Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

Gazdaság 1993. június 11. Szabad ÚJSÁG 5 Tárgyilagos kép Szlovákiáról III. Nemzeti elfogultság nélkül Az Austria Bank megbízásából a pozsonyi és a bécsi stratégiai kutatóintézet munkatársai tanulmányt készítettek Szlovákiáról, melyben megpróbálják bemutatni a világnak ezt az új országot. A tanulmány számunkra is érdekes részleteit ezen a héten sorozat­ban közli lapunk is. Ezúttal a harmadik részt olvashatják. Szerződések a gabona felvásárlására Szegény földművesek szegény aratása Régi igazság: minél későbben lehet kezdeni a búza aratását, annál kedvezőbbnek ígérkezik a termés. Hosszabb idő alatt ugyanis a kalászok­ban jobban kitellenek a szemek, míg a hirtelen érésnél éppen fordítva, a rövidre nőtt kalászokban a szemek sem teltek. Ezúttal sajnos az utóbbi változat a jellemző. A kánikula gyorsítja az őszi és a tavaszi vetésű kalászosok érését, így sok helyen már azzal is kiegyeznének a földműve­sek, ha az idén a sokévi átlagtermés felét betakaríthatnák. A külkereskedelem szerkezete és alakulása A Szlovák Köztársaság külkereske­delmében 1992-ben túlsúlyban volt a fejlett országokkal (OECD) folytatott kereskedelem. Az export 54,2 száza­léka irányult az OECD országaiba, az importnak pedig az 51,1 százaléka származott onnan. A többi országgal való kereskedelemben az export 34,2 százalékot, az import 44,2 százalékot tett ki. A kereskedelmi értékek csökke­nése ezen országok viszonylatában 1992-ben is tovább tartott. Az export összesen 26,8 százalékkal, az import 24.4 százalékkal csökkent. Még na­gyobb arányú volt a csökkenés a szovjet utódállamok irányában. Jelenleg Szlovákia legfontosabb külkereskedelmi partnerei az alábbiak: Németország (export: 24,4 %, import: 20.9 %), FÁK (export: 16,5 %, import: 35.9 %), Ausztria (export: 7,5 %, im­port: 10,1 %), Magyarország (export: 7,1%, import: 2,7%), Olaszország (export: 5,6 %, import: 5,5 %), Len­gyelország (export: 4,2 %, import: 3,1 %), Franciaország (export: 3,8 %, import: 2,3 %). A kivitel 42,6 százaléka késztermék és félkészáru, 17,3 százaléka gépi berendezés és közlekedési eszköz, 14.4 százaléka pedig egyéb készter­mék. Csupán a FÁK területére szállít Szlovákia a fentieknél magasabb arányban gépi berendezéseket. A be­hozatal 31,9 százalékát gépek és köz­lekedési eszközök teszik ki, 29,5 szá­zalékát pedig energiahordozók. Az energiahordozók 77,7 százaléka a FÁK országaiból kerül Szlovákiába (gáz, kőolaj). 1992-ben a külkereskedelem ked­vezően alakult. A kivitel 1,9 százalék­kal nőtt, a behozatal 5,3 százalékkal csökkent. A kereskedelmi mérleg ugyan 2,1 milliárd koronás hiányt mu­tatott, de ez a deficit az 1991-es 9,6 milliárd koronáshoz képest nagy elő­relépést jelent. A kétoldalú kereske­delmi kapcsolatokban pozitív mérleg­gel zárt az ország Magyarországgal (+4,3 mid. korona), Németországgal (3,1 mid), a volt Jugoszláviával (2,2 mid.), Franciaországgal (1,4 mid.), Szíriával (1,7 mid.) és Indiával (1,1 mid.) szemben. Negatív szaldóval zárt a FÁK országaival (19,9 mid.) és Ausztriával (2,8 mid.) szemben. Külföldi töke és vegyes vállalatok Az SZK Gazdasági Minisztériumá­nak becslése szerint az iparszerkezet javítása érdekében évi 8,3 milliárd korona külföldi tőkére lenne szüksége az országnak. Ezt meg sem közelíti a Szlovákiában befektetett külföldi tő­ke mértéke. 