Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
Gazdaság 1993. június 11. Szabad ÚJSÁG 5 Tárgyilagos kép Szlovákiáról III. Nemzeti elfogultság nélkül Az Austria Bank megbízásából a pozsonyi és a bécsi stratégiai kutatóintézet munkatársai tanulmányt készítettek Szlovákiáról, melyben megpróbálják bemutatni a világnak ezt az új országot. A tanulmány számunkra is érdekes részleteit ezen a héten sorozatban közli lapunk is. Ezúttal a harmadik részt olvashatják. Szerződések a gabona felvásárlására Szegény földművesek szegény aratása Régi igazság: minél későbben lehet kezdeni a búza aratását, annál kedvezőbbnek ígérkezik a termés. Hosszabb idő alatt ugyanis a kalászokban jobban kitellenek a szemek, míg a hirtelen érésnél éppen fordítva, a rövidre nőtt kalászokban a szemek sem teltek. Ezúttal sajnos az utóbbi változat a jellemző. A kánikula gyorsítja az őszi és a tavaszi vetésű kalászosok érését, így sok helyen már azzal is kiegyeznének a földművesek, ha az idén a sokévi átlagtermés felét betakaríthatnák. A külkereskedelem szerkezete és alakulása A Szlovák Köztársaság külkereskedelmében 1992-ben túlsúlyban volt a fejlett országokkal (OECD) folytatott kereskedelem. Az export 54,2 százaléka irányult az OECD országaiba, az importnak pedig az 51,1 százaléka származott onnan. A többi országgal való kereskedelemben az export 34,2 százalékot, az import 44,2 százalékot tett ki. A kereskedelmi értékek csökkenése ezen országok viszonylatában 1992-ben is tovább tartott. Az export összesen 26,8 százalékkal, az import 24.4 százalékkal csökkent. Még nagyobb arányú volt a csökkenés a szovjet utódállamok irányában. Jelenleg Szlovákia legfontosabb külkereskedelmi partnerei az alábbiak: Németország (export: 24,4 %, import: 20.9 %), FÁK (export: 16,5 %, import: 35.9 %), Ausztria (export: 7,5 %, import: 10,1 %), Magyarország (export: 7,1%, import: 2,7%), Olaszország (export: 5,6 %, import: 5,5 %), Lengyelország (export: 4,2 %, import: 3,1 %), Franciaország (export: 3,8 %, import: 2,3 %). A kivitel 42,6 százaléka késztermék és félkészáru, 17,3 százaléka gépi berendezés és közlekedési eszköz, 14.4 százaléka pedig egyéb késztermék. Csupán a FÁK területére szállít Szlovákia a fentieknél magasabb arányban gépi berendezéseket. A behozatal 31,9 százalékát gépek és közlekedési eszközök teszik ki, 29,5 százalékát pedig energiahordozók. Az energiahordozók 77,7 százaléka a FÁK országaiból kerül Szlovákiába (gáz, kőolaj). 1992-ben a külkereskedelem kedvezően alakult. A kivitel 1,9 százalékkal nőtt, a behozatal 5,3 százalékkal csökkent. A kereskedelmi mérleg ugyan 2,1 milliárd koronás hiányt mutatott, de ez a deficit az 1991-es 9,6 milliárd koronáshoz képest nagy előrelépést jelent. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban pozitív mérleggel zárt az ország Magyarországgal (+4,3 mid. korona), Németországgal (3,1 mid), a volt Jugoszláviával (2,2 mid.), Franciaországgal (1,4 mid.), Szíriával (1,7 mid.) és Indiával (1,1 mid.) szemben. Negatív szaldóval zárt a FÁK országaival (19,9 mid.) és Ausztriával (2,8 mid.) szemben. Külföldi töke és vegyes vállalatok Az SZK Gazdasági Minisztériumának becslése szerint az iparszerkezet javítása érdekében évi 8,3 milliárd korona külföldi tőkére lenne szüksége az országnak. Ezt meg sem közelíti a Szlovákiában befektetett külföldi tőke mértéke. 