Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-04 / 102. szám

1993. május 4. Szabad ÚJSÁG 3 Külföld Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője az athéni konferencián aláírja a Vance-Owen tervet Jobboldalt állva Constantine Mitsotakis görög kormányfőt láthatjuk (Telefotó: TA SR/AP) Az aláírás ellenére folytatódnak a harcok Christopher egyeztet Annak ellenire, hogy Radovan Karadzsics Athénben aláírta a béketervet, a szer­­bek folytatják támadásaikat Bosznia-Hercegovinában. Erős tüzérségi támadás érte Szarajevót és súlyos harcokról számolnak be a kelet-boszniai Gorazsdéból Is. Gorazsdében a harcok során a muzulmán oldalon három katona és három polgári lakos vesztette életét, 23 szerb Fraqjo Tudjman horvát elnök Zág­rábban kijelentette, hogy a nemzetközi közösség már nem hisz a szerbek hazug­ságainak. Most vagy a béke következik, vagy határozott katonai akció a béke el­érése érdekében, szögezte le. Tudjman azzal számol, hogy Boszniába újabb ENSZ-egységek érkeznek már új meg­bízatással és ezek nem lesznek olyan védtelenek, mint a mostani kéksisako­sok. Christopher amerikai külügyminisz­ter John Mqjor brit külügyminiszterrel való tárgyalásai után közölte, a brit és az amerikai álláspont nagyon közel áll egy­máshoz a volt Jugoszláviában kialakult helyzet megoldására. A brit külügymi­katona esett eL nisztéríum bejelentette, hogy közös ka­tonai akciókat is terveznek, ha a szerbek nem tartanák be a béketervet. Tegnap Zágrábba érkezett a kanadai külügyminiszter, Barbara McDougall asszony. Tárgyalásokat folytatott Zden­­ko Skrabal horvát külügyminiszterrel és Tudjman elnökkel. A kanadai külügymi­niszter-asszony meglátogatja a volt Ju­goszláviában állomásozó kanadai kéksi­sakosokat, majd holnap Szarajevóba utazik. Itt a boszniai kormány vezetőivel és a bosznia-hercegovinai békefenntar­tó erők parancsnokával Morillonnal fog találkozni. A térségben 2400 kana­dai katona tartózkodik, akikből 145 Srebrenica felügyeletét biztosítja. A véres május 1. következményei —7-----------------------------------­Újabb tüntetésre készülnek Az oroszországi Ellenzéki Bizottság az Alkotmány Védelmére azt köve­teli, hogy sürgősen hívják egybe a parlament rendkívüli ülését, amely állást foglalna az „uralkodó rendszer népellenes akcióihoz”, amelyekre a május 1-i moszkvai tüntetés leverésekor került sor. A szlovák sajtóügynökség szerint a május 1-jei összetűzést a tüntetők pro­vokálták ki, amikor nem tartották ma­gukat a menet kijelölt útvonalához és megtámadták a rendőrséget, amely el­állta útjukat. A legutóbbi jelentések sze­rint a véres összetűzésnek 205 sebesült rendőráldozata volt és 70 tüntető sérült meg. Huszonhét rendőr és 12 tüntető még mindig kórházban van. A társadal­mi bizottság azt követeli, hogy jelölje­nek ki ügyészt, aki kivizsgálná az esemé­nyeket. Felhívják a figyelmet arra, hogy az országban további rendőrakciók le­hetségesek, mert, úgymond, Jelcin el­nök „önkényuralomra tör”. Május 9-re Moszkvában újabb tünte­tésre készülnek. Az ellenzék szerint a május 1-i véres összetűzés része volt an­nak a törekvésnek, hogy szétverjék a Órájáról és gyűrűjéről ismerték fel Új elnök Srí Lankán Tegnap több tízezer Srí Lanka-i bú­csúzott a május elsején meggyilkolt Pre­­madas államfőtől. Közben a Srí Lanka-i hadsereg tovább folytatta támadásait a Tamil Tigrisek szervezet fegyveresei el­len, akiket az elnökgyilkosságért tesz­nek felelőssé. Az elnök koporsóját fel sem nyitot­ták, mert testét a robbanás darabokra szaggatta és csupán karórája és gyűrűje szerint azonosították. A rendőrség je­lentése szerint a robbantás, amely kiol­totta az elnök életét, további 24 ember­áldozatot követelt. Ma rendkívüli ülést tart a Srí Lanka-i parlament. Az elnöki teendőket Dingirl Banda Wyetunga eddigi kormányfő vette át, aki a meg­gyilkolt