Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-14 / 110. szám
1993. május 14. 6 Szabad ÚJSÁG Gazda szerviz Báránynevelés Vashiány okozta malacvérszegénység Az egészséges bárány születése után rövid időn belül talpra áll és szopik. Tennivalók: A 18-20 Cel8lus-fokos hőmérséklet biztosítása; Az újszülött lélegzésének ellenőrzése. Esetleges légzési zavaroknál: orr-, szájüreg kitisztítása, nyelv húzogatása, hidegvizes leöntés, elülső lábak tornáztatása (mesterséges lélegeztetés); Az újszülött küldőkének kezelése: ha a köldökzsinór nem szakadt el, 8 centiméter hosszban lezúzni, körülbelül egy percig széles szájú üvegben lévő szárító-fertőtlenítő oldatba mártani. Alapvető fontosságú, hogy a bárány az élete első 12 órájában minél több föcstejhez jusson: ez ellenanyagokat, vitaminokat tartalmaz, elősegíti a bélszurok eltávolítását is. Az első napon a báránynak minimálisan 0,2 liter föcstejet ki kell szopnia ahhoz, hogy „elindulása" megfelelő legyen I Fontos a gyengédség, a türelem! Ahol ezek nincse:,ek meg, gyakoribb a korai bá^anyelhullás is. Kevés helyen láttam, pedig igazán megtérülne: amíg ellós után a bárány fel nem áll, előkészítjük az anyát az első szoptatásra. A tőgy környéki gyapjúfürtöket levágjuk, a tőgyet langyos vízzel megmossuk, fertőtlenítjük. A legtöbb anya megtanítja bárányát szopni, de előfordul, hogy az nem tűri a szoptatást: lehet, hogy a tőgyben nagy a tejnyomás, ilyenkor kíméletesen „előfejjük”. Az előhasi anyákat gyakran nyugtatni kell, ha szükséges, az egyik hátulsó láb felemelésével helyben tartjuk, míg báránya szopik. Egy-két ilyen kísérlet után már nincs gond. A bárány gyomra kicsi, ezért gyakran szopik. Az a jó, ha ezt bármikor megteheti (az elletőrekeszben állandóan anyja mellett lehet). A szopások száma egyébként az első héten naponta körülbelül 30. Ha bármely okból Ízesítenünk kell, vagyis dajkaságba kell adnunk (anya elhullása, anya betegsége, kevés tej, hibás tőgy, hármas ikrek), ezt az ellés után azonnal tegyük meg, mert 4-6 óra múlva az anya már nem fogad be más bárányt. Könnyebb a befogadás, ha az idegen bárányt a fogadó anya ellési váladékával bekenjük, ha a saját bárányt a dajkaságba adottal bundájuknál fogva összedörzsöljük, ha valamilyen szagos anyaggal (szesz, fokhagymás vb) mind a bárányt, mind az anya orrát bekenjük. Az ikresítésre értelemszerűen ott van lehetőség, ahol egy időben több ellés van. Csak egyforma korú bárányokat lehet ikresíteni. A bárány szoptatásának csúcsidőszaka reggel, a kora délutáni órákban és éjszaka van. Egy-egy szopás 2-3 percig tart. A szopások száma a kor előrehaladtával csökken, de napi megoszlásuk nem változik. Az „egyke" bárány mind a két tőgybimbót szopja, az ikerbárányoknak rendszerint „saját" tőgybimbójuk van. Ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a bárányok és a növendékek emésztőszervi megbetegedése és minél jobb legyen a súlygyarapodásuk, figyelembe kell vennünk, hogy az előgyomrok működése csak 4-5 hetes korban kezdődik, ekkor indul meg a kérődzés is. Sok helyen a bárányokat végig az anyjukkal tartják. Azokban a gazdaságokban, ahol árutermelés folyik (gyapjútermelés, bárány hizlalás), érdemes a bárányokat az anyjuktól elválasztani, méghozzá szakszerűen, azért is, hogy az anyákat minél sűrűbben, lehetőleg évenként kétszer-háromszor elletni tudjuk. Élete első hetében a bárány anyjával együtt külön rekeszben van. Ez idő alatt összeszoknak, az idősebb bárányok pedig nem zaklatják a még fiatal, gyenge állatokat a szopásban. Nagyobb állományokban az első hét után „óvodáztassunk”; a fogadtatókat összenyitjuk, ide helyezzük az indítótápot, a bárányszénát, az ivóvizet és a nyalósót. A bárányóvodában a bujtatórács