Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

T C őfU(‘lYt.íl* i tLúii­­(.tih. fjOjf.ílnx jf A J \ A / f C. K*>lLu tfo'v-C' ci ^(AJ J — f U/Pn/, JÜ \y Y /V- j ^ y 1993. |únlus 2. ,. J , ! (0/^ Kultúra t t Szabad íljjfSÁ-G 5 mm' í -x : • t>\ művészet (is) pénzbe kerül w mm Kórushangverseny pünkösd vigíliáján A szlovákiai magyarság kulturá­lis életének legjelentősebb esemé­nye a múlt hét végén minden bi­zonnyal a Kodály Napok rendez­vénysorozata volt. A tömegeket megmozgató országos kórusfeszti­válra 12 hazai magyar, 1 szlovák, 2 magyarországi és 1 németországi kórus érkezett. V> • A rendezvénysorozat pénteken, május 28-án vette kezdetét - a Kodály Napok és egyszersmind pünkösd vigí­liáján több helységben is templomi \ hangversenyt rendeztek. A pozsonyi Ferencesek templomá­ban a debreceni Kodály Kórus és a németországi ludwigsfeldei vegyes­kar mutatkozott be a város zeneked­velő közönségének. A ludwigsfeldeiek produkciója per­sze a hírneves magyar kórus tökéletes előadása mögött repertoárban, az énekhang tisztaságában, szárnyalás­ban, csiszoltságban is elmaradt. Nem kellett különös szakértelem ahhoz, hogy az ember rájöjjön: ők műkedve­lők. Kísérőjüktől később megtudtuk, hogy a ludwigsfeldei tehergépkocsi­gyár amatőr együtteseként jöttek létre, és Szlovákiába személyes kapcsolat útján érkeztek. A hangverseny után/Kamp Sala­­mont, a debreceniek művészeti ve­zetőjét és karnagyát arra kértük, mutassa be a Kodály Kórust. A debreceni „profik“ előadásában Liszt- és Kodály-kórusművek után ora­tórikus zeneművek hangzottak el. Az Európa-hírű énekkar, amely az élvo­nalbeli magyar kórusok közé tartozik, sztárvendégnek számított Szlová­kiában. / Siói- Az énekkar több mint három évti­zede alakult. Munkásságát, sikereit egy sor lemezfelvétel fémjelzi. Napi 4-5 órát próbálunk, s általában heten­ként van fellépésünk. Állandó taglét­számunk 60 körül mozog. Repertoá­runkat elsősorban 20. századi magyar zeneszerzők, főként Kodály és Bartók művei alkotják, másodsorban pedig az oratórikus zenéből válogatunk - én A nélkülözhetetlen száz könyv Cselényi László rovata ('ll Ószövetség „ Kezdetben teremté Isten a meny­­nyet és az földet. Az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta. És setétség vala az mélségnek színén, és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket. Akkor mondá az Isten: Lé­gyen világosság, és lön világosság ". Abban a könyvtárban, amelybe e sorozatban olvasóinkat hívjuk, a leg­első helyre a BIBLIA kerül. Gondo­lom, ebben senki sem kételkedik. Leg­alábbis Európában és a keresztény világban nem. Mi természetesen iro­dalmi szempontból kívánjuk ismertetni a Szentírást, hisz teológiai, filozófiai, szociológiai, filológiai összefüggései­nek vizsgálatára terünk sincs, meg kompetenciánk sem. A Biblia, mint közismert, két részre tagolódik, az ún. Ószövetségre és az Új szövetségre. Kezdjük az előbbivel! ,, Az Ószövetség, mondják, nemegy könyv, hanem egész irodalom. Olyan, mintha a görögök egy könyvbe tömöri­tették volna Homérost, Aischylost, Plantont, Sapphót... Aki az Ószövet­ség irodalmát mondja el, a zsidó nép irodalmának kilencszáz vagy ezer esztendejéről számol be - Írja Szerb Antal a Világirodalom történetében. Persze, nemcsak ezért fontos a Biblia, de még az ószövetségi rész sem. Hisz amit az ókori Közel-Kelet elmúlt évez­redeiről tudunk, azt elsősorban az Ószövetségből tudjuk, akár Babilon­ról, akár az ókori Egyiptomról van szó. Még századunk régészei is a Biblia nyomán kutatják s találják meg általá­ban a hajdani csaták, történelmi ese­mények színhelyeit. De mi, mondottuk, mindenekelőtt a Szentírás irodalmi vonatkozásait tartjuk szem előtt. A mai magyar olva­só különösen kedvező helyzetben van ilyen szempontból, hiszen az Európa Kiadó alig néhány esztendeje, 