Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám
1993. június 18. Gazdaság Szabad ÚJSÁG 5 A megérdemelt pihenés helyett: vállalkoznak Nehéz a dolga a magángyógyszerésznek A fehér tűzfalak „meztelenségével“ aligha tudtak mit kezdeni tulajdonosaik az elmúlt évtizedekben. Jobb ötletük nem lévén, élettelen szürkére, esetleg jellegtelen bordóra mázolták. Az érsekújvári Kollár Ferenc és neje, Vilma családi házuk tűzfalát magángyógyszertáruk reklámozására használt? fel. A nyugdíjas házaspár tavaly, a karácsonyi ünnepek előtt lepte meg magát e vállalkozással, csaknem egyidőben kisunokájuk világra jöttével. Vajon a megérdemelt pihenés helyett miért választották a vállalkozással járó izgalmakat?-A nyugdíjas ember távol kerül barátaitól, ismerőseitől, és mindennapjai kissé megszürkülnek, megszelídülnek. Én már átéltem mindezt, és állíthatom, a nyugdíj eljövetelével az ember kissé „meghal" a társadalom számára. Nem szeretem a tétlenséget, és mivel férjemet, aki azelőtt a városi gyógyszertár vezetője volt, szintén nyugdíjazták, rábeszéltem őt e családi vállalkozásra. Eleinte persze nem tudtuk, mihez is kezdjünk. Édesanyám családi házában tágas helyiségek találhatók, így eldöntöttük, hogy ezeket használjuk fel. Férjem szerette a szakmáját, és számíthatott kollégái segítségére is, így belevágtunk a vállalkozásba: a gyógyszertár megnyitásába. A hitel, a vállalkozói engedély elintézése viszont már nem nekünk való feladat, ebbe kicsit belefáradtunk - árulta el Kollár Vilma, miközben férje a sorra érkező ügyfelek receptjeit váltotta különféle gyógyszerekre. Egy gyógyfüves tasakokkal megrakott szekrénysor előtt beszélgettünk. Kollár Ferenc elmondta, hogy évek múltával hobbijává vált a gyógyszerészszakma, és ma már kitűnő ismerője a különféle gyógyfüveknek, amelyek azért váltak manapság oly népszerűkké, mert nem tartalmaznak semmiféle vegyi anyagot, nincs mellékhatásuk, és valamivel olcsóbban megvásárolhatók, mint a hazai és a külföldről behozott gyógyszerek nagy része. A magánbolt irodahelyiségében a szállítóknak címzett megrendelések tornyosultak. A gyógyszertár tulajdonosát a vállalkozás prózaibb oldalairól faggattuk.- A regionális Nemzeti Biztosítóval nem tudunk minden téren szót érteni. De hát ki érthet egyet olyan partnerrel, akitől nem várhatja el, hogy időben megtéríti a számláit?! Bizonyára így vannak ezzel más vállalkozók is. Csakhogy a Nemzeti Biztosító kirendeltsége is felsőbb utasításoktól függően ad vagy - mint a mi esetünkben - nem ad pénzt. Mi ennek a láncolatnak a végén vállalkozókként nyeljük a keserű pirulákat - mondotta Kollár Ferenc, aki a bosszúságát mintegy ellensúlyozni akarván a gyógyszerszállítókkal kialakított kapcsolatáról igencsak elismerően- szólt. Nekik köszönhetően több bel- és külföldi, elsősorban magyarországi gyógyszert tud kínálni a vásárlóknak. A városban még egy magángyógyszerészet és ezen kívül négy állami létesítmény található. A konkurenciától ennek ellenére nem kell félniük, hiszen az ismeretes inzulinhiány idején is volt mit kínálniuk a betegeknek. A városban minden lakótelepnek van „saját“ gyógyszertára, saját pacientúrával, saját ügyfelekkel.- A gyógyszereket a helyiségeinkben nincsen módunkban nagyobb tételben felhalmozni, ezért inkább a gyakoribb és kisebb tételekben történő szállítást választottuk. Látogatóink között a fiatal édesanyák, de a korunkbeli nyugdíjasok is megtalálhatók, és mi ennek megfelelően rendelünk gyógyszereket is. Az indulási nehézségek és a vállalkozással járó felelősségvállalás ellenére ma sem bánom, hogy hallgattam a nejemre - tudtuk meg a bolt tulajdonosától, akit szemmel láthatóan nagy örömmel tölt el az újrakezdés.