Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
1993. április 14. Gazdaság Piac a vagyonjegyes privatizáció végén Értékpapír, részvény, tőzsde... Április ötödiké óta azok az egyéni befektetők, akik a vagyonjegyes privatizáció első hullámában konkrét vállalatokba (részvénytársaságokba) fektették be pontjaikat, a regisztrációs helyeken átvehetik a megszerzett részvényeikről szóló leiratot, lényegében tehát igazi részvénytulajdonossá válnak. A vagyonjegyes privatizációs központ felszereltségének köszönhetően e hetekben mint értékpapír-nyilvántartó központ lép fel a részvényesekkel szemben, s tekintettel arra, hogy a privatizációban részt vevő vállalatok - anyagi okokból - még nem készíttettek külön részvényeket, e központok a részvénykönyvekbe bejegyzett adatok alapján igazolják a befektetők tulajdonjogát. A központban átvehető kiirat a tulajdonos személyi adatain kívül tartalmazza a részvénytársaság cégbírósági nyilvántartási számát (ICO), az értékpapír fajtáját és kibocsátóját, az értékpapír nemzetközi megjelölését (ISIN), a részvények mennyiségét és sorozatát. Az átadásra kerülő részvények névleges értékét 1000 szlovák koronában határozták meg, ez azonban nem a részvény árát jelöli, hanem azt, hogy milyen részarányt képvisel a részvény a részvénytársaság vagyonában. A részvény ára, árfolyama majd a tőkepiacon alakul ki, ahol a kereslet és kínálat függvénye lesz a pillanatnyi érték. A részvény átvételével együtt bizonyos jogok is megilletik a tulajdonost. Részt vehet például a részvénytársaság közgyűlésén, tulajdonrésze arányában szavazati joggal is rendelkezik. Joga van választani és megválasztottnak lenni a részvénytársaság elöljáróságában, ezáltal részt venni a részvénytársaság igazgatásában, dönteni annak vagyona felhasználásáról. A részvénytulajdonos eladhatja részvényét vagy további részvényeket vehet a tőkepiacon. Pozsonyban a vagyonjegyes privatizációs részvények kiadásának napján megnyílt a Pozsonyi Opciós Tőzsde, a Pozsonyi Értékpapírtőzsde és az RM-System Slovakia, mely mind az értékpapírok forgalmazásával foglalkozik majd. A hatályos törvények értelmében a részvényekkel az átvétel napjától fogva lehet kereskedni. A tulajdonos tehát a tőzsdék valamelyikén eladhatja azokat. Bár igaz, hogy az értékpapírkereskedelemnek saját szigorú szabályai vannak, nehéz lenne megmondani, a három tőzsde közül melyikhez legérdemesebb fordulni. Feltételezhető azonban, hogy nem érdemes nagyon sietni megszabadulni a részvényektől, mivel kezdetben nagyobb I '.tálat várható, mint amekkora a kereslet, így alacsonyak lesznek az értékesítési árak. A tőzsdéken közvetítők, ügynökök és brókerek kötik az üzleteket, akik erre megbízást kapnak a részvénytulajdonosoktól. Általában százalékosan megállapított árért dolgoznak. A Pozsonyi Értékpapírtőzsdét 10 pénzintézet hozta létre, alaptőkéje 9,2 millió szlovák korona. Egyelőre kéthetes intervallumban működik, a nála jegyeztetett értékpapírokat árusítja és vásárolja. Indulásakor a prágai Kereskedelmi Bank Rt., a pozsonyi Általános Hitelbank RT. kötvényeit, valamint a prágai Első Befektetési Rt. „Cesky fond“ és „Moravskoslezsky fond“ letéti jegyeit kezdte árusítani, rövidesen forgalomba hoz azonban kárpótlási kötvényeket is. Értékpapír mint vagyon A privatizáció előrehaladtával egyre nagyobb szerepet kapnak az egyes értékpapírok, amelyek a tulajdonszerzésnek sajátos, ám a piacgazdaságokban és polgári társadalmakban a legelfogadottabb és leggyakoribb formái. A privatizációt eddig ugyan többnyire