Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
y. r C /jw 1993. június 15. Kultúra Szabad ÚJSÁG 5 A Szlovákiai Magyarok Országos Kulturális Ünnepélye 38. alkalommal kerül megrendezésre a szlovákiai magyarság országos ünnepélye. 1956. december 30-án a losonci Vigadóban rendezett seregszemlével indult útjára az országos dal- és táncünnepély rendezvénysorozata, mely 1960-tól Csehszlovákiai Magyarok Országos Kulturális Ünnepélye név alatt vált ország, világ előtt közismertté és elismertté. A rendezvény időpontja hagyományos: június utolsó szombatja és vasárnapja, ezúttal június 26-27. Két napon keresztül daltól, zenétől, tánctól lesz hangos a már annyiszor megcsodált és megénekelt gombaszögi völgy. Ezrek és ezrek vándorolnak oda évről évre, az adott év politikai, gazdasági, időjárási, műsorkínálati körülményeitől függően hol többen, hol pedig kevesebben. A „zarándokok“ seregét a népi kultúra, a népművészet csodálata, szeretete köti öszsze; s egy a céljuk - hogy gyönyörködhessenek a hazai és a vendégszereplőkként meghívott külföldi híres-neves együttesek: néptánc-, zene-, esztrád-, és más művészeti csoportok műsorában. Ebben az évben szombaton 15 órától éjjel kettőig, vasárnap pedig délelőtt tíztől este hétig peregnek a műsorok a gombaszögi nagyszínpadon, különböző programok a kisszínpadon, a folk-kocsma és a népművészeti kirakodóvásár pódiumán, valamint a térség kiállítási területein. Első nagy műsorként a budapesti REPUBLIC rockegyüttessel találkozhatunk. Tagjai: CIPÓ, BOROS Attila, TÁTI Tamás, TÓTH Zoltán, NAGY László Attila, BÉLA; menedzserük, MARKÓ Árpád szerint nagy lelkesedéssel készülnek Gombaszögre. Az együttes három év óta folyamatosan adja ki nagylemezeit, melyek mind aranylemezek lettek. A Repül a bálna című daluk hetekig vezette a magyar slágerlistákat. Sikerükhöz tartozik az is, hogy többször voltak az Év együttese, 92-ben elnyerték a Magyar Rádió adományozta Emerton-díjat, aztán következett az Év Rockegyüttese kitüntetés. (Ennyi siker és kitüntetés után megérdemlik, hogy Gombaszögön is felléphessenek.) Szeretettel várjuk őket, s kívánjuk - legyen olyan átütő sikerük, mint tavaly a PAPP Mix közvetítette Filmslágerek magyarul csapatnak volt. A Republicot az Elő Koncert közvetíti. A szombat este fénypontja a Kárpát-medencei szőttes című háromrészes műsor lesz. Egy-egy órás tételeit a budapesti HONVÉD Művészegyüttes Néptáncszvitje, a Szlovák Állami Népművészeti Együttes (SLUK) és az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes Szlovákia című közös műsora, valamint a Honvéd tánckara által színre vitt A helység kalapácsa egyfelvonásos vidám táncjáték lesz. Az első két tételben találkozhatunk Kárpát-medence legszebb magyar, szlovák, német, román, cigány, rutén néptáncaival. Világot járt és hódított kompozíciók ezek. Például a Szlovákia c. műsorral a társulat ez év február-márciusában Japánban turnézott. 25 fellépésükkel Japán-szerte népszerűsítette Szlovákia szlovák, magyar és más nemzetiségeinek és népcsoportjainak néptánckultúráját. Igaz képet festettek Szlovákiáról, bemutatva népi kultúrájának - táncának, dalának, viseletének, zenéjének gazdagságát, nemzeti sokrétűségét. Itthon Gombaszög lesz az első országos méretű fesztivál, ahol tapsolhatunk nekik. Hasonlóképpen első ízben kerül bemutatásra Gombaszögön A helység kalapácsa - Petőfi vígeposzára komponált egyfelvonásos vidám táncjáték, Novák Ferenc Kossuth-díjas érdemes művész koreográfiája és rendezése (zene: Rossa László). A táncjáték ősbemutatója idején a budapesti Honvéd Művészegyüttes - annak ellenére, hogy az ötvenes-hatvanas években már elfogadott néptáncalkotási módot újítottak fel - egyszerre átütő sikert aratott vele. Az alkotói stílus követendő példa lett. A Honvéd Művészegyüttes 1989-ben a hasonlóan