Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

rny )L J ■v H w / 5 / J-' J isO/yé-. -tfls« s Í 10 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. április 3. Villámlátogatás a Csemadok-székház 2. emeletén Társulási titkárok — egy asztalnál 1989-90-ben, amikor a „demokratikus fejlődés útjára lép­tünk", újítottunk, leváltottunk, rehabilitáltunk - de főleg: elve­tettük a „múlt csökevényeit". A Csemadok is újított akkor. Megszűnt a hierarchikus szervezeti felépítés, a fölé- és alárendeltségi viszony alapszer­vezet, járási és központi szerv között... A fizetett apparátus létszámát a minimálisra csökkentették, megszüntették az osz­tályokat, s ami különösen kerékkötőjévé vált a jelenlegi tevé­kenységnek, megszűnt a rendezvényeket szervező osztály is. Az osztályok megszűnésével egy időben új formációk jöttek létre a Csemadok keretében: a szakmai társulások. A szakmai társaságok a Csemadok partnereiként felvállalták a Csemadok központi és országos rendezvényeinek a szervezését. S hogy ki végzi a néhai szervezési osztály munkáját? A Csemadok által fizetett, de a társaság által választott, kinevezett vagy megbízott ügyvezető titkár. Kinek tartozik a titkár felelősséggel, mennyire tisztázott vagy tisztázatlan a társaság és a Csemadok kapcsolata, milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a munkaformának, van-e koordináló szervük a társaságoknak, lehet-e partneri viszonyt kialakítani a Csemadok járási titkárságaival, hogyan képzelik el a jövőt, mit várnak a Csemadok mostani, 17. közgyűlésétől - és sok más egyébről beszélgetett munkatár­sunk Kamenár Évával, a színjátszó egyesület, Rédli Margittal, az irodalom és könyvbarátok, valamint a zenebarátok társasá­ga, Lórinz Ildikóval,az anyanyelvi társaság, Hornyák Istvánnal a tudományos társaság és Farkas Józseffel, a folklórszövet­ség Csemadok által fizetett titkárával. • Hogyan vált be a társasági munka­forma, fellendült-e általa a mozgalom? RÉDLI MARGIT: Az irodalomnépszerű­sítő kulturális tevékenységet gyakorlatilag 1982-től végzem. Akkor szakelőadóként kezdtem a Csemadokban. A tevékenység tulajdonképpen kúp vagy piramisszerűen, meghatározott irányban, lefelé, az alapszer­vezetek felé szélesedett. Jelenleg a felső utasítások, a felülről jövő ellenőrzés meg­szűnt. Ehhez a munkaformához azonban nem voltak meg a keilő tapasztalataink, s nem is voltunk rá kellően felkészülve. A piramisba feje tetejére állítottuk, mert úgy gondoltuk, hogy ha az alapszervezeti tagok szabad kezet kapnak, és saját érdeklődési körüknek megfelelően csatlakoznak egy­­egy társasághoz, akkor egy nagyobb kö­zösségbe szerveződve könnyebb lesz eredményesen működni, gazdagabb lesz a tevékenység. Kiderült, hogy a mozgalmat mégiscsak irányítania kell valakinek - az madok területi választmányai részéről nem egyszer jogosak, hiszen a régiók­ban, a Galántai, Losonci, Nagykürtösi és más járásokban központi anyagi támo­gatás nélkül, külföldi partnerekkel, való­ban színvonalas rendezvényeket, sőt, rendezvénysorokat valósítanak meg. FARKAS JÓZSEF: Azok a rendezvé­nyek viszont általában területi vagy regioná­lis szintűek, országos szinten képtelenek lennének rendezvényt szervezni, hiszen nincs áttekintésük más régiók adottságairól, lehetőségeiről. Az országos szintű rendez­vényekre mindenképpen szükség van, hi­szen minden helyi vagy járási csoport - népművészeti, színjátszó, folklór stb. - tö­rekvése, hogy tudását országos fórumon mérettesse meg. A folklórszövetség arra törekedett és törekszik, hogy megszűnjenek az országos szintű versenyek, hogy a ren­dezvények országos seregszemle jellegét Az asztal körül (balról): Hornyák István, Rédli Margit, Kamenár Éva, Farkas József és Lőrincz