1992 decemberének vé­géig 6 607 100 000 Kcs külföldi tőke érkezett az országba, ami 231,2 millió USA-dollárnak felel meg. Kb. 2825 vállalatban van külföldi tőke, ebből 101 vállalatban kettő, négyben három külföldi befektető van jelen. A hazai tőke ezekben a vállalatokban 37,3 százalékot tesz ki. A hozzáférhető adatok azt mutatják, hogy 1992-ben jelentős mértékben csökkent a külföldi tőke beáramlása az országba. A külföldi tőke növeke­dési üteme az 1992. évi második ne­gyedévi 47 százalékról a harmadik negyedévben 17 százalékra, a negye­dikben pedig 8 százalékra csökkent. Egyes ágazatok (a mezőgazdaság, az építőipar, az áram-, víz- és gázellátás) a harmadik negyedévtől abszolút ér­tékben is csökkentett külföldi befekte­téseket mutattak ki. Növekedés csupán azon külföldi tő­­kerészü vállalatok számában mutatko­zott, amelyekben a külföldi tőke 100 000 koronát, vagy ennél keveseb­bet tett ki (kb. 40 000 schilling). Ennek alapján várható, hogy amennyiben megindul a gazdasági növekedés az országban, a külföldi tőkerészek növe­kedni fognak a szlovák vállalatokban. A külföldi befektetők 50 százalék felet­ti részesedést is szerezhetnek a szlo­vák vállalatokban. A jelenleg létező vegyes vállalatokban a hazai tőke 42,8 százalékot tesz ki. Szlovákiában de­cember végén 787 kizárólag külföldi tőkével működő vállalkozás volt (1,6 mid. korona össztőkével). A vegyes vállalatok 90 százaléka 500 ezer korona külföldi tőkével vagy ennél kevesebbel létesült. A legjelen­tősebb befektetők Szlovákiában:- a KMARKT SR Rt. (USA)- a Volkswagen Kft. (NSZK)- a Henkel-Palma Kft. (Ausztria)- a Samsung-Calex Kft. (Dél-Korea)- a Ludová Banka Rt. (Ausztria) - a Hoechst-Biotika Kft. (NSZK) - az Első Építkezési Takarékbank Rt. (NSZK-Ausztria)- a Naftoprojekt-CP Kft. (Kanada)- a Probugas Rt. (Hollandia)- a Saris Sörgyár Rt. (USA)- a Slovasfalt Kft. (Ausztria)- az MG Slovnaft Kft. (NSZK) A két legnagyobb befektető hozta Szlovákiába a külföldi tőke több, mint egy negyedét. Az őket követő 15 pe­dig a 45 százalékát. Ötvennégy or­szág befektetői vannak jelen Szlová­kiában. Ausztriából származik a tőke 27,3 százaléka (1,8 mid. korona), Né­metországból a 24,9 százaléka (1,6 mid.), az USA-ból 1,3 mid. korona. A külföldi tőke 66,5 százalékát Po­zsonyban fektették be. A külföldi tőke számára rendkívül vonzóak az alacsony bérszínvonalak a nyugat-európai piacok földrajzi kö­zelsége mellett. Vonzónak tarthatók továbbá - sajnos! - a toleránsabb környezetvédelmi előírások az iparra, főként a vegyiparra vonatkozóan. A szlovák kormány nemrég adóked­vezményeket hagyott jóvá a külföldi befektetők számára, hogy vonzóbbá tegye e régiót. Minden cég, amelyben a külföldi tőke részaránya meghaladja a 30 százalékot, adókedvezményre jogosult. Az első évben nem kell nye­reségadót fizetnie, a további két évben pedig 45 százalék helyett csak 30 százalék nyereségadót fizet. A pénz­intézetek (bankok) ilyen kedvez­ményre 10 éven át jogosultak. Adókedvezményre jogosít fel minden vállalkozási