komponált Kocsonya Mihály házassága című egyfelvonásos táncjátékával aratott sikert Gombaszög közönségénél. A rendezvény idjén nemcsak a színpadon, hanem szerte a völgyben is mindig történik valami: megtekinthetjük a mezőgazdasági és kertészeti kisgépek, a háztartási és konyhagépek kiállítását és szakmai bemutatóját, a népművészeti kirakodóvásár sátrában pedig keramikusokkal, bőr- és rézművesekkel, könyv-, lemez- kazettaárusokkal találkozhatunk. További látványosságként a Majorette-csoport és a fúvószenekar díszes felvonulásában, a légiparádéban, valamint a magánárusok sátrainak sokaságában gyönyörködhetünk és persze, költhetjük a pénzünket. Este a műsorok után Gombaszögön népmulatság, Berzétén pedig táncház lesz. Aki a fúvószenét szereti, az marad Gombaszögön, aki a népi táncot maga is meg akarja tanulni, az Berzétére vándorol a táncházba. Rozsnyón, Pelsöcön, Tornaiján toborzómüsorokkal indul a vasárnapi nap. Együtteseink Ízelítőt adnak műsorukból, ezzel is invitálva a lakosokat az ünnepélyre. A Három Kívánság című háromrészes vasárnapi matinémüsor főleg a gyermekeknek szól, de nem csak nekik. Az országszerte ismert és közkedvelt Három kalap együttes vezetője Dusík Gábor egy órás műsorral, HALÁSZ Judit és az Albatrosz együttes Budapestről hasonlóan egyórás műsorral szerepel e matinéban, melynek harmadik óráját az ország legjobb három magyar gyermek táncegyüttesével, a június 19-20-án Gútán megtartott országos verseny győzteseivel tölthetik a műfaj kedvelői. Halász Judit egy nappal a gombaszögi szereplése előtt érkezik haza amerikai turnéjáról, mégis eljön Gombaszögre, mert a hely, a rendezvény varázsa őt is vonzza. Reméljük, a széles környék iskolásait is a völgybe csalja majd e nagyszerűnek ígérkező műsor, és egy gombaszögi kirándulással tetézik az iskolaév záróünnepélyét. A népművészeti kultúra színe-javát vonultatja fel a háromtól ötig tartó VIRÁGOK VIRÁGA című műsor. Nagy együtteseink legjobbjaival, a dunaszerdahelyi Istiglinccel, a pozsonyi Szőttessel, Ifjú Szivekkel és a Szlovák Állami Népművészeti Együttessel, a nagyidai llosvaival, az eperjesi Karpafaninnal, a Kárpátaljáról a péterfalvai Tiszával, a Magyarországi mártonvásári Százszorszéppel, a szesztai éneklőcsoporttal, valamint Szabó Szilárd és Németh Ildikó szólótáncosokkal találkozhatunk majd a műsorban. E műsor második óráját (16.00-tól) a helyszínről közvetíti a Szlovák Televízió Kassai Stúdiója. A nap színpadi műsorainak a befejezését a Nótaszóval muzsikával című műsor jelenti. Ismert magyarországi nótaénekesek gondoskodnak a jó hangulatról. Vasarnap folyamán is nyitva tartanak a kiállítások, a népművészeti kirakodóvásár, de lesz könyv- és kazettadedikálás is; étel-italkülönlegességekről a környező mezőgazdasági szövetkezetek és a gombaszögi Barlang vendéglő gondoskodik. Külön-külön mindkét napon sor kerül a belépőjegyek sorsolására. Szombaton, a 60 koronás belépőjegyek sorsolásán egy 30 000 korona értékű, ekével felszerelt kistraktort (a Zólyomi Agrozet rimaszombati kirendeltségének ajándékát) is meg lehet nyerni; vasárnap egy 20 000 korona értékű elektromos kazánt (a Szlovák Magnezit Művek Kuntapolcai Üzemének) ajándékát viheti haza a boldog nyertes. Természetesen további 6-8 értékes díjat is kisorsolnak. Reméljük, az idei kulturális ünnepély senkinek nem fog csalódást okozni, s aki ellátogat Gombaszögre, annak maradandó élményben lesz része. Jöjjön el ön is! TAKÁCS ANDRÁS \ Tollas Tibor óriási sikert arató köl—I tói esterfartott Kassán. A Kassai Magyarok Baráti Társasága és az Együttélés vendégeként adta elő verseit, amelyeket rövid, ám találó magyarázatokkal vezetett be. A börtön érlelte költővé. Költeményei tartották a lelket rabtársaiban, akik a papírra másolt verseket tovább adták egymásnak. Az első években még a lányokról kívántak hallani a foglyok, négy-öt év után azonban az alultápláltság és az állandó éhezés következtében az ételeket kellett versbe foglalnia, hogy legalább így enyhítsen valamit a kínokon: ,,Óh, már nem nőkről álmodom: (....)