Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP PÉNTEK 1993. április 9. Ili. évfolyam 83. szám Ára 3 korona «DWfkKACNt POLNOHOSPOOMSB INFORMACnÍ Sí KSölSKO ípeci*t. A vízügyi szakemberek»» sor Ján LLíúch külügyi államtitkár tegnap sajtótájékoztatót tartott a brüsszeli kormányszintű tárgyalásokról Magyarországgal a bősi vízlépcsóról. Brüsszelben arról írtak alá a tárgyalófelek szerződést, hogy a vitát a hágai Nemzetközi Bíróság elé fogják teijeszteni, de először a kidolgozott javaslatokat az egyes országok parlamentjeinek kell jóváhagyniuk. Megegyezés született arról is, hogy Hágában irodát hoznak létre, melynek munkájába főleg a szakértőket vonják be. Továbbá, mivel a bíróság végleges döntése 3-4 év múlva várható, addig Magyarország nem fog követelni előzetes intézkedéseket. Az ügyet a hágai bíróság elé csak abban az esetben teijeszthetik, ha mindkét fél kötelezi magát, a bíróság döntését figyelembe fogják venni és ezért a döntést megegyezés formájában fogják ratifikálni. Szlovákia a bíróság döntését három kérdésben várja: Magyarországnak joga volt-e az 1977-es szerződés alapján leállítani az építkezést; Szlovákia törvényesen járt-e el, amikor 1992-ben a részleges üzemeltetéshez folyamodott; milyen következményei lesznek Szlovákia részére a bíróság döntésének. Liáúch végül leszögezte: Szlovákia részére az erőmű üzemeltetése elsőrendű feladat, a magyar fél a tárgyalásokon megértését nyilvánította ki és foglalkozik a problémával. Szlovákia optimista lehet, de főleg realista. HAJDÚ ISTVÁN Az Együttélés—MKDM koalíció vezetői Michal Kováénál A jószándék megvan... Michal Kovái szlovák köztársasági elnök tegnap fogadta az Együttélés—Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőinek küldöttségét A találkozóra azért került sor, mert az elmúlt héten a parlamenti pártok vezetőinek megbeszélésein Meciar kormányfő megvádolta a parlament magyar képviselőit, amiért azok — állítólag — hátráltatják Szlovákia Európa Tanácsi tagságát, s ezt Duray Miklós kifogásolta, s kérte, találkozhassanak az elnökkel. A tegnap délutáni megbeszélésen az Együttélés Politikai Mozgalmat Duray Miklós elnök és Duka Zólyomi Árpád elnök képviselték, az MKDM részéről pedig Farkas Pál alelnök, Csáky Pál frakcióvezető és Bárdos Gyula szóvivő voltak jelen. Végülis a találkozó létrejöttét indokló kérdés megvitatására nem került sor, mert Michal Kováénak eddig Meéiar kormányfő nem adta át az említett találkozó írásos feljegyzéseit, s az elnöknek nem volt azt ideje érdemben áttanulmányozni. A tanácskozás végén a magyar koalí-Nos, úgy tűnik, az est beálltával elpilledt a dinamizmus, mert a tárgyalások siralmas eredményt hoztak. A 9 megtárgyalt szerződésből végül mindössze négyet sikerült parafálniuk a pénzügyminisztereknek, Július Tóthnak és vendégének, Ivan Koéárníknak. Ezek a szerződések is a „kevésbé érdekesek” közé tartoznak — a volt Csehszlovákia kétoldalú kapcsolataiból fakadó passzívumokra és aktívumokra vonatkoznak, ezekből is leszámítva a volt Szovjetunió és a volt Csehszlovákia közötti követeléseket —, míg a legfontosabbakban lényegében nem is közeledtek az álláspontok. Július Tóth pénzügyminiszter szerint a volt Csehszlovák Állami Bank vagyonának felosztásáról azért nem született megállapodás, mert a vagyonkimutatás és a gazdálkodásból származó kintlevőségekaktfvumok nincsenek megfelelő dokumentumokkal alátámasztva, hasonló a ció vezetői hangsúlyozták, mindenképpen értékelendő, hogy