1992 decemberének végéig 6 607 100 000 Kcs külföldi tőke érkezett az országba, ami 231,2 millió USA-dollárnak felel meg. Kb. 2825 vállalatban van külföldi tőke, ebből 101 vállalatban kettő, négyben három külföldi befektető van jelen. A hazai tőke ezekben a vállalatokban 37,3 százalékot tesz ki. A hozzáférhető adatok azt mutatják, hogy 1992-ben jelentős mértékben csökkent a külföldi tőke beáramlása az országba. A külföldi tőke növekedési üteme az 1992. évi második negyedévi 47 százalékról a harmadik negyedévben 17 százalékra, a negyedikben pedig 8 százalékra csökkent. Egyes ágazatok (a mezőgazdaság, az építőipar, az áram-, víz- és gázellátás) a harmadik negyedévtől abszolút értékben is csökkentett külföldi befektetéseket mutattak ki. Növekedés csupán azon külföldi tőkerészü vállalatok számában mutatkozott, amelyekben a külföldi tőke 100 000 koronát, vagy ennél kevesebbet tett ki (kb. 40 000 schilling). Ennek alapján várható, hogy amennyiben megindul a gazdasági növekedés az országban, a külföldi tőkerészek növekedni fognak a szlovák vállalatokban. A külföldi befektetők 50 százalék feletti részesedést is szerezhetnek a szlovák vállalatokban. A jelenleg létező vegyes vállalatokban a hazai tőke 42,8 százalékot tesz ki. Szlovákiában december végén 787 kizárólag külföldi tőkével működő vállalkozás volt (1,6 mid. korona össztőkével). A vegyes vállalatok 90 százaléka 500 ezer korona külföldi tőkével vagy ennél kevesebbel létesült. A legjelentősebb befektetők Szlovákiában:- a KMARKT SR Rt. (USA)- a Volkswagen Kft. (NSZK)- a Henkel-Palma Kft. (Ausztria)- a Samsung-Calex Kft. (Dél-Korea)- a Ludová Banka Rt. (Ausztria) - a Hoechst-Biotika Kft. (NSZK) - az Első Építkezési Takarékbank Rt. (NSZK-Ausztria)- a Naftoprojekt-CP Kft. (Kanada)- a Probugas Rt. (Hollandia)- a Saris Sörgyár Rt. (USA)- a Slovasfalt Kft. (Ausztria)- az MG Slovnaft Kft. (NSZK) A két legnagyobb befektető hozta Szlovákiába a külföldi tőke több, mint egy negyedét. Az őket követő 15 pedig a 45 százalékát. Ötvennégy ország befektetői vannak jelen Szlovákiában. Ausztriából származik a tőke 27,3 százaléka (1,8 mid. korona), Németországból a 24,9 százaléka (1,6 mid.), az USA-ból 1,3 mid. korona. A külföldi tőke 66,5 százalékát Pozsonyban fektették be. A külföldi tőke számára rendkívül vonzóak az alacsony bérszínvonalak a nyugat-európai piacok földrajzi közelsége mellett. Vonzónak tarthatók továbbá - sajnos! - a toleránsabb környezetvédelmi előírások az iparra, főként a vegyiparra vonatkozóan. A szlovák kormány nemrég adókedvezményeket hagyott jóvá a külföldi befektetők számára, hogy vonzóbbá tegye e régiót. Minden cég, amelyben a külföldi tőke részaránya meghaladja a 30 százalékot, adókedvezményre jogosult. Az első évben nem kell nyereségadót fizetnie, a további két évben pedig 45 százalék helyett csak 30 százalék nyereségadót fizet. A pénzintézetek (bankok) ilyen kedvezményre 10 éven át jogosultak. Adókedvezményre jogosít fel minden vállalkozási formát az is, ha a konkrétan meghatározott szlovákiai régiókban fektet be munkahelyteremtő szándékkal. Ezek a kiemelt járások az alábbiak: a Bártfai, a Csacai, az Alsókubíni, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Kassa-vidéki, a Losonci, a Nagymihályi, a Vágbesztercei, a Rimaszombati, a Rozsnyói, az Ólublói, az Iglói, a Tőketerebesi, a Nagykürtösi és a Varannói járás. A városok közül ilyen Besztercebánya, Késmárk, Korpona, Mezőlaborc, Szobránc, Szinna és Ipolyság. Kereseti viszonyok és migráció 1992-ben az átlagkereset az iparban 4495 korona volt, az építőiparban 4664 korona. 1991-hez képest a nominálbérek 16,4, a reálbérek 6,7 százalékkal nőttek. A bérszínvonal régiónként ingadozik: 1991- ben Kassán 4190 korona volt az átlagbér, Pozsonyban 4167 korona, Felsővízközben (Svidník) 3356 korona. Ez az ingadozás migrációt vált ki a járások között. 