/ Sült malac, magyar menyország/ fehér krumplihegyek között!/ /őz, mint párnák közt Petőfit/ egy részegítő gondolat:/ meghalni, nem a harcmezőn,/ de táladnál, míg van erőm,/ halálig tömni gyomromat!" (Malacköszöntö, Vác 1993). És írt verset - megrendelésre - a bányászok feleségeihez, amiért némi életmentő ennivaló volt a honorárium. A bányászéletet azután megint a börtön váltotta föl. Az ávós orvos szerint a rabokat nem gyógyítani kell, hanem képessé, edzetté kell tenni őket a szenvedésre. De egyéb megaláztatásokban is része volt. Vácott a börtönablakokat bebádogozták. A tenyérnyi égboltból és a friss levegőtől is megfosztották a rabokat. „Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba',/ A szánk kapkodja be a levegőt,/ Mint a partra vetett halak kopoltyúja/ Tátogunk némán - s érzed nincs erőd/ Szívni az étel- s ürülék-szagot, Bebádogoztak minden albakot. “ Ez az utolsó sor egyben a vers címe is. A költemény utolsó sorai így figyelmeztetnek: ,,A rádiók csak üvöltsék rekedten/ A szabadságot s az ember jogát./’Itt érzi csak befalazott testem/ A milliókkal Moszkva ostorát./ S Váctól Pekingig zúgják a rabok:/ - Ha nem vigyáztok, az egész világon/ Bebádogoznak minden ablakot! Könnyes-vidáman telt az este, a szellem humorrá szelídítette az emlékezést. A költő tanúsította, a nyomorúság elviselését csakis a lelki erő, a hit teszi lehetővé és csakis az menti meg az embert. Tollas Tibort is ez az isteni adottság segítette át a kilenc súlyos esztendőn. Beszámolt az emigrációs lét kínzó önmarcangolásairól is. Sokszor kellett szembenézni az önváddal: Te kimenekültél, jobban élsz mint ők, akik otthon kénytelenek tűrni. Ezt azzal vezekelték le, hogy mérhetetlenül sokat tettek a magyarságért. Másnap még elbeszélgettünk a Münchenben élő költővel és lapkiadövairäki emigránstarsaival együtt oly eredményesen képviselte a magyarságot, amikor a Kárpát-medencében még hallgatni kellett. A beszélgetés résztvevője volt még Kovács Kálmán és felesége, Erzsébet asszony. Mindkettőjük áldozatkészségének volt köszönhető, hogy valóra vált az az emlékezetes kassai találkozás.- Tollas úr, van egy kényes kérdésem. Tavaly egy magyarországi újságíró az ön nevének említése kapcsán kijelentette, hogy ön is részt vett csendőrként a zsidók deportálásában. Mi az igazság?- Hadd válaszoljak én erre a kérdésre - mondja fürgén Kovács Kálmánná - 1989 tavaszán fiatal ellenzékieket hívtunk meg Bécsbe. Ezen az esten jelen volt Tollas Tibor is. A műtermünkben zajlott a találkozó. Észrevettük, hogy egy lehallgatókocsi állt meg az épület előtt. Néhány napra rá a Népszabadságban megjelent egy névtelen cikk, amely szerint Tollas Tibor részt vett a zsidók deportálásában. Az írás átvette Randolph L. Braham könyvéből, A magyar holocaustból a Finta Imre csendőrszázadosra vonatkozó adatokat, aki akkor Kanadában élt, ám Finta helyére Tollas nevét illesztették.- Ennek az esetnek azonban hoszszú előtörténete van - veszi át a szót most már a költő. - 1941-ben végeztem el a Ludovika Akadémiát. Rövid csapattiszti szolgálat után csendőrtiszti kiképzésen vettem részt. Amikor a németek 1944. március 19-én bevonultak Magyarországra, már Muraszombaton szolgáltam. Tüntetést szerveztem az ottani szlovén és vend lakosság körében. Tiltakoztunk a német megszállás ellen Parancsnokom jóvoltából kétheti szobafogsággal megúsztam, de utána büntetésből a frontra vezényeltek. 