ez a megbeszélés kulturált légkörben folyt, mindenki véleményt nyilváníthatott anélkül, hogy szavába vágtak vagy „lehurrogták” volna. Pozitív körülményként kell azt is elkönyvelni, hogy Michal Kováé megígérte, segít a kérdést megoldani. Megállapodás született arról, hogy a kisebbségi kerékasztalra május elején kerülne sor, s azon feltehetően 18—20 résztvevővel számolnak. Ezen részt vennének a magyar politikai pártok és mozgalmak, a Csemadok, valamint a pedahelyzet néhány cseh követeléssel Szlovákiával szemben is, illetve számtalan dokumentumot olyan későn kaptak kézhez, hogy felelőtlenség lett volna azokkal kapcsolatban végső álláspontot kialakítani. Azt is bejelentette, további dokumentumokat kémek a esetiektől a folytatandó szakértői tárgyalásokra, ami egyúttal azt is jelenti, április 15-én biztosan nem írja alá a két kormányfő a végső vagyonelosztási megállapodást. Mindebből persze az is következik, hogy a szlovákiai polgárok, akik vagyonjegyeiket Csehországban fektették be, április 15-ig szintén nem válhatnak — jogos — vagyonuk tulajdonosává. Hogy ez mikor történhet meg, nehéz megjósolni, minthogy Július Tóth szerint „tartson a vagyonelosztás akár további hetven évig, számunkra az a fontos, hogy ezen Szlovákia ne vesszen egy fillért sem”. -Isgógusszövetség képviselői, s hasonló „felállásban” lenne jelen a többi nemzeti kisebbség is. Kivételt képez a roma kisebbség, amelyet kulturális szinten képviselnének, hiszen akadnak olyan roma szervezetek is, amelyek ezt az etnikumot nem tekintik nemzetiségnek. Az említett kerekasztal előtt a köztársasági elnök egy tanulmányt szándékozik kidolgoztatni e kérdésről, amelyet összegeznének, majd véleményeznének a parlamenti pártok, s tisztáznák mi a közös, s mi az, amiben eltérőek a nézetek, s politikai megoldást igényelnének. Amely kérdésekben nem sikerülne dűlőre jutni, azt egy független szakembercsoport véleményezné, amely összehasonlítaná a szlovákiai jogrendet és az európai, a hasonló kérdésekben már kialakult jogrenddel. Ha ez meglesz, akkor ezt fel lehetne használni a nemzetiségi kerekasztal tanácskozásainál. Az elnök kíváncsi arra is, hogy miként vélekednek a nemzetiségi kérdésről a más nemzetiségűek, hiszen a magyar kisebbség kialakulásának történelmi előzményei egészen másak, mint a többiek esetében, s a legnagyobb létszámú. Tehát a fentiek alapján a jószándék az elnök részéről megvan. Más kérdés, hogy pusztán csak annyi, az kevés... (m) Hússtop Nyugat felé A volt KGST tagországaiból tilos az állati eredetű termékek (hús, hús- és tejtermékek) és élő állatok kivitele az Európai Közösség országaiba. A korlátozó rendeletet az Európai Közösség állat-egészségügyi szakosztálya adta ki tegnap megelőzési okokból. A tilalom 1993. május 10-éig érvényes. A párizsi Nemzetközi Járványügyi Szervezet ellenőrei a múlt hét óta vizsgálatokat végeztek Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában, hogy nem veszélyezteti-e az állatállományt száj- és körömfájás. A vizsgálatok eredményei negatívak voltak. (?) Tegnap rendkívüli ülést tartott a szlovák kormány, amelynek legfontosabb pontja a csődtörvény elfogadása volt. Nos, végül nem született meg, mert a beadványt átdolgozták, s csak a jövő heti szerdai ülésen születik végső döntés. A mostani változás legfontosabb eleme az, hogy egyes vállalatok esetében — amennyiben a túlélésre minimális esély is van — a csőd kihirdetését megelőzné az egyeztető tárgyalás. Ezt Jaroslav