Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
1993. június 26. Külföld Mint már közöltük, Európa-szerte tüntetésekkel és török intézmények elleni támadásokkal tiltakoztak a kardok a török hadsereg eljárása ellen. Felvételünk a bonni török nagykövetség előtt készült, ahol a rendőrség megkísérelte az épület védelmét (Telefotó TA SR/AP) Felhívták a figyelmet A kurdok engedtek Véget értek a kurdok támadásai, amelyeket hat európai ország török intézményei ellen intéztek. Egy kurd támadó életét vesztette, sokukat letartóztatták. Véget ért a müncheni túszdráma is, amely során a török konzulátuson 13 támadó 21 személyt tartott fogva. Amikor látták, hogy a német rendőrség kommandója készül elfoglalni az épületet, szabadon engedték túszaikat és megadták magukat. Korábban azt követelték, hogy Kohl kancellár mondjon beszédet a tévében, amelyben elítéli a török kormány politikáját. A bonni kormány szóvivője közölte, hogy a kurdok követelményét nem teljesítik. A kurdoknak sikerült felhívniuk Európa figyelmét 20 millió, Törökország, Irán, Irak, Szíria és Örményország területén élő honfitársuk autonóm követeléseire. Németországben 400 ezer kurd él. Szemlélődés az NGO-központ folyosóján A világ tele búval-bajjal Az Austria Center körfolyosója mintegy ötszáz méter hosszú. Erre a körfolyosóra zsúfolódott össze a világ összes búja, baja az ENSZ emberjogi konferenciájának idejére. Ezen a körfolyosón rakhatták ki tiltakozó plakátjaikat, megdöbbentő dokumentumaikat, felhívásaikat a nem kormányszintű szervezetek (NGO), amelyek a világ minden tájáról idesereglettek Ezer és ezer kilométert átfogó ötszáz méternyi baja van a világnak Azaz: ennél is sokkal több, mert a folyosó mindkét oldalán panaszfal áll, s a falakat még vízszintesen is több sátra osztják Első pillantásra Afrika panaszkodik a legtöbbet, s nemcsak éhezése miatt Számonkérő plakát szól az ENSZ-hez és az Egyesült Államokhoz Szomália katonai megszállása kapcsán, az emberi jogok tiprása miatt a Dél-afrikai Köztársaságban, a diktátorok ellen számtalan országban. Ázsiából legalább ennyi panasz, jajkiáltás „ díszíti “ a falakat, s itt sem csak az éhezők és az arab világ ismert gondjai köszönnek vissza az emberre, hanem vallási terrorról szólnak Indiában és Pakisztánban, az emberi jogok tiprásáról Kínában, s a katonai diktatúrák egész sorát terhelő képek mutatják be, mennyire elcsúfítható, megcsonkítható az emberi test Ez utóbbi a központi témája a síró Dél-Amerikának is, de az is kiderül, Brazíliában nincs vallásszabadság Argentínában, Bolíviában s másutt politikai szabadság A kurdok, az örmények, az azeriek, az afgánok szinte önálló kategóriát alkotnak, akárcsak Bosznia-Hercegovina. De a Szovjetunió szétesése után megjelentek a kisebbségi jogaikért harcoló oroszok is. S ki hinné, Ausztria és Svájc pszichiátriai intézeteiből származó, elriasztó képek is láthatók, a németországi vendégmunkások pedig arra mutatnak rá plakátjaikon, nélkülük összeomlana a német gazdaság. Ötszáz méternyi körfolyosón a világ ezernyi gondja-baja, szinte lehetetlen átlátni, leinti, számon tartani Pedig mindenki őszintén bízik abban, jajszava eljut valahová Valahová, ahol orvoslást nyer panasza. Csak az elszorult szívű szemlélődő kételkedik benne.