az jelentette számunkra, ha valaki megvett és működtetni kezdett valamilyen vagyont (vállalatot, kereskedelmi egységet stb.), a vagyonjegyes privatizáció első hullámának zárultával, valamint a különböző befektetési alapok létrejöttével azonban megjelentek már a különféle értékpapírok is pénzügyi piacainkon. Minél több állami vállalat alakul át részvénytársasággá, annál több lesz országunkban az értékpapír, melyek megvásárlása által vagyonrészhez jut a vevő. Az értékpapír-kereskedelembe magánszemélyek és társaságok is bekapcsolódhatnak (pl. a vagyonjegyes privatizációs alapok is), minél ügyesebben adják-veszik majd a tőzsdéken az értékpapírokat, annál nagyobb mértékben szaporíthatják kezdeti induló vagyonukat. Az értékpapír pénzügyi befektetés. E téren lényegesen kevesebb pénzzel is lehet vállalkozásba fogni, mint közvetlen vállalkozásokba. Hogy a pénzügyi vállalkozás sikeres legyen, el kell tudni igazodni az értékpapírok között. Pontosan kell tudni, melyik mi takar, melyiknek mekkora a kockázata. A részvények A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír, amelynek különböző fajtái vannak, és ezek különböző jogokat testesíthetnek meg. A törzsrészvény a részvényeknek az az általános fajtája, amely a tulajdonos részére valamennyi jogot biztosítja, amely a részvényhez kötődik. Az elsőbbségi részvény ettől eltérően előnyöket biztosít a tulajdonosainak. Kétféle lehet: osztalékelsőbbségi, illetve szavazatelsőbbségi részvény. A nevéből következően az osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát megelőzően jogosít osztalékra. Az ilyen típusú részvényekhez fűződő szavazati jogot az alapszabály korlátozhatja, illetve kizárhatja. Azonban abban az évben, amelyben a társaság az osztalékot részben vagy egészben nem tudja kifizetni, a részvény szavazati jogot kap. A szavazatelsőbbségi részvény a részvényhez fűződő szavazati jog mértékét növelheti meg vagy egyes kérdésekben vétójogot engedhet annak tulajdonosa részére. Egy másik részvényfajta a kamatozó részvény. Tulajdonosának akkor is jár a részvény névértéke után a részvényben írt kamatláb alapján számított - a társaság költségeinek terhére kifizetett kamat -, ha a társaságnak az adott üzleti évben nincs nyeresége. A részvény tulajdonosát emellett osztalék és a részvényhez fűződő egyéb jogok is megilletik. Sajátos részvényfajta nálunk a vagyonjegyes privatizációs alapok részvénye, mivel a legtöbb esetben a részvények csak a társaságon belül értékesíthetők, illetve a vételi jogot a társaság kapja meg. A fenti részvények két csoportra oszthatók: a bemutatóra szóló részvényekre és a névre szóló részvényekre. A bemutatóra szóló részvény rendkívül forgalomképes, mivel átruházása egyszerű átadással történik. A részvény tulajdonosa gyakorlatilag a részvény bemutatása révén rendelkezik a részvényes jogaival. A névre szóló részvény esetén az értékpapír tulajdonosa részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha szerepel a társaság által vezetett úgynevezett részvénykönyvben. A részvény átruházása a váltó forgatásának szabályai szerint megy végbe. A vagyonjegyes privatizáció során szerzett részvény névre szóló részvény. Átruházása, elajándékozása hasonlóképpen történik, mint bármilyen más vagyoné. Ajándékozási (adásvételi) szerződést kell kiállítani róla, s legjobb, ha ezt jegyző készíti el. Ezzel a szerződéssel az ajándékozó és a megajándékozott felkeresi a regisztrációs központot, illetve az Értékpapírközpont fiókját, ahol a változást bevezetik a