Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
T C őfU(‘lYt.íl* i tLúii(.tih. fjOjf.ílnx jf A J \ A / f C. K*>lLu tfo'v-C' ci ^(AJ J — f U/Pn/, JÜ \y Y /V- j ^ y 1993. |únlus 2. ,. J , ! (0/^ Kultúra t t Szabad íljjfSÁ-G 5 mm' í -x : • t>\ művészet (is) pénzbe kerül w mm Kórushangverseny pünkösd vigíliáján A szlovákiai magyarság kulturális életének legjelentősebb eseménye a múlt hét végén minden bizonnyal a Kodály Napok rendezvénysorozata volt. A tömegeket megmozgató országos kórusfesztiválra 12 hazai magyar, 1 szlovák, 2 magyarországi és 1 németországi kórus érkezett. V> • A rendezvénysorozat pénteken, május 28-án vette kezdetét - a Kodály Napok és egyszersmind pünkösd vigíliáján több helységben is templomi \ hangversenyt rendeztek. A pozsonyi Ferencesek templomában a debreceni Kodály Kórus és a németországi ludwigsfeldei vegyeskar mutatkozott be a város zenekedvelő közönségének. A ludwigsfeldeiek produkciója persze a hírneves magyar kórus tökéletes előadása mögött repertoárban, az énekhang tisztaságában, szárnyalásban, csiszoltságban is elmaradt. Nem kellett különös szakértelem ahhoz, hogy az ember rájöjjön: ők műkedvelők. Kísérőjüktől később megtudtuk, hogy a ludwigsfeldei tehergépkocsigyár amatőr együtteseként jöttek létre, és Szlovákiába személyes kapcsolat útján érkeztek. A hangverseny után/Kamp Salamont, a debreceniek művészeti vezetőjét és karnagyát arra kértük, mutassa be a Kodály Kórust. A debreceni „profik“ előadásában Liszt- és Kodály-kórusművek után oratórikus zeneművek hangzottak el. Az Európa-hírű énekkar, amely az élvonalbeli magyar kórusok közé tartozik, sztárvendégnek számított Szlovákiában. / Siói- Az énekkar több mint három évtizede alakult. Munkásságát, sikereit egy sor lemezfelvétel fémjelzi. Napi 4-5 órát próbálunk, s általában hetenként van fellépésünk. Állandó taglétszámunk 60 körül mozog. Repertoárunkat elsősorban 20. századi magyar zeneszerzők, főként Kodály és Bartók művei alkotják, másodsorban pedig az oratórikus zenéből válogatunk - én A nélkülözhetetlen száz könyv Cselényi László rovata ('ll Ószövetség „ Kezdetben teremté Isten a menynyet és az földet. Az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta. És setétség vala az mélségnek színén, és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket. Akkor mondá az Isten: Légyen világosság, és lön világosság ". Abban a könyvtárban, amelybe e sorozatban olvasóinkat hívjuk, a legelső helyre a BIBLIA kerül. Gondolom, ebben senki sem kételkedik. Legalábbis Európában és a keresztény világban nem. Mi természetesen irodalmi szempontból kívánjuk ismertetni a Szentírást, hisz teológiai, filozófiai, szociológiai, filológiai összefüggéseinek vizsgálatára terünk sincs, meg kompetenciánk sem. A Biblia, mint közismert, két részre tagolódik, az ún. Ószövetségre és az Új szövetségre. Kezdjük az előbbivel! ,, Az Ószövetség, mondják, nemegy könyv, hanem egész irodalom. Olyan, mintha a görögök egy könyvbe tömöritették volna Homérost, Aischylost, Plantont, Sapphót... Aki az Ószövetség irodalmát mondja el, a zsidó nép irodalmának kilencszáz vagy ezer esztendejéről számol be - Írja Szerb Antal a Világirodalom történetében. Persze, nemcsak ezért fontos a Biblia, de még az ószövetségi rész sem. Hisz amit az ókori Közel-Kelet elmúlt évezredeiről tudunk, azt elsősorban az Ószövetségből tudjuk, akár Babilonról, akár az ókori Egyiptomról van szó. Még századunk régészei is a Biblia nyomán kutatják s találják meg általában a hajdani csaták, történelmi események színhelyeit. De mi, mondottuk, mindenekelőtt a Szentírás irodalmi vonatkozásait tartjuk szem előtt. A mai magyar olvasó különösen kedvező helyzetben van ilyen szempontból, hiszen az Európa Kiadó alig néhány esztendeje, 