Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

Kék szalagokkal az egészségért KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILÁP SZOMBAT 1993. június 12. Ili. évfolyam 135. szám Ára 3 korona Tovább tart a csendes sztrájk A hipokratészi eskü nem tiltja az or­vosok csendes lázadását, amellyel az egészségügyi miniszter intézkedéseire és az e reszortban uralkodó helyzetre reagálnak. Az Orvosi Kamara komáromi régió­jának nevében Drobárí Iván, a ávermo­­va utcai korház főorvosa tájékoztatott bennünket: „Régióink orvosainak 85%­­a bekapcsolódott az Orvosi Kamara ál­tal meghirdetett sztrájkba. Kék szalagja­ik nem gátolják őket a munkavégzésben. Amennyiben kéréseink nem találnak meghallgatásra, érvénybe lép a sztrájk­készültség második fokozata, a félórás figyelmeztető sztrájk. A kéréseink kö­zött szerepel az egészségügyi tárca leg­alább olyan szintű anyagi ellátása, mint a tavalyi évben, valamint a reálbérek csökkenésének és az ok nélküli levál­tásoknak leállítása. Egészségügyi lé­tesítményünknek 20 millió koronás adóssága van, és amennyiben nem kapunk pénzinjekciót, a kórház ’’tér­de eshet", és ezt a betegek éreznék meg a legjobban” — közölte lapunk­kal a főorvos, akitől még megtudtuk, hogy a jelenleg működő nemzeti biz­tosítási rendszer csak újabb akadá­lyokat gördít a hivatásukat végző or­vosok elé. A frankfurti rendelőkben érvényesíthető biztosítási rendszer ugyanis nem vált be a klinikáinkon. Soborta miniszter szerint az egész­ségügyi dolgozókat felbujtották a tünte­tésre. Ez a jelenlegi egészségügyi problé­mákat ismerve egyszerűen nem felel meg a valóságnak. (száz) Gazdag program a marylandi küldöttségnek A szlovák köztársasági elnök meghí­vására Szlovákiában tartózkodó ameri­kai küldöttség, amely Maryland állam­ból érkezett Pozsonyba élén az állam kormányzójával Wiliam Donald Schae­ferrel, tegnap folytatta megbeszélésso­rozatait, azt vizsgálva, hogyan segíthet­nének az ország gazdasági és szociális nehézségeit leküzdeni, természetesen egyenes befektetések által. A képen balról Wiliam Donald Schaefer kormányzó TA-SR felvétele A marylandi küldöttség először a po­zsonyi autógyárat látogatta meg a köz­­társasági elnök társaságában. A gyár ve­zetői a vendégeknek elmondták, hogy a gyár a Favorit autók hátsó futóművének kizárólagos gyártója, de ezen kívül más­sal is foglalkoznak. . Az amerikai vendégeket a mozgássé­rültek számára készített kocsik gyártása érdekelte, annál inkább, mert a jármű­vet a pozsonyi gyár fejlesztette ki saját tapasztalatai és egészségügyi kutatásai alapján. A látogatás után az amerikai küldött­ség szakértői csoportjai a gazdasági és a közlekedési minisztériumban tárgyal­tak. Míg a közlekedési minisztériumban elsősorban a távközlés fejlesztése volt a fő téma, a gazdasági minisztériumban a tárcához tartozó üzemek és vállalatok privatizációs koncepcióival ismerkedtek a vendégek, természetesen azzal a céllal, hogy megismerjék az esetleges tőkebe­fektetés feltételeit. A találkozókat mindkét fél igen pozi­tívan értékelte. Az amerikaiak kifejtet­ték azt a nézetüket is, hogy ismereteik szerint a Szlovákiában meglévő jogi fel­tételek és az adózási rendszer csábító le­het az amerikai beruházóknak is. Mikor megy Kováé Budapestre? Felesleges nyilatkozatháború Michal Kovái szlovák köztársasági elnök hivatalába lépésének századik napja alkalmából nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen kifejezte sajnálatát, hogy feltehetőleg nem valósul meg budapesti látogatása a tervezett június 20-i terminus­ban. Úgy vélekedett, ennek az az oka, hogy a magyar fél a Göncz-Kováé találkozót a bősi vízmű kapcsán kialakult vita, a Duna vízgazdálkodási rendszerének megál­lapodásától tette függővé. Sőt, még azt is hozzátette az elnök, sajnálja, hogy nem találkozhat Göncz Árpáddal, mert szerinte még az említett kérdésben is haladást tudtak volna elérni a tárgyalások során. A magyar kormányfő irodája gyorsan reagált a megállapításokra Tudatták a szlovák féllel - és a nagyvilággal - szó sincs a közös tárgyalások késleltetéséről. Göncz Árpád Michal Koválot a beiktatása napján hívta meg Magyarországra, amire a szlovák köztársasági elnök reagált, s június 20-át jelölte meg