1986- ban jelentette meg ,,A világirodalom klasszikusai" című nevezetes soroza­tában az úgynevezett Vizsolyí Biblia irodalmi szempontból legszebb részle­teit, nem kisebb ítész és költő, mint az azóta elhunyt Vas István gondozásá­ban. Tőle hitelesebb tanút, gondolom, aligha találhattak volna Biblia-ügyben. S korántsem egy szűkmarkú váloga­tásról van szó. Az eredeti, Károlyi Gáspár-magyarította szövegnek több mint a felét kapjuk, csupán az elavult származástörténetek, az ilyen-olyan fölsorolások s az Ószövetségben kü­lönösen gyakori ismétlések maradnak el. „Olyan könyvet akartam csinálni, amit érdemes elolvasni mindenkinek, előnyben.- Kinek a meghívására érkeztek a Kodály Napokra?- Joób Árpád igazgatóval együtt mindössze egy éve kerültünk a kórus élére, de mindketten megegyeztünk abban, hogy a lehető leggyorsabban ki kell terjesztenünk működési terüle­tünket a határon túli magyarlakta vidé­kekre. így kerestünk kapcsolatot hó­napokkal korábban Erdélybe és a Vaj­daságba, ahol nemrégiben többször is vendégszerepeltünk. így sikerült kap­csolatot teremtenünk a Kodály Napok szervezőivel is - a részvételt tehát mi magunk kezdeményeztük...- Ki tartja fent a kórust, és meny­nyi az éves költségvetés?- Fenntartószervünk Debrecen vá­rosa. Költségvetésünk évi 25-26 millió forint. Ebből nemcsak a tagok fizeté­sét, de a fellépések, turnék, ruhák költségeit is fedezni tudjuk.- Mi a véleménye arról, hogy a szlovákiai magyarság elismerten legjobb énekkarának, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Kórusának az éves költségvetése 150 ezer ko­rona...- Szlovákiában most járok először, s az itteni gazdasági helyzetről, az árakról nincs kellő áttekintésem. A ta­nítók énekkarát viszont ismerem, s a 150 ezer korona rendkívül kevés­nek tűnik fenntartásukra. Igazi művé­szet csak megfelelő körülmények kö­zött születhet, s e körülmények megte­remtéséhez pénzre van szükség... /), . -rfé­aki szereti az irodalmat, függetlenül a meggyőződéstől, a gondolkodástól" írja Vas István. S így folytatja: ,,Mindent bevettem, ami ennek a szempontnak megfelel? Nem min­dent. A megtévesztésig hasonló dara­bok közül csak a legjobbat választot­tam. Jézus halálának történetét is ér­demes többször elolvasni, Kánaán el­foglalásakor nem kell minden újabb, Istennek tetsző öldökléssel megismer­kednünk. “ Vagyis: ami marad, az a világiroda­lom legszebb antológiája. így Mózes első két könyve s a Pentateuchus vége. Ez, köztudott, a héber mitológia legjelentősebb forrása. Aztán a bibliai elbeszélés legszebb lapjai: Józsué és a Bírák, Sámuel és a Királyok könyvei. Irodalmi szempontból természetesen a Salamon királynak tulajdonított Éne­kek éneke, az egyetemes irodalom legszebb szerelmi (igenis szerelmi!) költeménye jelenti a csúsot: „Mint az lilium az tövisek között, olyan az én jegyesem az leányok között. Mint az almafa az erdőnek fái között, olyan az én szerelmesem az ifjak között. Az ö árnyékában fölötte igen kívánok ülni, mert az ő gyümöl­cse gyönyörűséges az én ényemnek". Flasonlóképpen kimagasló a Zsoltá­rok könyve, a világirodalom talán leg­nagyszerűbb lírai gyűjteménye, min­den idők költészetének egyetemes mintája. Mi magyarok e téren is kivéte­les helyzetben vagyunk, hisz Károlyi magyarításán kívül Szenei Molnár Al­bert zsoltárfordításait is klasszikus re­mekeink között tarthatjuk számon, nem szólva az újabb magyarításokról, köztük a Sík Sándoréról, s nem be­szélve a Kecskeméti Vég Mihály-féle „magyar zsoltárról", amely Kodály Zoltán ,,Psalmus Hungaricus" című remekében találta meg végső formá­ját, s lett az egyetemes zenekultúra szerves része. ,,Mikoron Dávid nagy búsultában / Baráti miatt volna bánatban /, Pa­naszkodván nagy haragjában /, Ilyen könyörgést kezde ő magában: Iste­­nem-uram? kérlek tégedet/, Fordítsad