Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
OKRESNÄ X'x'lZNICA úsek period ifc 929 01 Dunajská Strcdí ß w #WmtACNE POrNOHCSPOOAIWIh WFOKMACNf SratSHSKO Specmt. »diel. **♦ tjtaMk; majd elvetették iSAO KÖZÉLETI ES GAZDASÁGI NAPILAP Gyászkeretibe illő tavaszi korkép Nagy-nagy bizonytalanságban teltek a földművesek tavaszváró napjai. Más óvekben már földben volt a tavaszi árpa akkor, amikor a Meíiar-kormány azon kezdett gondolkodni, valamit mégis tenni kéne az idénre már minden támogatástól megfosztott őstermelő érdekében. Még szerencse, hogy legalább a természet kegyes volt a mezőgazdászokhoz. A március végi téllel megvárta, amíg különböző módon, például a vetőmagnak szánt gabona eladásával, összejön annyi pénz, hogy megkezdhetik a magágyak előkészítését és a vetést CSÜTÖRTÖK 1993. április 8. I. évfolyam 82. szám Ára 3 korona Mi a jelenlegi helyzet? — érdeklődtünk tegnap néhány találomra kiválasztott mezőgazdasági üzemben. Aránylag jónak mondható a Bálvány! Magtermesztő Állami Gazdaságban. A megyercsi részleg vezetője, Farkas András elmondta, a tavaszi mezei munkák első szakaszán simán túljutottak, húszadikán kezdik a kukorica vetését. Cukorrépát az idén nem termesztenek, mivel a dunaszerdahelyi cukorgyár még a tavalyit sem fizette ki. Csak olyan növény jöhet szóba, amelynek legalább 70-80 százalékát készpénzért eladhatják. A jelenlegi átmeneti szünetet a gé pék javítására fordítják. A tavaszi mezei munkákhoz kölcsönt nem vettek fel, sőt jószomszédi alapon másoknak segítettek vetőmagkölcsönzéssel. A Csenkei Mezőgazdasági Szövetkezetben az árpa, a lencse, a mák, a borsó még idejében a földbe került, de ehhez tízmillió korona hitelre volt szükségük. (Folytatás a 2. oldalon) Fogytán a szaksiervezeli tagok liiÉe Közeledő álláspontok a vagyonelosztásban Kompromisszumokat keresnek Tegnap délután Pozsonyban hosszas előkészítés után újra találkozott a cseh és a szlovák vagyonelosztási bizottság, hogy megtárgyalják — és a lehetőségekhez mérten alá is ítják — azokat az egyezményeket, amelyek Szlovákia és Csehország között még mindig nyitottak a volt közös vagyont, hiteleket, követeléseket és garanciákat illetően. Ahogy Július Tóth szlovák pénzügyminiszter, a szlovák tárgyalócsoport vezetője újságíróknak elmondta, mindkét fél tudatosítja, hogy pragmatikus megoldást kell találni legalább a külföldi hiteleket, tartozásokat, illetve követeléseket illetően. Meggyőződése, hogy a mostani tárgyalások során végérvényesen elosztják a volt Csehszlovák Állami Bank vagyonát. Nézete szerint nemzetközi szempontból mindkét országnak fontos, hogy mind a nemzetközi pénzintézetek-Kováé—Meőiar 1:1 kel, mind pedig a konkrét partnerekkel végre „tiszta lappal” indulva tárgyalhassanak. A késő esti órákig tartó tárgyalások eredményessége azért várható, mert Ivan Koéárník, a cseh kormány alelnöke, pénzügyminiszter is hasonló nézetet vallott még a tárgyalások megkezdése előtt. Nézete szerint nagyobb gondot jelent majd a két ország közötti vitás kérdések lezárása, bár a cseh fél ezzel kapcsolatban is hajlandó a kompromisszumokra. A vagyonjegyes privatizáció szlovák polgárainak csehországi befektetői is vagyonukhoz juthatnak, amennyiben a szlovák fél nem fog ragaszkodni a volt szövetségi vállalatok 2:1 arányban való felosztásához. Lapzártánkkor a tárgyalások még tartottak, a délutáni szünetben mindkét pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások dinamikusak. Szlovákia Európa Tanácsba való felvételéhez szükséges vizsgálatok eddigi eredményei alapján úgy tűnik, nem lesz semmilyen akadálya annak, hogy a felvételre a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön — jelentette ki Erik Harremoes, az Európa Tanács legiszlatív szak-Júniusban? osztályának igazgatója, aki kétnapos látogatásának befejezéseként találkozott Pozsonyban az újságírókkal. Az igazgató elmondta, a szlovák alkotmány vizsgálatakor egyértelműen kiderült, hogy azt az ET által elfogadott emberjogi konvenció figyelembe vételével dolgozták ki. Harremoes pozsonyi látogatása alatt találkozott a szlovák parlament több