Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

Szabad ÚJSÁG 9 1993. június 30. Gazdaság - Színes Hol tart ma a magyarországi kárpótlás ügye? Fél éven belül tisztázódik a jogigény Ki tudja, hány ember kapta fel fejét, amikor két évvel ezelőtt az első hírek érkeztek a ma­gyarországi kárpótlási törvény előkészítéséről. Sok-sok szív dobbant meg reménykedve, hogy a múltban elszenvedett mérhetetlen megaláz­tatásokért, embertelen kinokért legalább némi kárpótlásban részesül. És persze nemcsak Ma­gyarországon, hiszen közismert, hogy a törté­nelem szele gyakran meglehetősen szeszélye­sen fújta-tologatta a határokat itt, Közép-Euró­pában, aminek következtében a jogosultságból rekedtek benn is, kinn is. Hogy nálunk mennyi­en, arra kerestem választ nemrég Budapesten a Kecskeméti utcai Kárpótlási Hivatalban. Mivel némileg érdekelt is vagyok az ügyben, és néhány gyakorlati információ birtokába jutot­tam, most szívesen adom közre.-Tulajdonképpen miről is van szó? - Erre a legilletékesebb ad választ, dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatal elnöke.- A kárpótlási törvénynek végrehajtására a kormány négy rendeletet alkotott, a nyugdíj­­emeléseket három kormányrendelet szabá­lyozza. Külön jogszabály szól a hadiözvegyi és a hadirokkanti ellátás felújításáról. A joganyag szerteágazó, végrehajtása hatalmas feladat. Világviszonylatban egyedülálló megoldást vá­lasztott a magyar törvényhozás, amikor a kár­pótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampol­gársághoz, illetve lakóhelyhez köti, hanem ál­lampolgárság az irányadó, illetve akkor is jár kárpótlás, ha a sérelem a magyar állampolgár­ságtól történő megfosztással keletkezett. Évti­zedek után megtört a különbségtétel külföldön élő és belföldi magyar között, jelenlegi és volt magyar állampolgárok minden megkülönbözte­tés nélkül jogosultak kárpótlásra. így kapnak kárpótlást azok leszármazottai is, akik talán már nem is tudnak magyarul, de szüleiktől vagy nagyszülőiktől az akkori magyar állam vette el nemcsak az állampolgárságot, hanem vagyo­nukat is. Így részesülnek kárpótlásban nem­csak a mai Magyarország területéről elhurcolt deportáltak, szovjet hadifogságba esett egykori honvédok, hanem a második világháború során az akkori Magyarország területéről - Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból - deportáltak, s az e területekről bevonultatott honvédok, munkaszolgálatosok. Mivel ez az, ami főleg érdekel, az OKKH sajtóosztályához fordulok, ahol Cs. Nagy And­rea sajtófőnök a legilltékesebbhez, dr. Acsay Ferenchez, a Fővárosi Kárrendezési Hivatal hivatalvezetőjéhez irányít, ugyanis a külföldön élők ide tartoznak.- Elmondaná, kérem, mi a lényegük az egyes külföldieket is érintő kárpótlási törvé­nyeknek?- Először is ejtenék néhány szót arról, tulaj­donképpen mit is jelent az egyes és a kettes kárpótlás. Mindkét esetben vagyoni kárpótlás­ról van szó Az első kárpótlási törvény az 1949 utáni jogszabályok okozta sérelmek orvoslásá­ra szolgál, tehát az első kommunista irányítás alatt álló parlament és kormány által hozott intézkedésekre vonatkozik. A kettes kárpótlási törvény az ezt megelőző időszakban történt tulajdonok elvételére vonatkozik. Ez 1939-tól az úgynevezett második zsidótörvény megho­zatalától elszenvedett sérelmeket orvosolja egészen 1949-ig. Ide tartoznak a magyarorszá­gi zsidóság visszaszorításával kapcsolatos kü­lönböző korlátozó intézkedések, vagyonelvéte­lek, majd ezt követően a háború után a Párizsi Békeszerződésekből eredő német kitelepíté­sekkel kapcsolatos vagyoni sérelmek és a nagybirtokok elvétele 1945-46-ban, valamint a bányák és nagyüzemek államosítása 