méretei miatt csak a bárányok juthatnak be, az anyák nem. Ok a rácson kívül, de azért bárányaik közelében vannak. A bárányok szopáshoz még bármikor kimehetnek. Háromhetes kor után a bankák „bárányiskolába” kerülnek: itt már nem szophatnak bármikor, eleinte csak az anyák etetésének idejére, később pedig 4-5 órára különzárjuk őket, hogy minél előbb hozzászokjanak az önálló élethez, a szilárd takarmányokhoz, a „bendősítóshez”. Az elkülönítés később egész éjszakára, majd egész napra szól. Az, hogy a szoptatást mikor szüntetjük meg véglegesen, nemcsak az életkortól, hanem a takarmányozási lehetőségektől és termelési céljainktól is függ. Ha sűrűn elletünk, netán fejünk vagy tejesbárányt értékesítünk, esetleg választott bárányt hizlalunk, akkor is várjunk addig, amíg a bárány testsúlya a születésinek legalább háromszorosa, vagy addig, amíg napi tápfogyasztása a 30 dekagrammot el nem éri! A fenti módszerrel a jól előkészített anyák nagy súllyal született bárányai már 30-35 napúkra elválaszthatók. Dr. Böő István Az egyik leggyakoribb malacbetegség a vashiány miatti vérszegénység, a 3-6 hetes malacok elhullásának egyharmad részét ez okozza. A megfelelő vaspótlással ellátott állatok mintegy 20-25 százalékkal nagyobb testtömeg-gyarapodást produkálnak az első hónapban. A vas több szempontból is fontos a szervezet megfelelő működéséhez, így központi szerepet játszik a vörösvórsejt-képződésben és több enzim működésében. A nem megfelelő ellátás esetén vérszegénység alakul ki, legtöbbször a zártan tartott sertéseknél. Az intenzíven fejlődő, hústermelő fajtáknak ugyanis jóval nagyobb a vasigényük, és a legeléssel, turkálással történő vasfelvételt a tartástechnológia korlátozza. A tünetek a 2-3 hetes állatokban jelentkeznek. Ez némileg módosulhat, ha a tejjel a malacok az átlagosnál is kevesebb vashoz jutnak, vagy ha a vasszükségletet részben tudjuk csak fedezni. Az előbbi esetben a vashiányos vérszegénység korábban jelentkezik, az utóbbi esetben viszont később és enyhébb formában. Az eddig egészségesnek mutatkozó malacok étvágytalanná, elesetté válnak. Később a legyengült szervezetben különféle kórokozók telepedhetnek meg, tüdő, bőrgyulladást okozhatnak. Elsősorban az ilyen szövődményes esetek végződhetnek elhullással. A vashiányos vérszegénység megelőzésének több módja is ismeretes. A legegyszerűbb a természetes (házi) mód, amikor a malacok számára lápföldet, vörösagyagot, barnaszénport adunk. Ezeket ízesíthetjük pörkölt árpával, darával, spenóttal. Adagolásukkal a kocák vasellátottsága növelhető, de a tejjel ürülő vas mennyisége ilyen módon számottevően nem változik, mivel a felvett többletvas a bélsárral ürül. A vastartalmú takarmánykiegészítőt a malacok részére is biztosítani kell, például a kocák csecsbimbójára szórással vagy a szilárd táplálékkal. A harmadik módszer a vastartalmú injekciók alkalmazása. Ezek mérgezést is okozhatnak, ezért feltétlenül állatorvos által vagy állatorvosi útmutatás alapján alkalmazhatók. M.G. Macskagyökér Gyógynövénykert A gyógynövények ma reneszánszukat élik, de úgy is fogalmazhatunk, hogy divatba jöttek. Általános jelenség, hogy az emberek elfordulnak a kémiai úton gyártott gyógyszerektől, és természetes gyógymódhoz folyamodnak. Hosszú sorok állnak a gyógynövény szakboltokban, de ma már az sem ritkaság, ha valaki saját szedésű, sőt termesztésű növényekkel gyógyítja önmagát és családját. Ezt a természetes igényt ismerte fel Lenchós Ottó, aki egy gyógynövónykertet létesített, tele hasznosabbnál hasznosabb növényekkel. A kert 2500 négyzetméteren terül el, Budapesten, a XI. kerületben, a Mikes Kelemen utcában. Lenchós Ottó nagyon érti a szakmáját, hiszen több évtizede