Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. június 14. III. évfolyam 136. szám Ára 3 korona Egyszerre döntöttek Kész(ül) a nemzeti egységfront? Szombaton szinte azonos időben hozta meg összecsengő döntését a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Országos Tanácsa és a Szlovák Nemzeti Párt Központi Tanácsa. A kormányzó mozgalom azzal bízta meg a kormányfő-pártelnök Vladimír Meéiart, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a Szlovák Nemzeti Párttal. A SZNP tanácsa pedig azt a kérdést vitatva, ellenzéki legyen-e a párt, avagy törekedjen az együttműködésre a kormányzó mozgalommal, a második variáció mellett döntve bízta meg Ludovít Öernákot, hogy írott, nyílt koalíciót kössön a Meäar-mczgalommal. Nem különösebben meglepő a hír, Meéiar kormányfő már a múlt héten, a nem kormányzó pártok és mozgalmak kerekasztala után kijelentette, mozgalma törekszik a nyílt koalícióra. Az SzNP pedig sokáig csöndes társ volt, s igazából azért sértődött meg, mert Szlovákia önállósulásával az ő programja valósult meg, mégsem vállalhatott „történelmi" kormányzati szerepet. Hirdette is végig a párt, nemzeti összefogásra, többpárti kormánykoalícióra van szükség. A nemzeti párt azonban — úgy tűnik — tudatosítja, e kettős összefogás kevés. Cérnák elnök a döntést kommentálva elmondta, bízik benne, hogy a nem kormányzó pártok és mozgalmak kerékasztalából el tud csábítani valakit nyílt vagy csöndes parlamenti támogatónak. Szerinte erre leginkább Kúaikóék alkalmasak, esetleg Camogurstyék, de nem kizárt a baloldaliak bevonása sem. Cérnák nyilatkozatából tehát egyértelmű, hogy szeretnék megteremteni a parlamenti nemzeti egységfrontot. Hiszen felsorolásából egyedül a magyar mozgalmak hiányoznak. -neszméri-Kemény és éles vita után Elutasítják az alternatív iskolákat Komáromban pénteken valósult meg az a találkozó, amelyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kezdeményezett az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi iskolákat is irányító főosztályával, s amelynek két fontos pontja volt: a főosztály viszonya a kisebbségi iskolákhoz, valamint a minisztérium tervezete a vegyesen lakott területek iskoláinak szervezését és működtetését illetően. A tárgyalás eredményeiről tegnap kérdeztük Dolník Erzsébetet, az Együttélés főtitkárát, a pedagógusszövetség országos képviselőtestületének tagját — A komáromi találkozót megelőző nyilatkozatok alapján a tárgyaló partnerek álláspontja összeegyeztethetetlennek tűnt. Mit hozott maga a tanácskozás? — Először is igen kemény, olykor éles vitát, amelyben gyakran az emóciók játszották a főszerepet. Ezzel együtt azonban azt is, hogy az argumentumok a mi oldalunkon vannak, a minisztériumén pedig olyan szándékok, amelyek még a kommunista érában fogalmazódtak meg s az elmúlt húsz év alatt néhányszor már megpróbálták megvalósítani őket A most „alternatív" iskolák címszó mögé bújtatott, a magyar iskolák elsorvasztását célként követő bilingyista oktatás bevezetésének a szándékára gondolok Nyilvánvalóvá vált az, hogy ezeket a szándékokat őszintén támogatja a kisebbségi iskolákat felügyelő főosztály vezetője, Ludovít Fiiegei úr is, ami viszont eleve azt jelenti, álláspontjaink nem is közeledhettek egymáshoz. — Ebből következik, hogy a tárgyalás első pontját röviden meg tudták beszélni. — Igen, elég egyértelműen kiderült, hqgy az a főosztály, amelynek többek között a magyar pedagógusok érdekeit, akaratát is képviselnie kellene, nem