elnök megbízatási idejének vé­géig tölti be az államfői tisztséget. Sztrájkok hete Az acélipar és a gépipar dolgozói Né­metországban úgy döntöttek, hogy e hé­ten komoly sztrájkokat szerveznek, mert a munkáltatók egyoldalúan felmondták a bérszerződéseket. A dolgozók 26 szá­zalékos béremelést követelnek, de a vál­ságban levő acélipar gazdasági helyzete a béremeléseket nem teszi lehetővé. A kompromisszum szinte lehetetlen és Németországban a helyzet komoly poli­tikai következményekkel járhat. Ennek első következménye, hogy lemondott tisztségéről a Szociáldemokrata Párt el­nöke, Björn Enkholm. Egyidejűleg le­mondott arról is, hogy az 1994. évi vá­lasztásokon a szövetségi kancellár tiszt­jére jelölteti magát. A kiéleződött hely­zet a szabaddemokraták pártjában is konfliktust okozott, mert szerintük a társadalombiztosítást az elfogadott terv szerint aligha lehet finanszírozni. A pár­ton belüli ellentétek Kinkel külügymi­niszter helyzetét is megingathatják. törvényhozó testületeket. A Jelcin­párti koalíció arra készül, hogy a nép­­képviselők rendkívüli kongresszusán függesszék fel azon képviselők mentel­mi jogát, akik részt vettek a május 1-jei tüntetés szervezésében. Oroszország parlamentje előtt foly­tatódik a tüntetés. Tegnap már a koráb­binál sokkal kevesebben voltak és a rend­őrség ellenőrzi a helyzetet. Jelcin a (Folytatás az 1. oldalról) Vranitzky és Meéiar egyetértettek abban, hogy a kölcsönös teherforgalmat a közutakró! a vasutakra kell áthelyezni. Kiemelték a két főváros repülőtereinek eddiginél szorosabb együttműködését. Vladimír Meciar a kétoldalú kapcso­latok különösen fontos tényezőjeként említette a regionális együttműködést. E téren elsőbbséget az infrastruktúra ki­építése élvez. Az ehhez szükséges tervek kidolgozására egy kétoldalú szakértői bizottságot hoznak létre. Az osztrák Moszkva közelében fekvő Zelenograd polgárainak panaszaival foglalkozott és a város képviselőinek elmondta, hogy a verekedések során 17 rendőr komolyan megsérült. Viktor Antipov, aki a szom­bati tüntetést vezette, tegnap felszólítot­ta a Jelcin ellen tüntetőket, hogy marad­janak továbbra is a parlament előtt és fokozzák a nyomást Jelcinre. Az orosz demokratikus reformmozgalom, vala­mint a reformista frakciók tömbje nyi­latkozatot tett közzé, amelyben azt kö­vetelik, hogy Jelcin tiltsa be az ellenzéki tüntetéseket a parlament előtt. kancellár elutasította azokat a találgatá­sokat, melyek szerint a Szlovákiának nyújtandó osztrák segítséget bármiféle feltételekhez kötnék. Mindkét kor­mányfő a kétoldalú gazdasági kapcsola­tokat kedvezőnek és ígéretesnek minő­sítette. Vladimír Meéiar és osztrák partnerei közt a megbeszélések az ünnepi ebéd idején is folytatódtak, amelyet a Szövet­ségi Gazdasági Kamara elnöke, Leopold Maderthaner rendezett a szlovák ven­dégek tiszteletére. A moszkvai május elsejei tüntetésen, mint már közöltük, véres összecsapásokra került sor a rendőrök és a tüntetők között. A védőpajzzsal és gumibotokkal felszerelt rendőrök beavatkozását láthatjuk felvételünkön (Telefotó: TA SR/AP) Visszatért a 30 kiutasított Békét a Golán-fennsíkért Visszatért otthonába az a 30 személy, akit Izrael évekkel ezelőtt Jordániába uta­sított ki. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke ennek kapcsán rádióbeszédet mondott. Jelenleg csak politikai térképen vagyunk, de holnap már geográfiáin is rajta leszünk, mondta. Izrael egy másik 54 fős palesztin csoportnak is lehetővé tette a visszatérést, akiket még évekkel ezelőtt Jordániába deportáltak a megszállt területekről. Izrael azt re­méli, hogy jószándéka kedvezően fogja befolyásolni a washingtoni közel-keleti bé­ketárgyalásokat. Mose Soha] izraeli belügyminiszter televíziós beszédében közölte, hogy Izrael odaadná a Golán-fennsíkot cserébe a békéért Szíriával. Sohal