a tárgyalások időpont­jaként Ám Göncz Árpád ebben az időben Oroszországban tartózkodik, ezért lehe­tetlen a találkozó a megelölt napon. Göncz Árpád és irodája azonban intenzíven készíti elő a találkozót - s minden előzetes feltétel nélkül! így áll hát a bál! Avagy, Shaekespeare szavaival élve: ez a sok hűhó semmiért Vagy még másként: kinek jó az, ha még a köztársasági elnökök kapcsolattartásának szintjén is a kölcsönös bizalmatlanság légkörét keltik egyesek két szomszédos ország esetében? -is-A minimálbérrel azonos szinten Támogatás az anyáknak A Gazdasági és Szociális Egyeztető Tanács pozsonyi sajtóértekezletén Frantisek Kurej alelnök kiemelte, a hármas tanács képviselői megegyez­tek abban: az anyasági pótlék összege egyenlő lesz a törvény által meghatá­rozott létminimummal Egy személyre vonatkoztatva a létminimum össze­ge 1350 korona lesz, plusz ehhez járul 630 korona a lakásért. Csak bírjuk ki ezt a Módfelett elégedett hangnemben nyilat­kozott Orga Kdtoáová munka- szociális és családügyi miniszter tegnapelőtti pozsonyi sajtóértekezletén genfi útjával kapcsolato­san. Büszkén kijelentette, hogy a Nemzet­közi Munkaszervezet — amelynek a tanács­kozásán a svájd városban részt vett minisz­terasszonyunk is — meg van elégedve azzal, ahogyan Szlcvákia teljesíti kötezettségeit. Azt is hozzáfűzte, jómaga szintén felszólalt a tanácskozáson, s részletesen elemezte a szlwákiai szociális fejlődést. S termé­szetesen élt a nem mindennapos lehetőség­gel: munkatátgyalásokat folytatott például az ausztrál szodális miniszterrel a munkae­rőpiacról, valamint több szodális kérdésről. Summa summárum: mindenképpen hasznosnak bizonyult számára a nemzetközi tanácskozás, mert az ott szerzett tapasz­talatokat igencsak kamatoztatni lehet a szlo­vákiai gyakorlatban is. Mindezek hallatán-olvastán azért jó né­hány kérdés felmerül az emberben. Eszem­bejut például egy ugyancsak nemrégi kimu­tatás egyik adata, miszerint a Szlovák Köz­társaságban a lakosságnak mintegy 25 (4) százaléka él a szegénység határán... Vagy az, hogy nemrégiben a kormány, a szakszerve­zetek, valamint a munkáltatók képviselői mennyit vitáztak arról, mekkora legyen a minimálbér összege 2450 vagy 2650 korona a mostani kétezerkétszáz helyett. Végül is sok jót! (természetesen) a kevesebbet hagyták jóvá úgy, hogy azt még a parlamentnek is alá kell írnia. Hogy micsoda nagyvonalúság, vagy ha úgy tetszik: szociális fejlődés! Meg az is eszembe ötlött KeltoSová asszony elége­dett kijelentésejcapcsán, hogy május végé­re vonatkozólag már 304 ezer 583 munka­­nélkülit könyveltek el a hivatalokban. Ez bizony nem semmi. Igaz ugyan, hogy ápri­lishoz viszonyítva százzal (100) csökkent a munkanélküliek száma, ami százalékban kifejezve 0,03! Hát ez az ! Biztosan erre a mutatóra gondolt OTga Keltoácsá is, amikor a szlová­kiai szociálisfejlődést emlegette. (susla) A továbbiakban hozzáfűzte, hogy a hármas tanács megállapodása alapján a táppénzt, valamint a keresettel összefüg­gő egyéb jutattásokat az egy órai tiszta át­lagkeresete és a munkanapra vonatkoz­tatják majd. A tanács respektálta azt is, hogy a gondozatlan kiskorúak esetében 25 év legyen a felső korhatár. Ezzel kap­csolatosan megjegyezte, hogy ilyen szem­pontból az ellentéteket az váltja ki, misze­rint a jelenlegi jogi norma nem veszi fi­gyelembe, tanul-e a gyerek vagy nem. A kormány persze ezúttal is összébb próbálta húzni ama bizonyos nadrágszí­jat. Ugyais azt terjesztette elő, hogy az a gyerek, aki 25 évének betöltése előtt be­fejezi tanulmányait az egyik főiskolán, majd egy továbbin szeretne tanulmi, a folytatásban (ti. a másik főiskolai tanul­mánya alatt) ne igényelhesse a juttatást. Kárpótlás igénylés A Szlovák Köztársaság Igazságügyminisztériuma felhívja a közvélemény figyelmét, hogy akiket jogtalanul és erőszakkal hurcoltak el egykoron a volt Szovjetunióba vagy más országokba, hogy anyagi kárpótlásukra vonatkozó kérvényüket legkésőbb 1993. augusztus 13-ig juttassák el a SZK Igazságügyminisztériumába. A minisztérium illeték­esei külön felhívják az érintettek figyelmét, hogy kérvényeiket ne az Erőszakkal Elhur­coltak Szlovákiai Asszociádójához vagy esetleg a Szlovákiai Politikai Foglyok Konfö­­derádójához