Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-15 / 111. szám
IvtöA ............. ■ - tojj A A SZOMBAT 1993. május 15. III. évfolyam 111. szám Ára 3 korona „Karcsúsít” a vasút... Változások a menetrendben Egy hét múlva, május 23-án lép életbe az új vasúti menetrend. Tekintettel arra, hogy folyamatosan csökken a nemzetközi járatokon az utasok száma — nem kétséges, hogy a jócskán megnövekedett menetdíjak miatt —, ezért a szlovák államvasutak vezetői úgy döntöttek, hogy csökkentik a kiadásokat, ami lényeges változásokat jelent a menetrendben. A legszembetűnőbb változások az eddig leginkább igénybe vett — a Budapest—Prága—Berlin — vonalon következnek be. Takarékossági okok miatt összevonták az R 372/373-as (Balt-Orient) és a 376/377 (Meridián) nemzetközi expresszvonatok Bukarestbe, Belgrádba és Szófiába irányított vagonjait. Prága és Budapest között a 226/227-es (Amicus) és a 470/471-es (Pannónia) expresszvonatok járatait vonták össze. Budapest és Hamburg között biztosít ezentúl közvetlen kapcsolatot a 174/175-ös Hungária expressz, amelyet viszont az EuroCity-kategóriába soroltak, ami feltehetően növeli az utazók költségeit. Megszüntetik a Prága és Budapest között közlekedő 476/477-es gyorsvonat járatát. A Párkány—Budapest—Párkány vonalon a nyári hónapokban közlekedik majd gyorsvonat hálókocsikkal, amelyeket a Prága—Belgrád—Prága vonalon közlekedő gyorsvonathoz csatlakoztatnak. A 436/437-es, Pozsony és Budapest között eddig közlekedő járatot megszüntetik. A csehországi részvények Átvehetők június végéig Felvételünk a rimaszombati kórház és rendelőintézet karbantartási műhelyében történt robbanás és tűzvész után készüli (TA SR-felvétel) A Tátra ’93 termékbemutatón Tanácskoztak a vállalkozók Pozsonyban az Értékpapír Központban május 24-én kezdődik meg a regisztrációs helyeken a részvények kiadása azon beruházók számára, akik csehországi részvénytársaságok részvényeire pályáznak. Az érintett állampolgárok június 30-áig vehetik át az erről szóló bizonylatokat. Mindezt Matúá Srámtk, a Vagyonjegyes Privatizációs Központ igazgatója közölte a szlovák sajtóirodával. Tina Túrna amerikai rockcsillag május 12-én Monte-Carlóban a Zenei Világnagydíj egyik tulajdonosa lett. Igaz, felvételünk még azelőtt készült, hogy a díjat átvehette volna Michael Douglas-től, de mosolya már ennek jegyében „készült"... (Fotó: TA SR/AP) A szóban forgó bizonylatokat a munkanapokon 10 és 17 óra között adják ki. Ehhez az érintetteknek személyazonossági igazolványt vagy útlevelet, járművezetési jogosítványt és egyéb, erre a célra alkalmas igazolványt kell felmutatniuk. Abban az esetben, ha valaki nem személyesen akarja átvenni a bizonylatokat, akkor a lakóhelyének községi hivatala által igazolt meghatalmazással nevében más is megkaphatja. Az említett művelettel párhuzamosan folytatódik a szlovák vállalatok részvényeinek kiadása is az elfogadott harmonogram szerint. „Poloska-leltár” A Szlovák Titkosszolgálat szerdán délután átvette a szövetségi belügyminisztérium adatbázisát, amely eddig ideiglenesen a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának felügyelete alatt volt. Peter Kuchar, a belügyminisztérium szóvivője szerint az adatbázisok le voltak pecsételve és senki sem férhetett hozzájuk a megőrzés ideje alatt. A szóvivő elmondta, hogy az adatbázisok és a volt Állambiztonsági Szolgálat (§tB) konkrét személyekről szóló „operatív” anyagainak átvétele után kialakítják a feltételeket, hogy a titkosszolgálat megkezdhesse munkáját. ("Szabad a vásár" — a szerk. meg.) A Süle-SLP és a Wes-Exp losonci magáncégek szervezésében tartották meg Tátra 93 címmel a termékbemutatóval egybekötött nemzetközi üzleti találkozót, amelyre