1949- ig. Talán érdekes lehet a szlovákiai olvasóknak, ha úgy általánosságban elmondom, hogyan viszonyul a külföldi kérelmek száma a kárpót­lást igénylők összlétszámához. Jellemző, hogy az egyes kárpótlásnál az összes magyarorszá­gi igény 830 ezer volt, a külföldi igények száma 30 ezer, a kettes kárpótlás alá tartozó ügyek­nek, amelyeknek száma 62 ezer, a fele külföldi igény. Ebből következik, hogy a sérelmet szen­vedettek nagy része külföldön él. Gondolok itt azokra a zsidókra, akik nem tértek vissza Magyarországra és a kitelepített németekre.- Tudna mondani néhány adatot Szlovákiára vonatkozóan is?- Igen Mint említettem, az egyes kárpótlási határozatok ügyében 30 ezer külföldi igény érkezett, ezek közül 1589a volt Csehszlovákiá­ból. Megoszlásuk nagyjából hasonló a magyar­­országi kérelmekéhez. 5800 földigény érkezett, 440 házingatlanra és 86 vállalkozási kérelem. Ha ezeket összeadja, akkor nagyobb számot kap, mint az igénylők száma. Ez abból adódik, hogy a földek utáni igénylés a helyrajzi számokhoz igazodik, tehát ha valakinek több helyrajzi szá­mon szereplő ingatlanát vették el, akkor annak annyi F lapot kellett beadnia. így alakul ki ez a magasabb szám. A kettes kárpótlás alá tartozó ügyekben már lényegesen kevesebb a volt csehszlovákiai ügyfeleink száma, 58 kérelem érkezett, kivétel nélkül vagyoni kárpótlási ügy.- Mi a lényege a harmadik kárpótlási tör­vénynek?- Az 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul meg­fosztottak kárpótlásáról rendelkezik, kétféle for­mában: kárpótlással az élet elvesztéséért és kárpótlással a szabadságelvonásért Az élet bizonyítottan törvénytelen módon történt el­vesztéséért egyösszegű, 1 000 000 forint kár­pótlás jár, ha a törvényben bőven kifejtett esetekről van szó. Ezek száma kisebb. Sokkal nagyobb viszont azoknak a száma - és vonat­kozik a külföldiekre is, akik szabadságelvoná­sért igényelhetik a kárpótlást. A teljesség igé­nye nélkül ide tartoznak a törvénytelennek Ítélt szabadságvesztés-büntetések, kényszer­gyógykezelések, az internálások, a kényszer­­munkák, a közvetlenül a harcoló alakulatok kötelékében teljesített munkaszolgálat, a szov­jet szervek által történt kényszermunkára hur­­colás, a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre való deportálás. Nagyon fontos, hogy a szovjet hadifogságba esett kato­nát 1945. augusztus 1-jétöl kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni, tehát számukra a kár­pótlás ettől a dátumtól számítva jár. Az ilyen igények bejelentésének jogvesztő határideje 1992. november másodika volt, ezután a hivatal csak hiánypótló iratokat fogadott el. Fontos tudni azt is, hogy az igények torlódására való tekintettel azok elbírálására a bejelentéstől szá­mítva fél év áll a Hivatal rendelkezésére. Ezen belül kell elbírálni az igényeket és az ered­ményről az érdekelteket értesíteni. Ezekben az esetekben a kárpótlás kárpótlási jegy formájá­ban történik, amelyek összege egyenes arány­ban áll az etszenyedett sérelmek nagyságával és időtartamával.- Hogyan szerez tudomást az érdekelt arról, hogy a kárpótlást megkapta?- Oly módon, hogy egy erről szóló határoza­tot kap hivatalunktól. Ha az érdekeltek elfogad­ják a határozatban megjelölt összeget és nem fellebbeznek, akkor a határozat jogerőre emel­kedik, és ennek az alapján meg lehet indítani az eljárást, a banknál hozzá lehet jutni a kárpótlási jegyekhez.- Mennyi a fellebbezés határideje?-A kézhezvételtől számított 15 napon belül kell a fellebbezést benyújtani megfelelő indok­lással.- Ha valaki nem magyar állampolgár, ho­gyan juthat hozzá a kárpótlási jegyéhez?