1991-ben a járások közötti migráció 37 339 személyt érintett, mely a munkanélküliségi helyzet és a bérszínvonal függvénye volt elsősorban. Nyugat-Európához képest a bérszínvonal nagyon alacsony, bár jóval magasabb, mint Ukrajnában vagy a FÁK országaiban. Szlovákiában megfigyelhető, hogy sokan akarnak külföldön munkát vállalni, vagy ilyen célból emigrálni. Közben keletről ugyanilyen megfontolással Szlovákiába szeretnének áttelepülni emberek. Keletszlovákiai magángazdaságokban, magán építővállalatoknál már most is sok az ukrajnai feketemunkás. Szlovákia önállósulását követően az idei év elején veszélybe került a szlovák pénznem stabilitása. Nem volt elég konvertibilis fedezete, illetve ránehezedett a devalvációs nyomás. A Szlovák Nemzeti Bank rövid távú intézkedésként bevezette az egyéni devizavásárlási lehetőség szabályozását, korlátozta a vállalatok deviza előlegfizetéseit, bevezette a fizetési egyezményt Csehországgal (klíring). A kormány közveltenül adott el vállalatokat, így kb. 500 millió USA- dollárra tett szert az erszág. Rövid távú behozatali illetékeket vetett ki, adókedvezményt ad a külföldi befektetőknek stb. A reform lényege a piacgazdaság megteremtése. Bár sok minden történt ennek érdekében, a privatizáció rendkívüli mértékben lelassult, így a jövőben óriási munka vár azokra, akiknek feladata lesz a működőképes privatizációs és gazdasági rendszer megteremtése. A pénzügyi rendszer elemzése során az 1993. január elsején életbe léptetett adó- és társadalombiztosítási rendszert bírálóan értékeli a tanulmány. Minden egyes adótételt eltúlzottnak tart. Áz első negyedévi költségvetési hiányt is nagyrészt annak tulajdonítja, hogy a mértéktelen adók úgy csapódtak le a vállalkozóknál, hogy visszafogták adóköteles jövedelemtermelésüket és tevékenységeiket. Az ilyen adórendszer a szakértők szerint éppen a prosperáló magánszektor kialakulását teszi lehetetlenné. A kétkulcsos hozzáadottérték-adó esetén az elemzők úgy nyilatkoznak, az alapszükségleti cikkek 5 százalékos adója nemzetközi viszonylatban kevés, a 23 százalékos általános adóteher a többi esetben viszont sok, illetve differenciáltságot követelne meg, a luxus kategória bevezetésével együtt. A fogyasztási adók - tüzelő, üzemanyag, alkohol, bor, sör, cigaretta - meghatározása inflációgerjesztő hatású, mivel rossz a fix összeg kivetése egy-egy csomag termékre. Nem nyerte el az elemzők tetszését az a tény sem, hogy a társadalombiztosítási tarifát egységesen a bruttó jövedelem 50 százalékában szabták meg. Feldolgozta: -ts-Rendezödni látszik a káosz Mennyi terem, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, de annyi már biztos, hogy szegény lesz az aratás, akárcsak egészében mezőgazdaságunk és főhőse, a földműves. Tény viszont, bármennyi is terem, azt a gondos utókezelést kővetően el kell raktározni. Odahaza, a saját magtárban, vagy ha nincs rá lehetőség, akkor a legközelebbi mezőgazdasági terményforgalmazó vállalat tárolójában. Persze nem központi előírások szerint, mint három évvel ezelöttig, hanem szabad döntés alapján. Attól függően, hogy a termelőnek mi felel meg jobban. A gabona felvásárlása, utókezelése, tárolása és értékesítése piacközpontú lett. Azok az árak és szolgáltatások, amelyeket nem befolyásolnak központi intézkedések, egyrészt a kereslet-kínálat függvényei, másrészt biztosítják a gabonakereskedelemben és felhasználásában érdekelt önálló szervezetek megélhetését. Jellemző még, hogy a jelek szerint az idei aratásra az előző két év gabonafelvásárlási káosza rendeződni látszik. Termelők, felvásárlók és a termést feldolgozó gazdasági ágazatok közösen alakítják az árakat. Viola József, a dunaszerdahelyi központú Duna Mezőgazdasági Terményforgalmazó Vállalat (Pornonákup) igazgatója részletekről tájékoztatott. Amit elmondott, az egy az egyben természetesen náluk érvényes, azzal a megszorítással, hogy aratásig még változhat a helyzet. Az árak támpontul szolgálnak, hogy a termelők felmérjék lehetőségeiket s eldönthessék, mit tesznek gabonájukkal. Szolgáltatások magángazdáknak is A Duna vállalat mezőgazdasági üzemekkel, magángazdákkal és valamennyi