Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1993. április 5. POZSONYBÓL tegnap útra kelt az a hattagú expedíció, amely el akar jutni az északi sarkra. Az „Arktikus virág” elnevezésű akció vezetője, FrantiSek Kele úgy nyilatkozott, hogy Moszkvából Noriljszkba repülnek, ahonnan magán légitársaságokkal jutnak el az északi pólusra, majd onnan az egyes szélességi körre, ahová ókét május elején egy másik csoport követi újságírókkal és fotósokkal. RaJECKÉ TEPUCÉBEN a hét végén tartotta első tanácskozását a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének Igazgató Tanácsa, amely úgy döntött, hogy a hónap végéig a lakosság, valamint a parlament és a kormány elé terjeszti a vállalkozók követeléseit. A megbeszélésen bírálva nyilatkoztak a jelenlegi gazdasági és törvényes feltételekről, amelyek jóakarattal sem nevezhetők vállalkozásbarátnak. CíFER (Nagyszombati járás) mellett az olajvezeték új szakaszának építése közben értékes régészeti leletet találtak. Ez az időszámítás utáni II. század második feléből való, és a római katonák páncélzatának egy darabja, amely bronz és ezüstözött lemezekből készült. Az úgynevezett markoman háborúk idején viselhette egy germán harcos, aki a római légiók elleni harcok során zsákmányolhatta. M ilan FTÁÉNIK, a DBP parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, hogy a főiskolásoknak igazuk van, amikor nem értenek egyet azzal a főiskolai törvénnynyel, amelynek 1993 szeptemberében kellene életbe lépnie, amelyet az oktatásügyi minisztérium véleményezésre a lakosság elé bocsátott. Ez ugyanis nem az eddigi érvényes szövetségi törvény módosítása, hanem egy teljesen új törvényjavaslat. Igló mellett a csingovi üdülőközpontban tartotta VIII. kongresszusát a szlovákiai környezetvédők szövetsége. Véleményük szerint nem megfelelő az együttműködés a szomszédos országok hasonló szervezeteivel, ami gátolja a hatékony fellépést. Ez a megállapítás nemcsak Bősre vonatkozik. EiUDOVÍT ŐERNÁK, az SZNP elnöke Iglón pártja központi tanácsának ülése után úgy nyilatkozott, hogy most kezdődik a „harc Szlovákiáért”, ellenben a mély szociális és gazdasági válságot nem szabad összefüggésbe hozni az új államalakulat létrehozásának lényével. A párt nem akar kormányválságot, hanem együttműködést minden politikai erővel TrENCSÉNBEN befejeződött a „Trencsén a divat városa” elnevezésű tavaszi vásár, amelynek utolsó napján megjelent Vladimír Meőiar kormányfő is. A rendezvényt mintegy nyolcezer látogató tekintette meg. Csák Máté városa a hónap végén egy újabb Idálításnak ad otthont, s azt elsősorban a kisvállalkozóknak és kereskedőknek rendezik. POZSONYBAN a Slavínon megemlékeztek a város felszabadításának 48. évfordulójáról, és tisztelettel adóztak a városért vívott csatában életüket vesztett szovjet katonáknak. Zsolnán a Keresztényszociális Unió országos tanácsának ülése után a párt vezetősége által kiadott nyilatkozatban úgy vélekednek, hogy a piacgazdasági törvényszerűségekre alapozott sokkterápia válságba sodorta az országot, elviselhetetlenné vált a vállalatok fizetésképtelensége, négyszeresen akkora a lakosság munkanélküliségének aránya, mint a Cseh Köztársaságban, és jelentősen romlottak a lakosság életfeltételei. Ezért egy alternatív programot dolgoztak ki, amelyet a jövőben népszerűsíteni akarnak a lakosság körében. NyITRÁN a Piaristák templomában megtartott ünnepi szentmisével kezdetét vették a nagyhét hagyományos