- A gyógyszerek eladásából nem lehet meggazdagodni, hiszen beteg emberekről van szó, az ö számukra szeretnénk biztosítani a szükséges teákat és pirulákat - tette hozzá Vilma asszony, akinek a vitalitásából született meg a nyugdíjas házaspár magánboltja. A gyógyszerészek munkája elsősorban a kezelőorvosokkal, a betegekkel és a Nemzeti Biztosítóval folytatott szoros együttműködésre épül. E négyes kapcsolat a jelenlegi egészségügyi helyzetet tekintve nem lehet zökkenőmentes. Ezt tudtuk meg a komáromi Castus részvénytársaság gyógyszertárában Stefan Horváthtól, csakúgy mint a galántai Klokner Páltól, az általa létrehozott magángyógyszertárban. Egy magángyógyszerésznek sincsenek manapság nyugodt éjszakái. A Nemzeti Biztosító meglévő, ám sürgősen átdolgozásra váró törvényének buktatóit ismerve ezen nem is csodálkozhatunk. Az egészségügyi miniszter a jelenlegi sztrájkkészültség idejében is újabb leváltási manővereken töri a fejét. Egy magángyógyszerésznek kell helyette kimondani a valóságot; miszerint a beteg emberek gyógykezeltetésén, orvosságokkal való ellátásán valóban nem lehet sem kereskedni, sem pedig meggazdagodni! SZÁZ ILDIKÓ A politikusok tűzoltómunkát végeznek? Ide még a FARE-program A közelmúltban „Kárpátok Eurorégió - Gazdaság és kooperáció" címmel nemzetközi szeminárium zajlott Nagykaposon. A találkozó egyik résztvevője, Juhász Ferenc, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alközpont ügyvezető igazgatója az ilyen és hasonló szervezetek, illetve találkozók fontosságát hangsúlyozta a vállalkozásfejlesztésben.- Ez a mai találkozó az első fontos lépések egyike a vállalkozásfejlesztéshez vezető úton. Tudom, hogy nem könnyű a kezdet, mert hiszen Szlovákiában egyelőre hiányoznak a szükséges anyagi, illetve tárgyi feltételek. Mi jelenleg szakmai segítséget tudunk nyújtani. A mai összejövetel során nagyon hasznos kapcsolatok alakultak ki, sőt üzletkötésről is szó esett. • A gyakorlati kapcsolatokhoz jól működő információs rendszerre lenne szükség. Önök ebben a tekintetben lépéselőnyben vannak.- Valóban, mi már meglehetősen jól szervezett információs rendszerrel rendelkezünk, amely a megyei és az országos központokhoz is kapcsolódik. Ha egy szlovákiai vállalkozó felvázolja, hogy milyen területen, kikkel szeretne kapcsolatot teremteni, mi vállaljuk a közvetítést. Sajnos, információk tekintetében ez a terület halmozottan hátrányos helyzetben van, mert ide még azok a kiadványok sem jutnak el, amelyek pl. Nyugat-Magyarországon vagy Csehországban hozzáférhetőek. • Mi a helyzet ebben a tekintetben az ukrán, illetve a lengyel vállalkozókkal, akik közül néhányan szintén részt vettek a találkozón?-Az ukránokkal jó kapcsolataink vannak, hisz velük szintén van egy közös határunk. A lengyelekkel már más a helyzet, a távolság miatt a kapcsolatteremtés kissé bonyolultabb. Ezért örülök neki, hogy lengyel vállalkozók is jelen vannak. Elhangzottak az első ajánlatok, meghívások, amelyeknek rövid időn belül remélhetőleg gyakorlati eredménye is lesz. • Ön az előadásában hangsúlyozta a vállalkozások politikamentességének szükségességét.-A politizálás a politikusok dolga, a vállalkozóknak a gazdaságot kell fejleszteniük. A vállalkozónak lehetnek különféle politikai nézetei, de ezeket nem szabad belekeverni az üzletbe. Igazából akkor lehet majd jól gazdaságot építeni, ha a politika nem szól bele a vállalkozásba. Sokan úgy vélik, hogy a Kárpátok Eurorégió azért nem igazán sikeres, mert egyesek Nagy- Magyarország visszaállítására irányuló törekvéseket látnak benne. Fel kell hagyni az ilyen nézetekkel. A társulás tisztán gazdasági alapelveken alapul. Mind a négy országnak - esetleg ötnek, ha Románia is betársul - az az alapvető érdeke, hogy helyreállítsa a gazdaságát, illetve egy olyan új gazdaságot hozzon létre, amely az új típusú vállalkozói rendszereken alapszik. Magasabb életszínvonal elérése, viszonylag jóléti társadalom kiépítése politikával nem lehetséges. A mai polisem j ütött el tikusok gazdasági háttér hiányában afféle szociális tűzoltómunkát végeznek: ahol jobban panaszkodnak, oda adják a pénzt. Sokszor még azokat a vállalkozókat is gátolják, akik spontán módon, állami támogatás nélkül próbálnak a gazdaságon segíteni. Igaz, ez a kormány részéről nem is annyira „segíteni nem akarás“, mint inkább „segíteni nem tudás“. A jelenlegi feltételek mellett a vállalkozói rendszer nem tud fejlődni. Tudomásul kell vennünk, hogy Európának ebben a csücskében nincsenek olyan tőkeerős vállalkozók, akik komoly vállalkozásokat tudnának beindítani saját erőforrásaikból. • Magyarország vállalkozói mégiscsak jobb helyzetben vannak, mint a szlovák, lengyel vagy ukrán vállalkozók.- Mintegy egy-másfél évvel hamarabb sikerült elindulnunk, ennek köszönhetően például több olyan külföldi támogatást sikerült elcsípniük, amelyek ugyan nem nagy összegűek, de mégiscsak segítenek valamit. A mi helyzetünk sem rózsás, de az itteni vállalkozáspárti szervezetek, alapítványok helyzete sokkal rosszabb. Szlovákiában ráadásul az ország kettéválása is lassította a vállalkozásszerveződés folyamatát; emiatt nem jutottak el ide olyan nyugati segélytervezetek sem, mint pl. a FARE-program. Mi megpróbáljuk ide is közvetíteni a mi kapcsolatrendszerünket, amely segíthet a vállalkozások alapjainak lerakásában. Ez hasznos lesz minden itt élő számára, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy szlovák, TÓTH FERENC Ki mit akar eladni? Az Európában várható privatizálási elképzelések közül a legnagyratörőbb a francia kormány programja. Összesen 21 állami vállalatot akarnak magánkézbe adni 300-450 milliárd schilling értékben. Az eladandó vállalatok listáján szerepel az UAP, a GAN és az AGF biztosító társaság, a Hervet, a Crédit Lyonnais és a BNP bank. A kormány azonban nem áll meg a pénzintézeteknél: értékesíteni akarja a Compagnie Générale Maritime hajózási vállalatot, a Seita dohánymonopóliumot, az Usinor- Sacilor kohászati vállalatot, az Aerospatiale repülőgépgyárat, továbbá a Rhone-Poulenc vegyipari céget, az Elf Aquitaine olajvállalatot, továbbá a Bull és a Thomson elektronikai vállalatokat. Nagy-Britanniában 200 milliárd schilling bevételhez akar jutni a kormány a tervezett újabb privatizálási szakasz eredményeképpen. A legjelentősebb falat a British Telecom még állami tulajdonban lévő 22 százaléka és 1994 második felétől egyes vasútvonalak. Ugyancsak nagyszabású az olasz privatizálási terv volumene, 100-170 milliárd schilling értékű bevételre lehet számítani. A kormány még az idén meg akar válni a Credito Italiano bank és az SME élelmiszerkonszern többségi részesedésétől. Még nem tűzték ki a villamos müvek, az ENI, az Agip és a Stet állami konszern eladásának időpontját. Németországban már csak egy nagyobb privatizálás van hátra, a Telekom AG állami részének eladása. De ez lesz a világon az eddigi legnagyobb egyedi privatizálás. Ausztriában alig lehet még tervről beszélni. Szó van a Creditanstalt és az lllwerke állami részesedésének eladásáról. - vg -A japán csoda - kihívás Európának Aki jobban érdeklődik a világgazdasági folyamatok iránt, bizonyára gyakran keresi a válaszokat a kérdésre, miben rejlenek a japán gazdasági fejlődés sikerei. Japán egyre biztosabban járja saját útját a világgazdasági rendszerben, ami Amerikában és Nyugat-Európában is, ha félelmet nem is vált ki, de tekintélyt mindenesetre igen. Japán ma elismert gazdasági nagyhatalom, s közben nem rendelkezik sem hatalmas nyersanyag készletekkel, sem nagy földrajzi területekkel. Ellenben van 120 millió lakosa, amit úgy kezel, mint a legnagyobb és legértékesebb tőkét. Tudatában van annak, hogy a szellemi vagy kulturális tőke az a tényező, amely megszokszorosíthatja az anyagi gazdaságot is. A japánok napjainkban a legműveltebb emberek közé tartoznak; a két legelterjedtebb szó Japánban a tudás és az információ. A műveltség és információ szférája az egész gazdaság több mint egyharmadát teszi ki, és a munkaképes lakosság 55%-a ebben találja meg foglalkozását is. Úgy látszik a „többet tanulni - többet keresni“ jelszó itt érvényesül leginkább. Ehhez azonban hozzá tartozik az is, hogy világméretben a japánok a legjobb „utánzók“; a nyugati termékek japán másolatai rendszerint jobbak, sőt többszörösen túlszárnyalják az eredetiket. Sokan úgy vélik, hogy térségünkben a gyors meggazdagodás felé vezető legjárhatóbb út az amerikai menedzsermódszerek leggyorsabb elsajátítása és bevezetése. A tévé képernyőjéről jól ismert Dallas-sorozat Jocky Ewing-jában sok kis- és nagyvállalkozó a modern világ ideális menedzsertípusát látja. Ennek „természetszerű velejárója az üzletfélből mindenáron a legtöbb hasznot kifacsarni, s közben nem riadni vissza alantas fortélyok használatától sem. így aztán térségünk gazdasági és üzleti kapcsolataiban is mindinkább érezhető az az értékrendi zavar, amelyből fakadóan sokan nem alaptalanul panaszolják, hogy míg a tegnapot a megbízhatóság, az elvek és kötelességek eszményesitése jellemezte, addig napjainkban az élet „helyes“ alakításához, nemcsak rugalmasság és alkalmazkodóképesség kell, hanem sokszor erőszak, csalás és más, régebben deviánsnak vélt módszer. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen fortélyok szükségszerűen jellemzők az amerikai menedzsmentre. Inkább azt lehet mondani, hogy az amerikai üzleti etika elveinek az elsajátítása magával hozza vagy kiváltja az ilyen negativ vonások elsajátítását is. Nem így a japán menedzselés. Ennek egyik különleges formái az ún. minőségi társaságok. Ezek az amerikai „quality circles“ japán módosított változatai, amelyek jobban megfelelnek a keleti kultúrkör szervezési viselkedésmódjainak. Ezekbe olyan vonások tartoznak, mint pl. egy nagyobb szervezetbe való tartozás érzése és olyasféle közösségi szellem, amely megfelel a magyar lelki alkat alapvető elvének is: „maguk hasznáért, s egyúttal egy más kedvéért kötnek az emberek üzletet“. Az így létrehozott kis közösségeknek az a feladata, hogy megtalálják és megvalósítsák a lehető legjobb megoldásokat az adott munkahelyeken vagy azoknak a hatáskörében. Itt már nemcsak az anyagi kérdéseken van a hangsúly, hanem az ember közötti kapcsolatokon, a lehető legmegfelelőbb munkahelyi légkör megteremtésén ugyanúgy, mint az esetleges családi problémák kiküszöbölésén. Morito Cunea, Magyarországon működő japán közgazdász azt állítja, hogy a japán csoda egyik tényezője éppen a sajátos menedzsment: a japán vezető minden nap körbejárja a munkahelyet, gondoskodik az egész vállalat működéséről, alaposan megnézi milyen problémáik vannak, és nem nyakkendőben, hanem munkaruhában teszi mindezt. Rudolf O. Zicha, Bécsben élő menedzserszakértő szemléletesen összehasonlította az amerikai és a japán menedzsertípusok sajátosságait, melyeket a következőképpen lehet felvázolni: USA Japán személyi vonások individualizmus; hangsúly az „én“-re, a „magányos farkas“ típusa kollektivizmus; hangsúly a „mi“-re, a „kormányosi" típus emberek közötti kapcsolatok a függetlenségre való ösztönzés az érett függőségre való ösztönzés határozathozatal felülről lefele, gyors; individualisztikus alulról vagy középről felfele; lassú egyetértésben A munkatársak részvétele kevesebb verseny, elitképzés több egyenlöségfelé orientált együttműködés kompetenciák képességek/talentum, előny a specialistáé az egész személyiség, előny a sok mindenhez hozzáértőé konfliktus konfrontálni és leleplezni; hangsúly a konfliktusos menedzsmenten kerülni és feloldani a konfliktust; hangsúly az egyetértő menedzsmenten lojalitás, az összetartozás érzése korlátolt erős szervezési változás hirtelen; teljes, ún. sebészeti beavatkozás folyamatos; innováció vagy javítás ún. maszszázsmódon a foglalkozás és emelkedés formája (mobilitási folyamatok) teljesítmény szerint a „szeniorok" egész életi elve szerint Igaz ugyan, hogy az első számú Tajvan, Hongkong és Szingapúr), ipari és kereskedelmi nagyhatalom pillanatnyilag is még mindig az USA. Ezért is az európai vezetőképzésnek az amerikai menedzser a példaképe. A japán tőke folyamatos beáramlása, a legkülönfélébb japán cégek áttörése és térhódítása Európa piacain azonban előbb-utóbb megkérdőjelezi, hogy helyes volt-e az a választás. Fokozza ezt már nemcsak Japán, hanem a NIES többi országa is (Dél-Korea, ugyanúgy, mint az ASEAN-ba társult ' országok (Indonézia, Malayzia, Thajföld és a Fülöp-szigetek). Ezek olyan gazdasági lehetőségeket kínálnak, melyeket kihasználatlanul hagyni az utolsó esély elvesztésével egyenlő. Ehhez azonban szükségszerűen el kell sajátítani a japán menedzsment legfontosabb alapelveit. CSÁMPA! OTTÓ