1986- ban jelentette meg ,,A világirodalom klasszikusai" című nevezetes sorozatában az úgynevezett Vizsolyí Biblia irodalmi szempontból legszebb részleteit, nem kisebb ítész és költő, mint az azóta elhunyt Vas István gondozásában. Tőle hitelesebb tanút, gondolom, aligha találhattak volna Biblia-ügyben. S korántsem egy szűkmarkú válogatásról van szó. Az eredeti, Károlyi Gáspár-magyarította szövegnek több mint a felét kapjuk, csupán az elavult származástörténetek, az ilyen-olyan fölsorolások s az Ószövetségben különösen gyakori ismétlések maradnak el. „Olyan könyvet akartam csinálni, amit érdemes elolvasni mindenkinek, előnyben.- Kinek a meghívására érkeztek a Kodály Napokra?- Joób Árpád igazgatóval együtt mindössze egy éve kerültünk a kórus élére, de mindketten megegyeztünk abban, hogy a lehető leggyorsabban ki kell terjesztenünk működési területünket a határon túli magyarlakta vidékekre. így kerestünk kapcsolatot hónapokkal korábban Erdélybe és a Vajdaságba, ahol nemrégiben többször is vendégszerepeltünk. így sikerült kapcsolatot teremtenünk a Kodály Napok szervezőivel is - a részvételt tehát mi magunk kezdeményeztük...- Ki tartja fent a kórust, és menynyi az éves költségvetés?- Fenntartószervünk Debrecen városa. Költségvetésünk évi 25-26 millió forint. Ebből nemcsak a tagok fizetését, de a fellépések, turnék, ruhák költségeit is fedezni tudjuk.- Mi a véleménye arról, hogy a szlovákiai magyarság elismerten legjobb énekkarának, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Kórusának az éves költségvetése 150 ezer korona...- Szlovákiában most járok először, s az itteni gazdasági helyzetről, az árakról nincs kellő áttekintésem. A tanítók énekkarát viszont ismerem, s a 150 ezer korona rendkívül kevésnek tűnik fenntartásukra. Igazi művészet csak megfelelő körülmények között születhet, s e körülmények megteremtéséhez pénzre van szükség... /), . -rféaki szereti az irodalmat, függetlenül a meggyőződéstől, a gondolkodástól" írja Vas István. S így folytatja: ,,Mindent bevettem, ami ennek a szempontnak megfelel? Nem mindent. A megtévesztésig hasonló darabok közül csak a legjobbat választottam. Jézus halálának történetét is érdemes többször elolvasni, Kánaán elfoglalásakor nem kell minden újabb, Istennek tetsző öldökléssel megismerkednünk. “ Vagyis: ami marad, az a világirodalom legszebb antológiája. így Mózes első két könyve s a Pentateuchus vége. Ez, köztudott, a héber mitológia legjelentősebb forrása. Aztán a bibliai elbeszélés legszebb lapjai: Józsué és a Bírák, Sámuel és a Királyok könyvei. Irodalmi szempontból természetesen a Salamon királynak tulajdonított Énekek éneke, az egyetemes irodalom legszebb szerelmi (igenis szerelmi!) költeménye jelenti a csúsot: „Mint az lilium az tövisek között, olyan az én jegyesem az leányok között. Mint az almafa az erdőnek fái között, olyan az én szerelmesem az ifjak között. Az ö árnyékában fölötte igen kívánok ülni, mert az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ényemnek". Flasonlóképpen kimagasló a Zsoltárok könyve, a világirodalom talán legnagyszerűbb lírai gyűjteménye, minden idők költészetének egyetemes mintája. Mi magyarok e téren is kivételes helyzetben vagyunk, hisz Károlyi magyarításán kívül Szenei Molnár Albert zsoltárfordításait is klasszikus remekeink között tarthatjuk számon, nem szólva az újabb magyarításokról, köztük a Sík Sándoréról, s nem beszélve a Kecskeméti Vég Mihály-féle „magyar zsoltárról", amely Kodály Zoltán ,,Psalmus Hungaricus" című remekében találta meg végső formáját, s lett az egyetemes zenekultúra szerves része. ,,Mikoron Dávid nagy búsultában / Baráti miatt volna bánatban /, Panaszkodván nagy haragjában /, Ilyen könyörgést kezde ő magában: Istenem-uram? kérlek