formát az is, ha a konkré­tan meghatározott szlovákiai régiók­ban fektet be munkahelyteremtő szán­dékkal. Ezek a kiemelt járások az alábbiak: a Bártfai, a Csacai, az Alsó­­kubíni, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Kassa-vidéki, a Losonci, a Nagymi­­hályi, a Vágbesztercei, a Rimaszom­bati, a Rozsnyói, az Ólublói, az Iglói, a Tőketerebesi, a Nagykürtösi és a Varannói járás. A városok közül ilyen Besztercebánya, Késmárk, Kor­­pona, Mezőlaborc, Szobránc, Szinna és Ipolyság. Kereseti viszonyok és migráció 1992-ben az átlagkereset az iparban 4495 korona volt, az építőiparban 4664 korona. 1991-hez képest a nominálbérek 16,4, a reálbérek 6,7 százalékkal nőttek. A bérszínvonal régiónként ingadozik: 1991- ben Kassán 4190 korona volt az átlagbér, Pozsonyban 4167 korona, Felsővízközben (Svidník) 3356 korona. Ez az ingadozás migrációt vált ki a járások között. 1991-ben a járások közötti migráció 37 339 személyt érintett, mely a munkanélküliségi helyzet és a bérszínvonal függvénye volt elsősorban. Nyugat-Európához képest a bérszínvo­nal nagyon alacsony, bár jóval magasabb, mint Ukrajnában vagy a FÁK országaiban. Szlovákiában megfigyelhető, hogy sokan akarnak külföldön munkát vállalni, vagy ilyen célból emigrálni. Közben keletről ugyanilyen megfontolással Szlovákiába szeretnének áttelepülni emberek. Kelet­szlovákiai magángazdaságokban, magán építővállalatoknál már most is sok az ukraj­nai feketemunkás. Szlovákia önállósulását követően az idei év elején veszélybe került a szlovák pénz­nem stabilitása. Nem volt elég konvertibilis fedezete, illetve ránehezedett a devalvációs nyomás. A Szlovák Nemzeti Bank rövid távú intézkedésként bevezette az egyéni deviza­­vásárlási lehetőség szabályozását, korlá­tozta a vállalatok deviza előlegfizetéseit, bevezette a fizetési egyezményt Cseh­országgal (klíring). A kormány közveltenül adott el vállalatokat, így kb. 500 millió USA- dollárra tett szert az erszág. Rövid távú behozatali illetékeket vetett ki, adókedvez­ményt ad a külföldi befektetőknek stb. A reform lényege a piacgazdaság megte­remtése. Bár sok minden történt ennek érdekében, a privatizáció rendkívüli mérték­ben lelassult, így a jövőben óriási munka vár azokra, akiknek feladata lesz a működő­képes privatizációs és gazdasági rendszer megteremtése. A pénzügyi rendszer elemzése során az 1993. január elsején életbe léptetett adó- és társadalombiztosítási rendszert bírálóan ér­tékeli a tanulmány. Minden egyes adótételt eltúlzottnak tart. Áz első negyedévi költség­­vetési hiányt is nagyrészt annak tulajdonít­ja, hogy a mértéktelen adók úgy csapódtak le a vállalkozóknál, hogy visszafogták adó­köteles jövedelemtermelésüket és tevé­kenységeiket. Az ilyen adórendszer a szak­értők szerint éppen a prosperáló magán­­szektor kialakulását teszi lehetetlenné. A kétkulcsos hozzáadottérték-adó ese­tén az elemzők úgy nyilatkoznak, az alap­szükségleti cikkek 5 százalékos adója nem­zetközi viszonylatban kevés, a 23 százalé­kos általános adóteher a többi esetben viszont sok, illetve differenciáltságot köve­telne meg, a luxus kategória bevezetésével együtt. A fogyasztási adók - tüzelő, üzem­anyag, alkohol, bor, sör, cigaretta - megha­tározása inflációgerjesztő hatású, mivel rossz a fix összeg kivetése egy-egy csomag termékre. Nem nyerte el az elemzők tetszé­sét az a tény sem, hogy a társadalombizto­sítási tarifát egységesen a bruttó jövedelem 50 százalékában szabták meg. Feldolgozta: -ts-Rendezödni látszik a káosz Mennyi terem, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, de annyi már biztos, hogy szegény lesz az aratás, akárcsak egészében mezőgazdaságunk és főhőse, a földműves. Tény viszont, bármennyi is terem, azt a gondos utókezelést kővetően el kell raktározni. Odahaza, a saját magtár­ban, vagy ha nincs rá lehetőség, akkor a legközelebbi mezőgazdasági terményfor­galmazó vállalat tárolójában. Persze nem központi előírások szerint, mint három évvel ezelöttig, hanem szabad döntés alapján. Attól függően, hogy a termelőnek mi felel meg jobban. A gabona felvásárlása, utókezelése, tá­rolása és értékesítése piacközpontú lett. Azok az árak és szolgáltatások, amelyeket nem befolyásolnak központi intézkedések, egyrészt a kereslet-kínálat függvényei, másrészt biztosítják a gabonakereskede­lemben és felhasználásában érdekelt önálló szervezetek megélhetését. Jellemző még, hogy a jelek szerint az idei aratásra az előző két év gabonafelvásárlási káosza rende­ződni látszik. Termelők, felvásárlók és a ter­mést feldolgozó gazdasági ágazatok közö­sen alakítják az árakat. Viola József, a dunaszerdahelyi köz­pontú Duna Mezőgazdasági Terményfor­galmazó Vállalat (Pornonákup) igazgatója részletekről tájékoztatott. Amit elmondott, az egy az egyben természetesen náluk érvényes, azzal a megszorítással, hogy aratásig még változhat a helyzet. Az árak támpontul szolgálnak, hogy a termelők fel­mérjék lehetőségeiket s eldönthessék, mit tesznek gabonájukkal. Szolgáltatások magángazdáknak is A Duna vállalat mezőgazdasági üzemek­kel, magángazdákkal és valamennyi terme­lővel a téli hónapokban megkötött felvásár­lási szerződéseket e napokban pontosítja. Az előzetes szerződés persze nem feltétele a mostaninak, így a terményforgalmazó vállalattal azok a magángazdák és gabona­­termesztők is megegyezhetnek, akik koráb­ban nem kötöttek szerződést. A szolgálta­tás formája és módja sokoldalú, úgy is mondhatnánk, hogy a vállalat azt nyújtja, amit a termesztő'kér. Akinek úgy felel meg, attól a felkínált termést megveszik, akár közvetlenül csép­­lés után, a határban. Az sem okoz gondot, ha a magángazdának, gabonatermesztő­nek nincs saját autója, traktora, amivel a ki­csépelt szemet elszállíthatná. Kérheti a ter­melő, hogy gabonáját tisztítsák meg, és az utókezelést követően szállítsák neki haza, illetve az eladásig vagy a felhasználásig tárolják. Ezt a szolgáltatást főleg magán­gazdák veszik majd igénybe, akiknek egye­lőre nincsenek raktáraik. A várható termésre való tekintettel aligha lesz az idén bármelyik gabonaféléből túlkí­nálat, így a felkínált mennyiséget a ter­ményforgalmazó vállalat maradéktalanul megveszi. Egyedüli behatároló tényező a pénz lehet, pontosabban a pénztelenség. A vállalatnak a mezőgazdasági üzemek mintegy 200 millió koronával tartoznak, így az adósság ellenében is vásárolhatna, de ezt nem szándékozik általánossá