1944 októberében Tiszaújlak és Tiszabecs községektől visszavonulóban szakasz-, majd századparancsnok lettem. Székesfehérvár körzetében megsebesültem egy páncélököl elsülése közben, és ujjaim szétroncsolódtak. Velünk menekült az újlaki gyógyszerész a családjával, aki századunkat aranyékszereinek feláldozása árán mentette meg a biztos pusztulástól - ugyanis a bői repülőtér aláaknázott kifutópályájára akarták ráhajtani az egész századot. A háború vége előtt századom szétszéledt, és ki-ki hazafelé tartott. Én április végén értem Tiszabecsre. Meg akartam tátogatni a gyógyszerészt és családját. De kiderült, hogy a kárpátaljai területet időközben a Szovjetunióhoz csatolták. Tiszabecsen tanácstalanul várakozva, döbbenetes híreket kaptunk. 1944 decemberében a Vásárosnaményi járáshoz tartozó mintegy 23 községet és három további falut, a Tisza innenső oldaláról, a kárpátaljai területhez csatolták a megszálló orosz csapatok, és rögtön szovjet közigazgatást vezettek be. Erről a területről minden magyar férfit összeszedtek. Azt akarták elhitetni a világgal, hogy az átcsatolást a nép akarja. Valójában összefogdosták a községi elöljáróság tagjait, és az átcsatolást kérvényező írást akarták aláíratni velük. Azt mondták, nekik, ha nem írják alá, kivégzik őket. Tarpa kivételével mindenütt aláírták a kérelmet. Akkoriban én ezeket a papírokat láttam. A tapasztaltakat jelentettem a Honvédelmi Minisztériumnak. Az ügyet továbbították Nagy Ferenc miniszterelnökhöz is. A magyar kormány panaszszal fordult a Szövetséges Ellenőrző Biztossághoz. Én közben visszamotoroztam Tiszabecsre. Kiderült, hogy Konyev marsall csapatai foglalták el a községeket. Végül is az amerikaiak és az angolok tiltakozására 1945júniusában az oroszok kivonultak erről a területről. Az orosz kivonulás után visszaengedték az időseket és a nagyon fiatalokat. A visszatértekkel jegyzőkönyvet vettem fel. így szereztem információkat a szolyvai haláltáborról. Elmondás szerint a tábor orvosa sztrichtint kevert a cukorba. A cukrot az orosz őrség megdézsmálta, és sokan meghaltak közülük is. A hazatérlek közül is sokan meghaltak néhány napon belül. A hírek szerint, ugyancsak sztrichtinmérgezésben. Feladatom volt annak felderítése, hogy ezeket a szerencsétleneket hová temették el -a sírhelyekről térképet készítettem. Később a szekszárdi hadosztályhoz kerültem. Ott is nyomoztak utánam, hogy mit csináltam a határ mentén. Azok közé a rendőrtisztek közé tartoztam, akiket az igazoló bizottságok igazoltak. Bizonyítanunk kelleti, hogy felléptünk a német megszállás ellen. A muraszombati tüntetés szervezése miatt ez nekem nem volt nehéz. v De az ügy ezzel nem zárult le. Mentő tanúnak jelentkeztem egy Tavi Árpád nevű ember perében, akire ráfogták, hogy a beregszászi gettó parancsnoka volt. Pedig ez az ember az alakulatomban szolgált. A valódi parancsnokot Tahinak hívták. Tavit fölmentették, de néhány hónap múlva engem vádoltak ugyanezzel. Tíz évet kaptam. Ugyanazok, akik megesküdtek, hogy Tavi Árpád volt a gettó parancsnoka, most ellenem vallottak. Csak azért nem akasztottak fel, mert két volt beregszászi gettófogoly pontosan felidézte a táborban szolgálatot teljesítő tisztek és altisztek névsorát. Fel is menthettek volnak, de az ÁVÚ nyomására tíz évet kaptam. Végül is azt nem mondhatták, hogy a határmenti községekben való nyomozásom miatt ítéltek el, mert akkor az eljárás során az egész ügyre fény derült volna. Kilenc évet ültem le, amikor Nagy Imre miniszterelnöksége idején bizottságokat küldtek a börtönbe, hogy a jogellenes ítéleteket felülvizsgálják. 1956. július 25-én helyeztek szabadlábra, és javasolták, hogy kérjem a rehabilitációmat, mert jogsértés történt. Az 56-os forradalom kitörése miatt erre nem kerülhetett sor. így csak most rehabilitáltak.- Köszönöm a beszélgetést.- Én köszönöm, hogy Kassán lehettem, és Ilyen fantasztikus közönséggel találkozhattam. Legalább egy hónapig éltetni fog ez az élmény. BALASSA ZOLTÁN