ezt teszi De azért abban megállapodtunk, hogy rendszeresítjük a párbeszédet, minden hónap első szerdáján találkozik majd a magyar pedagógusok képviselete és a kisebbségi főosztály vezetője. — Milyen álláspont alakult ki az alternatív iskolák alapításának kérdésében? — Fiiegei úr azt szerette volna, ha a beterjesztett dokumentumhoz írásban készítünk állásfoglalást, esetleg módosító javaslatot Komáromban azonban hosszasan taglaltuk a dokumentumot, pontról pontra megvizsgáltuk, kiforgattuk a felhozott argumentumokat, így visszautasítottuk a javaslatot, pontosabban nem fogadtuk el a felkérést, hiszen az egész tervezet rossz. A végén maga Fiiegei úr fogalmazta meg hogy ennek alapján kénytelen miniszterét úgy tájékoztatni, hogy a szövetség illetve a magyar pedagógusok teljes egészében elutasítják a minisztérium tervezetét, s nem hajlandók együttműködni az alternatív iskolák bevezetésében. Mi pedig Fiiegei úr ezen sommás véleményével egyetértettünk — Köszönöm a tájékoztatást! N. S. Mától Bécsben: emberjogi világkonferencia Szólamok helyett emberséget Ma kezdődik Bécsben az emberjogi világkonferencia, amely június 25-ig tart. Az osztrák kormány meghívására a világ 183 államából 5000 küldött érkezett a rendezvényre. Az előző emberjogi világkonferenciát 25 évvel ezelőtt rendezték meg Teheránban 84 állam részvételével A konferenciát most Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, Thomas Klestil osztrák államfő és Franz Vranitzky miniszterelnök nyitják meg. Szlovákia részéről a konferencián részt vesz Michal Kováé államfő is. Szlovákia kormányküldöttségét Jozef Moravéík külügyminiszter vezeti, tagjai Katarina Tóthová igazságügyminiszter, Imrich Móri és Róbert Fico képviselők, valamint több szakértő. A konferencia egyik rendezvényét szombaton, január 19-én Pozsonyban tartják meg. E rendezvényen az emberjogi nemzeti intézetek igazgatói vesznek részt és kicserélik tapasztalataikat intézményeik tevékenységéről. A konferencia megkezdése előtt viták voltak arról, hogy részt vehessen-e rajta a Dalai Láma, akit az ENSZ nem hívott meg. Az osztrák kormány azonban minden Nobel-békedíjasnak elküldte a meghívót, és így a Dalai Lámát is fogadják a konferencián. A Dalai Láma tegnap meg is érkezett Bécsbe. Az ENSZ emberjogi nyilatkozatát 1948-ban fogadták el. A mostani konferencián főleg a nyilatkozat elveinek betartását, megvalósítása gazdasági, szociális, kulturális, polgárjogi és politikai előfeltételeinek létrehozását tárgyalják meg. Az ENSZ azt szeretné elérni, hogy az emberi jogok alapokmányát minden országban betartsák, ami ugyancsak nehéz feladatnak bizonyult, hiszen csak idén 125 ezer panasz érkezett az ENSZ- hez az emberi jogok megsértéséről. (Folytatás a 3. oldalon) Az alkotmánybírósághoz fordul a kormányfő Dolgos követi Knazkót? Alkotmányt sért Meciar? 1 Ketten búcsúzhatnak a széküktől Emlékezetes, hogy a szlovák parlament még februárban elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint az állampolgárok a családi pótlékot akkor is megkapják, ha nem igazolják havonta bevételük magasságát, azaz azt, jár-e egyáltalán ez a szociális jutattás egy-egy családnak. A parlament akkor a rengeteg — felesleges és bürokratikus — problémára reagált, hiszen Szlovákiában az említett juttatást igen kevesen nem kapják csak havi bevételük magassága miatt, vagyis az igazolási kötlezettség a legtöbb embernek csak az idejét rabolta és az idegeit marta. Meéiar kormányfő azonban úgy