rendezvényei. A mise után népi együttesek mutatták be azokat a műsoraikat, amelyek e vallási ihletésű eseményekhez kapcsolódnak. KlaCnO (Priyigyei járás) erdőiben ez idén már a második medvét lőtték ki. A mintegy százkilós „macit" egy németországi vadász terítette le, miután a téli álmából ébredt ragadozó nem tudott ellenállni a csaliként elhelyezett lóhúsnak. PRIViGYK járási rendőrfőnöke közölte, hogy az utóbbi időben a járás két községi hivatalába is betörtek. Pénteken Nemeskosztolányban ellopták a polgármester számítógépét, szombaton pedig Kőé ban a hivatal raktárából 200 liter gázolajat zsákmányoltak. Will léik üli kíriijfii: u SK A gazdasági együttműködés követelménye: Híd kell és átjárók... A rendszerváltás óta bebizonyosodott, hogy a piacgazdaság kiépítéséhez feltétlenül szükséges a szomszédos országokkal való zavartalan gazdasági kapcsolatok kiépítése is. Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy —jelen esetben a korábban természetes úton kialakult — a régiók kapcsolatteremtését ne gátolják országhatárok, s a lehető legrövidebb úton jussanak el egymáshoz az érdekelt felek. Ez az állítás vonatkozik Szlovákia és Magyarország kapcsolatára is, hiszen a határátkelőhelyek hiánya fékezi a jobb kapcsolatok kialakítását Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg Boros Jenőt, Magyarország megbízott szlovákiai nagykövetét, mi e kérdésről a véleménye. — Kormányom álláspontja egyértelmű: növelni kell a köz- és vasúti átkelőhelyek számát, elsősorban az északi és keleti határszakaszon kívánunk nyitni, így Kassa és Balassagyarmat között. Ez azt jelenti, hogy a hidasnémeti és parassapusztai határátkelő tehermentesítését kell mielőbb megoldani. Határozottan óhajtjuk az Esztergom és Párkány közötti „szárazföldi” átjáró létrehozását. o Megépül végre az „igazi” híd? — Rajtunk nem fog múlni, mi eddig is szorgalmaztuk ezt, ugyanis a kompforgalom szerintünk nem megoldás. o Rajkánál sem ideális a helyzet, különösen a nyári csúcsforgalom idején kell igen sokat várakozni — Dunacsúnnál szeretnénk ezen segíteni. Eddig pusztán technikai okok miatt késik a nyitás. o De hiszen ez a kisegítő átkelőhely már működött.. — Valóban, az NDK-beli menekültek rohama idején. o Talán nem kellene egy hasonló helyzetet megvárni! — Én bízom a két állam kompromisszumkészségében, s abban, hogy mielőbb itt is átjárható lesz a magyar— szlovák határ — fejezte be nyilatkozatát Boros Jenő. Médl Sándor Közlekedési vállalkozók kongresszusa „Nincs ránk idő” A hét végén Zólyomban tartotta III. kongresszusát a Szlovákiai Közlekedési Vállalkozók Szövetsége, amelyen Milan Kóaíko volt szlovák külügyminiszter is részt vett. A közgyűlés célja kiutat és megoldásokat keresni főleg a nemzetközi kamionforgalmat érintő gondokra. Mikor egy évvel ezelőtt Tapolcsányban megalkottuk programunkat, nem láthattuk előre az országunkban végbemenő változásokat. Akkor még nem tudtuk, hogy a kormány és az illetékes minisztériumok nem fognak időt szakí-Váradi Lajos szerint: tani számunkra, és nem törődnek a mi problémáinkkal — nyilatkozta többek között dr. Jozef Skultéty, a szövetség elnöke. A szövetség a magánvállalkozókat segíti gazdaságilag előnyös üzletek megkötésében, tagjai számára biztosítja a nemzetközi vámügyi formaságok — például engedélyek — elintézését és más kereskedelmi szolgáltatásokat is nyújt. A jövőben tanfolyamokat szerveznek a hivatásos sofőrök szakmai színvonalának