru­házásvédelmi megállapodás mellett szorgalmazza a kettős adózást kizáró megállapodás mielőbbi megkötését is, mivel — mint ezt Németh Ferenc, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének kereskedelmi főtanácsosa is kijelentette — ennek hiánya közös vállalkozások felfutását és a kétolda­lú kereskedelmi kapcsolatok bővítését érezhetően akadá­lyozza. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok alapvető dokumentuma lehet az a magyar—szlovák kölcsönös kereskedelemről és fi­zetésekről szóló megállapodás, amelyet az illetékes miniszte­rek 1993. március elsején írtak alá. A kereskedelmi kapcsola­tok jövőbeni fejlődését, a forgalom növekedését, mondta még a főtanácsos, olyan piackonform eszközök alkalmazásával tartják elősegíthetőnek, mint a „trade promotion" tevékeny­ség fokozása, a piackorlátozó intézkedések minimális szintre való csökkentése, valamint a regionális szerveződések munká­jának hathatósabb és széles körűbb támogatása, valamint a banki-pénzügyi háttér erősítése. Magyarország kereskedelemfejlesztési stratégiájában a ma­gyar—szlovák együttműködés fejlesztése — hangoztatta Né­meth Ferenc nagy nyomatékkai — kiemelt irány, s ezt az ille­tékes minisztérium a kezelésében lévő alapból szakmailag és anyagilag egyaránt segíti. A Magyar Köztársaság a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztésének hatékony eszközeként serkenti az 1992. december huszonegyedikén Krakkóban aláírt Viseg­rádi Szabadkereskedelmi Megállapodást, melytől a két ország közti kereskedelem további bővítését, középtávon akár meg­­dupUtódását is reméli. (zl) Szeszélyes, változatos képet mutatnak a júliusi mezei növények, s ilyenek (vol­tak) a nem lekaszált gabonatáblák is. Ahol a kukorica, cukorrépa idejében megkapta a szükséges mennyiségű mes­terséges csapadékot, ott a meleg és a víz együtt csodákat művelt. Olyan a nö­vényzet, hogy gyönyörűség ránézni. Az öntözött árpa- és búzatáblák is gazda­gon fizetnek, míg az aszálytól meggyö­tört gabonaföldek növényzete fejlődésé­ben visszamaradt. Sajnos ez van. Akárcsak tavaly, a föld­művesek körében az idén is az egyik legy­­gyakrabban használt szó az aszály volt. Barta Bélát, az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet tudományos munkatársát is az aszállyal összefüggésben kérdez­tem. A csapadék mennyiségét tekintve milyen volt az év első felel Nagyon gyenge. Az első hat hónap elemző értékelése után egyértelmű, hogy az aszály mértéke az 1947-es szá­razságnál is nagyobb. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy az idei szárazságot kánikulai forróság kísérte, s ennek következtében a talaj nedvességtartalma jóval alacso­nyabb annál, ami a csapadék mennyisé­géből következne. Június végére a talaj­­nedvesség hiánya elérte a 125-150 mm­­t, jelenleg pedig már 200 mm-nél tart. A középkötött talaj egyméteres rétegének vízkapacitása 330-360 mm, a hervadási pont pedig 160 mm-nél kezdődik. Tudom, szinte lehetetlen a pontos felelet, mégis megkérdezem: a jelenlegi helyzet és a sokéves átlag alapján mi várható? Ha a sokéves átlag szerint alakulna a do­log, akkor augusztusban úgy 55, szep­temberben pedig 40 mm csapadék vár­ható. Ha ez a mennyiség több tételre el­osztódva, lassú eső formájában hullana le és a víznek ideje lenne beszivárogni a talajba, akkor a felső réteg vízhiánya megszűnne. A csírázáshoz az elvetett szem elég nedvességet kapna. Persze ez sem ennyire egyértelmű. Mivel sokan csak most kezdenek gazdálkodni, nem érdektelen, ha elmondom, az őszi veté­sekhez szükséges vízalap, a lehullott csa­padék és az elővetemény szorosan összefügg. Az elvetett szem csírázásá­hoz már a 15-20 milliméter csapadék is elegendő lehet, ha azt az előző kultúra nem használta fel. A kukorica, napra­forgó betakarításukig apasztják a talaj vízkészletét, míg a korábban lekerülő gabona, borsó, felszedett korai burgo­nya után szabadon maradt, megművelt és lezárt föld nedvességét már nem apasztja növényzet, a hengereléssel pe­dig az elpárolgást csökkentik. Tehát amennyiben marad a szárazság, és au­gusztusban kis mennyiségű csapadék hull, a nem öntözhető területeken a ko­rán lekerülő előveteménnyel és a talaj mielőbbi lezárásával lehet segíteni. Mit tegyen az, aki az őszi vetések magá­gyát öntözni tudja? A lehetőséget okvetlenül használja ki. A vetés előtti megalapozó és a vetést kö­vető öntözésnek a növény tenyészideje alatt a legnagyobb a hatékonysága. A talaj termőképessége, így nedvességi állapota is az őszi kultúrák jó termésé­nek alapfeltétele. A