-neszméri-Az oktatás, a médiumok és a kultúra területén dől el az alapvető emberi jogok kérdése. Az állam felelős azért, hogy tiszteletben tartsák és előmozdítsák a művelődéshez, szólás- és gyülekezési szabadsághoz, a kulturális önkifejezéshez való jogot. A nemzeti kisebbségek és szervezetek kezdeményezhetnek, és szükséges is, hogy kezdeményezzenek, de felelős továbbra is az állam marad azért, hogy teljesíti-e sajátos feladatait. Minden nemzeti csoportot, legyen bármilyen kicsi, megilletnek ezek a jogok. Az államnak gondoskodnia kell a szükséges oktatási rendszerről, vagy az oktatás valamennyi szintjén garantálnia kell a nemzeti kisebbség tagjai számára, hogy szabadon tanulhatnak anyanyelvükön. Az államnak törvényes úton kell támogatnia a kisebbségeket, az ő szervezeteik elismerésével, jogi státusuk védelmével, a többségi szervezetek viszonylatában. Az államnak anyagilag is támogatnia kell a kisebbségeket, ha igényeik jogosak. Ha a kisebbség nagyon alacsony létszámú, a támogatás mértéke nagyobb lehet az arányosnál. Ilyenformán lehetővé válik oly?n iskolák alapítása, melyek megfelelnek az adott nemzeti kisebbség kultúrájának, nyelvének és vallásának; olyan sajtó, rádió és televízió alapítása, mely tükrözi a nemzeti közösségen belül kialakult véleményeket; olyan kulturális aktivitás folytatása, mely segíti a nemzeti azonosságtudat segítését. Azokban a régiókban, ahol a helyi lakosság zöme a kisebbség nyelvét beszéli, lehetőséget kell adni annak a nyelvnek a használatára a közigazgatásban, a bíróságokon, a regionális tanácsokban és a parlamentekben. Azokban az országokban, ahol a kisebbségek nem élnek együtt egy meghatározott területen, az arányos képviseleti rendszer kínálja a legjobb garanciát a kisebbségek politikai érvényesüléséhez. A kereszténydemokrácia feladata A kereszténydemokrácia olyan politikai eszméket képvisel, melyek nem korlátozódnak egy országra vagy egy nemzetre. Ezek az eszmék egyetemesek, ezért „transznacionálisak”, és meg kell valósítani őket abban az országban vagy régióban, melyben a kereszténydemokraták viselik a politikai felelősséget. A kereszténydemokrata pártok, mint néppártok gyarapítják az általános társadalmi jólétet, nem csupán egy csoport sajátos érdekeit szolgálják. Igénylik, hogy az ő politikai eszméik nyomán „igazságos társadalom” jöjjön létre, melyben a kisebbségek jogai ugyanolyan szinten biztosítottak, mint a többségé. Szabad ÚJSÁG 3 Vélemény Jelzések a kiúttalanságról A délszláv válság megoldására tett eddigi kísérletek sorra kudarcba fulladtak. A több tucatnyi tűzszüneti megállapodást a harcoló felek csak újabb erők gyűjtésére, csapatösszavonásokra, átcsoportosításokra használták fel. A nemzetközi közvetítés a béke érdekében most Genfben folytatódik. A hol barát, hol ellenség horvátok és szerbek egy újabb tervvel rukkoltak ki, természetesen a közös ellenség, a bosnyákok rovására. A tervjavaslat szerint a bosnyákok megkapnák a vitatott, ületve elfoglalt terület 30 százalékát és a nagyobb ipari központok 50 százalékát. Ez jól hangzik ugyan, de a gyakorlatban azt jelentené, hogy a kétmilliónyi bosnyákot aprócska területre zsúfolnák össze. Nyilvánvaló tehát, hogy a terv elfogadásához a boszniai muzulmánoknak semmi kedvük, a konferencián is csak néhány vezetőjük vesz részt. Alija Izetbegovics elnök a tervet egyszerűen népirtásnak nevezte és távolmaradt a konferenciától. Úgy tűnik tehát, hogy a legújabb terveknek sincs esélye megoldani Bosznia problémáját és jogosan felmerül a kérdés, van-e egyáltalán esélye a békének a térségben? Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó George Kenney volt magas rangú amerikai külügyminisztériumi tisztviselő véleménye. Szerinte a kategorikus kérdésre egyértelmű válasz nem létezik. A helyzet ugyanis az, hogy a béke egyik fének sem az érdeke. A szerbek még nem foglaltak el minden területet, amelyet szerettek volna. Ugyanakkor a bosnyákokat reménytelenül bekerítve tartják és így természetszerűleg nem akrják letenni a fegyvert, hiszen ki akarnak tömi. A szerbek még nem foglalták Az EP Bősről Halogató taktikája feladására szólította fel a szlovák kormányt az Európa Parlament a bősi erőműről elfogadott határozatában. A dokumentum bírálja a szlovák kabinetet, amiért vonakodik a februári brüsszeli megállapodásban foglalt kompromisszum elfogadásától és késlelteti a kérdés beterjesztését a hágai Nemzetközi Bírósághoz.A határozat azt vátja az EK-bizottságtól, hogy járjon közben Pozsonyban és Budapesten, nehogy beláthatatlan következményekkel járó lépésekre kerüljön sor. (MTI) Menesztették Elcsibejt A bakui parlament megfosztotta minden hatalmától Elcsibej azeri elnököt és az államfői jogokat a közelmúltban parlamenti elnökké megválasztott Gejdar Alijevre ruházta át. A Legfelsőbb Tanács ezzel egyben elutasította az elmenekült Elcsibej kérését, hogy oszszák meg az elnöki hatalmat közte és Alijev között. Az azerbajdzsáni törvényhozásban harmichárman szavaztak Elcsibej menesztése mellett, hárman ellene. A politikushoz hű népfrontos képviselők már a döntő szavazást megelőzően kivonultak az ülésteremből. el Srebrenicát, nyugaton pedig Bibacs városát, amelyek fontos útkereszteződések a szerbek által megszállt területek és Szerbia között. El akarják foglalni Szarajevót, amely Bosznia létezésének szimbóluma. A külvárosokba már néhányszor be is jutottak. A bosnyákoknak Horvátország sem nyújt menedéket. A muzulmánok letelepedése óriási gondokat okozna, hiszen több mint egymillió emberről van szó. Mindent összevetve, ha nem születik meg a béke és nem hagynak fel az etnikai tisztogatásokkal, az áldozatok száma ez év végéig elérheti a félmilliót. Hiszen a muzulmánok sem maradnak el kegyetlenségben ellenfeleik mögött. A harcosok fő elve: szemet szemért, fogat fogért. A horvátok és szerbek viszonya is tovább romlik. Nagy a valószínűsége annak, hogy még a nyár folyamán felújulnak a harcok a szerbek által megszállt területeken. Erre utal az is, hogy mindkét fél már néhány hete mozgósít és a szerbek nehéztüzérsége már lőtávolban van Zágrábtól. Szerbia számára fontos Dalmácia, mert úgy vélik, hogy a tengerpáti turizmusból szerzett pénzből Horvátország fegyvereket vásárol a megszállt területei visszaszerzése érdekében. Horvátországnak viszont esze ágában sincs feladni a tengerpartot. Horvátország történelmi szövetségeseitől, Ausztriától és Németországtól vár segítséget, de ennek az oroszok állják az útját. A nemzetközi közösség tehetetlen, a NATO-csapatok bevetése csak papíron létező elképzelés, Clinton elnök pedig alig érdekelt a válság megoldásában. A békének ez az esélytelensége azzal fenyeget, hogy a Balkánon általános háború tör ki, amelynek hatása közvetlenül érződik majd a környező országokban is. Akkor már nem maradna idő a „nyomatékos lépések” elfogadására a béke érdekében. HAJDÚ ISTVÁN A francia külügyminiszter