Kubecka gazdasági miniszter indokolta. Elmondta, ily módon elkerülhető az, hogy a csődölő vállalat magával rántsa hitelezőit, a prosperáló üzemeket is, ami az egész pénzügyi rendszer összeomlását jelenthetné. A kormányülésen módosították az adótörvényt is, amelynek viszont az a lényege, hogy segítse a vállalkozókat, a fiatalokat, óvja az elesetteket, viszont megfelelő szigorral bün-A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján pozitívan értékelte, hogy végre sikerült aláírni Bős ügyében a szlovák—magyar alávetési nyilatkozatot. Lehetséges, hogy ez is hozzájárul a szlovák—magyar viszony javulásához. A Magyar Köztársaság támogatja Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba. Az MPP szintén érdekelt abban, hogy Szlovákiát a lehető legrövidebb időn belül felvegyék az ET-be. A továbbiakban A Nagy László, a párt elnöke a surányi memorandummal foglalkozott. A memorandumban a szlovák nyelvet mint államnyelvet integráló tényezőnek nevezik a szerzők, az MPP szerint viszont integráló tényezőnek inkább a politikai kultúra, a gazdasági fellendülés, a jólét megteremtése kell hogy legyen, a nyelv csupán kommunikációs eszköz. A párt a tesse azokat, akik adózhatnának, de megpróbálnak a kötelezettségek alól kibújni. Végérvényesítette a kormány a közép-szlovákiai bankrendszer fejlesztéséről szóló projektet, s eldön tötte, a térség fejlődését szolgáló intézmény székhelye Besztercebánya lesz. Pozitívan értékelte a kormány az elmúlt két hét külpolitikai aktivitásait, valamint tudomásul vette Július Tóth beszámolóját a vagyonelosztási tárgyalásokról, jóváhagyva a szlovák fél lépéseit. Az ülésre rányomta bélyegét Jaroslav Kubeöka jelentése, mely szerint a szlovák ipar termelékenysége tavaly 14,1 százalékkal csökkent, s ez a tendencia nem állt meg az idén sem. A gazdasági miniszter egyúttal bejelentette azt is, az ország valutatartalékai kritikus szintre csökkentek. (Folytatás a 2. oldalon) memorandum egyetlen pontjával ért egyet, amelyben az arányos képviseletet igénylik az aláírók a helyi önkormányzatokban. Az államvédelmi törvény bevezetését a szocializmusba való visszatérésnek lehet tekinteni. A Nagy László ironikusan megjegyezte, hogy amennyiben Szlovákia nemzetközi szervezetek tagjává kíván válni, akkor ezt a memorandumot küldje el ezen szervezeteknek. Ezeknek a pontoknak a betartása világos jelzés lenne a világ számára a szlovákiai viszonyokról. Az egészségügy és az iskolaügy területén történt elbocsátásokról az MPP elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem lehet szakmai okokra hivatkozni, hiszen minden esetben tehetséges, nagytudású szakembereket mozdítottak el helyükről. -yj-Április 15-én sem lesz szerződés Tovább tart a vagyonháború Tegnapi számunkban a korai lapzárta miatt nem tudtunk beszámolni a cseh és a szlovák vagyonelosztási csoport munkájának eredményéről, mindössze arról, mindkét fél optimistán ült asztalhoz, s a kora estig tartó megbeszéléseket dinamikusnak nevezték. Még nincs csődtörvény Az MPP a szlovák—magyar viszonyról •=---------------. V g". -M.