nyilvántartásba. Természetesen mindezért illetéket kell fizetni. A névre szóló öröklése bonyolultabb. Az elhunyt után esedékes örökösödési eljárást le kell folytatni. Ezt követően az elhunyt vagyonjegykönyvével és az örökösödési végzéssel az örökös felkeresi azt a regisztrációs helyet, ahol a megboldogult vagyonjegykönyvét iktatták, a felmutatott iratok alapján bejegyzik a tulajdonosváltozást. A vagyonjegyes privatizációs részvényeket külföldi állampolgárságú örökösök is örökölhetik, s az örökölhetőség nincs határidőhöz kötve. Befektetési alapok Az egy-egy részvénybe történő befektetés mindig kockázatot rejthet magában. A részvények szabadpiaci árfolyama eshet, a cég esetleg nem képes osztalékot fizetni. A kockázat elosztásának egyszerű módja, ha nem egy, hanem egyszerre többféle részvényt vásárol a befektető. Az a személy, aki nem kíván az egyedi részvénnyel foglalkozni, csak az értékpapír hozama érdekli, helyesebben teszi, ha részvény helyett egy befektetési alap befektetési jegyét vásárolja meg. Ez a befektetési forma a nyugati országokban igen elterjedt. Előnye, hogy nem kell ismerni a tőkepiacot, ennek ellenére a befektető kisebb kockázat mellett részesül a piac hasznaiból. A befektetéseket olyan szakértők kezelik, akik a kockázatmegosztás elve alapján az alap tőkéjét megosztják a kockázatosabb, de nagyobb hozamokat biztositó és a kisebb hozamú, de biztos befektetések között. Befektetési alapok nagy számban a vagyonjegyes privatizáció során jöttek létre nálunk, de alakultak azon kívül is. A befektetési alapokat jogi személyként befektetési jegyek kibocsátásával hozza létre az alapkezelő társaság értékpapír- vagy ingatlanbefektetési alapként. Az alapkezelő a befektetési jegyek kibocsátása révén összegyűjtött készpénz segítségével az alapot feltölti értékpapírral, illetve ingatlannal. Az alapkezelő az alap hozamát a kezelésében levő értékek legmegfelelőbb hasznosításával biztosítja a befektetők érdekében. A befektetési alapok zárt végű, illetve nyitott végű alapok. A zárt alapok határozott időre alakulnak, és az idő lejártát követően felszámolják őket. A felszámolás során a meglévő tőkét szétosztják a befektetők között. A nyílt alapok esetében ilyen lejárti idő nincs, a befektetési jegyeket folyamatosan vásárolja vissza az alapkezelő és folyamatosan újra értékesíti is.-ts-Kárpótlási jegyek Magyarországon Befektetni érdemesebb A magyarországi kárpótlási törvények egyike a határokon kívül élő volt hadifoglyokat, vagy azok jogosult hozzátartozóját is érinti. A kárpótlási igényt ugyan még tavaly, december elejéig kellett eljuttatni az illetékes magyar hatósághoz s azt bizonyító Iratokkal április elejéig lehetett kiegészíteni, azt azonban már közölték Budapesten, hogy a kárpótlást megkapóknak joguk lesz a számukra megítélt kárpótlási összeg fejében vagyont szerezni Magyarországon. A magyar Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegyeket bocsátott ki, mely értékpapírok közvetlenül eladhatók egyes pénzintézeteknek, vagy vehető rajtuk állami tulajdonban lévő vagyon, vagyonrész, de ki is hozható az országból. Március közepéig a korábban kibocsátott 35 milliárd forint értékű kárpótlási jegyből kétmilliárd értékűt fordítottak állami tulajdon megszerzésére a magyar állampolgárok. Az idén augusztusig további 60-60 milliárd forint értékű kárpótlási Jegy kibocsátását tervezik, s a jegyekért vásárolható állami vagyon kínálatának megteremtésébe az ÁVŰ mellett az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság is bekapcsolódik. Az