kijelentette, hofy a 25 ezer fős ENSZ-csapatok főparancsnokságát a volt Jugoszlávia területén Jean Cob hadseregtábomokra (képünkön ) bízzák (Telefotó: TA SR/AP) A „perszonalizmus” alapvető fogalom ezekben a politikai eszmékben. Ebből a fogalomból következik, hogy a kereszténydemokraták kiállnak az egyénnek mint felelős személyiségnek a méltósága és szabadsága mellett. Ez azt jelenti, hogy a kereszténydemokrácia nem fogad el semmiféle faji, vallási, nyelvi vagy kulturális diszkriminációt. Létezik továbbá a szolidaritás elve: szolidaritás azokkal, akik nem tudják megvédeni magukat. Azokban az esetekben, amikor a strukturális diszkrimináció történik, például egy nemzeti kisebbséggel, a kereszténydemokrata párt támogathatja, sőt támogatnia kell a kisebbség ügyét. Mindamellett, soha nem szükséges, hogy ez teljes azonosulást jelentsen, viszont mindig ama általános elvek érdekében kell cselekedni, melyek meghaladják a csoportérdekeket. A kereszténydemokrata pártok kifejezik szolidaritásukat a Független Államok Közösségének népei iránt is, melyek erőfeszítéseket tesznek, hogy békés eszközökkel és az emberi jogok tiszteletben tartásával visszanyerjék nemzeti identitásukat. Ha egy nemzeti kisebbségnek létezik külön kereszténydemokrata pártja, akkor az ugyanazon az országon belül működő többi kereszténydemokrata párthoz fűződő kapcsolatait támogatni és fejleszteni kell. Ha a nemzeti többség és kisebbség egy országon belül működő kereszténydemokrata pártjai között megszakad a párbeszéd, abban az esetben az EUCD-nek békéltető szerepet kell betöltenie a kereszténydemokrácia általános alapelveinek talaján. Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek minden szükséges támogatást megkapjanak valamennyi, a nemzeti identitásuk megvédéséhez szükséges jog realizálásához, az EUCD 1991 novemberében Pozsonyban elfogadott nyilatkozatában sürgette kutató- és dokumentációs központ kialakítását, mely intézmény a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozna. Ennek az intézménynek a megalapítása most van folyamatban Bécsben. A kereszténydemokrata pártok keresni fogják az együttműködés lehetőségét közös politikai eszmék alapján. Az egymás közötti kapcsolatok kiépítésével és együttműködésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy jó viszony jöjjön létre a különböző nemzeti közösségek között. Ez külön hangsúlyt ad az EUCD, a Közép—Kelet-Európával foglalkozó Kereszténydemokrata Akadémia munkájának, a testvérpártok közötti kapcsolatoknak, valamint a kisebbségekkel foglalkozó Dokumentációs és Információs Centrum létesítése igényének. M anfred wörn ért, a nato főtitkárát kórházba szállították, ahol megműtötték. Megbetegedéséről részleteket nem közöltek. A hírek szerint a NATO-főtitkár néhány hétig kórházban marad. Legutóbb tavaly vetette alá magát műtétnek, amikor emésztőszervi operációt hajtottak végre rajta. Belgiumban csak a lakosság 6 százaléka híve a szeparatizmusnak, 24 százalékuk a királyság következetes föderalizálása mellett áll ki. Szeparatista jelek főleg a flamandok körében jelentekeznek, sokkal kisebb mértékben a vallonoknál és szinte alig Brüsszel fővárosban. Az AMERIKAI szenátus tegnap jóváhagyta Clinton elnök átdolgozott kompromisszumos gazdasági tervét, amely alapján a költségvetési hiány az USA-ban öt éven belül ötszáz milliárd dollárral csökkenthető. N ew