sokéves mérések alapján Szlovákia legtermékenyebb ré­szein az őszi optimális talaj nedvességi állapot csak ritkán következik be, az idén pedig csodaszámba menne. A ve­tést megalapozó, illetve követő öntözés tehát valóban aranyat ér. Aki ezzel akar takarékoskodni, az valójában sokat ve­szít. Ha marad a szárazság, a napraforgó, ku­korica, cukorrépa kibírja a betakarításig? Szerintem nagyon kritikus helyzet áll elő. Virágzás, szemkötés idején a napra­forgónak és a kukoricának létkérdés a víz. A nem öntözhető területeken kény­szerérés következhet be, amire fel kell készülni, hogy a földet a már említeti nedvességmegtartó céllal a lehető leg­gyorsabban üressé tegyék, s lezárhassák a talajt. Ahol öntözni tudnak, ott ne vár­ják az esőt. Előfordulhat, hogy a beren­dezések kapacitása miatt nem győzik majd a csapadék pótlását. Annál inkább, hogy az idén augusztus végén, szeptem­ber elején minden bizonnyal időszerűvé válik a már szintén említett vetést meg­alapozó, illetve követő öntözés. <e0 Gyarapodó pénzintézet-választék A Tatra Banka A Tatra Banka Részvénytársaság új pénzintézet, 1990 végén alakult. Létre­hozói a legjelentősebb hazai pénzintéze­tek és 44 százalék tőkerésszel — külföl­di bankok voltak. A legnagyobb külföldi részvényes az ausztriai Raiffeisen Zent­ralbank Österreich AG. A Tatra Banka középkategóriájú ál­talános bankká szeretne válni, s modem szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. Ta­valy 1645,5 millió korona értékben nyúj­tott hiteleket, ezeknek 54,1 százalékát magánvállalatok, 42,3 százalékát állami cégek, 3,6 százalékát pedig természetes személyek igényelték. A bank idén egyelőre Pozsonyban és vonzáskörzetében szeretné tovább bőví­teni hálózatát. Az egyes városkerülete­ken kívül Modorban is nyílik fiókin­tézet. A bank szolgáltatásainak skálája egyre bővül. Ezt elsősorban a modem bankinformációs rendszer teszi lehető­vé, amelynek kiépítésére a rész­vénytársaság rendkívül nagy figyelmet fordít. A külföldi pénzügyi forgalom ta­valy havi kimutatásban januártól de­cember végéig megötszöröződött. Amellett, hogy markánsan bővült és gyorsan emelkedett a belföldi és külföl­di forgalom, jelentősen megnövekedett például az átutalásos ügyintézések szá­ma is. A bank bekapcsolódott a nemzet­közi fizetési rendszerbe is. A SWIFT rendszer elsősorban a fizetésátutalások gyorsabb és biztonságosabb intézésé­ben, valamint a bankok egymás közötti átutalásainak lebonyolításban segít. A bank újdonsága még az úgyneve­zett Reuters Dealing System, amely idő­höz kötött, célirányos valutatranzakciók kötését, lebonyolítását teszi lehetővé. A Tatra Banka tovább akarja bővíte­ni szolgáltatásai skáláját, alakulóban van a Tatra Leasing Kft. és a Tatra In­vest Kft. is. Az. utóbbi elsősorban a nagyprivatizációban és a beruházások terén vállalkozna. (zolezer) Telefonautomaták Mennyi szépet és jót hallottunk már ró­latok! Az utóbbi időben már telefonkár­tyára is működtök. Hol vannak azok a régi szép idők, amikor „leesett a tan­­tusz”! Akinek ma nem telik 150 koronás kártyára, az keresse meg pénzérmére működő társaitokat. S ha megtalálta, mert nem könnyű rájuk bukkanni, pró­bálkozzon csak bátran. Néhány mellé­kapcsolás, szétkapcsolás és egyáltalán­­nem-kapcsolás után talán sikerrel jár. Persze azért nem mindegyik készülék rozoga, van olyan is, amelyik jól műkö­dik. Olyannyira jól, hogy csak dobálom, dobálom bele a ketteseket, már a har­madikat (mert interurbán minimum 6 koronáért lehet hívni), de azt a bizonyos harmadik kétkoronást csak nem veszi be a gyomra. Hiába dobom be újra és újra, pedig már meg is néztem, hogy valóban kétkoronás-e. Az; minden kétséget kizá­róan. Amikor újra — most már tüzete­sebben — megvizsgálom, kiderül róla, hogy ő már nem szövetségi pénzérme, hanem hamisítatlan szlovák kettes! Mégsem kell az önálló szlovák állam hű telefonautomatájának. Pedig szép ez a kettes. Kecses, csillo­gó. És vonzó. Egyenesen delejes; ha mágnes közelébe kerül, rásimul, ráta­pad. Eszébe sem jut működésbe hozni az automatákat... Hát úgy látszik mégiscsak okos a mi kormányzatunk. És takarékos is. Ha ki­vonja a forgalomból a szövetségi fém­pénzeket, nem olvasztja be őket, de­hogy. Tantuszként fogja árusítani őket. Mondjuk öt szlovák koronáért egy volt csehszlovák kettest, hogy addig is tud­junk telefonálni, amíg beteljesedik kor­mányfőnk ígérete és lesz saját telefo­nunk. Ellenkező esetben rövidesen az éremgyűjtők kiváltsága lesz nyilvános telefonfülkéből telefonálni.-si-

Next

/
Thumbnails
Contents