tégedet/, Fordítsad reám szent szemeidet /, Nagy szükségemben ne hagyj engemet /, Mert megemészti nagy bánat szívemet. “ Es persze a próféták! A próféták könyveit, kis anakronizmussal akár a futurista-utópista irodalom ősmintáinak is minősíthetnénk. Nehéz meghatározni, milyen az egyes próféták könyveinek egymás közötti értéksorrendje. Van aki Ésaiásra esküszik, mint Ady Endre, van aki Ezekielre, mint Juhász Ferenc. Nagy utókora van az oroszlánbarlangban sínylődő Dániel prófétának is, ám a legnépszerűbb mind között talán mégiscsak Jeremiás, nem is elsősorban a próféciáival, inkább a Siralmaival. Mi magyarok pedig, Babits költeménye után Jónás prófétát kedveljük kitüntetetten, mert mi, itt és most, különösen tudjuk, hogy „bűnösök közt cinkos, aki néma". Ugyancsak Babits megfogalmazásában lettek magyarul népszerűek Jónás imájának szavai: ,, Hozzám már hűtlen lellek a szavak, / vagy én lettem, mint túláradt patak / oly tétova céltalan parttalan / s úgy hordom régi sok hiú szavam / mint a tévelygő ár az elszakadt / sövény jelzőkarókat gátakat". Az Ószövetség legszebb könyve azonban, megítélésem szerint és sok más ítész szerint is a Jób könyve. A bölcseleti irodalom legelső remeke az egyetemes irodalomban. Maga Vas István is, a kronológiai sorrend fölbontásával Jób könyvével zárja az Ótestamentumot, mondván, hogy „azért tettem a végére, mert a legkézenfekvőbb átmenet az Újtestamentumba“. S bölcseleti szempontból fontos a Prédikátor könyve, valamint Bölcs Salamonnak példabeszédei. Kevésbé ismert, vagy legalábbis a bölcseleti s teológiai szempontok szerint kevésbé becsült az ószövetségi elbeszélő próza. Pedig ilyen is van, olykor bibliai novelláknak is nevezik e műfaj remekeit. így Debóra vagy Sámson és Delila történetét a Bírák könyvébői, Ruth, Judit és Eszter könyveit, valamint olyan híres történeteket, mint Ábrahám és Izsák, Jakób és József, Dávid és Absolon vagy például Illyés próféta mennybemenetelének története. A legszebb mind között , József és testvéreinek“ híres története, amelyet századunkban dolgozott föl újra Thomas Mann,s lett ezzel a regényirodalom egyik legszebb alkotása. „Mélységes mély a múltnak kútja olvasó, ne mondjuk-e inkább feneketlennek“ - kezdi Thomas Mann a József-tetralógiát. A mai olvasónak, mint mondottuk, természetesen célszerű válogatni e hatalmas ószövetségi anyagban. Vas István válogatása irodalmi szempontokat követ, de van történelmi, archeológiái, teológiai-mitológia vagy esztétikai-filozófiai szempontú válogatása is. Az Ótestamentum legszebb magyarítása a Károlyi-féle Vizsolyi Biblia. A katolikusoknak van vadonatúj fordításuk is. Itt jegyzendő meg, hogy a katolikus Biblia olyan szöveget is tartalmaz (Tóbiás vagy a Makkabeusok töreténetét például), amelyek a protestánsoknál hiányoznak. Tárlat Párkányban Minden kép egy üzenet“ § Bemutatkozó tárlatot rendezett egy 42 éves képzőművész, Gergely Mária Terézia a párkányTThúveiödésTTráz "kialíifötermében. Nem tudom, a nyitva tartás két hete alatt hányán nézték meg olajfestményeit - a megnyitóra sokan eljöttek, zsúfolásig megtelt a nem túl tágas kiállítóterem. A tanárkollégákon, családtagokon, városi elöljárókon kívül megjelent Luzsica Lajos festőművész, aki tanácsaival, ötleteivel rendszeresen buzdítja, ösztönzi az alkotót, aki mindössze két éve szánta el magát arra, hogy - mint mondani szokás - megvalósítsa önmagát. Gergely Mária Terézia Siratón született, egy kis tanyán, szüleit ugyanis (esküvőjük után két nappal) Magyarországra telepítették, a nagyapa kuláklistára került. Kemény évek voltak ezek a család számára, s csak nagy nehézségek árán tudtak hazaköltözni Udvardra, 1961-ben. A gyermekkor tanyasi és falusi képei elemi erővel törnek fel, rejtőzködő motívumok, házak, árokpartok, színek és formák vibráló sokaságában - képekként, megkomponált müvekként. „Mindig magányos lélek voltam - vallja a művész -, társaim a virágok, kövek, mohák voltak. Azok a nyári esték, amikor a meleg szél sodorta az érett búza és az esti virágok illatát, és a csendet csak a tücsök ciripelése törte meg, mégis ma is azok jelentik számomra a béke és a nyugalom szigetét.“ Nem volt ott semmi - és minden ott volt. Hosszú vívódás után kezdett el festeni, megélve kudarcok és örömök sorát........lassan rájöttem, teljesen el kell engednem magamat, és ami a lelkem legmélyéből jön, azt kell festenem. Olyankor nem kell azon gondolkodnom, hová milyen színt kell felraknom; különleges hangulatba kerülök, mint amikor az ember idegszálai nem a bőre alatt, hanem a bőre felett vannak“ - írja önvallomásában. Gergely Mária Terézia pedagógus, rajzolni tanítja a gyerekeket; jelenleg a füri alapiskola igazgatónője. A gyerekek között már akadnak olyanok, akiket megfogott festészetének gazdag színvilágával. A kiállítás látogatóinak az öt pipacs tűnik rögtön a szemébe. Az első vidámkék volt, a másik (Latinovics Zoltán „ripacs pipacsának“ ösztönzésére) élénkpiros, a harmadik egy nagybetűs Mákvirág, amely azt hivatott szimbolizálni, hogy minden újrakezdhető és minden megbocsáttatik... Mintha a színek illattal is belehelték volna a sivár tért. Azután következett a gyermekkori, napsugaras tanyasi emlék-tájak sora, majd az árokpar-^) tok kusza birodalma, madarak és pil^. lék sziluettjeivel. Meggyőző dinamiká-v jú képek, egy kiforrott egyéniség vallomásai. „Minden képen egy üzenet: ha valamelyik megfogott, elindította képzeletedet vagy egy kis húrt megpendített a szívedben - már nem dolgoztam hiába“ - olvashatjuk a kiállításra öszszeállított füzetkében. Az alkotás folyamata vergődéssel, kétségekkel vegyes. Nem a könnyen pótolható fizikai energiát, hanem az oly értékes lelki erőket mozgósítja. „Alkotni vagyunk, nem dicsérni“- mondja a költő, amihez csak annyit teszek hozzá: remélem, Gergely Mária Terézia alkotó erői sokáig kitartanak, és sokakat megörvendeztet még képeivel... 5 X' ■* I 'S 1 N & A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő szövetség a tagság kérésére 1993. július 1 -je és 8-a között Színháztábort szervez. A tábor helyszíne HATFA (Bodrogszerdahely) mellett, Borsitól 6 km-re. A tábor lakói 2 csoportban dolgoznak: I. 10-14 éves korig II. 14-18 éves korig A résztvevők tervezett létszáma 25 fő + 2 vezető. Napirend: 8.30- 9.15 reggeli 9.15—11.15 színésztréning (bizalomfejlesztő játékok, beszédtechnika-, pantomim- és kreativitásfejlesztő játékok) 1 óra pihenő 13.00- 14.00 ebéd 14.00- 17.30 próbák 17.30-18.00 vacsora 18.00- 22.00 különböző színházi előadások megtekintése videofilmeken, utána megbeszélés Próba: I. csoport Lázár Ervin: Gyere haza Mikkamakka és Költői verseny II. csoport - Shakespeare: Hamlett és Rómeó és Júlia Mindkét csoport tagjai még otthon elolvassák a fent említett színdarabokat. Érdeklődni és jelentkezni a MIÉSZ irodában lehet: (07) 495-674-es telefonszámon, vagy írásban 816 36 Bratislava, Prazská 11. WILHELM DAGHOFEfí A - 2821 FROHSDORF/ Wr. Neustadt mellett Tel.: 00432627/5292 Fax: 00432627/5544 Tlx: 16565 RETEX Szervezünk és osztályozunk használt ruhák jótékonysági gyűjtését Ausztriában, Németországban és Svájcban, ott is csak azokon a helyeken, ahol magas az életszínvonal. 60 év tapasztalat, iskolázott személyek a használt ruhákat I. osztályúvá, jó minőségűvé varázsolják. Az összegyűjtött árunak csak a 3-5 százaléka = I. osztályú, kiváló minőségű A használt ruhák kilogrammja már 20 ATS-től A használati tárgyak kilogrammja már 5 ATS-től megvásárolhatók. SZÚM-616 Xr-. V HARASZTI MARIA V>V\ X 4 o ^r n