öt ország közel száz szakembere étkezett a csorba-tói Patria Szállóba. A találkozó fő célja gazdasági kapcsolatok létesítése és új nemzetközi lehetőségek feltárása volt. Ezért 27 gyártóvállalat már a termékeit is elhozta a Magas-Tátrába. A találkozón értékes előadások hangzottak el, s többek között tanácsokat is adtak vegyes vállalatok alapításához, ötleteket a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok lebonyolítására, szó esett a vámelőírásokról, s egyebekről. Szlovákiából 30, Magyarországról 19, Csehországból 14, Albániából 9 és Lengyelországból 7 cég képviseltette magát. A rendezvényen előadást tartott Marián Nemec, az SZK Gazdasági Minisztériumának munkatársa, Mező Gergely, a prágai magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa és Fülöp Andrea, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének kereskedelmi titkára is. (farkas) Búcsú a tízesektől A Szlovák Nemzeti Bank közli, hogy 1993. június 15-étől bevonják a következő bankókat és pénzérméket: a Csehszlovák Állami Bank által 1986-ban kiadott tlzkoronás bankjegyet, melynek elülső oldalán Pavol Országh Hviezdoslav arcképe van, továbbá az 1, 2 és 10 koronás pénzérméket, melyeken a volt Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság rövidítése látható (T. G. Masaryk, M. R. Stefánik és A. Raáín képmásával). Ezeket június 15-étől már nem lehet használni törvényes fizetőeszközként a Szlovák Köztársaság területén. Az érvényüket vesztett pénzeket a Szlovák Nemzeti Bank és a többi, Szlovákia területén székelő bank, valamint a szlovák posta összes kirendeltségében ez év június 16-ától szeptember 6-áig lehet kicserélni érvényes fizetőeszközre. Megújult nyugdíjfizetés A Nemzeti Biztosító közli, hogy a Postabankkal kötött szerződés szerint felújítja a csehországi lakhelyű személyeknek a nyugdíj- és betegbiztosítás átutalását. Ez a folyamat 1993. február 8-a után a közös valuta kettéválása után megszakadt, de a Postabank vállalta a fizetések folyósítását. A kifizetések minden naptári hónap 28. napján esedékesek. Az orvosi kamara ne politizáljon rrsegnap sajtótájékoztatót hí- X volt össze Villám Soboúa, az SZK egészségügyi minisztere, melynek lényegét a vendégként megjelent dr. Vladimír Savéenko által elmondottaknak kellett volna képeznie. V. Savéenko doktor a Szlovák Orvosi Kamara titkárságának igazgatója volt, egy hónapja azonban lemondott állásáról, s most — június végéig — a felmondási idejét tölti. E lépést azért tette meg, mert nem ért egyet a Szlovák Orvosi Kamara ténykedésével. Szerinte a kamara kimondottan szakmai szervezet, az orvosok szakmai és etikai magatartásával hivatott foglalkozni, az egészségügy államigazgatási vonatkozásában legfeljebb tanácsadói, javaslói szereppel élhet. Savéenko doktor szerint az orvosi kamarának nincs joga sztrájkkészültségeket, tiltakozó megmozdulásokat szervezni; pillanatnyilag pedig a Szlovák Orvosi Kamara összetéveszti magát a szakszervezettel, az egész egészségügy érdekeinek képviseletét próbálja a vállára venni, holott erre nincs törvényes joga. Az egészségügyön belül minden foglalkozási ágnak külön kamarája van, ezek közt olykor éles viták dúlnak, vannak érdekütközések. Az orvosi kamara politizálásba kezdett, közben nem intézi azokat az ügyeket, amelyeket intéznie kellene. Savéenko doktornak szíve joga fenntartásokkal élnie, azokat a nyilvánosság elé tárnia. Semmi kivetnivaló nincs abban, ha elítéli, hogy társai nem akarnak szóba állni Soboiía miniszterrel, aki az államigazgatási hierarchia szerint a főnökük. Főleg akkor, ha a közvélemény-kutatás eredményei szerint csupán az egészségügyi dolgozók egy harmada ért egyet a jelenlegi megmozdulásokkal. Az