termelővel a téli hónapokban megkötött felvásárlási szerződéseket e napokban pontosítja. Az előzetes szerződés persze nem feltétele a mostaninak, így a terményforgalmazó vállalattal azok a magángazdák és gabonatermesztők is megegyezhetnek, akik korábban nem kötöttek szerződést. A szolgáltatás formája és módja sokoldalú, úgy is mondhatnánk, hogy a vállalat azt nyújtja, amit a termesztő'kér. Akinek úgy felel meg, attól a felkínált termést megveszik, akár közvetlenül cséplés után, a határban. Az sem okoz gondot, ha a magángazdának, gabonatermesztőnek nincs saját autója, traktora, amivel a kicsépelt szemet elszállíthatná. Kérheti a termelő, hogy gabonáját tisztítsák meg, és az utókezelést követően szállítsák neki haza, illetve az eladásig vagy a felhasználásig tárolják. Ezt a szolgáltatást főleg magángazdák veszik majd igénybe, akiknek egyelőre nincsenek raktáraik. A várható termésre való tekintettel aligha lesz az idén bármelyik gabonaféléből túlkínálat, így a felkínált mennyiséget a terményforgalmazó vállalat maradéktalanul megveszi. Egyedüli behatároló tényező a pénz lehet, pontosabban a pénztelenség. A vállalatnak a mezőgazdasági üzemek mintegy 200 millió koronával tartoznak, így az adósság ellenében is vásárolhatna, de ezt nem szándékozik általánossá tenni. Az adósság törlesztését gabonával az üzemekkel egyedileg beszélik meg. A felvásárlónak sem lehet érdeke, hogy a mezőgazdasági üzem, miután teljes egészében kiegyenlítette adósságát, aratás után ismét pénz nélkül marad. Akkor, amikor emberemlékezet óta fellélegzett a parasztember, mert a szűkös hónapok után végre bevételhez jutott. Miért és mennyit fizetnek? A termesztőket alighanem az árak érdeklik a leginkább. Az igazgató szerint árajánlataik reálisak. Figyelembe vették a termelők költségeit, egyrészt régión belül, másrészt az illetékes kutatóintézet kimutatásai alapján. Ennek megfelelően az élelmiszer-ipari búza tonnájáért az aratást követően 3150 koronát fizetnek. Az árnak néhány minőségi mutató, köztük a 23 százalékos sikértartalom a feltétele. Tavaly 2700, 26 százalékos sikértartalomnál 3000 koronát kapott egy tonna élelmiszer-ipari búzáért a termesztő, s ebből kiindulva a 3150 koronával mintegy 90 százalékuk egyetért. Vannak, akik a 3400 koronát tartják reálisnak, de ez a malmoknak már gondokat okozna. Az áremelkedés mértékét beépítenék a liszt árába, ami egyrészt láncreakciót váltana ki, másrészt megnyitná az utat az olcsóbb csehországi liszt előtt, ami végeredményben a termelőkre ütne vissza. A Pálmával megegyezve a napraforgó tonnájáért 5800 koronát fizetnek, míg a repce tonnánkénti ára 5150 korona. Az utóbbi növény termésére a Palma teljes egészében igényt tart, a napraforgó-túlkínálatot pedig megveszi a terményforgalmazó vállalat. Beszélgetésünk napjáig a sörgyárakkal az egyeztetésre még nem került sor, de az előzetes információk szerint a sörárpa tonnájáért 3000, illetve 2800 (l-es, ll-es minőség) koronát fizetnek majd. Tavalyhoz viszonyítva a sörgyárak is reálisabban mérlegelnek. Bár közvetlenül is vásárolnak fel termést, akárcsak a malmok és a Palma, fokozatosan belátják, hogy zavartalan ellátásuk érdekében a terményfelvásárló vállalattal együtt kell működniük. Azokat az utókezelő és raktározási kapacitásokat, amelyek a vállalat tulajdonában vannak, egyelőre sem mellőzni, sem pótolni nem tudják. T akarmánygabona a nagy kérdőjel Ha lesz az idei aratásnak problematikus része, akkor az a takarmánygabona lesz. A takarmánygabona tonnájáért 2700 koronát ad a terményforgalmazó, míg a takarmányárpa ára 2500 korona. Ez megfelelő ösztönző lehetne, hogy a termelők, főleg a mezőgazdasági üzemek ne keressék az egyéb értékesítési lehetőségeket. Félő azonban, hogy nem így lesz, és a takarmánygabona bizonyos há* nyada