tenni. Az adósság törlesztését gabonával az üze­mekkel egyedileg beszélik meg. A felvásár­lónak sem lehet érdeke, hogy a mezőgaz­dasági üzem, miután teljes egészében ki­egyenlítette adósságát, aratás után ismét pénz nélkül marad. Akkor, amikor ember­­emlékezet óta fellélegzett a parasztember, mert a szűkös hónapok után végre bevétel­hez jutott. Miért és mennyit fizetnek? A termesztőket alighanem az árak érdeklik a leginkább. Az igazgató sze­rint árajánlataik reálisak. Figyelembe vették a termelők költségeit, egyrészt régión belül, másrészt az illetékes ku­tatóintézet kimutatásai alapján. Ennek megfelelően az élelmiszer-ipari búza tonnájáért az aratást követően 3150 koronát fizetnek. Az árnak néhány minőségi mutató, köztük a 23 százalé­kos sikértartalom a feltétele. Tavaly 2700, 26 százalékos sikértartalomnál 3000 koronát kapott egy tonna élelmi­szer-ipari búzáért a termesztő, s ebből kiindulva a 3150 koronával mintegy 90 százalékuk egyetért. Vannak, akik a 3400 koronát tartják reálisnak, de ez a malmoknak már gondokat okozna. Az áremelkedés mértékét beépítenék a liszt árába, ami egyrészt láncreak­ciót váltana ki, másrészt megnyitná az utat az olcsóbb csehországi liszt előtt, ami végeredményben a termelőkre üt­ne vissza. A Pálmával megegyezve a napra­forgó tonnájáért 5800 koronát fizet­nek, míg a repce tonnánkénti ára 5150 korona. Az utóbbi növény termésére a Palma teljes egészében igényt tart, a napraforgó-túlkínálatot pedig meg­veszi a terményforgalmazó vállalat. Beszélgetésünk napjáig a sörgyárak­kal az egyeztetésre még nem került sor, de az előzetes információk szerint a sörárpa tonnájáért 3000, illetve 2800 (l-es, ll-es minőség) koronát fizetnek majd. Tavalyhoz viszonyítva a sörgyárak is reálisabban mérlegelnek. Bár köz­vetlenül is vásárolnak fel termést, akárcsak a malmok és a Palma, foko­zatosan belátják, hogy zavartalan ellá­tásuk érdekében a terményfelvásárló vállalattal együtt kell működniük. Azo­kat az utókezelő és raktározási kapa­citásokat, amelyek a vállalat tulajdo­nában vannak, egyelőre sem mellőzni, sem pótolni nem tudják. T akarmánygabona a nagy kérdőjel Ha lesz az idei aratásnak problema­tikus része, akkor az a takarmányga­bona lesz. A takarmánygabona tonná­jáért 2700 koronát ad a terményforgal­mazó, míg a takarmányárpa ára 2500 korona. Ez megfelelő ösztönző lehet­ne, hogy a termelők, főleg a mezőgaz­dasági üzemek ne keressék az egyéb értékesítési lehetőségeket. Félő azonban, hogy nem így lesz, és a takarmánygabona bizonyos há* nyada különböző csatornákon kikerül a járásból. Ennek oka a pénztelenség okozta kényszerítő helyzet, amikor a felelős személyek aligha dönthetnek az ésszerűség elve alapján. Ha köze­leg a fizetési nap és a szövetkezetnek nincs pénze, aligha mérlegel bárki hosszabb távra. Első és meghatározó tényező a fizetés, és ez a kényszer­­helyzet a gabonával üzérkedőknek kedvez. Némi ártöbbletért hozzájutnak a takarmánygabonához, amit később megfelelő nyereséggel kenyérgabo­naként értékesítenek. Ennek kenyerünket érintő oldalát most hadd he részletezzük, hanem maradjunk a takarmány kérdésnél. Ha abból indulunk ki, hogy a Dunaszerda­helyi járás még a jónak mondható