Ildikó (fotó: Zolczer) b emberek nem szoktak hozzá ahhoz, hogy önállóan, saját kezdeményezésükből dol­gozzanak, szervezzenek. Gyakorlatilag ugyanott tartunk, ahol korábban: az az egy­két ember, aki fontosnak tartja és fontosnak tartotta eddig is a mozgalmat, továbbra is programokat tervez, dolgoz ki, és irányítja a munkát. Szervezési osztállyal a hátunk mögött azonban egyszerűbb volt a dolgunk. A szervezési munka most valójában egy emberre, a társasági titkárra hárul. Leg­többször nemcsak a programok megalkotá­sa, de még a kivitelezése is az ő feladata. FARKAS JÓZSEF: A folklórszövetséget a folklórmozgalom lehangoló állapota hívta életre. Egynéhány rangosabb fesztivál ugyanis, úgy tűnt, kifutotta magát, meg­szűnt iránta az érdeklődés, mint pl. a zselizi népművészeti fesztivál, a gombaszögi ren­dezvény népművészeti része - a kátyúba jutott mozgalomból kerestük már a 80-as években is a kiutat, és akkor, mintegy a helyzetet mentve alakult meg 1990-ben a folklórszövetség. A folklór tulajdonképpen hatalmas tömegeket vonz és mozgat nap­jainkban is - ez abból is látszik pl., hogy a mi társaságunk rendelkezik a legnagyobb tagsággal. A Csemadok képtelen lenne eltartani együtteseinket, ezért én úgy látom, hogy az együtteseknek önállósulniuk kell, és önálló jogi szubjektumként önellátóvá kell lenniük. A Csemadoktól kapott pénz az irodánk működtetésére és egyes rendezvényeink megszervezésére elég - ez körülbelül a költségvetésünk egyharmadát képezi. Az anyagi támogatáson kívül azonban a Cse­madok erkölcsi támogatására is nagy szük­ségünk van. Szövetségünk és a Csemadok szerződéses viszonyban áll egymással - ugyanis a folklórszövetség bejegyzett önálló jogi személy. A szerződésben többek között az áll, hogy szövetségünk szakmai­lag biztosítja a Csemadok országos rendez­vényeit. A szervezést a bedolgozó embe­reknek természetesen meg kell fizetni. Ele-*\ mentáris hibának tartom, hogy a fizetett apparátus létszámát ennyire csökkentették. • A folklórszövetség tehát önálló jogi szubjektum. Elképzelhető-e, hogy vala­mennyi szakmai társaság önállósuljon és leváljon a Csemadokról: mi maradna akkor a Csemadókból? Úgy érzem, ez alapvető probléma, hiszen a társuláso­kat gyakran vádolják azzal, hogy csak központi szinten tudnak gondolkodni, és hogy rendezvényeikre nincs is talán szükség. Ezek a szemrehányások a Cse­öltsék, ahol szakmai zsűri értékeli a produk­ciót, de nem állapít meg sorrendet. RÉDLI MARGIT: Úgy érzem, hogy a mű­velődési tevékenységformák esetében is szükség van országos fórumokra - az egészséges emberi kapcsolatok kialakulá­sáért, azért, hogy különböző nézeteket valló emberek eszmét cseréljenek, szakmai véle­ményeket vitassanak meg, tapasztalatot szerezzenek, művelődjenek. Feltétlenül kell egy összefogó erő, ami az azonos érdeklő­désű, azonos gondokkal küzdő embereket, szakembereket közelíti egymáshoz, fölméri a szükségleteket, és az impulzusokat adja kifelé. A központi „műhely“ által kidolgozott programok, információk eljutnak az ország minden részébe, míg a régiók esetében a program megreked a határokon belül. HORNYÁK ISTVÁN: Végül is eviden­ciákról beszélünk. Számomra teljesen egyértelmű, hogy országos és regionális rendezvényekre, fórumokra egyaránt szük­ség van. Viszont az tény, hogy mindegyik társaság más, és nem lehet egyformán jellemezni őket, egészen másképp működ­nek, ahogyan egészen más indíttatásból is jöttek létre. Nem volt ez igazán alulrójkez-, deményezett, ellenben a tudományos társa­ság létrejötte valóban egy kívülről jövő kez­deményezésnek köszönhető - teljesen új­szerű képződménynek számított, hiszen ko­rábban ilyennel nem foglalkozott a Csema­dok. A többivel ellentéfoen ez a társaság