gyógynövényekkel foglalkozik, és a konténeres növények vásárlóinak díjmentesen szaktanácsot is ad. Főleg azokat várja ide pénteken 14 órától vasárnap estig, akik saját kertjükbe, erkélyükre szeretnének gyógynövényeket ültetni, hogy a saját termésből főzzenek például gyógyteát. A kert máris nyitva áll, 15-20 gyógynövény várja az érdeklődőket. Itt van például az angelika (Angelica archangelica), amely kétéves növény, és a mélyfekvésű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajokon fejlődik jól. A konténerből kiemelt növényeket 60 x 30 centiméter sor- és tőtávolságra kell ültetni. Teáját emésztést segítő, ótvágyjavító és széthajtó hatása miatt fogyasztják. Illóolaja javítja a vese működését, gyomorsavképző, külsőleg pedig reuma elleni bedörzsölő szer. A macskagyökér (Valerina officinalis) évelő, gyökeréért termesztett növény. A mólyrótű, jó vízgazdálkodású, tápanyaggal jól ellátott, közópkötött, barna, homokos talajokat szereti, napfény- és vízigényes. Az első óv végén kitermelt tiszta, száraz gyökérből készül a drog, amely nyugtatja az idegrendszert, megszünteti a félelemórzetet és a szorongást. Ingerlékenység, álmatlanság, az idegi alapon fellépő szívpanaszok esetén gyógyító hatású. A bazsalikom (Oclmum basalikum) egyéves, víz-, napfény- és melegigónyes növény. Virágzó, föld feletti hajtásait vágják le 5-6 centiméter csonk meghagyásával, ezt megszánják, majd a virágot és a levelet a szárról lemorzsolják. A szakirodalom szerint a bazsalikom drogja köhögóscsillapító, ótvágyjavító, vizelet- és széklethajtó, mint fűszert levesek, főzelékek, mártások, saláták és húsételek ízesítésére ajánlatos használni. A kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) melegkedvelő, fényigónyes, szárazságtűrő növény, a közópkötött, jó táperőben lévő talajokat kedveli. A konténerből kiemelt növényeket 50 x 25 centiméter sor- és tőtávolságra kell ültetni. Virágzáskor, napos időben a föld feletti növényi részt 4-5 centiméter szár meghagyásával vágják le, és vékonyan terítve, szellős, árnyékos helyen szárítják, majd morzsolják. A kakukkfű baktérium- és gombaölő hatású, teája légúti betegségekre, erős köhögésre, torokfájásra gyógyító hatású, és javítja az étvágyat is. Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) évelő, melegkedvelő, szárazságtűrő gyógynövény, a meszes, közópkötött talajokban díszük a legjobban. Hajtásait a virágzás idején vágják le, leveleit azonnal lefosztják, majd vékonyan terítve, szellős, árnyékos helyen szárítják. Teáját szájbetegségek, torokgyulladás esetén öblögetésre ajánlatos használni. Belsőleg bélhurut és izzadás ellen hatásos. Aranyeres panaszok esetén a rendszeres ülőfürdő egyik alkotó eleme. Mint fűszer, a rozmaring levelével együtt a baromfi- és vadhúsok, máj, főtt és sült halételek, olaszos főtt tészták ízesítésére alkalmas. A borsos menta (Mentha piperita) az egyik legfontosabb, sokoldalúan hasznosítható gyógynövény. Meleg-, tápanyag- és vízigónyes, a jó vízgazdálkodású, barna, homok- és közópkötött talajokat kedveli. A konténerből kiemelt növényeket 60 x 30 centiméter sor- és tőtávolságra ültetjük, majd a föld alatti sarjakkal terjednek el. A leveléből készült teát epehajtó hatása miatt az epével és az epehólyaggal kapcsolatos megbetegedések, fájdalmak csillapítása céljából fogyasztják. Ismert a görcsoldó, fertőtlenítő, baktériumölő hatása, de számtalan kozmetikai és édesipari termék ízesítője is. E néhány gyógynövény részletesebb bemutatásával, reméljük sikerült felkelteni hazai kertószkedőink, gyógynövénykedvelőink érdeklődését is, ha Budapesten járnak, keressék fel a gyógynövénykertószetet! (Pethés) Majoránna Orvosi zsálya Körömvirág Bazsalikom Borsos menta