előrejelzések szerint még az idén felkerül a kínálati listára részvényeivel a MÓL Rt. (Magyar Olajipari RT.), a Matáv és több bank; már megkezdődött a Pillér Ingatlanbefektetési Alap jegyeinek jegyzése, kizárólag kárpótlási jegyek felhasználásával. A kárpótlási jegy országon belül bemutatásra szóló és szabadon átruházható értékpapír, ezért mind a tőzsdén, mind a másodlagos értékpapír-forgalomban eladható. A tőzsdén kívül igencsak változó árfolyamon értékesíthető, ezért is érdemes a tulajdonosnak jól meggondolnia, hol válik meg kárpótlási jegyeitől. Legjobb, ha felkeres egy kárpótlási jegy forgalmazásával is foglalkozó brókercéget és tanácsot kér, hogy eladja vagy inkább befektesse-e kárpótlási jegyét. A Budapesti Értéktőzsdén teljes nyilvánosság mellett folyik a kárpótlási jegyek adásvétele, a napi tőzsdei árfolyamnak megfelelő áron, bár a tőzsdei forgalomban csak az úgynevezett tőzsdetag értékpapír-forgalmazó cégek vehetnek részt, így nekik kell megbízást adni az eladás lebonyolítására. (Ezért megbízási díjat kell fizetni.) Hosszútávon az jár jobban, aki nem az eladás, hanem a befektetés mellett dönt. A kárpótlási jegy ugyanis egyre szélesebb körben fizetőeszköz a privatizáció során is. -n-Szabad ÚJSÁG 5 A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1936-ban állította össze először a külkereskedelemben leggyakrabban előforduló szokások értelmezését. Többek közt olyan kérdéseket vizsgált, ki viseli a fuvarozási költséget, mikor és hol száll át a kárveszély az eladóról a vevőre, hogyan köteles az eladó az árut csomagolni, kinek és milyen módon kell az árut biztosítania. A legújabb szokványgyüjtemény 1990 július elseje óta van érvényben Jogszabály jellege a szokványnak nincs, kötelező erejűvé csak akkor válik, ha a felek belefoglalják a külkereskedelmi szerződésbe. A szokvány 13 klauzulát (paritást) jelöl, amelyek mindegyikét egy hárombetűs rövidítés jelöli, s mellette mindig meg kell jelölni egy földrajzi helyet'is (pl. FOB Hamburg). Külkereskedelmi szokások Tudjuk, mit jelent? A klauzulák csoportosíthatók aszerint, hogy a költség és a kockázat ugyanazon vagy pedig két különböző földrajzi helyen száll-e át; hogy milyen fuvarozási módozatok esetében alkalmazhatók -- ismerünk szárazföldi, vízi (tengeri) és multimodiális/kombinált fuvarozást, de itt: mind szárazföldi, mind vízi fuvarozás esetén alkalmazható klauzulákat. Aszerint, hogy a fuvarozási költséget meddig viseli az eladó, négy csoportot különböztetünk meg:-E -- semmit nem fedez az eladó;-F - a fö fuvarozási eszközig fizeti a költségeket;-C - a fő fuvarozási költség az eladó által fizetve;-D - fuvarköltség a rendeltetési állomásig fizetve. A klauzulák közül az első az EXW (ex works), gyárból, telephelyről, raktárból, ültetvényről. Ebben az esetben egypontos klauzuláról van s;ó, a költség és a kockázat egyaránt az eladó telephelyén vagy az áru tárolási helyén száll át, fuvarozási eszközről pedig a vevő gondoskodik. Ekkor az avizálási (értesítési) kötelezettség a következőket jelenti: az eladó részéről az áru készre jelentése, a vevő részéről a fuvareszközi kiállításának időpontja. Az exportengedély megszerzése is a vevő feladata. Amennyiben a vevő késve jelentkezik az áruért, a tárolás a vevő költségére, illetve kockázatára történik, vagy az eladó jogosult az árut feladni. A második klauzula az FCA (Free Carrier: költségmentesen a fuvarozóknak vagy a vevő más képviselőinek átadva). Ez egypontos multimodiális klauzula, vagyis a költség és a kockázat egyaránt