emelése céljából. A szövetkezeteknek van jövőjük A mezőgazdasági szövetkezetek a világon fejlettek és további perspektíváik vannak — nyilatkozta a Szlovák Sajtóirodának Várad! Lqjos, a genfi Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség titkára, aki munkalátogatáson vett részt Szlovákiában. Váradi a Szlovákiai Mezőgazdasági—Élelmiszer-ipari Szövetség képviselőivel a május 11—14-én Stomfán tartandó nemzetközi konferenciáról tanácskozott. A konferencia fő témái között szerepel a mezőgazdasági szövetkezetek közötti nemzetközi együttműködés kiépítése az Európai Közösség keretén belül. Váradi Lajos szerint a mezőgazdászok gondjai a világpiacon azonosak, és egyaránt érintik a magángazdákat és a szövetkezeti tagokat is. Érdekes lesz a közvetlen tapasztalatcsere a szlovákiai mezőgazdasági szövetkezetekben, amelyeket több mint negyven ország küldöttei látogatnak Sitten a „király” A szombati ellentmondó híresztelések ellenére mégis letartóztatták Ján Farkast, a roma „királyt”, miután a rimaszombati rendőrségnek szombaton este kézbesítették a besztercebányai kerületi bíróság elfogatóparancsát. A rendőrség szerint Farkai megpróbált megszökni a rendőrség épületéből, s eközben késsel támadt a rendőrökre. Emiatt letartóztatták húszéves fiát is. Közlemények A füleki Pentathon-Agency mindenkit szeretettel vár 1993. április 10-én a Bástya vendéglőbe, ahol rövid szünet után ismét megrendezésre kerül a ROCK CAFÉ-hard rock és heavy-metal mulató. Kezdés: 18.00 óra, belépő: 12,Sk. A rendezvényen ismert és ritka videoclipeket lehet majd látni és kitűnő zenekarok új lemezeiből kaphat mindenki ízelítőt. A belépőkből meg. Szlovákia jelenleg komoly mezőgazdasági nehézségekkel küszködik, de ezen azonban nem lehet csodálkozni. A fejlett mezőgazdaságú országok ugyanis nem szeretik a konkurenseket, s ezért mindent elkövetnek más országbeli termékek bevitele ellen. A májusi konferenciára 150 küldöttet várnak Európából, Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából. Ha abból indulunk ki, hogy március végén még mindig nem volt rendeltetési helyén a pénz, amin a nincstelenné lett földműves a tavaszi mezei munkákhoz vetőmagot, vegyi védőszereket, üzemenyagot vehetett volna, s ezt a „természetfelelős” maximális mértékben figyelembe vette, akkor az öntözésről ilyentájt beszélni még korai. Csakhogy — szokták mondani — amit a természet elront, azt később jóvá teszi. Ha így lesz, és a most még két-három hetes késésben lévő tavasz ledolgozza hátrányát, akkor rövidesen az öntözéssel kapcsolatos gondok is a földművesek nyakába szakadnak. Annál inkább, hogy a jelek szerint a 80-as években „hosszabb távra szóló” éghajlati változás kezdődött. Az egyértelműen aszályos évtizedet vidékünkön csapadékban szegény 90-es évek követték. A csapadékhiánnyal párosuló hoszszan tartó forróság különösen tavaly okozott komoly terméskieséseket. A kár az ilyenkor megszokottnál is nagyobb volt, mivel a gazdaságok az öntözésre előkészített területeken sem használták ki olyan mértékben a csapadékpótlás lehetőségét, ahogy azt tehették volna. Vízzel együtt a gyereket is Eső után köpönyeg erről beszélni, mondhatná valaki, s igaza lenne. A tavalyi kár már valóban nem pótolható, a hibákból viszont tanulni lehetne. Ha elfogadjuk, hogy azért nem öntöztek, mert nem volt rá pénzük, s hogy a földművesek most se gazdagabbak, mint tavaly voltak, sőt, szegényebbek, akkor az idén a tavalyinál