újságíró legfeljebb azon gondolkodhat el, miért a miniszter balján ülve kell minderről nyilatkoznia a kamara exigazgatójának. Viliam Soboiía szemmel láthatóan élvezte helyzetét. Felkínálta: szívesen válaszol konkrét kérdésekre, amikor azonban arra kértem, vázolja, milyen kihatással van az egészségügyi intézmények működésére, hogy a kormány a költségvetési törvényben meghatározott összegnek csupán egy harmadát utalta át a Nemzeti Biztosító alapjaiba, hosszas fejtegetésbe fogott, vajon az előlegátutalás jobb-e, vagy ha a költségvetési támogatásra jogosultak konkrét kezelését követően az orvos által kiállított számlát fizeti ki a kormány. Megismételt kérdésemre másodszor azt vetette oda: nincs a világon még egy ország, amely költségvetésének ekkora részét — több mint 11 százalékát — fordítaná az egészségügyre! S vegyem tudomásul, további restrikciók lesznek, privatizálva lesz az egészségügy, az intézmények pedig átkerülnek az önkormányzatok kezelésébe. Soboiía úr szavai mit sem változtatnak azon, hogy a kormány rosszul állapította meg az ország költségvetési igényeit, rosszul állította össze az 1993-as költségvetést, s most nem tud eleget tenni a rá háruló kötelességeknek. Ez a hiba csak kétféleképpen orvosolható: a lehető legrövidebb időn belül benyújtja a kormány a költségvetési terv módosító javaslatát (s megpróbálja azt jóváhagyatni a parlamenttel), vagy lemond a kormány, s másra hagyja a problémák megoldását. Pillanatnyilag, csupán a Nemzeti Biztosítóról szóló törvény módosítását fontolgatják. Sem ez, sem az intézmények — és a gondok — átruházása az önkormányzatokra nem megoldás. Hogy miért? Nos, Viliam Soboiía kapott néhány konkrét kórház áldatlan anyagi helyzetéről szóló kérdést, s ezekre azt válaszolta: nem az ő gondja, mi van velük, hanem az adott intézmény igazgatójáé. Ha az nem tudja megoldani a problémát, nem való igazgatónak. Szó szerint kijelentette: a minisztérium szerint az egészségügyben nincs válsághelyzet; ő a székéből semmilyen komoly problémát nem lát. Gondot legfeljebb az jelent, hogy nincs meg a Nemzeti Biztosító független irányító szerve, amelyet már meg kellett volna választani. Szerinte csak ezért nem működik olajozottan a gépezet. Arra azonban semmiképpen nem adott választ, miből fogja a biztosító önkormányzata átutalni a fizetséget a kezelő intézményeknek, ha a kormány nem fizeti be a biztosítási díjat azok után a páciensek után, akik esetében erre őt a törvények kötelezik. E sorok írója úgy látja, a szlovák kormány miniszterei tárcáik működési feltételeinek biztosítása elé helyezik a kormány mundéijának védelmét. Ujjal mutogatnak másokra, elhárítva maguktól minden felelősséget. Ennek érdekében az elemi logikát is kinevetik, lesöprik az asztalról. Soboiía úrnak ugyanis tudnia kellene, hogy a szlovák költségvetésből 50-60 milliárd korona eleve hiányzott, tehát ezen összeg 11 százaléka az ő tárcája működőképességét kérdőjelezi meg (kb. 6-7 mid. Sk). S azt is tudnia kellene — ha már olyan pontosan lát minisztériuma székéből mindent —, nem mindegy, mekkora összegből számoljuk azt a bizonyos 11 százalékot, amire Soboiía úr olyan büszke... Az ő logikájával gondolkodva ugyanis Szlovákiában világraszóló vívmányként kellene elkönyvelni és soha nem látott magas életszínvonalnak kellene tartani azt is, hogy a nyugdíjasok járadékuk 70 százalékát kénytelenek a kosztjukra költeni. (Pedig ez az elszegényedés jele.) Ezt a tényt — mármint az ország szegénységét — azonban sokkal szerényebben és alázatosabban kellene beismerni. S erre a szlovák kormány és miniszterei aligha hajlandók és képesek. N. Gyurkovlts Róza Viliam Soboiía sajátos logikája jl Felépül a várgedei romatelep?!