az első miniszter, akinek nézetei nem egyeznek a kormányzó Munkapárt képviselőivel, akik az 1992-es választási kampányban megígérték, hogy Izrael megtartja a Golán-fennsík néhány stratégiai pontját. Meciar közeledést szorgalmaz A Meéiar—Antall találkozó Később lesz? Felröppent a hír Magyaroszágon, amelyben Vladimír Meéiar Antall JózsefTel való közeli találkozójáról nyilatkozott. A Szabad Újság tudósí­tója érdeklődött a magyar külügymi­nisztériumban és a kormányszóvivői hivatalban a találkozó esélyéről. A közeli tanácskozás lehetőségét a ma­gyar külügyminisztérium nem erősí­tette meg. Természetesen a vita tár­gya nem az, hogy Pozsonyban vagy Dunaszerdahelyen találkozzék-e a két ország vezetője. A magyar mi­niszterelnök szerint akkor van értel­me a megbeszéléseknek, ha a Sziget­köz vízellátási problémái nem jelen­tenek majd szinte megoldhatatlan gondot és igen jelentős anyagi terhet a magyar kormány számára. A tár­gyalások késedelme nem okozhat a két ország normális gazdasági kap­csolataiban, kiegyensúlyozott viszo­nyában — mely gyakran a régiók szintjén valósul meg — zavarokat. (anL) Slobodník Budapesten A nemzetiségi kultúrák fejlesztésé­ről, a kulturális együttműködés megíté­lésére létrehozandó parlamenti bizott­ságokról, valamint a kormányközi kultu­rális egyezmény előkészítéséről tárgyalt Duáan Slobodník szlovák kulturális mi­niszter magyar partnerével, Mádl Fe­renccel Budapesten. Slobodník kijelentette, hogy a nem­zetiségi kultúrák és fejlesztésük mindkét nemzet érdeke. Elmondta — és a ma­gyar művelődésügyi miniszter megerősí­tette —, hogy a parlamenti bizottságok kérdéséről a szlovák és a magyar kor­mányfő küszöbön álló találkozóján is tárgyalnak majd. A kormányközi kultu­rális egyezményről szólva a szlovák fél úgy véli, hogy két hónapon belül aláír­ható. Az aláírásra Mádl Ferenc Po­zsonyba érkezik. A tárgyalások során szó esett a magyar—román—szerb hár­mashatáron létrehozandó televíziós erősítőállomás kérdése is, amely lehető­vé tenné az ott élő szlovákság számára a pozsonyi műsor vételét. Slobodník szerint ez kizárólag pénzügyi problé­ma, más akadályai nincsenek. Slobod­ník kijelentette, hogy a kultúra olyan terület, amelyben nincsenek problémák, sőt, hozzájárul más problémák megol­dásához is. Társadalombiztosítási gondok Ez a majális tétre ment A közelgő társadalombiztosítási vá­lasztások jegyében ünnepelték május el­sejét Magyarországon. Budapesten a rendszerváltozás óta kialakult hagyomá­nyok szerint külön ünnepeltek a balol­dali pártok és a baloldali szervezetek a Városligetben. A Liga és a Munkástaná­csok, valamint a Szabaddemokraták Szövetsége a Népligetbevárta a szimpa­tizánsokat. Magyaroszágon egy héten belül kiéleződhet a választási kampány, amelynek a tétje az, hogy az állampolgá­rokra költhető szociális, egészségügyi és társadalombiztosítási pénzeket hogyan osszák el. Minden szakszervezet és ér­dekképviseleti csoport delegálhat egy­­egy személyiséget, akik ezt a folyamatot a különböző szinteken ellenőrzik. Ter­mészetesen a rendszerváltással Magyar­­országon radikálisan kettévált az állam, és a társadalombiztosítás. Egyetlen gond van: a korábbi rendszer vezetői mintegy az állami költségvetés részének tekintették a társadalombiztosítást. így a szó szoros értelmében kirabolták azt. Most a parlament azon töri a fejét, ho­gyan juttathatná jelentősebb vagyonhoz a társadalombiztosítás szerveit, hogy az a jóléti feladatoknak megfeleljen. Göncz Árpád köztársasági elnök egyéb­ként éppen ez ügyben fogadta az érde­kegyeztető tanács munkájában részt ve­vő 6 szakszervezet, valamint a munká­sok képviselőit. Elképzelhető, hogy így megszűnik ez az áldatlan háború, amely a különböző szakszervezeti mozgalma­kat megosztotta. (al) L ech WALESA lengyel államfő bejelentette, hogy II. János Pál pápának adományozta a legmagasabb lengyel ki­tüntetést, a Fehér Sas Rendet. A kitün­tetés adományozására május harmadi­kén, lengyel államünnep alkalmából ke­rült sor. A pápa az első, aki ezt a kitün­tetést megkapta. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP bizottságának washingtoni ülésén úgy döntöttek, hogy újfajta hiteleket vezet­nek be a volt Szovjetunió, valamint Kö­zép- és Kelet-Európa országai számára. E hitelek feltételei a korábbiaknál eny­hébbek. „Szlovákia a hivatalos és nem­hivatalos nyilatkozatok szerint az első olyan ország lehet, amely ilyen hitelben részesül" — jelentette ki a szlovák saj­tóirodának Marián Tkáé, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke. A feltételezett hitel összege 80—100 millió dollár. DÁNIÁBAN úgy tűnik, a korábbi­nál többen támogatják a maastrichti szerződéshez való csatlakozás gondola­tát. Egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 51 százaléka foglalna állást a maastrichti szerződések mellett és csu­pán 30 százaléka van ellene. EsZAK-KOREÁT azzal gyanúsít­ják, hogy nemcsak atomfegyvert fejleszt, hanem új típusú rakétával is rendelke­zik. Ez japán vélemény szerint reális ve­szélyt jelent a szigetország számára. A japán védelmi minisztérium államtitká­ra Washingtonban az amerikai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásain hívta fel erre a figyelmet. Szerinte az ezer ki­lométer hatósugarú rakéta Észak-Kore­­ából könnyen elérheti Japánt. PAKISZTÁN cáfolja, hogy nem akaija szabadon engedni azt a három nyugat-európai diplomatát, akiket 12 nappal ezelőtt hurcoltak el Afganisztán­ból. A brit, német és holland diplomatá­kat szombaton csempészték ki Afga­nisztánból. A pakisztáni külügyminisz­térium azt ígérte a három ország nagy­követeinek, mindent megtesz a foglyok kiszabadításáért. Korábban a foglyokat Afganisztánban egy barlangban sziklá­hoz láncolva tartották fogva. AnDREOTTI volt olasz kormányfő maga is támogatja azt a gondolatot, hogy fosszák meg mentelmi jogától és így részt vehessen az ellene emelt vádak tisztázásában. Mint ismeretes, Andreot­tit az olasz maffiával való kapcsolatok­kal vádolják. Politikai körökben úgy hír­lik, ha a parlament nem menti fel And­reotti mentelmi jogát, hasonló helyzet alakul ki, mint Craxi esetében, minek nyomán négy miniszter lemondott a most alakuló kormányból. Irak kormánya úgy döntött, hogy korlátozza állampolgárainak kiutazását az országból. Aki ki akar utazni, annak 15 ezer dinár (5000 dollár) összeget kell letétbe helyeznie. II. János Pál pápa fel­szólította az iraki keresztényeket, hogy ne hagyják el országukat. A keresz­tények, akik száma kb. 600 ezer Irakban, az Öböl-háború óta igyekeznek elhagyni az országot. Eddig már 100 ezren emig­ráltak. TüRKMÉNIA és Irán gazdasági szerződést kötött. A megállapodás a közlekedésre, kereskedelemre, kőolaji­parra és a mezőgazdaságra vonatkozik. Az két ország közös hajózási vállalatot alapít. • • Ü zbegisztánban akar szerelő­­üzemet felépíteni a németországi Mer­cedes Benz művek. A tervek szerint te­hergépkocsikat szerelnek az ország leg­nagyobb gépipari üzemében, ahol eddig gépkocsikat és mezőgazdasági gépeket gyártottak. Üzbegisztán már ma is vásá­rol tehergépkocsikat a Mercedestől. ANGLIÁBAN Delphin Burt asz­­szony végrendeletében úgy rendelke­zett, hogy 5 millió fontot adományoz II. János Pál pápának. Az asszony a vég­rendeletet elküldte Southwark érseké­nek. Az adományozó 90 éves korában hunyt el és most a végrendelet körüli döntéssel foglalkozik a bíróság. KiNÁBAN egy férfi felgyújtotta fe­leségét. A férfi egy szeszfőzde alkalma­zottja volt és az üzemből hozott szesszel öntötte le az asszonyt. A 33 éves férfit letartóztatták. Az asszony a merényletet túlélte, de teste felületének 45 százalé­kán vannak égési sebek.

Next

/
Thumbnails
Contents