nem tudott tapasztalatokat átvenni; tulaj­donképpen a nulláról indult - éppen ezért minden, amit tett, előrelépést, haladást je­lent, és mind pozitív eredmény. A tudomá­nyos társaság teljes mértékben egyetért mostani jogállásával, tehát nem tart igényt arra, hogy bejegyeztesse magát a belügy­minisztériumban. Működését egyáltalán nem zavarja, hogy a Csemadoknak belső jogi személye. Ez a társaság nem tömeg­szervezet - az itteni magyar tudományos élet prezentálására hivatott. KAMENÁR ÉVA: Én úgy érzem, hogy ügyvezető titkári munkaköröm tulajdonkép­pen megegyezik a régi szakelőadói munka­körrel, s a valamikori szakbizottság lénye­gében most egy társaság országos választ­mányaként működik. Ez viszont csak a tar­talom, - a forma és a jogi helyzet viszont lényegesen különbözik: egy szakbizottsá­got vagy tanácsadó testületet akkor kérdez­nek meg, amikor szükség van tanácsra, éppen ezért az irányítás kiszolgáltatottja; a szakmai társulások viszont, ha formálisan is, de partnerei a Csemadoknak, tehát nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban vannak vele. • Az elhangzottakból úgy tűnik, hogy a szakmai társaságok szabad kezet kap­tak - a vertikális elrendeződésben azon­ban ők maguk sem rendelkeznek irányító hatalommal. Vajon nem nehezíti ez a te­vékenységet? Vannak olyan szakterüle­tek, ahol központi, azaz társasági kezde­ményezés híján alig lenne tevékenység- gondolok itt főleg egyes művelődési tevékenységi formákra, pl. a nyelvműve­lésre. LÖRINCZ ILDIKÓ: Csak pár hónapja vagyok az anyanyelvi társaság szervezőtit­kára. E rövid idő alatt viszont tény, hogy nem szereztem tudomást semmilyen regio­nális nyelvi rendezvényről - ha volt is ilyen, erről nem érkezett jelentés, hiszen ez nem kötelessége a járási kollégáknak. Pár hóna­pos tapasztalatom alapján annyit tudok, mondani, hogy rendkívüli módon hiányzik a többi társasági titkárral folytatott rendsze­res tapasztalatcsere - eléggé elszigetelten dolgozunk egymástól. A járási titkárságok­ról, azok munkájáról pedig valóban alig tudok valamit. • Elég sok szó esett a társulások és a Csemadok kapcsolatáról. Alig beszél­tünk viszont a társaságok együttműkö­déséről, arról, hogy hogyan koordináljá­tok a tevékenységet. KAMENÁR ÉVA: Sajnos, be kell valla­nom, hogy habár itt ülünk valamennyien a Ház második emeletén, nem sokat tudunk egymás tevékenységéről. Valamikor, ha jól emlékszem 1990 télutóján, létrehoztuk a társaságok egyeztető bizottságát, a TEB-et. Persze, elsősorban azért jött ez a koordináló szerv létre, mert akkor is közgyűlés előtt álltunk, és szerettünk volna valamilyen közös állásfoglalásban mege­gyezni. A TEB a közgyűlés után megszűnt. A koordinációnak azonban adódott egy má­sik formája, mégpedig a titkársági ülések; viszont a titkárság a tavalyi év júniusától sem velünk, sem pedig nélkülünk nem ült össze. Ezáltal teljesen megszűnt az infor­mációáramlás a titkársági tagok, a vezetők és a titkárok között, illetve a régiók tevé­kenységéről sem jut el hozzánk semmi hír. Egyszerűen úgy fogalmaznék: a Csema­­dok-ház megszűnt belülről működni - leállt. Az is csupán a jó kapcsolatainkon múlik, hogy együtt tudunk-e dolgozni a Csemadok területi választmányaival. HORNYÁK ISTVÁN: Tulajdonképpen ez az önállóságunk ára, merthogy a régi kötő­dések, kötelező rendszerek, ranglétrák megszűntek. Ez a rosszul értelmezett de­mokrácia. A járások ma már nem tartják kötelességüknek, hogy jelentést írjanak- ma ezt persze másként mondjuk: nem adnak információt magukról. • Ha szót kapnátok a szombati közgyű­lésen, mit tudnátok javasolni a küldöttek­nek a Csemadok-munka jobbítására? HORNYÁK ISTVÁN: A rendszert kellene felépíteni újból. Nem visszaállítani, hanem újra