az első fuvarozónak vagy szállítmányozónak való átadásakor száll át az eladóról a vevőre. Fuvareszközről ez esetben a vevő gondoskodik, illetve a vevő bízza meg a szállítmányozót. Az avizálási kötelezettség pedig a következőképpen alakul: az eladó az árut készre jelenti vagy a speditőrnek való átadását jelzi; a vevő a fuvareszközről vagy a választott speditőrről ad előre értesítést. Ha ezt elmulasztja megtenni, akkor az eladó jogosult az árut az általa választott fuvarozóknak átadni. A harmadik klauzula a FAS (Free Alingside Ship: költségmentesen a hajó oldalához). Ebben az esetben egypontos paritásról van szó: a költség és a kockázat egyaránt a megjelölt elhajózasi (tengeri vagy belvízi) kikötőben, a rakparton a kikötő vagy a speditőr vagy a hajóstársaság részére történő átadáskor száll át. Amennyiben könnyítöhajó igénybevétele szükséges, ennek a költségei az eladót terhelik (kockázatai is). A negyedik klauzula a FOB (Free On Board: költségmentesen a hajófedélzetre). Ez a tengeri és légi kereskedelem egyik leggyakrabban használt klauzulája. Egypontos paritás, tehát a költség és a kockázat egyaránt a tengeri hajóba történő berakodásnál, a hajókorlát fölötti áthaladásakor száll át az eladóról a vevőre, míg a hajótérröl a vevő gondoskodik Avizálási kötelezettség főként a vevőt terheli, vagyis a hajó várható rakodási időpontját kellő időben közölnie kell. Az ötödik klauzula a CFR (Cost and Freight: költség és fuvardíj a rendeltetési kikötőig). Ez kétpontos klauzula, tehát a kárveszély a berakodási kikötőben száll át, míg a fuvarköltség az érkezési kikötőig az eladót terheli, hajótérről pedig az eladó gondoskodik. S tekintettel a kárveszélyre, az értesítésnek ebben az esetben rendkívüli jelentősége van. A natoaiK Klauzula a CIF (Cost, Insurance, Freight: költség, biztosítás és fuvardíj). Ez esetben kétpontos klauzuláról van szó, akár a CFR, de ezúttal az eladó biztosít a vevő javára, az áruérték + 10 százaléka összegre. Avizálási kötelezettség ez elhajózásról terheli a feleket. A hetedik klauzula a CPT (Carriage Paid To: fuvardíj fizetve . ..-ig). Kétpontos klauzula, a kárveszély az első fuvarozónak történő átadáskor száll át, míg a fuvardíjat általában a rendeltetési állomás fizeti. Szállítmányozásról az eladó gondoskodik. Az avizálás fontos, mert a kárveszély rendkívül korán száll át a vevőre. A nyolcadik klauzula a CIP (Carriage and Insurance Paid To: fuvardíj és biztosítás fizetve . ..-ig). Erre a paritásra ugyanazok érvényesek, mint a CPT-re, de a biztosítást az eladó fizeti a vevő javára. A kilencedik klauzula a DAF (Delivered at Frontier: határra szállítva). A költség és a kockázat a konkrétan meghatározott határállomáson száll át. A fuvarozást az eladó szervezi és öt terheli az avizálási kötelezettség is a feladásról. A tizedik klauzula a DES (Delivered Ex Ship). Egypontos klauzula, az érkezési kikötőig az eladót terheli a költség és a kockázat. A tizenegyedik klauzula a DEQ (Delivered Ex Quay/Duty Paid: rakpartra leszállítva, vám fizetve). Egypontos; az eladót terheli a költség és a kockázat a kirakodásig, neki kell megszereznie az importengedélyt is. Tizenkettedik a DDU-klauzula (Delivered Duty Unpaid, leszállítva, vám nincs fizetve). Egypontos; a költség és a kárveszély a rendeltetési állomáson száll át, feladási avízó kötelező. Az utolsó klauzula a DDP (Delivered Duty Paid: leszállítva, vám kifizetve). Egypontos, mint a DDU, de itt a vámot is az eladó fizeti, tehát neki kell beszereznie az importengedélyt is. (mn)