bizottságával, tárgyalt a kormányhivatalban, és találkozott Jozef Moravéík külügyminiszterrel, akinek elmondta, nézete szerint Szlovákia már júniusban tagja lehet az Európa Tanácsnak. A szocdemek emlékeznek Az EK-közvetítés sikere Bős ügyében Brüsszelben aláírták Az Európai Közösség a dunai vízerőmű ügyében kialakult szlovák—magyar vitában elkönyvelhette első sikerét. Hans van den Broek, az EK külpolitikai és biztonságügyi főmegbízottja tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy mindkét fél megállapodott: a vitás ügyet a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjeszti. Mivel az ítélethirdetésig még hosszabb ideig várni kell, ez idő alatt a vízszabályozás problémáit akarják felszámolni. Brüsszelben „különleges megállapodást” írtak alá a két ország külügyminisztériumi államtitkárai — szlovák részről Ján Lisuch, magyar részről pedig Martonyi János. Mindketten köszönetét mondtak az Európai Közösségnek, hogy közvetítésével enyhítette a feszültséget a két szomszédos ország között. Van den Broek megkönnyebbülését fejezte ki és azt mondta, hogy a válság nagy gondokat okozott, mert következményei az egész régió helyzetét befolyásolták volna. Felkészületlen, kapkod a kormány Lexa a helyén marad Alexander Dubcek nem Milan Knazko miatt nem lépett be a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomba, ahogy azt utólag demagóg módon Vladimír Meciar próbálja beállítani, döntésének elvi háttere volt —jelentette ki Jaroslav Volf, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt alelnöke a párt tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. — Dubcek és Knazko között tudtommal semmilyen ellentétek nem voltak. Emlékezünk viszont arra, hogy néhány nappal elnökünk halála előtt valaki más mondta róla, nem lehet Szlovákia köztársasági elnöke, mert többet ártott a szlovák ügynek, mint használt Kedden nem hivatalos forrásokra hivatkozva közölte a szlovák sajtóiroda, hogy Michal Kováé köztársasági elnök visszautasította Vladimír Meőiar javaslatát, s nem nevezte ki Ivan Lexát a Szlovák Információs Szolgálat igazgatójává. Tegnap viszont már maga a kormány első alelnöke, Roman Kováé erősítette meg a hírt ugyancsak a sajtóirodának. Az alelnök elmondta, hogy a köztársasági elnök levelét hétfőn adták át a kormányfőnek, s az nem tartalmazott semmilyen indoklást. Az alelnök elmondta, a kérdéssel foglalkozott kedden a kormány is, de újabb jelöltet még nem neveztek meg. Az, hogy esetleg Roman Zelenayra esne a kormányfő választása, az alelnök spekulációnak nevezte. Csak egy megjegyzés a hírhez: annak idején a kormányfő nem indokolta, miért javasolja Milan Krtaíko visszahívását. Most a köztársasági elnök egyenlített. Volf alelnöknek nem kellett elmondania az újságíróknak, hogy az utóbbi kijelentést Vladimír Meőiar tette a Szlovák Rádióban, mert mindenki emlékezett rá. A szociáldemokraták sajtótájékoztatójukon élesen bírálták a kormány lépéseit. Nézetük szerint a választások után egyértelmű volt, hogy a két győztes nem fog tudni megegyezni, felesleges volt hát egy olyan kormányprogramot jóváhagyatni annak idején, amely szövetségi központú volt. A szocdem vezetői szerint a szlovák kormány kapkodására jellemző az is, hogy miután megegyeztek az ország kettéosztásában, az helyett, hogy az önálló Szlovákia gondjaira összpontosítottak volna, a kezdettől fogva kétes értékű szlovák—cseh szerződésekkel bíbelődtek. A szlovák kormánynak a mai napig nincs pontos áttekintése arról, milyen helyzetben is van az ország. A párt vezetői szerint ezért elképzelhetetlen az, hogy a nagy dicsőséggel beharangozott, pontosított kormányprogram bárminemű támpontot is nyújthat a sűrűsödő gondok megoldásában. A kölcsönös vádaskodás nem segít Szlovákiának A z elmúlt hetek, hónapok politikai és társadalmi eseményei rengeteg változást hoztak, amihez a „bársonyos forradalom” óta hozzá is szokhattunk, csakhogy az események sűrűjébe egyre több fals hang is vegyül. ígéretek hangzanak el, szépen megfogalmazott szándékok, amelyek vagy rosszul sülnek végül el, vagy utólag kiderül róluk, eleve