felépíteni - de hogy az a rendszer milyen legyen, kapásból nem tudom meg­mondani. RÉDLI MARGIT: Helyre tenni a funkció­kat és az egyes konkrét feladatokból adódó státusokat. A kulturális tevékenység szem­pontjából fontossági sorrendet kellene fel­állítani, és ha lehet, vertikálisan besorolni az alkalmazottakat, a funkciókat, hogy lánc­reakcióhoz hasonlatosan működhessen az apparátus. • Vártok-e valami változást a köz­gyűléstől? HORNYÁK ISTVÁN: Csak remélni lehet. Két évvel ezelőtt ugyanis nem fejeződött be a Csemadokban a rendszerváltás. Most van egy esély arra, hogy a szemléletbeli rend­szerváltás bekövetkezzék, Két évvel ezelőtt úgy éreztem, hogy a közgyűlésen igazából nyitva hagyták a kaput, amikor úgy döntöt­tek, hogy két év múlva újra közgyűlés legyen. Most viszont, úgy tudom, négy év múlva lesz a legközelebbi országos kong­resszus - tehát ezúttal hosszabb időre zárja vagy nyitja maga előtt a kaput a Csemadok- sokkal nagyobb a felelősség. Kérdés, hogy a küldöttek megérettek-e rá? Hogy többen lesznek-e az új gondolkodásúak ..-rfé-Kalendárium SZOMBAT Ma van az év 93. napja Hátravan még 272 nap A Nap kel: 5.19 - nyugszik 18.17 "Soldóf Hémunftótl BUDA, Emílián, Indira, Irén, Keresztély, Múzsa, RICHÁRD, Ulpián - Richard A BUD A név régi magyar személynévből a 19. században felújított utónév. A régi személynévből több településnév is szár­mazott, így Budapest egyik városelódje, Buda, valamint Budafa, Budaháza, Budatel­­ke, Budavár, Kisbuda, Mikebuda, Óbuda, Szászbuda stb. A Buda személynév erede­te vitás. Származtatják a gótból „követ", a szlávból,,kunyhó", a törökből ,,bot, buzo­gány" jelentéssel, de mindezek további vizsgálatra szorulnak. Atilla hun uralkodó testvérének Buda nevét Kézai formálta a Bléda névből Buda város nevének hatá­sára. A RICHÁRD a német Richard névből keletkezett. Jelentése: erős fejedelem. A név nálunk régebben Rikárd formájában volt használatos: VASÁRNAP IZIDOR, Kerény - Izidor Az IZIDOR a görög Iszidórosz név latin Isidorus formájának rövidüléséből keletke­zett. Jelentése: ízisz egyiptomi istennő ajándéka. ízisz a hitvesi és anyai szeretet, a szerelem és termékenység, az Ég és Föld istennője. Ünnepnaptár J VIRÁGVASÁRNAP, pálmavasárnap Ilyenkor került sor - Jézus jeruzsále­­mi bevonulásának emlékére - a pálma-, illetve nálunk a barkaszentelésre, rend­szerint még a körmenet előtt. A szentelt fűzfabarkát bajelhárításra használták. E naphoz fűződik a kiszehajtás szokása is. A falu fiatalsága énekelve kivitte a falu határába a betegséget, bajt jelképező szal­mabábut, a kiszét. Menyhén a lányok kiszehajtás után vil­­lözni mentek. Szalagokkal feldíszített fűzfa­ágakkal végigjárták a falut, a gazdasszo­­nyoktól tojást kaptak köszöntőjükért. ( Mai tanácsunk KERTÉSZKEDÖKNEK A fütött fólia­sátorban az uborka hajtá­sainak kötözé­sét jó ha heten­ként 2-3 alka­lommal ismé­teljük. A kacsokat, a főszáron levő uborká­kat és a himvirágokat távolítsuk el. Az oldalhajtások közül a legfelsőt továbbvezet­jük, a többit a vízszintes kereszthuzalokhoz . kötözzük. Az elsőrendű oldalhajtásokat egy vagy két termés felett csípjük vissza, a pót­­• főhajtást pedig a harmadik levél fölött. A legfelső oldalhajtást ezután továbbnevel­jük, az alatta levő kettőt pedig vízszintesen neveljük. A talaj felszínén megjelenő gyöke­reket 1-2 cm vastagon az odakészített föld­del takarjuk, és langyos vízzel öntözzük be. Ezt is jó, ha két-három alkalommal hetente megismételjük. A paprika vízellátása fontos. A hara­goszöld lomb vízhiányt, a világoszöld szín túlöntözést jelent. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Napközben változóan felhős, jobbára tavaszias. meleg időre számíthatunk. Reggel az alacsonyabb fekvésű területe­ken köd képződik. Az éjszakai hőmér­séklet mínusz 3 és plusz 1, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 11 és 15 fok között alakul. Gyenge, változó irányú szél. Vasárnap és hétfőn kellemes, jobbára derült időre számíthatunk, reggel a völgyek­ben és az alföldeken köd képződik. Hétfőn délután megnövekszik a felhőzet - csapa­dék elszórtan lehetséges. Az éjszakai hő­mérséklet mínusz 2 és plusz 2, a nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul. (Madá r kale ndárlum Kis termetű vöcsökfaj. Költési időben a madár felső teste fekete, szeme mögött legyezöszerú, aranysárga tolldísz húzódik. A test alsó fele világosabb. Vidékeinken több helyen fészkel, elsősorban a ritkás növé­nyekkel és tisztásokkal váltakozó mocsarak­ban. Egyetlen kimondottan telepes költő vö­csökfajunk. A telet Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger­­mentén tölti. Fészke vízi növények közé épí­tett úszó fészek, amelynek építéséhez nádat, gyékényt, hínárokat és moszatokat is felhasz­nál. Május első felében rakja le 3-5 tojását. Védett! Ezen a napon érkezik még a kigyászölyv. ÁPRILIS 3. FEKETENYAKÚ VÖCSÖK ÁPRILIS 4. VÍZITYÚK Fogoly nagyságú vízimadarunk. Alap­színe kékesfekete, háta olajbarnaszinű. Csőre piros. Zöld színű lábán hosszú ujjak találhatók, amelyekkel a vízi növényeken kiválóan tud mozogni. Vidékeinken elsősor­ban a síkvidéken gyakori költöfaj, de domvi­­déken, tavakon is megtelepszik. A telet Afrikában tölti. Nádból, gyékényből, sásból és egyéb vízi növényből épített fészkét sűrű, nji'agas vízi növényzet közé rakja, kevés­sel a vízszint fölé. Fészekalja 7-10 tojásból áll, mely május végén, június elején teljes. Védett! Ezer a napon érkezik még a barna kánya. (andrési) 1» Mozik műsora SZOMBAT, április 3. POZSONY • HVIEZDA: He!lraiser3 (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: Drakula (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) «TATRA: A testőr (amerikai) (14.30; 17.00; 19.30; 22.00) • SLOVAN: Egy asszony illata (amerikai) (11.00; 14.00; 17.00; 20.00) • MIER: Ket­ten a szerelemért (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • MLADOSt: A testőr (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • OBZOR: Misery élni akar (amerikai) (16.30; 19.00) • OD­­BOJ: Végtelen történet 2 (amerikai) (19.30) • CHARLIE CENTRUM: Chaplin (angol) (21.45) KASSA • DRUZBA: Drakula (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • SLOVAN: Júlia szerelmei (amerikai) (15.45; 18.00; 20.15) • TATRA: Oroszlánszív (amerikai) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: Kék orchidea (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) DUNASZERDAHELY • LUX: Oroszlánszív (amerikai) (17.30; 20.00) VASÁRNAP, április 4. POZSONY • HVIEZDA: Hellraiser 3 (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: Drakula (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) «TATRA: A testőr (amerikai) (14.30; 17.00; 19.30; 22.00) • SLOVAN: Egy asszony illata (amerikai) (11.00; 14.00; 17.00; 20.00) • MIER: Ket­ten a szerelemért (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • MLADOST: A testőr (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • OBZOR: Misery _ élni akar (amerikai) (16.30; 19.00) • CHARLIE CENTRUM: Chaplin (angol) (21.45) KASSA • DRUZBA: Drakula (amerikai) (15.30: 18.00; 20.30) • HORNÁD: Alvajárók (ame­rikai) (18.00) «SLOVAN: Júlia szerelmei (amerikai) (15.45; 18.00; 20.15) • TATRA: Oroszlánszív (amerikai) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: A testőr (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) DUNASZERDAHELY • LUX: Oroszlánszív (amerikai) (17.30; 20.00)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents