Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1993. június 3. Családi kör Munkanélküli a családban Egyre több család kénytelen időnként szembenézni a ténnyel, hogy a férj vagy a feleség, esetleg a felnőtt gyerek állás nélkül marad, néhány hónapon keresztül nincs munkahelye. Városon, kisvárosban, ahol az emberek nem figyelik annyira egymást, nem törőd­nek a mások gondjaival, kifelé könnyebben viselik ennek a helyzetnek a gondját, súlyát. Falun viszont ma még szinte szégyen, de mindenképpen titkolandó, rokonok, szom­szédok előtt szóba sem hozható, hogy X vagy Y munkanélküli-segélyt kap - mun­kát keres... Ez a szemléletmód nem kis mértékben meghatározza a család viszo­nyulását is a munkanélkülivé vált család­taghoz. A falusi család szinte észrevétlenül át­szervezi a munkamegosztást, s úgy intézi a tennivalók végzését, hogy szinte fel sem tűnik a külső környzetnek, hogy a szom­széd, a rokon most nem ott dolgozik, ahol eddig. Hiszen a kertben, az udvaron, a ház körül mindig van munka. És ha mellé még akad valahol „fekete“ munkavállalás is, akkor a munkanélküli-segéllyel átvészelik a nehezebbé vált hónapokat. A városon élő családokban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ami ugyanis a legtöbb feszültség oka és kiváltója, az a kevesebb pénz, a nehezebb megélhetés. Aki átmene­tileg (legalábbis reméli, hogy átmenetileg) nem tud hozzájárulni a család fenntartásá­hoz, annak lelkiismeret-furdalása van. Ha az apa lett munkanélkülivé, akkor a legrosz­­szabb. Hiszen az ő keresete a meghatáro­zó. És munkaképes, erős családfenntartó­ként nézni, naponta elviselni, hogy a töb­bieknek van hova sietniük, neki pedig nincs - még a legkiegyensúlyozottabb embert is megviseli. Hát még az olyan férfit, aki külön­ben is szívesen nézett a pohár fenekére. És ott, ahol amúgy is kisebb lett a család jövedelme, bizony komoly nehézségeket okozhat, ha a családfő még ebből a kevés pénzből is többet hagy a kocsmában, mint eddig. Sok múlik ilyen helyzetben a feleségen. És a nagyobb családon, a rokonság össze­tartásán. Az állás, a munka nélkül maradt férfi számára olyan elfoglaltságot kell(ene) keresniük, hegy ne érezze feleslegesnek magát. A szemrehányás csak olaj a tűzre. Elbizonytalanítja, önbecsülésében meg­ingatja az embert. A belső feszültség (ho­gyan, mikor, hol talál újra munkát) egyre növekszik benne, s túlérzékennyé válik. Minden megjegyzést személye elleni táma­dásnak, kritikának könyvel el, befelé fordul, bizalmatlan lesz. A kocsmában „oldja" ezt a feszültséget, a többi, hasonló helyzetben lévő, vagy megértőnek tűnő „bor-sörbará­­tok“ között. Innen hazatérve - ha kérdőre vonják - durva, goromba, hogy megmutas­sa, azért még ő az úr a házban, ő a család­fő. Ezt a kocsmába járást kellene valaho­gyan elkerülni, ettől kellene megvédeni az időmilliomossá vált munkanélküli családta­got. Tévedés, rossz „húzás", ha rá akarják bízni az eddig női munkaként végzett teen­dőket. A mosogatást, a kisgyermekek pesztrálását. Van, aki tudatosan vállalja, s örömmel végzi. Ha viszont nem, akkor ne kényszeresük erre. Inkább a munkakere­sésben segítsünk neki. A munkanélküliség nem a család, a dol­gozó ember bűne és szégyene. Nem kell hát titkolni, letagadni, rejtegetni. Ha az is­merősök, a rokonok, a jóbarátok tudják, hogy ez a gondunk, akkor sokszor többet segíthetnek, mint a munkahivatal. Ha a feleség, az anya marad munka nélkül, akkor egyszerűbb a dolog. Hiszen nincs olyan ház, olyan család, ahol ne akadna naponta egész embert kívánó asz­­szonyi munka. Itt tehát nem az elfoglaltság hiánya válthat ki feszültséget, hanem az elmaradó fizetésé. Persze, tegyük hozzá, normális körülmények között. Mert vannak családok, ahol egyébként is megtalálják a maguk veszekedni valóját, hát még, ha ilyen alkalom adódik. Szemrehányás és vád éri a „lusta", az „alkalmatlan“, a „másokon élősködő“ családtagot, főleg, ha az asz-Csoda fazék Háziasszonyoknak és ínyenceknek- Partit rendeztünk, szeretnénk, ha ti is eljönnétek - hívott fel nemrég az egyik baráti házaspár. „Nofene - gondoltam, nem vagyunk mi olyan úri népek, hogy partikra járjunk“ - de azért megkérdeztem, miről is van szó.- Csak annyit árulok el, hogy edénybe­mutatót tartunk, a többit majd meglátjátok- mondták. Ha már valami olyan rejtélyesen kezdő­dik, mint egy Agatha Christie-krimi, talán érdemes lesz megjelenni rajta - gondoltam, és a megadott időpontban becsengettem. Átrendezett lakás fogadott, házaspárok vol­tak a vendégek, az asztalon étel-ital bősé­gesen. „Milyen kár, hogy vacsoráztam"- szidtam magamat, de nem sok időm maradt a morfóndírozásra, mert a bemutat­kozás után rögtön az odakészített asztalra kerültek a csillogó edények, egy svájci cég gyártmányai, amelyeket már húsz éve ilyen parti-módszerrel terjesztenek, s bizonyára sikerrel, ha még mindig van erejük a terjesz­kedésre. A cég terjesztője vagy képviselője, egy szóval az előadó hölgy mestere volt új szakmájának: mindent elmondott, amit az edényekről és a kiegészítőkről tudni lehet. Azt sem állítom, hogy könnyű dolga lett volna, hiszen számtalan „keresztkérdésre“ kellett válaszolnia. Bűbájos mosollyal és jó adag humorral vette az akadályokat, amiből arra következtettem, hogy sikeres ügynök lehet. Az elmélet után a gyakorlati bemutató következett: a főzés. A vendéglátó háziasz­­szony elkészítette a zöldségeket: feldara­bolta a krumplit, sárgarépát, hagymát, pet­rezselyemgyökeret, karalábét, rózsáira bontotta a karfiolt. A konyhai bemutató az ügynök férjének dolga volt. Meggyújtotta a gázt, és néhány perc múlva a csodafazék tartalma egy tálra került, ahonnan mindenki kóstolgathatta, ízlelgethette, milyen is a zöldség, ha só és fűszer nélkül, kizárólag saját nedvességében párolódik a csodafa­zék zárt, merőleges hővezetésü, kis ener­giafelhasználású rendszerében, miáltal tö­megének 95, vitamin- és nyomelem-tartal­mának 75 százalékát megőrzi. Igen: meg­maradnak a vitaminok és ásványi sók, ame­lyeket a főzéssel különben elpusztítunk, kiöntünk. És a zöldség sós marad! Olyan ízeket élvezhettünk, amilyeneket a hagyo­mányos módon főző edényekkel soha nem tudnák elérni. Következett a hússütés. A felmelegített serpenyőt az asztalra állították, beletették a nyers, fűszerezetlen hússzeleteket lefed­ték - és pár perc múlva megízlelhettük a hús ízű húst, amely szintén megőrizte sóit... s közben még energiát sem vett fel a serpenyő, elég volt az előmelegítési hő... Még meggyőzőbb volt a rántott szelet: mindössze egy kávéskanálnyi olajon több adag hús sült vajpuhára. Ez volt az a pont, amikor azt mondtam: aki ezt az omlós, ismeretlen húsízt egyszer is élvezhette, örökké sóvárogni fog a csodafazékkészlet után - hacsak meg nem veszi. Már ha meg tudja venni. Mert a legnagyobb, legtöbb darabos készlet ára 42 ezer (nem tévedés) korona körül mozog, a legkisebbé is 18 ezernél jár. Ekkor mindnyájuknak megállt a szívverése, főleg a férjeké, mert enni ugyan mindannyian szeretnek, de ennyire?! Következett a dolog gazdasági oldala: az előadó hölgy ecsetelte a részletfizetés elő­nyeit, a megtakarítás mértékét. Érvei elfo­gadhatóak voltak, főleg, ha még azt is meggondoljuk, hogy az értékes sókat és vitaminokat mesterségesekkel kényszerü­lünk pótolni, s hogy hiányuk hányféle beteg­ség okozója lehet... no és egy szülő a gyer­mekének még megveszi a gyümölcsöt, ő maga azonban inkább lemond róla - és így tovább, érveltek a feleségek, kötözköd­­tek a férfiak. Azután az egyik házaspár azon melegé­ben megrendelt egy készletet, vállalva a két évi törlesztést és a várakozást. A háziasz­­szony svédacél készletet kapott ajándékba a parti megrendezéséért. Ö már másfél éve törleszti a részleteket, s fél év múlva a kész­let mellé még egy tízezer korona értékű pohárkészletet is kap - a kamatok fejében. Hát így dolgozik egy svájci cég, amelyik tudja, hogy kiváló minőségű termékeire bát­ran vállalhat életfogytig tartó garanciát. A bemutató után gondolkodhattunk rajta: hóbort, fényűzés, vagy racionális megfonto­lás vezérli-e az edények megrendelőit? Vá­laszoljon mindenki hite szerint. Mindeneset­re számomra meggyőző volt a bemutató, s mint hallom, egyre több helyen, falukban, kisvárosokban is feltűnnek a cég ügynökei, tehát valószínűleg önöknek is alkalmuk adódhat találkozni velük. Szerencsére egyre többen vannak, akik tudatosítják: elöbb-utóbb meg kell állítani az élelemmel és energiával való pazarlást mert a Föld erőtartalékai kimerülőben vannak. Az ener­giafelhasználás mérséklésének pedig a fen­tebb vázolt is egy nagyon jó módja. Ebben az esetben is igaz lehet: a drága az ol-CSObb HARASZTI MÁRIA ^GAZDÁLKODJ OKOSAN! szony, a feleség az illető... Ezt bizony nagyon nehéz elviselni. Sok házasság, ér­zelmi kapcsolat romlik meg ezalatt a fél­­egyév alatt, ha a család nem tudatosítja, hogy együttérzéssel, összetartozással többre mennek, mint naponkénti veszeke­déssel, állandó szemrehányással. Ahol a felnőtt gyerek - a fiú vagy lány - kénytelen átmenetileg a szülei kereseté­ből élni, ott a kiegyensúlyozott családban alig érezhető a változás. Vagy az apa, vagy az anya talál a gyerek számára odahaza munkát, illetve valamilyen kisegítő tevé­kenységet saját munkahelye körül. És a fia­talokkal a munkahivatalok is jobban törőd­nek. Számtalan tanfolyam, ún. átképzés kínálkozik, amellyel több munka, foglalko­zás elvégzésére válhatnak alkalmassá. Ha a szülő is biztatja a fiát, lányát, akkor még nyerhet is távlatilag saját átmeneti munka­­nélküliségén a fiatal. Rosszabb és nehezebb a helyzet, ha a nyugdíjas korhoz közelálló ember veszíti el a munkáját. Ilyen esetben számtalan, ez idáig észre sem vett betegség, baj jelentke­zik, a feszültség, a depresszió általában a vérnyomás ingadozásával is jár, nem kevés esetben „megugrik" a cukorszint a vérben. Jó, ha a család tudja, hogy ezek a panaszok elmúlnak, ha a legaktívabb évein túljutott embernek sikerül még nyug­díjas koráig tapasztalataira, alaposságára és szorgalmára igényt tartó munkahelyet találnia. Ahol kevesebb a pénz, ott több a vita, a veszekedés - tartják manapság. Ugyanis a gyakran idézett régmúlt időkhöz mérten ma már sokkal nagyobbak az emberek igényei. „A hét krajcár", a „Mindennapi kenyerünk“ idilli szegénysége helyett min­denki a modern kor emberéhez méltó életre vágyik. Ehhez pedig pénzre, állandó és jó jövedelemre van szükség. Ma már sok-sok ügyességre, rugalmas­ságra és valóban nagy szaktudásra, renge­teg szívósságra és szorgalomra lesz szük­ség ahhoz, hogy biztos munkahelyet talál­jon valaki. Összetartó, megértő családban, ahol minden családtag képességei szerint hozzájárul az egész család fenntartásához, ezt tudják, megértik. És eszerint azt is meg tudják szervezni, hogy lépést tartsanak a korral, hogy ne kelljen saját igényeik alatt élniük. Számtalan vállalkozó sikerének titka a családi összefogás. Ahol ez nincs, ahol egyik a másikra mutogat, hogy ki mennyivel kevesebbet dolgozik, illetve kit ki tart el, ott nehéz előbbrejutni. Ott pedig eleve re­ménytelen, ahol a kocsmában keresik a megoldást, ahol az ital a tanácsadó. Valljuk be, ilyen család is van - nem is kevés. De az is előfordul, hogy a család üldözi munkanélkülivé vált tagját a megértőbb cim­borák közé, ha bűnbakkeresés folyik otthon ahelyett, hogy megoldást keresnének. Ha szemrehányások és lenézés jut az elkese­redett embernek vacsora, jó szó helyett. Kár, hogy olyan keveset tudunk a nyugati országok gyakorlatáról, ahol klubokban ta­lálkozhatnak a munkanélküliek, ahol lelki segélyszolgálat működik, amely mind a csa­ládot, mind a munkanélkülit eligazítja, ho­gyan tudnak úrrá lenni az ilyen nehéz helyzeteken. Sok minden más mellett ezt is meg kell majd tanulnunk. . A friss gyümölcs és zöldség jelentő­sége az ember egészségének megőr­zésében a civilizációs betegségek ter­jedésével párhuzamosan növekszik. Biológiailag nélkülözhetetlen anyago­kat tartalmaznak, amelyek a tartósítás során veszítenek értékükből. Mivel ná­lunk még nem olyan fejlett a piac, illetve piaci viszonyainkhoz mérten nincs annyi pénzünk, hogy mindig ele­gendő gyümölcsöt és zöldséget vásá­roljunk, egyáltalán nem mellékes, hogy ami a kertünkben megterem, amihez olcsóbban hozzájutunk a gyü­mölcs- és zöldségtermő idényben, ho­gyan tartósítjuk. A cél, hogy a tartósítás során is megmaradjon a gyümölcs és a zöld­ség biológiai értéke, illetve ezekből ne menjen túl sok kárba. A házi tartósítás során mi magunk ellenőrizhetjük, választhatjuk meg azt a tartósítási eljárást, amelyet a leg­jobbnak vélünk. Egyúttal a mi kezünk­ben van tartósított készítményeink hi­giéniája, tőlünk függ, mennyire vesz­­szük figyelembe családunk ízlését, esetleg a kímélő étrendre szorulók igényeit. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy sokat takarékoskodhatunk így: ami a kertünkben megterem, ami­hez a felvásárlási árakon hozzájutha­tunk, körülbelül az egyharmada a téli piaci áraknak. Mindenképpen megéri tehát, ha otthon fagyasztunk, szárí­tunk, konzerválunk. Ha azonban mun­kát és fáradságot fektetünk ebbe a mindenképpen gazdaságos tevé­kenységbe, tartsuk szem előtt, hogy egészségesen konzerváljunk! Egészséges tartósításon azt értjük, hogy friss egészséges és jó minőségű gyümölcsöt és zöldséget dolgozzunk fel. Optimális érettségben kell tehát szednünk, ilyenkor a legnagyobb a termés C-vitamin és ásványianyag­tartalma és a gyümölcsben sok pektin található. A gyümölcs és a zölség biológiai anyagai közül tartósított állapotban is megőrződnek a cukrok, a szerves sa­vak, a celullulóz (nyersrost) és az ásványi sók. A cukrok alkotják a befőt­tek fő energiaértékét, de mértéken felüli mennyiségük ma már közismer­ten ártalmas. Ezért készítményeinket ne cukrozzuk feleslegesen, különösen azokat ne, amelyek nagyobb mennyi­ségben kerülnek fogyasztásra, mint például a szörpök, a gyümölcsbefőt­tek. A gyümölcsökben található ún. természetes savak egészségesek, ez­zel szemben az ecettel bánjunk csín­ján, mert van, akinél negatív reakciót vált ki. Tartósítsunk tehát inkább tejes erjesztéssel. A nyersrost elősegíti a bélműködést, az emésztést. Ezért előnyös rostos ivóleveket (dzsúszo­kat) készíteni, amelyek gyümölcshúst, tehát cellulózt is tartalmaznak. De ké­szíthetünk gyümölcspüréket és dara­bos gyümölcskonzerveket is. Az ásvá­nyi anyagok (mész, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, kén, fluor stb.) főleg a zöldségekben találhatók nagyobb mennyiségben, de túlzott mosással, főzéssel kilúgozódhatnak. Ezért ezeket különösen gondosan kell tartósítanunk. Ugyanis a biológiai érté­kek megőrzését nagymértékben befo­lyásolja a tartósítás módja. Legmegfelelőbb módszer a gyorsfa­gyasztás, ezzel az eljárással őrizhet­jük meg a legtöbb biológiailag értékes és fontos anyagot. A többi eljárás során - amelyeknél nagyobb a minő­ségi és a biológiai anyagok vesztesé­ge - az legyen a fő szempont, hogy vegyi anyagok hozzáadása nélkül dol­gozzunk. Az egészséges gyümölcs hőkeze­léssel tartósítható, a zöldségfélék kö­zül pedig természetes savanyítással tehetünk el számtalan, jobbnál jobb csemegét. Az aszalás a legősibb tartósítási mód, nagyon egyszerű és nagyon gazdaságos. Ennek éppúgy, mint a szárításnak megvan a maga módja, mivel egyáltalán nem mindegy, milyen hőfokon, milyen körülmények között szárítjuk pl. a gombát vagy a most szedett teaféléket. ITT AZ IDEJE;...........................— = Gyógytea — uborkaszárból A még nem permetezett, tehát vegyszermentes salátauborka meddő hajtásait (virágokkal együtt) szedjük le. A leveles, virágos hajtásokat szellős, de nem napos helyen szárítsuk meg, majd aprítsuk össze. Két-három kiskanálnyit forrázzunk le belőle, vese- és epetisztító teaként fogyaszthatjuk. Hársfavirág Most virágzik a hárs, ha néhány maroknyit leszedünk a virágaiból, egész télre ellátjuk a családot hársfateával. Vigyázzunk azonban, ne az út mentén álló fák virágát szedjük, mert azokat a benzingőz, ólom nagyon megfertőzte. A kertekben, utaktól távol álló fákat válasszuk. A hársfavirágot terítsük tiszta papírra, szellős, de nem napos helyen szárítsuk meg, tegyük tüll- vagy vászonzacskóba. -h-Mit tud a Béres Csepp Plusz HÁZIORVOS Mi az a plusz, amit a Béres Csepp Plusz tartalmaz? Ké­rem, írják meg, érdemes-e ezt vásárolnom? Z. I. leveléből Ahogyan azt már a vitaminokról szóló sorozat kapcsán is említettük, az élő szervezet működésének fenntartá­sához számos olyan anyagra van szükség, amelyeket önmaga nem ké­pes előállítani, csak a táplálékból jut­hat hozzá. Ilyen anyagok a fehérjék egyes építőkövei, a vitaminok és a nyomelemek. Hiányuk esetében a szervezet működésében zavar ke­letkezik. Ez a zavar azt jelenti, hogy az ember megbetegszik. A Béres csepp létrejötte azon a felismerésen alapul, hogy modernizálódó világunkban a természetben megbomlott egyen­súly következtében a talaj-növény-ál­­lat-táplálékláncon keresztül nyom­elemhiányok alakulnak ki. Pedig szer­vezetünk normális működéséhez és betegségekkel szembeni ellenálló ké­pessége megőrzéséhez nélkülözhe­tetlenek a nyomelemek. A Béres Csepp Plusz a nyomele­mek terápiás alkalmazásának új mód­ját jelenti. Az emberi szervezet számá­ra nélkülözhetetlen anyagokat megfe­lelő mennyiségben - az egyensúly megőrzéséhez, illetve helyreállításá­hoz szükséges arányban - és haszno­sítható formában tartalmazza. A szervetlen hatóanyagok mellett olyan szerves anyagokat is tartalmaz, amelyek a nyomelemek könnyebb fel­szívódását, jobb hasznosulását segí­tik. Ezen összetevők többsége biomo­lekula, amelyek szintén fontos szere­pet töltenek be számos élettani folya­matban. A készítményben lévő ele­mek még a felnőtteknek javasolt leg­nagyobb adagban sem haladják meg a szervezet napi szükségletét. A jó hasznosulás és a felszívódás azért fontos, mert ha egy anyag a szervezetünkbe jutva nem szívódik fel, a bélcsatornán keresztül haladva kiürül. Ilyenkor nem fejthet ki élettani hatást. Például a vashiányos állapotot nem lehetne megszüntetni még 1 ki­­logrammnyi fém vas lenyelésével sem, pedig napi vasigényünk csupán 10 mg. Ezt a hiányzó anyagot csak megfelelő állapotban, a szervezet szá­mára hasznosítható állapotban lehet pótolni. A Béres Csepp Pluszban több nyomelem együttes alkalmazását biz­tosíthatjuk. Erre azért van szükség, mert az élő szervezetben a nyomele­mek nem egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat, hanem egymásra is ha­tást gyakorolnak. Az egyensúly meg­bomlása sohasem csupán egyetlen folyamat megváltozását jelenti. Ezért egy kimutatott hiány megszüntetését nem lehet hatékonyan megoldani egyetlen elem pótlásával, a megfelelő hatást csak a nyomelemek együttes alkalmazásával érhetjük el. Számos esetben születik diagnózis valamelyik létfontosságú nyomelem hiányáról. Például a cinket említhetjük, amelynek hiánya közismerten számos betegség kiváltó oka lehet. Ilyen például a cu­korbetegség, a szívinfarktus, az ivar­sejtek csökkent működőképessége, stb. Ha a cink pótlását csupán a cink adagolásával próbálnánk megszüntet­ni, több kárt okoznánk, mint hasznot. Ugyanis ezzel együtt rezet is kell ada­golnunk. A cink önmagában csökken­tené a vérben a HDL-szintet. A HDL „jó koleszterin“ néven vált ismertté a köztudatban. Minél több van belőle, annál kisebb az esély az érfalakra történő koleszterinlerakódásra és az ebből következő érszűkületek, szívin­farktus kialakulására. A Béres Csepp Plusz tehát minden­képpen ajánlható, mivel komponensei egymás hatását kiegészítik, erősítik, ugyanakkor meggátolják a nehézfé­mek, az ólom, a kadmium, a higany stb. mérgező hatását. Dr. CS. J.

Next

/
Thumbnails
Contents