gon- vényhozás, azaz a parlament. Termé-A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Országos Tanácsának szombati ülése túlnőtte a mozgalom kereteit. A tanács tagjai ugyanis szavazást tartottak három miniszteri tárcáról is. Míg az egészségűéi dolgozók sztrájkját kiváltó miniszter bizalmat kapott párttársaitól Eubomír Dolgos privatizációs, és Matűs Kucera oktatásügyi miniszter veheti kalapját: egyikük sem kapta meg a szükséges 50 százalékos támogatást ahhoz, hogy folytathassák munkájukat. dolta, ellene elkövetett és a kormány szándékait sértő lépésről van szó, azért a mai napig nem írta alá a parlament határozatát, sőt, bejelentette, a döntés miatt az alkotmánybírósághoz fordul, s „feljelenti” a parlamentet. Világrealitásról van szó, nem vitás! Országunk - ha igaz - a parlamentáris demokrácia útjára lépett,amelyben a legfontosabb és legfelsőbb szerv a törszetesen az is tévedhet, ezért is van lehetősége a kormánynak visszaadni egyegy törvényt, amennyiben úgy véli, döntése sérti az alkotmányt, vagy figyelmen kívül hagyott egy másik, korábban elfogadott törvényt. Ebben az esetben azonban egyikről sincs szó, azaz érthetetlen, milyen okból vagy célból fordul a kormányfő az alkotmánybírósághoz. (Folytatás a 2. oldalon) A mozgalom vezetése arról is döntött, hogy a leváltás időpontját a kormányra bízzák, azzal együtt, hogy megteremtették a lehetőséget az érintettek számára önszántukból távozni, vagyis beadhatják lemondásukat. Amennyiben ez nem történik meg, vagy a mozgalom parlamenti képviselői indítanak ellenük bizalmatlansági szavazást, vagy a kormányfő él alkotmányos jogával, s kezdeményezi visszahívásukat a köztársasági elnöknél, ahogy ezt Milan Kúaíko esetében is tette. A mozgalom tanácsának ülésén felmerült az a kérdés is, mi a teendő abban az esetben, ha Dolgoä miniszter követi Kúaíko példáját, s önálló frakciót, majd pártot alapít híveivel a parlamentben. A DSZM tanácsának állásfoglalása szerint abban az esetben idő előtti választásokat kell majd kiírni a politikai és a parlamenti viszonyok stabilizálása érdekében. A tanács azonban az ilyen helyzet megelőzésére is kísérletet tesz. Megbízta parlamenti képviselőit, terjesszenek be egy törvénymódosítást, amely kimondaná, hogy az a képviselő, aki listán indult egy mozgalom vagy párt nevében, nem válhat függetlenné, illetve nem „válthat” pártot, hanem vissza kell adnia mandátumát, hogy helyére a mozgalom avagy a párt delegálhassa az előzetesen meghatározott lista szerint „pótképviselőit”. A tervezetet sürgősséggel kívánják megtárgyalni még a parlament júniusi ülésén. Vigyázat, tolvaj oki r Hogyan lehet 350 koronával 350 milliót összeügyeskedni? Az állami vagyonnak az is jellemzője, hogy gazdája bizonytalan. Nálunk különösen manapság, amikor a vagyonkezelésbe több főhivatal is beleszólhat, s a vállalati igazgatóságok nemegyszer úgy bánnak a rájuk bízott értékkel, mintha ama bizonyos Csáky szalmája lenne. Minél kevesebb marad belőle, annál könnyebb megszerezni — a privatizációban. Ahol vagyonhoz lehet jutni, ott a külföld is lesben áll. Ha tisztességes ajánlattal és szándékkal jön, hasznunkra lehet, kell a pénz a gazdaság felújítására. Csakhogy nem minden külföldi érzi kötelességének, hogy belátó és nagyvonalú legyen. Némelyek éppen ellenkezőleg, csak kapni akarnak, adni nem. S ha lehet, csalnak és lopnak is. A példa csehországi, de számunkra is intő és tanulságos. Egy bizonyos AmCzech nevezetű brit cég 1991-ben 70 millió