- Külföldi állampolgárok a vagyoni kárpót­lással összefüggésben a kárpótlási jegyet Bu­dapesten a VII. kerületi Kertész utca 32 szám alatt Budapest Bank fiókjában vehetik át Ezt a kárpótlási jegyet devizahatósági hozzájárulás nélkül külföldre lehet vinni. Megállapodásunk van a külföldi képviseletekkel, így a pozsonyi nagykövetséggel is, hogy ha az ügyfelek kérik, akkor az említett Budapest Bank a hozzá inté­zett kérelem alapján az értékpapírt a külképvi­selethez átküldi. Pillanatnyilag tehát ezek a megoldások vannak érvényben. Tárgyalások folynak egy olyan megoldásról is, amely lehető­vé tenné, hogy az ügyfelek közvetlenül a bank­hoz forduljanak, és a bank kérésünkre értékle­vélként küldje el a kárpótlási összeget a lakcí­mükre. Ennek bevezetése 1993-ban várható.- Végül talán a legfontosabb kérdés, mire használhatja fel a kárpótlási jegyet a külföldi állampolgár?- Ezeket az értékpapírokat különböző célok­ra lehet felhasználni. A külföldön élők lényegé­ben ugyanolyan célra használhatják fel, mint a magyarországiak, néhány kivétel azonban természetesen van. Ráadásul nem fordíthatják bérlakás megvételére, mert lényegében ez csak a bentlakó joga. Olyan dolgokra sem használhatják fel, amely az állandó lakhellyel kapcsolatos. Fölhasználhatják azonban földvá­sárlásra, hogyha Magyarországon elvett földjük volt. A magyar állampolgárokkal együtt azon a helyen földárverésen vehetnek részt. Ez az az eset, amikor a külföldi állampolgár Magyar­­országon minden külön hatósági engedély nél­kül földhöz juthat. Ezt az értékpapírt el lehet adni, jelenleg már a tőzsdén is szerepel, tehát vásárolni lehet rajta különböző értékpapírokat részvényeket, vállalati és üzletrészeket, be le­het szállni vele a privatizációba és életjáradékot is lehet igényelni. Sok üzletben már közvetlenül vásárolni is lehet vele különböző árucikkeket, a ruhaneműtől kezdve a személygépkocsiig szinte mindent.- Köszönöm az információkat. BEKE ISTVÁN {TermészetgyógyászatV A cukorbetegség fitoterápiás kezelése A cukorbetegség az anyagcserezavar be­tegsége. Valami oknál fogva a szervezet nem termel elegendő inzulin nevű hormont, ami feltétlenül szükséges a cukrok kihasználásakor. Hogy miért keletkezik zavar az inzulintermelés­ben, nem tudjuk, ám annyi bizonyos, hogy a hajlam azoknál erősebb, akiknek az elődei is cukorbetegek voltak. Néha a kövérség is diabé­teszhez vezethez. Van latens (lappangó) cu­korbetegség is, amelyet valamilyen ok válthat ki és hívhat elő - pl. a stressz. A tünetek közé tartozik a szomjúság, az aceton illatú lehelet vagy az aceton szagú vizelet. A szubjektív tünetekhez tartozik a fáradékonyság, a fogyás, a börgyulladások, s a nehezen gyógyuló sebek. Ha valaki nem biztos abban, hogy cukorbeteg­ségben szenved-e vagy nem, akkor legjobb, ha orvoshoz fordul. Az enyhébb cukorbetegségre sok esetben akkor derül fény, ha valaki valami­lyen egyéb betegség miatt kerül teljes kivizsgá­lásra. A cukorbetegség kezelése a diabetológus szakorvosra tartozik. A komoly cukorbeteg­séget nem lehet csak gyógynövényekkel kezelni, feltétlenül szükség van gyógyszeres kezelésre, súlyosabb esetekben az inzulin be­­injekciózására. Vannak betegek, akik kezdet­ben félnek az injekciózástól, pedig a betegnek meg kell kapnia a szervezetéből hiányzó hor­mont. A gyógynövények segítségével azon­ban némileg csökkenthető a vércukorszint, és ezáltal csökkenthető idővel az inzulin adagja is. Az adagcsökkentést viszont csak az orvosi, illetve laboratóriumi kivizsgálás után szabad az orvos előírásai alapján csökkenteni. Más betegségnél is fontos az orvos és a termé­szetgyógyász együttműködése, ám a cukorbe­tegeknél még inkább szükséges. A cukorbetegségre