különböző csatornákon kikerül a járásból. Ennek oka a pénztelenség okozta kényszerítő helyzet, amikor a felelős személyek aligha dönthetnek az ésszerűség elve alapján. Ha közeleg a fizetési nap és a szövetkezetnek nincs pénze, aligha mérlegel bárki hosszabb távra. Első és meghatározó tényező a fizetés, és ez a kényszerhelyzet a gabonával üzérkedőknek kedvez. Némi ártöbbletért hozzájutnak a takarmánygabonához, amit később megfelelő nyereséggel kenyérgabonaként értékesítenek. Ennek kenyerünket érintő oldalát most hadd he részletezzük, hanem maradjunk a takarmány kérdésnél. Ha abból indulunk ki, hogy a Dunaszerdahelyi járás még a jónak mondható átlagos termések évében is megközelítően 60 ezer tonna takarmánygabonát vásárolt, akkor a terményforgalmazó vállalat igazgatójának aggodalma nem alaptalan. Még akkor is jogos, ha figyelembe vesszük, hogy az állattenyésztés intenzitása csökkent. Megfelelő adatok hiányában a pontos felmérés szinte lehetetlen, így nem kizárt, hogy az idei gyengébb termés után takarmánygabona-hiánnyal is számolni kell. Főleg, ha nagyobb mennyiség kerül ki a járásból. Ezért a terményforgalmazó vállalat már most figyelmezteti a mezőgazdasági üzemeket, hogy a takarmánykeverékek árába a gabona felvásárlási árát csak addig a mennyiségig viszi be változatlan szinten, amíg az üzem nem meríti ki az általa eladott mennyiséget. Elképzelhető, hogy az ezen felüli tételek már lényegesen drágábbak lesznek, mivel az ő áraikon aligha kapnak bárhol is takarmánygabonát. Ez is egy bizonyos kényszerítő helyzet, s nem ártana, ha a takarmánykeverékeket vásárló üzemek anyagi nehézségeik ellenére ezt, a hosszabb távon érvényesülő tényt is figyelembe vennék. EQR| FERENC Pyros, F*y ro meet irt g, Interprotec A tüzet vigyázni kell! (Munkatársunktól) - Brünnben, a Vásárváros területén június tizenhatodika és húszadika között három, tűzvédelemmel, tűzoltással és tűzmegelőzéssel kapcsolatos nemzetközi szakkiállítás, rendezvény is lesz. A Pyros 93 a tűzoltó-berendezések immár hatodik alkalommal sorra kerülő szakbemutatója. A Pyros nemzetközi kiállítás az egyetlen olyan seregszemle a volt Csehszlovákia területén, amelyen a szakemberek megismerkedhetnek a legmodernebb, s leghatékonyabb hazai és külföldi tűzvédelmi berendezésekkel, szerkezetekkel, készülékekkel csakúgy, mint azok gyakorlati alkalmazásával is. A nemzetközi kiállítás az előző évfolyam sikereire épit, amelyen 12 országból 109 kiállító vett részt. Az idén ugyancsak 12 államból már 130 kiállító lesz jelen. A legtöbb cég - tizenöt - Németországból érkezik, Szlovákiát 8 kiállító képviseli. A külföldiek között találunk svájci, osztrák, svéd, szlovákiai, spanyol és magyarországi résztvevőt is. A Pyros kiállítást csakúgy, mint a negyedik évfolyamába lépő Pyromeeting európai tőzoltó-találkozót és az Interprotec kiállítást és a brünni vásárokat és kiállításokat szervező részvénytársaság rendezi. Mint tegnap délelőtt Pozsonyban tartott sajtótájékoztatójukon Bretislav Fábián kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, a Pyromeeting 93 keretében szlovákiai és más országokból érkező, tűzvédelemmel foglalkozó szakemberek tanácskoznak, cserélnek tapasztalatot. Az először jelentkező Interprotec 93 keretében személyi és munkavédelmi eszközöket láthatnak az érdeklődők. Öt országból hetven cég jelentkezett. Az akció a cseh gazdasági minisztérium védnöksége alatt kerül megrendezésre. A sajtótájékoztatón szlovákiai, tűzvédelmi eszközök forgalmazásával foglalkozó cégek képviselői is bemutatkoztak. A rendezvényekkel egy időben több szeminárium, de érdekes tűzoltóverseny, szakbemutató, tűzoltással foglalkozó bélyegeket kiállító és tűzvédelmi eszközökből és azok élethű modelljeiből összeállított tárlat, valamint tűzoltóbál is lesz. (ZOLCZER)