csak sikerhajhászó, populista megnyilatkozás volt valaki (valakik) részéről. A magyar parlamenti politikai erők sem estek ki az események sodrából, sőt, olyan aktívak voltak, hogy még bírálatot is kaptak érte. Természetesen, elsősorban a hatalom részéről, ami egyre kevésbé meglepő, ahogy az ígéretek és a szándékok sorozatos csődje sem az. Tegnapi számunkban Duray Miklóssal közültünk beszélgetést a köztársasági elnök által összehívott kerekasztal-megbeszélések kapcsán más egyéb témakörű- gességéről. Meg kell azt is valket is érintve, ma az ugyan- lanom, hogy kimondottan azon a napon készült beszél- örültünk Kováé úr igenlő válagetést közüljük, amelyet Bu- szának, minthogy egyébként nek mérföldes lépéseket eredményező megállapodások, de abban hittünk, hogy Szlovákia szinte válságot idéző gondjaizatlan gyanúsítgatásokra építeni. Azt a konfrontativ magatartást, amelyet gyakran tapasztaltunk már a kormány Szükség van az őszinte párbeszédre gár Bélával, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével folytattunk. o Elnök úr, több mint háromórás találkozón vettek részt a köztársasági elnök úrnál valamennyi parlamenti párt küldöttségével egyetemben. Milyen elvárásokkal kezdték a tanácskozást, s hogy érzik most magukat? — Először is azt szeretném leszögezni, hogy annak idején, amikor a köztársaságielnökválasztásra készültünk és meglátogatott bennünket Michal Kováé úr, a híresztelések ellenére nem az autonómiáról beszélgettünk, hanem a párbeszéd kialakításának a szüksé-3to,3! mozgalma, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom addigra már bizonyította, nem szándékozik velünk szóba állni, illetve nem szívesen hallgat meg olyan véleményeket, amelyek eltérőek az övéktől. Ebből adódik a válasz a kérdés első felére. Abban bíztunk, hogy ezúttal valóban rákényszerül a Meőiar vezette küldöttség arra, hogy meghallgassa a többi parlamenti erő elképzeléseit Szlovákia jövőjét illetően, a jelen problémákról kialakított véleményünket, beleértve a szlovákiai magyarság jelenével és jövőjével kapcsolatos elvárásainkat és szándékainkat. Nem vagyunk naivak, azt eleve tudtuk, hogy nem szület'l nak megoldása érdekében elindul egy tisztességes párbeszéd. Az eredmény, sajnos, messze elmarad várakozásainktól. o Ennek az az oka, hogy közben a köztársasági elnök — minthogy végül megválasztották — megváltoztatta véleményét, s immár nem tart igényt a párbeszédre? — Ezt nem mondhatom, sőt, a köztársasági elnök a találkozó során többször is szorgalmazta különböző kérdésekben a többi jelenlevő véleményét. Azonban párbeszédet, partneri viszonyt nem lehet vádaskodásra, kölcsönös bizalmatlanságra, megalaporészéről, mindenekelőtt pedig a kormány elnökének oldaláról, az ilyen kerekasztal-megbeszélésekből ki kellene iktatni. Csakhogy ez a kormányfővel szemben — aki a megbeszélésen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökeként vett részt — még a köztársasági elnöknek sem sikerült, aki egy idő után szinte átvette a szót, s még a köztársasági elnök intelmei alapján sem volt hajlandó engedni saját véleményéből. Hogy konkrétumot is mondjak: A tárgyalás egyik pillanatában Meőiar úr bejelentette, sem a Őarnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalommal, sem a n / fjjcj/-} Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalommal nem hajlandó tárgyalni, velünk esetleg. De a következő mondata arról szólt, hogy Szlovákia nemzetközi szempontból külpolitikai nyomás alatt áll, s az egyik legaktívabb ebben a politikában Magyarország, amelynek viszont mi nyújtjuk a legnagyobb támogatást ebben, vagyis Szlovákia érdekei ellen dolgozunk. Amikor konkrétumokat kérdeztem tőle, nem tudott válaszolni, átcsapott más témába, megint Csákyt emlegette. De a köztársasági elnök megjegyzésére, hogy nem lehet eleve kizárni a párbeszédet, mert konszenzusra kell törekedni, a kormányfő megismételte, Carnogurskyékkal és a magyarokkal nem! Nem csoda, ha ilyen hangulatban még csak munkajellege sem lehetett a találkozónak, ennélfogva eredményekről kár lenne beszélni. (Folytatás az 5. oldalon)