átlagos termések évében is megköze­lítően 60 ezer tonna takarmánygabo­nát vásárolt, akkor a terményforgal­mazó vállalat igazgatójának aggodal­ma nem alaptalan. Még akkor is jogos, ha figyelembe vesszük, hogy az állat­­tenyésztés intenzitása csökkent. Megfelelő adatok hiányában a pon­tos felmérés szinte lehetetlen, így nem kizárt, hogy az idei gyengébb termés után takarmánygabona-hiánnyal is számolni kell. Főleg, ha nagyobb mennyiség kerül ki a járásból. Ezért a terményforgalmazó vállalat már most figyelmezteti a mezőgazdasági üzemeket, hogy a takarmánykeveré­kek árába a gabona felvásárlási árát csak addig a mennyiségig viszi be változatlan szinten, amíg az üzem nem meríti ki az általa eladott mennyi­séget. Elképzelhető, hogy az ezen felüli tételek már lényegesen drágáb­bak lesznek, mivel az ő áraikon aligha kapnak bárhol is takarmánygabonát. Ez is egy bizonyos kényszerítő helyzet, s nem ártana, ha a takar­mánykeverékeket vásárló üzemek anyagi nehézségeik ellenére ezt, a hosszabb távon érvényesülő tényt is figyelembe vennék. EQR| FERENC Pyros, F*y ro meet irt g, Interprotec A tüzet vigyázni kell! (Munkatársunktól) - Brünnben, a Vásárváros területén június tizenhatodika és húszadika között három, tűzvédelemmel, tűzoltás­sal és tűzmegelőzéssel kapcsolatos nemzetközi szakkiállítás, rendezvény is lesz. A Pyros 93 a tűzoltó-berendezések immár hatodik alkalommal sorra kerülő szakbemutatója. A Pyros nemzetközi kiállítás az egyetlen olyan seregszemle a volt Csehszlovákia területén, ame­lyen a szakemberek megismerkedhetnek a legmodernebb, s leg­hatékonyabb hazai és külföldi tűzvédelmi berendezésekkel, szer­kezetekkel, készülékekkel csakúgy, mint azok gyakorlati alkalma­zásával is. A nemzetközi kiállítás az előző évfolyam sikereire épit, amelyen 12 országból 109 kiállító vett részt. Az idén ugyancsak 12 államból már 130 kiállító lesz jelen. A legtöbb cég - tizenöt - Németországból érkezik, Szlovákiát 8 kiállító képviseli. A külföldiek között találunk svájci, osztrák, svéd, szlovákiai, spanyol és magyarországi résztvevőt is. A Pyros kiállítást csakúgy, mint a negyedik évfolyamába lépő Pyromeeting európai tőzoltó-találkozót és az Interprotec kiállítást és a brünni vásárokat és kiállításokat szervező részvénytársaság rendezi. Mint tegnap délelőtt Pozsonyban tartott sajtótájékoztató­jukon Bretislav Fábián kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, a Py­romeeting 93 keretében szlovákiai és más országokból érkező, tűzvédelemmel foglalkozó szakemberek tanácskoznak, cserélnek tapasztalatot. Az először jelentkező Interprotec 93 keretében személyi és munkavédelmi eszközöket láthatnak az érdeklődők. Öt országból hetven cég jelentkezett. Az akció a cseh gazdasági minisztérium védnöksége alatt kerül megrendezésre. A sajtótájékoztatón szlovákiai, tűzvédelmi eszközök forgalmazá­sával foglalkozó cégek képviselői is bemutatkoztak. A rendezvé­nyekkel egy időben több szeminárium, de érdekes tűzoltóverseny, szakbemutató, tűzoltással foglalkozó bélyegeket kiállító és tűzvé­delmi eszközökből és azok élethű modelljeiből összeállított tárlat, valamint tűzoltóbál is lesz. (ZOLCZER)

Next

/
Thumbnails
Contents