YORKBAN a rendőrség 8 iszlám fundamentalistát tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők készítették elő a Világkereskedelmi Központ ellen végrehajtott bomba támadást, amely során hatan életüket vesztették és közel ezren sebesültek meg. A csoport egy tagja még menekülőben van. A rendőrség fő gondja megállapítani, mi volt a merénylet motívuma. U rOSZORSZÁG tegnap megállapodott Ukrajnával, hogy földgáz szállításait ugyanolyan áron folytatja, mint a FÁK többi tagállamába. A megállapodásra Csemomirgyin orosz kormányfő kijevi látogatása idején került sor. Az orosz földgázárak Ukrajna számára az év végéig csupán a világkereskedelmi árak felét teszik ki. Jövőre azonban a gáz ára rohamosan megnövekszik. IzRAEL ezekben a napokban nevezi ki első arab nagykövetét, aid a zsidó államot valamelyik európai országban képviseli majd. Ezt Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap jelentette be, de nem közölte a nagykövet nevét. Izrael öt millió lakosa közül 15 százalék arab és további két millió arab él a megszállt területeken. A KOSZTOVI bányászok befejezték tüntetésüket az orosz kormány épülete előtt. A megmozduláson 52 bánya dolgozói vettek részt. A tüntetést akkor bqezték be, amikor Csemomirgyin kormányfőtől biztosítékokat kaptak, hogy a kormány a szénbányászatnak július elsejéig megtéríti adósságát, azaz 300 milliárd rubelt D EMIKET török államfő tegnap aláírta azt az okmányt, amellyel megerősíti, hogy a jelenlegi kormánykoalíció hatalmon maradhat. A kormánytagok jegyzékét az elnöknek Tansu Ciller miniszerelnök-asszony nyújtotta be. A DÉL-LIBANONI „senki földjére” deportált 396 palesztin felszólította a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy segítsen kórházba szállítani 28 megbetegedett deportáltat. A múlt év decembere óta sátrakban lakó palesztinok közül 60 ember beteg, 10 állapota súlyos. A Hilszballah gerillaszervezet és az iráni forradalmi gárda élelmiszerrel és ruházattal segíti a deportáltakat. Tegnap 60 sátrukba bevezették a villanyt is. LoS ANGELESBEN tegnap óta tilos a dohányzás minden vendéglőben és közületi intézményben. Ez azt jelenti, hogy harminc napon belül 7 ezer vendéglátóipari létesítményből kiűzik a dohányzókat. Los Angeles a legnagyobb amerikai város, ahol érvényes a vendéglátóipar egészében a teljes dohányzási tilalom. Az OB FOLYÓN összeütközött egy gőzhajó egy vontatóhajóvai. A gőzhajó személyzete életét vesztette, a hajón tartózkodó utasok sorsáról nincs hír. A búvá' rok szerint az áldozatok holttesteit nem tudják kiszabadítani, mert a helyszínen túl nagy a folyó sodrása. BaNGLADESBEN egy diákot rajtakaptak, hogy a vizsgán puskázott. A dühös fiatalember elrohant az iskolából, majd felfegyverzett barátaival tért vissza, a hatósági embereket és több tanárt bezártak egy helységbe, ahol összeverték őket. Megtámadták a foglyul ejtett tanárok megsegítésére érkező rendőröket is. Összesen a nagyszabású verekedésben 70 ember sebesült meg, köztük 13-an lőfegyvertől. M adridban tegnap elítélték az ETA terrorszervezet egyik vezetőjét, akit azzal vádoltak, hogy ő hajtotta végre 1991- ben azt a merényletet, amely során kilenc ember meghalt és negyvennégyen megsebesültek. Az áldozatok közt öt gyermek is volt. Az ítélet szerint 44 rendbeli gyilkossági kísérletben is bűnös. A merénylőt halmazati büntetésül 1311 év fegyházbüntetésre ítélték.