többe kerülő öntözővízből még inkább nem kérnek majd. Alighanem csütörtököt mond eleink évszázados tanulsága, mert a szegény paraszt az idén még vízzel sem főz. Hogy miért? Mert az öntözővíz díját az idén már új alapelvek szerint számítják ki. Eddig a gazdaságok gyakorlatilag ingyen kapták a vizet. Fizetniük — többet vagy kevesebbet — a villanyáramért kellett. Természetesen az is a földművesek zsebét terhelte, amibe a hidránsokat elhagyó víz „kezelése” került. Az idén a gazdaságok a kiöntözött víz köbmétere után vízdíjat fizetnek, az öntözőrendszer adott egységét bérlő és üzemeltető vállakozónak. A vízdíjat a bérlő költségei teszik ki: a rendszer haszonbére, a víz és energia ára, valamint a bérlő önköltségei. Az ügymenet úgy alakulna, hogy az öntözőrendszert üzemeltető bérleti szerződést köt a rendszert kezelő Szlovák Földalappal, ezt követően pedig megköti a szerződéseit azokkal a gazdaságokkal (üzemekkel, magángazdákkal), amelyek s akik tőle vizet vásárolnak. A terv, az elképzelés az ügymenet végén futott zátonyra. A gazdaságok nem kötöttek szerződést az öntözőrendszert üzemeltetni hajlandó vállalkozóval, s ezek után a vállalkozó sem a Szlovák Földalappal. Az öntözés kérdése visszakerült a tárgyalótermekbe, ami jó, csak lévén már április, ne nyúljon (az eszmecsere), mint a rétestészta. Lényegében két fő kérdést kellene eldönteni: Milyen áron (haszonbérért) kapja meg a rendszert annak üzemeltetője, és neki kell-e fizetnie azért a vízért, ami a folyamigazgatóságok gondozásában lévő folyókból, kanálisokból kap. Ha nem lenne az állam, a földműves és valószínűleg a folyamigazgatóság is olyan szegény, amilyen, egyszerű döntésről lenne szó. Lenne, de nincs, mert ami megmarad a földműveseknek, azt nem kapja meg haszonbér formájában a földalap, és ugyanez érvényes a kanálisok, folyók vizével kapcsolatosan. Ebből nyilvánvaló, a pénz beszél... alapon ezt a kérdést aligha lehet eldönteni. Előfordulhat ugyanis, hogy az, aki már az idén az öntözőrendszer üzemeltetéséből akar jövedelemre szert tenni, úgy jár, mint a pénztáros az ingyenuszodában. Kiindulni abból kellene, hogy van egy 320 ezer hektárt behálózó öntözőrendszerünk, amelyben milliárdok fekszenek, és vannak folyóink, amelyek vize vagy elfolyik, vagy a szomjazó növényeket fogja éltetni. Ha nem, mert megfizethetetlen lesz az öntözés, akkor nemcsak a vízbevételi rubrika marad üresen — mert aki nem öntöz, az haszonbért, vízdíjat sem fizet —, hanem a magtárakba, majd ennek nyomán a húsüzletek hűtőházaiba, a tejgyűjtőkbe is kevesebb termék kerül. Ha kevesebb lesz az élelmiszer, akkor többe kerül, és ez az a pont, ahol vásárlóként, fogyasztóként már mindannyian érdekeltek vagyunk (az öntözés kérdésében is). így lesz-e vagy úgy, a játékszabályokat a lehető leggyorsabban ismernünk kellene, hogy a sor végén álló földműves, akinek hátán ismét csattan az ostor, eldönthesse, a pénztárcája kibírja-e az ütést. Ha igen, akkor az öntözésre idejében felkészül, de amíg bizonytalan a helyzet, addig aligha fektet egyetlen koronát is a berendezések javításába, felújításába. Amikor már fonnyad, szárad, kiég a növény, a kedvezmények keveset érnek, tapasztaltuk tavaly. így az idén hasonló hibát nem lenne szabad elkövetni. Ezzel ugyanis az válik semmivé, nulla értékűvé, amiben a már említett milliárdok fekszenek, s ami mindannyiunk javára kamatozhatna. Egri Ferenc Simonyi Lajos festőművész kiállítása Tárlatnyitás