koronáért megvásárolta az Ústi nad Labem- i beton-építőelemeket gyártó Prefa vállalatot. Az adásvételi szerződésben a vételár kifizetésén túl még arra kötelezte magát, hogy kiegyenlíti a Prefa 110 millós tartozását, és a vállalat korszerűsítését 15 millió dollárja befektetésével segíti. Két évvel ezelőtt, az első privatizációs rohamban, amikor senki sem tudta, milyen lesz a külföldi kereslet állami vállalataink iránt, s az ingatlanárak alakulását is csak sejteni lehetett, ez az üzlet nem tartozott a legrosszabbak közé. Sem a vevő, sem az eladó oldaláról nézve. Az eladó, a Nemzeti Vagyonalap akkor kezdett kijózanodni a sikeres üzlet fölött érzett mámorából, amikor a vevő csak 7 milliót fizetett ki a 70 helyett, és többi vállalását sem teljesítette. Az időközben Eurocast Rt-re átkeresztelt Prefának ma már egyetlen üzeme sem termel, de dolgozói egyelőre kapják a fizetésüket. Az új tulajdonos, az AmCzech bűvészmutatvánnyal felérő gazdasági manőverezései hallatlan kalandorságról tanúskodnak. A vállalatért alig fizetett, de már volt érkezése arra, hogy 350 millió koronát kivigyen az országból. A Prefa adósságait sem fizette ki, holott a különböző cseh bankoktól összekunyerált hitelei 450 millióra rúgnak, és további 100-150 millió felvételéről folytat tárgyalásokat. Eladott és elzálogosított mindent, amit csak tudott. A tmicei üzem késztermékkészletéért és ócskavasként eladott gépeiért 60 milliót zsebelt be, a Moldova oktatóközpontot 5 millióért adta el, a beneáovi és íemosekyi irodaépületekért 4,5, néhány vállalati lakásért pedig 1,8 milliót kapott. Az eladásokból származó eddigi bevétele máris nagyobb, mint az egész vállalatért kiegyezett vételár. Ugyanakkor a vállalat gerince, a termelőüzemek és -részlegek még a nevén vannak, persze kölcsönökért elzálogosítva. A vagyonalap és más főhivatalok számára fölöttébb kínos históriában az a legszebb, hogy a ravasz AmCzech nemcsak a hitelezőktől tagadja meg jogos követeléseik kielégítését, hanem még az államnak sem fizet. Adóhátralékai és egyéb tartozásai már meghaladták a 800 milliót, és naponta félmillióval növekszenek (késedelmi kamatok, társadalombiztosítási díj, kötelező elvonások stb.). Utolsó zálogmentes üzemét, a íateci gyárat 200 millióért akarta eladni, s mivel a vevő nem állt kötélnek, az egyik cseh banktól most erre is hitelt akar felvenni, 150 vagy legalább 100 milliót. Ha sikerül az ügylet, a szemfüles AmCzech, amely 8 font sterlinggel (350 koronával) jött vállalkozni Csehszlovákiába, nagyjából egymilliárd koronával fog tartozni a cseh gazdasági szervezeteknek és államnak. Ezt az utolsó manőverét csak a bíróság hiúsíthatja meg, ha jogosnak ismeri el a Nemzeti Vagyonalap követelését, és ha az AmCzech a bírósági döntés ellenére sem fizeti ki a vételárat. Akkor érvénytelenné nyilváníthatják az adásvételi szerződést, és az egykori Prefa ismét az állam tulajdonába kerül. Persze a már eladott és elzálogosított üzemi berendezések és épületek nélkül. Végül, ha az AmCzech csődöt jelent, elérhetetlenné válik az a 350 millió is, amelyet külföldi számlákra mentett át... Nos, így hullanak a milliók a csalók ölébe. Előfordul az ilyesmi a szilárd tulajdonviszonyokra és jogrendre berendezkedett fejlettebb országokban is, hogy ne fordulhatna elő mifelénk, ahol az átalakulás sok mindent összekuszált, és egyelőre azoknak kedvez, akik tudnak a zavarosban halászni. A példa azonban azért példa, hogy okuljanak belőle, akikre tartozik. (szó)