^)'w-Europa messze van Gróf Széchenyi István-emléktáblát avattak zsef, a Széchenyi Társaság elnö- életét annak szentelte, hogy megke, Molnár Imre, a Rákóczi Sző- tartsa a sorvadásnak indult nemzevetség főtitkára, valamint magyar tét, megmentse a magyarságot, kiparlamenti képviselőink, Duka fejlessze és megőrizze nemzeti sa-Emlékőrző relief Szerdán, április 7-én leplezlék le gróf Széchenyi István emléktábláját Ipolyságon, halálának 133. évfordulóján^ a h’elyi városi hivatal, a helyi Szondy György Alapítvány és a magyarországi Széchenyi Társaság rendezésében. A domborművet a Fegyvemeki Ferenc Egyházi Alapiskola homlokfalán helyezték el, ahol 1830-ban gróf Széchenyi Istvánt megválasztották Hont megye tiszteletbeli táblabírájává. A domborművet dr. Zsolnay Ernő, Ipolyság polgármestere felkérésére Frantiiek Mikloíko parlamenti képviselő és Kálmán Attila, a Magyar Kulturális Minisztérium államtitkára leplezte le. Az ünnepi aktuson jelen voltak még többek között dr. Tóth Jó„ *1 L l Zólyomi Árpád és Csáky Pál. A tábla leleplezése alkalmából beszédet mondott Duka Zólyomi Árpád is. Ebből idézünk. „Az emberiség egy nemzetét megtartani, sajátságait mint ereklyét megőrizni s szeplőtelen minőségében kifejteni, nemesíteni erőit, erényeit, s így egészen új, eddig nem ismert alakokban kiképezve, végcéljához, az emberiség feldicsőítéséhez vezetni" — vallotta életcéljaként gróf Széchenyi István. Egész játságait, jobbá, nemesebbé és emberebbé tegye a magyart. A „legnagyobb magyarra” emlékezünk halálának évfordulóján. Arra a kimagasló egyéniségre, aki megérezte és tudta, hogy egy nemzet csak akkor válik naggyá és elpusztíthatatlanná, ha tudásában, maradandó alkotásaiban és gazdasági szilárdságában mutatkozik meg ereje. Mindehhez magas szintű szellemi fundamentumra van szükség. Nyilván Széchenyi István is tudatában volt ennek, amikor 1825. november 3-án az alsótáblai nemesség ülésén felajánlotta birtokának egyévi jövedelmét, azaz 60 ezer forintot a Magyar Tudományos Akadémia alapítására. Tudatában volt annak, hogy milyen mérhetetlen nagy jelentősége van a tanulásnak, a nemzet művelésének. Amikor Széchenyi István jó barátjával, báró Wesselényi Miklóssal 1822-ben Angliába utazott, hogy tanulmányokat végezzen, s kibővítse látókörét, szomorúan döbbent rá, hogy milyen nagy a különbség Franciaország és Anglia jogrendje, demokratikus élete és Magyarország középkori világa között — s ekkor mindketten fogadalmat tettek, hogy minden erejüket hazájuk felvirágoztatására fordítják. Jó példa, kihívás ez a mának, hiszen ma is hasonló a helyzet. Nyugat-Európa demokráciája, jogrendje példaképünk lehet. Ez a világ bebizonyította, hogy míg a keleti tömb államai a „kommunizmussal” akarták biztosítani az emberek, a polgárok egyenlőségét és az úgynevezett boldog jövőt, addig Nyugat-Európa következetes, ésszerű munkával a gazdasági és szociális alapok kifejlesztésével, a jólét megközelítésével jutottak el az elfogadha: tó demokrácia szintjére. És most nekünk is erre kell törekednünk. Az emberi és szabadságjogokból kiindulva — különös tekintettel a nemzetiségi jogokra — érhető csak el fokozatosan valódi demokrácia: az új emberi értékrend kialakítása, a szilárd gazdasági alapok megteremtése, illetve a jól működő piacgazdaság az igazi demokrácia alapkövetelményei. Az ipolysági emléktábla felavatásával adózzunk a Kárpátmedence e kiemelkedő egyéniségének. Széchenyi nemcsak az új nemzeti életet, megújhodást jelentő korszakot indított el, hanem tanítása és munkái irányt szabtak a későbbi nemzedék munkájának is. Ezért fogadjuk el jövőnk útmutatójául Széchenyi István szavait: „Dolgozni és munkálni kell naponta és szüntelen. Van becse, felette nagy becse a szónak is, nem tagadhatni, de a tett, százezrek egy célra törekvő tett emelheti ki nemzetünket felette alacsony állásából.”-turczic.