hatékony gyógynövé­nyeket két csoportba oszthatjuk: 1. Energiát adnak a szervezetnek - ezek inulin nevű, nagy molekulájú cukrot tartalmaznak. Mivel az inulint más mechanizmussal használja fel a szervezet mint a glükózt, nem jelent további megterhelést. Nincs szükség inzulinra, hogy az inulin energiává alakuljon át. Ide tartoz­nak a következő gyógynövények: a gyermek­láncfű, a katángkóró és a lapugyökér, valamint az örmény gyökerek 2. Csökkentik a vércukorszintet - ezek glükokinineket tartalmaznak. A klükokinineket még nem sikerült vegyileg (kémiailag) megha­tározni. Ebbe a csoportba a következő gyógy­növények tartoznak: a fekete áfonya levele, a csalán, a fehér babhéj, a kecskeruta, a vörös áfonya levele, az orvosi zsálya, a fokhagyma, a martilapu levele, a medveszölö levele, a ke­serű foszlár, a kukoricabajusz és a csicsóka­krumpli (ez utóbbiból naponta csak három gu­mót szabad elfogyasztani nyersen). RECEPTEK: 1. fehér babhéj 25 g fekete áfonya levele 25 g kecskeruta 25 g gyermekláncfű 25 g (szár és gyökér) 25 g A tea elkészítése és adagolása: 1 evőkanál­nyi mennyiséget 2 dl vízben 15 percig főzzük, majd leszűrjük; naponta 1-2 alkalommal 2 dl mennyiséget iszunk étkezés előtt. 2. csalánlevél 25 g fehér babhéj 25 g fekete áfonya levele 25 g nyírfalevél 25 g A tea elkészítése és adagolása azonos az első recepttel, de naponta 2-3-szor fo­gyasztjuk. Ha a betegnek közepesen komoly cukor­­betegsége van, a gyógynövények alkalma­zása nagyon komoly segítséget jelent, s az orvos utasítása alapján csökkenteni lehet a tab­lettákat is. Létjogosultsága van a gyógynövények­nek akkor is, ha a szűrővizsgálaton kiderítik, hogy a vércukorszint csak enyhén emelke­dett: az illetőnek még nincs cukorbaja, de hajlamos erre a betegségre. Ha a diéta mellett rendszeresen alkalmaz gyógynövényeket, ak­kor nem alakul ki a cukorbetegsége. Fontos, hogy az ilyen potenciális cukorbeteget meg tudjuk nyerni arra, hogy még a betegség kifejlő­dése előtt huzamos ideig gyógyteákat fogyasz­­szon megelőzésként. Aki ezt vállalja, elkerülheti a betegséget. Dr. NAGY GÉZA Az állatvilág titkai A pók fegyvere SAMUEL MARSHALL érdekes felfedezést tett az óriáspókok megfigyelése közben. A tudós Francia-Guayanában vizsgálta a legnagyobb ismert pókfajokat. Mikor első ízben a pók fészke fölé hajolt, sziszegő hangot hallott. E hangot figyelmen kívül hagyva tovább motozott a fészek környékén. Egyszerre a pók nősténye villámgyorsan végigsimított egyik lá­bával a testén, s az összegyűlt pihéket a kíván­csiskodó tudós arcába ,,lőtte". Marshallt még napok múlva is kínozta, égette a pók mérge. Az amerikai kontinensen több nagytestű pókfaj él, s Marshall vizsgálódásának eredmé­nyei szerint mindegyik egyformán, a testét borító mérgező pihék felhasználásával védeke-A szőrrel borított pókláb A szőrszálacskák mikroszkóp alatt igazi fegyverek, tollas nyílvesszőnek tűnnek zik a ,,kellemetlen látogatók“ ellen. Kiderült tehát, hogy a pókok testét boritó finom szőrzet­nek védekező-támadó szerepe van. Ha pl. ezzel a „fegyverrel“ egy egeret találnak el, annak oly mértékben begyullad az orrürege és a légzöútjai, hogy bele is pusztul. A pókok védelmi rendszere háromlépcsős: először figyelmeztetően sziszegnek, aztán lő­nek, s ha ez sem segít, csípnek. Azonban egyetlen pók mérge sem jelent különösebb veszélyt az ember számára. A pók szőrzete nemcsak a nagyobb állatok ellen, de az élősködők, a paraziták ellen is védelmet nyújt. Tojásaikat is ilyen pihékkel borítják, tehát még a szaporodásban is szerepe van a kitépett szőrnek - ami igen gyorsan újrafejlódik a megkopaszitott testfelületen. —r—

Next

/
Thumbnails
Contents