a Honti Galériában A régen ápolhatott gondolat, mely az Ipolyságiak tervei között szerepelt, tavaly májusában megvalósulhatott Ugyanis, megnyithatta kapuit az ipolysági Honti Galéria, Simonyi Lajos festőművész jóvoltából. Simonyi Lajos 1904-ben született Horvátiban, Esztergomban érettségizett a főreálban, majd a prágai Német Építészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Két szemeszter után, apja korai halála miatt, tovább nem tanulhatott. A katonai szolgálat elteltével a tanítói pályát választotta. Először Ipolynyéken, majd Kürtön, Udvardón, Naszvadon és Tardoskedden tanított, az utóbbiban, mint igazgató. Közben elvégezte főiskolai tanulmányait Pozsonyban, majd később a P. J. Safárik Egyetemen szerzett diplomát Eperjesen. kisorsolnak hármat, amelyek a tulajdonosai egy-egy heavy-metal magazint kapnak! A pozsonyi KÖZGÁZ KLUB szeretettel vár minden érdeklődőt 1993. április 7-i rendezvényére. Az est vendége Tsuneo Morita, a Nőmura Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a tokiói Hossei Egyetem volt professzora. Az előadásra, amelynek címe: A JAPÁN GAZDASÁG A VILÁGBAN, este 8.00 órától a Csemadok nagytermében kerül sor. Termékeny életének bizonyítéka az is, hogy 17 közös kiállításon vett részt képeivel, önálló kiállítása pedig 25 helyen volt megrendezve, köztük Esztergomban, Budapesten, Nyitrán stb. 1992-ben 200 saját képét Ipolyságnak adományozta, ezzel megteremtette a Galéria megnyitásának a feltételeit. 1993.IV.2-án nyitotta meg ünnepélyesen második ipolysági kiállítását Danis Ferenc mérnök, a Honti Galéria igazgatója. Megköszönve a szívélyes fogadtatást, Simonyi Lajos festőművész egy pár gondolatot intézett a jelen lévő fiatalok felé, többek között ezt mondta: „Aki rajzolni tud, az st>' mindent meg tud oldani!” A kiállítás megnyitóján jelen volt Ipolyság polgármestere, Zsolnay Ernő is, ki meginvitálta a magyarországi Vác város polgármesterét, Bartos Ferencet és alpolgármesterét, Moys Csabát, kikkel szoros baráti kapcsolatban állnak a helybeli város képviselői. —turczi— Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1993.ipríllt 5-én Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Devlza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,868 44,308 44,088 42,48 45,62 44,05 Ausztrál dollár 19,973 20,173 20,073 19,22 20,92 20,07 Belga frank (100) 87,113 87,989 87,551 84,91 90,19 87,55 Cseh korona 1,00 1,10 1,05 Dán korona 4,669 4,715 4,692 4,53 4,83 4,68 Finn márka 4,944 4,994 4,969 4,73 5,21 4,97 Francia frank 5,279 5,333 5,306 5,15 5,47 5,31 Görög drachma (100) 13,123 13,255 13,189 12,42 13,96 13,19 Holland forint 15,964 16,124 16,044 15,56 16,52 16,04 (r font 43,668 44,106 43,887 41,89 45,89 43,80 Japán jen (100) 25,072 25,324 25,198 24,40 25,72 25,06 Kanadai dollár 22,715 22,943 22,829 21,95 23,51 22,73 Luxemburgi frank (100) 87,113 87,989 87,551 84,89 90,61 87,55 Német márka 17,953 18,133 18,043 17,58 18,50 18,04 . Norvég korona 4,214 4,256 4,235 4,09 4,39 4,24 Olasz líra (1000) 17,869 18,049 17,959 17,24 18,68 17,96 Osztrák schilling 2,551 2,577 2,564 2,50 2,62 2,56 Portugál escudo (100) 19,329 19,523 19,426 18,62 20,24 19,43 Spanyol peseta (100) 25,063 25,315 25,189 24,34 26,04 25,19 Svájci frank 19,357 19,551 19,454 18,92 19,98 19,45 Svéd korona 3,761 3,799 3,780 3,62 3,94 3,78 USA-dől tár 28,582 28,870 28,726 28,03 29,43 28,73 t An aß-UrW'1 (*1)* £ ± ö6i • ^ ✓ . i i k r? , c f ■ 0. Ök/ /