juttassák el, mert azokat ilyen esetekben nem veszik figyelembe. Ki gerjeszti az inflációs magatartást? lőször azt ígérte a szlovák kormányzat, hogy pénz­ügyi vezetői közös sajtóértekez­letet tartanak majd a Nemzetkö­zi Valutaalap nálunk járt szakér­tőivel. Kilátásba helyezték ugyan, hogy csak meghívott — és megválogatott — újságírók ve­hetnek majd részt rajta, de nem így történt. Előbb a csütörtök es­ti rendkívüli kormányülés végé­re, aztán péntek délelőttre jelez­ték a tájékoztatót. A pénteken jelzett időpontban pedig meg­tudhattuk: talán hétfőn, vagy a keddi kormányülés után ismer­tetik majd a nyilvánossággal, mi­lyen szándéknyilatkozatot tesz le Szlovákia kormánya a Nemzet­közi Valutaalap asztalára. A februári fiaskó után most már okosabb volt a kormány. Szinte semmilyen információt nem engedett nyilvánosságra jutni az IMF szakértőinek itteni tárgyalásairól, s hogy minél ke­vesebb legyen az esély a szakér­tők becserkészésére, elvitte őket a Tátrába, ahol jóval kevesebb az újságíró, mint a fővárosban. A megbeszélésekről csupán hazai érintetteink nyilatkoztak. Július Tóth pénzügyminiszter H í r z á r például azt, hogy kellemesen csalódott az IMF, sokkal rosz­­szabb helyzetet vártak, mint ami­lyet találtak. Hogy az első negye­dév során megtermelt csaknem tíz százalékos költségvetési hi­ányhoz mit szóltak, arra úgy vá­laszolt: az adóbevallások alapján a költségvetésnek még 14 milli­árd koronával tartoznak az or­szág adóalanyai, így ha ezt az összeget bahajtják, nem lesz költségvetési hiány. Nem kell te­hát a költségvetési kiadásokból sem lefaragni. Ezzel szemben FrantiSek Kurej, a szakszerveze­tek konföderációjának alelnöke azt mondta az IMF-szakértőkkel folytatott megbeszélés után, hogy a szakszervezetek nem lat, vág egyeznek bele a szociális kiadá­sok további megnyirbálásába, csupán abba, hogy a szociális jut­tatásokat differenciálják, eseti elbírálással ítéljék meg, ami azt jelenti: rászorultság alapján jár­jon, ne állampolgári jogon. A pénzügyminisztérium egyik szakértője az éves költségvetési hiány 15 százalékra való emelé­sét látja valószerűnek, de nem zárja ki a kiadások további csök­kentését sem. Homályos utalása­iból pedig arra is következtethet­nénk, hogy az IMF a lebegtetett árfolyam bevezetését, illetve a szlovák korona devalválását ja­vasolja. Ezt egyelőre egyetlen érintett sem erősítette meg. Az esetleges devalváció feltételezé­y m á s i séhez azonban némi alapot még­is szolgáltat az, hogy több illeték­es is megerősítette: a Nemzetkö­zi Valutaalap szakértői számára legfeljebb egy rövid, átmeneti időszakra tűnik elfogadhatónak az élelmiszer-, a fogyasztásicikk- és elektronika-behozatalra ter­vezett 20 százalékos védővámki­vetés. Ez a piacvédő intézkedés devizakímélő is lenne egyben, mivel ha csökkenne a behozatal, kevesebb szlovák koronát kelle­ne konvertibilis valutára átválta­nia az oszágnak- A gazdaságban azonban egy ilyen lépés nem idézne elő termelésnövekedést; inkább a meglévő állapotokat konzerválná. A legtöbb nyugati közgazdász és pénzember ilyen s még? esetben inkább a nemzeti valuta leértékelését tartja kívánatos­nak, mivel a devalváció a konver­tibilis valutával szemben olcsób­bá teszi a hazai árut, ezzel ser­kenti az exportot. A több export több devizabevételt jelent az or­szágnak. Ha több árut vásárol tőlünk a külföld (mivel itt ol­csóbb neki), az termelésserkentő hatású, tehát ez a kívánatos. A szlovák pénzügyminisztéri­um szóvivője tegnap a szlovák rádió munkatársainak azt nyilat­kozta: a szlovák pénzügy­­miniszter szerint nem kell a ko­rona leértékelésétől tartani. Hogy javaslatként ez a lépés szerepel-e az IMF ajánlásai­ban, nem tudta. Állítólag a hét végén, illetve a jövő hét elején készül el az IMF és Szlovákia szerződése, utána majd nyilvánosságra hozzák. Addig, amíg vitás pontok va­­nak a Nemzetközi Valutaalap és a szlovák kormány állás­pontjai között, a megegyezés szerint egyik fél sem hoz nyil­vánosságra semmit. A kor­mányfő csak annyit nyilatko­zott: ő hallgat, mint a sír. Hogy miért e nagy csend, a jövő héten talán megtudjuk. Ak­kor kiderül, valóban hírzárlat van-e csupán, vagy valami más is következik. N. Gy. R.

Next

/
Thumbnails
Contents