reám szent szemeidet /, Nagy szüksé­gemben ne hagyj engemet /, Mert megemészti nagy bánat szívemet. “ Es persze a próféták! A próféták könyveit, kis anakronizmussal akár a futurista-utópista irodalom ősmintái­nak is minősíthetnénk. Nehéz megha­tározni, milyen az egyes próféták könyveinek egymás közötti értéksor­rendje. Van aki Ésaiásra esküszik, mint Ady Endre, van aki Ezekielre, mint Juhász Ferenc. Nagy utókora van az oroszlánbarlangban sínylődő Dá­niel prófétának is, ám a legnépsze­rűbb mind között talán mégiscsak Je­remiás, nem is elsősorban a próféciái­val, inkább a Siralmaival. Mi magyarok pedig, Babits költeménye után Jónás prófétát kedveljük kitüntetetten, mert mi, itt és most, különösen tudjuk, hogy „bűnösök közt cinkos, aki néma". Ugyancsak Babits megfogalmazásá­ban lettek magyarul népszerűek Jó­nás imájának szavai: ,, Hozzám már hűtlen lellek a sza­vak, / vagy én lettem, mint túláradt patak / oly tétova céltalan parttalan / s úgy hordom régi sok hiú szavam / mint a tévelygő ár az elszakadt / sövény jelzőkarókat gátakat". Az Ószövetség legszebb könyve azonban, megítélésem szerint és sok más ítész szerint is a Jób könyve. A bölcseleti irodalom legelső remeke az egyetemes irodalomban. Maga Vas István is, a kronológiai sorrend fölbon­tásával Jób könyvével zárja az Ótes­tamentumot, mondván, hogy „azért tettem a végére, mert a legkézenfek­vőbb átmenet az Újtestamentumba“. S bölcseleti szempontból fontos a Pré­dikátor könyve, valamint Bölcs Sala­monnak példabeszédei. Kevésbé ismert, vagy legalábbis a bölcseleti s teológiai szempontok szerint kevésbé becsült az ószövetsé­gi elbeszélő próza. Pedig ilyen is van, olykor bibliai novelláknak is nevezik e műfaj remekeit. így Debóra vagy Sámson és Delila történetét a Bírák könyvébői, Ruth, Judit és Eszter könyveit, valamint olyan híres történe­teket, mint Ábrahám és Izsák, Jakób és József, Dávid és Absolon vagy például Illyés próféta mennybemene­telének története. A legszebb mind között , József és testvéreinek“ híres története, amelyet századunkban dol­gozott föl újra Thomas Mann,s lett ezzel a regényirodalom egyik leg­szebb alkotása. „Mélységes mély a múltnak kútja olvasó, ne mondjuk-e inkább feneketlennek“ - kezdi Tho­mas Mann a József-tetralógiát. A mai olvasónak, mint mondottuk, természetesen célszerű válogatni e hatalmas ószövetségi anyagban. Vas István válogatása irodalmi szem­pontokat követ, de van történelmi, ar­cheológiái, teológiai-mitológia vagy esztétikai-filozófiai szempontú válo­gatása is. Az Ótestamentum legszebb magyarítása a Károlyi-féle Vizsolyi Biblia. A katolikusoknak van vadonatúj fordításuk is. Itt jegyzendő meg, hogy a katolikus Biblia olyan szöveget is tartalmaz (Tóbiás vagy a Makkabeu­­sok töreténetét például), amelyek a protestánsoknál hiányoznak. Tárlat Párkányban Minden kép egy üzenet“ § Bemutatkozó tárlatot rendezett egy 42 éves képzőművész, Gergely Mária Terézia a párkányTThúveiödésTTráz "kialíifötermében. Nem tudom, a nyitva tartás két hete alatt hányán nézték meg olajfestményeit - a megnyitóra sokan eljöttek, zsúfolásig megtelt a nem túl tágas kiállítóterem. A tanár­­kollégákon, családtagokon, városi elöljárókon kívül megjelent Luzsica Lajos festőművész, aki tanácsaival, ötleteivel rendszeresen buzdítja, ösz­tönzi az alkotót, aki mindössze két éve szánta el magát arra, hogy - mint mondani szokás - megvalósítsa ön­magát. Gergely Mária Terézia Siratón szü­letett, egy kis tanyán, szüleit ugyanis (esküvőjük után két nappal) Magyaror­szágra telepítették, a nagyapa kulák­­listára került. Kemény évek voltak ezek a család számára, s csak nagy nehézségek árán tudtak hazaköltözni Udvardra, 1961-ben. A gyermekkor tanyasi és falusi képei elemi erővel törnek fel, rejtőzködő motívumok, há­zak, árokpartok, színek és formák vib­ráló sokaságában - képekként, meg­komponált müvekként. „Mindig magá­nyos lélek voltam - vallja a művész -, társaim a virágok, kövek, mohák vol­tak. Azok a nyári esték, amikor a me­leg szél sodorta az érett búza és az esti virágok illatát, és a csendet csak a tücsök ciripelése törte meg, mégis ma is azok jelentik számomra a béke és a nyugalom szigetét.“ Nem volt ott semmi - és minden ott volt. Hosszú vívódás után kezdett el fes­teni, megélve kudarcok és örömök sorát........lassan rájöttem, teljesen el kell engednem magamat, és ami a lel­kem legmélyéből jön, azt kell feste­nem. Olyankor nem kell azon gondol­kodnom, hová milyen színt kell felrak­nom; különleges hangulatba kerülök, mint amikor az ember idegszálai nem a bőre alatt, hanem a bőre felett van­nak“ - írja önvallomásában. Gergely Mária Terézia pedagógus, rajzolni tanítja a gyerekeket; jelenleg a füri alapiskola igazgatónője. A gye­rekek között már akadnak olyanok, akiket megfogott festészetének gaz­dag színvilágával. A kiállítás látogatóinak az öt pipacs tűnik rögtön a szemébe. Az első vi­dámkék volt, a másik (Latinovics Zol­tán „ripacs pipacsának“ ösztönzésé­re) élénkpiros, a harmadik egy nagybetűs Mákvirág, amely azt hiva­tott szimbolizálni, hogy minden újra­kezdhető és minden megbocsátta­­tik... Mintha a színek illattal is belehel­ték volna a sivár tért. Azután követke­zett a gyermekkori, napsugaras tanya­si emlék-tájak sora, majd az árokpar-^) tok kusza birodalma, madarak és pil^. lék sziluettjeivel. Meggyőző dinamiká-v jú képek, egy kiforrott egyéniség vallo­másai. „Minden képen egy üzenet: ha va­lamelyik megfogott, elindította képze­letedet vagy egy kis húrt megpendített a szívedben - már nem dolgoztam hiába“ - olvashatjuk a kiállításra ösz­­szeállított füzetkében. Az alkotás folyamata vergődéssel, kétségekkel vegyes. Nem a könnyen pótolható fizikai energiát, hanem az oly értékes lelki erőket mozgósítja. „Alkotni vagyunk, nem dicsérni“- mondja a költő, amihez csak annyit teszek hozzá: remélem, Gergely Má­ria Terézia alkotó erői sokáig kitarta­nak, és sokakat megörvendeztet még képeivel... 5 X' ■* I 'S 1 N & A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő szövetség a tagság kérésére 1993. július 1 -je és 8-a között Színháztábort szervez. A tábor helyszíne HATFA (Bodrogszerdahely) mellett, Borsitól 6 km-re. A tábor lakói 2 csoportban dolgoznak: I. 10-14 éves korig II. 14-18 éves korig A résztvevők tervezett létszáma 25 fő + 2 vezető. Napirend: 8.30- 9.15 reggeli 9.15—11.15 színésztréning (bizalomfejlesztő játékok, beszédtechnika-, pantomim- és kreativitásfejlesztő játékok) 1 óra pihenő 13.00- 14.00 ebéd 14.00- 17.30 próbák 17.30-18.00 vacsora 18.00- 22.00 különböző színházi előadások megtekintése videofilme­ken, utána megbeszélés Próba: I. csoport Lázár Ervin: Gyere haza Mikkamakka és Költői verseny II. csoport - Shakespeare: Hamlett és Rómeó és Júlia Mindkét csoport tagjai még otthon elolvassák a fent említett színdara­bokat. Érdeklődni és jelentkezni a MIÉSZ irodában lehet: (07) 495-674-es telefonszámon, vagy írásban 816 36 Bratislava, Prazská 11. WILHELM DAGHOFEfí A - 2821 FROHSDORF/ Wr. Neustadt mellett Tel.: 00432627/5292 Fax: 00432627/5544 Tlx: 16565 RETEX Szervezünk és osztályozunk használt ruhák jótékony­­sági gyűjtését Ausztriában, Németországban és Svájc­ban, ott is csak azokon a helyeken, ahol magas az élet­­színvonal. 60 év tapasztalat, iskolázott személyek a használt ruhákat I. osztályúvá, jó minősé­gűvé varázsolják. Az összegyűjtött árunak csak a 3-5 százaléka = I. osztályú, kiváló minőségű A használt ruhák kilogrammja már 20 ATS-től A használati tárgyak kilogrammja már 5 ATS-től meg­vásárolhatók. SZÚM-616 Xr-. V HARASZTI MARIA V>­V\ X 4 o ^r n

Next

/
Thumbnails
Contents