Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
/ „RACNE fOtNOHOSfOOW fiFORMAtNf STREWS*® ipeci«l. *4«WOKRESNEJ *Ni2NK:E mu# / ISAG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. április 26. Ili. évfolyam 96. szám Ára 3 korona Felújítják az Esterházy-pert? Peníjrafehételt kér a pozsonyi városbíróságon gróf Esterházy János ügyében JUDr. Rózsa Em3 az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselője. A perújrafelvételre a beadvány szerint azért van szükség mert annak idején, 1947-ben számtalan tamít nem hallgattak ki, sok-sok dokumentumot nem vettek figyelembe — teljesen egyértelműen politikai okok miatt így történhetett, hogy gróf Esterházy Jánost, aki a Tiso-féle Szlovák Államban egyedül szavazott a zsidótörvény elfogadása ellen azzal a váddal, hogy a parlamenti tevékenységével hozzájárult Szlovákiának a német fasizmus felé orientálásában, halálra (télték, konfiskálták vagyonát megfosztva állampolgári jogaitól. A halálbüntetés végrehajtására azért nem került sor, mert a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott, ám haláláig, 1957-ig, börtönben kellett sínylődnie. A perújrafelvétel legfontosabb dokumentumai Izraelből származnak, ahogy a tanúk között is Izrael egykori magyarországi nagykövete a legismertebb személyiség. Dr. Rózsa Ernő a perújrafelvételhez szükséges állásfoglalások között számol a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi intézetének szakvéleményével is. Michal Kovác támogatja a fegyveres beavatkozást Újra itthon az elnök Michal Kováé köztársasági elnök szerint Szlovákia támogatni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden lépését a boszniai vérengzés megállítására. Mint ahogy azt a nem hivatalos egyesült államokbeli útjáról hazaérve nyilatkozta a pozsonyi repülőtéren, Szlovákia támogatása egyértelmű lesz annak ellenére, hogy Szerbiában közel hetvenezer szlovák él kisebbségben. Nem hivatalos látogatását az államfő nagyon sikeresnek nevezte. Szerinte sikerült elmagyaráznia azt, hogy Szlovákia a demokrácia felé vezető úton halad, beleértve a piacgazdaság építését. Hangsúlyozta, hogy a január elsejétől létező Szlovák Köztársaság elhatárolja magát a Tisoféle Szlovák Államtól. „Szlovákia mint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogutódja jött létre. A második világháború idején létező Szlovák Állam történelmi tény, de nem politikai kiindulópont", jegyezte meg az államfő. Michal Kováé a holocaus emlékmúzeum megnyitásának alkalmából utazott Washingtonba. Látogatása során találkozott BÚI Clinton amerikai elnökkel, valamint Les As pin védelmi miniszterrel. Tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselőivel. Megérkezése után úgy értékelt, hogy „Szlovákiának mindkét pénzintézetben igen jó esélyei vannak előnyös hitelekhez jutni”. Utján Józef Moravcík szlovák külügyminiszter és Július Tóth pénzügyminiszter kísérték az államfőt, akik szintén igen pozitívan nyilatkoztak a megvalósult útról. Moravéík külügyminiszter szerint Amerikában egyre tisztul a „Szlovákia-kép", amit azon is le lehet mérni, hogy immár alig esett szó Bősről és a kisebbségek helyzetétől. (Isz) Tisztújító közgyűlés az MKDM-ben A tagság elégedett Úgynevezett erdőmentő csatornaépítés a Doborgaz melletti ártéri erdőben. Ez az, amit a Duna Bizottság tagjai nem láthattak (Foto: Peter Brenkus) Szombaton Egyházgellében tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A munkajellegéi tanácskozáson a kétszázharminc meghívott alapszervezeti küldött kétharmada jelent meg. Bugár Béla, a mozgalom elnöke beszámolót tartott a választások óta elvégzett elnökségi munkáról. Farkas Pál alelnök az általános szlovákiai politikai helyzetet elemezte, Csáky Pál elnökségi tag, parlamenti frakcióvezető pedig a képviselők munkáját vette nagyító alá. Csáky szerint a frakció kicsi ugyan, mindössze öttagú, mégis képes felmutatni szép eredményeket, munkáján azonban sok a javítanivaló. Elsősorban a tanácsadói hálózatát kell kibővítenie, ha szükséges, mozgalomon kívüli szakértőkkel is. A közgyűlés a mozgalom belső, szervezési kérdéseinek szentelte a legtöbb figyelmet. A tagság leginkább az információáramlás nehézkességét kifogásolta, az elkövetkező időben tehát erre kell a legtöbb figyelmet fordítania az MKDM vezetésének. A létező 13 területi titkársággal, illetve az alapszervezetekkel is szorosabb, gyakoribb személyes együttműködést kell teremteni. Az egyházgellei közgyűlés megválasztotta az új, kilenctagú elnökséget. A váPerverz betonbanditák Ökologizálják az erdőt... lasztások megerősítették eddigi tisztjükben Bugár Béla elnököt és Farkas Pál alelnököt, a további tagok pedig: Csáky Pál, Agárdy Gábor, Bartakovics István, Ásványi László, Fóthy János, Barta Pál, Tirinda Péter — tehát mind jelenlegi vagy volt parlamenti képviselők. Áz őszi országos kongresszus feladata lesz előkészíteni az MKDM alapszabályzatának módosítását és újra meghatározni a mozgalom politikájának jellemzőit. A felszólalások alapján a tagság elégedett a vezetés és a képviselők eddig végzett munkájával. (A közgyűlés nyilatkozatát lapunk Z oldalán közöljük ) -ts-A Budapesten ülésező Duna Bizottság tagjai szombaton Budapest- Pozsony hajókiránduláson vettek részt, amelyet a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Távközlési Minisztériuma szervezett. Ahogy Jan Kelle, a bizottság szlovákiai állandó küldöttségének vezetője elmondta, a hajóútra nem véletlenül került Für Lajos: ------------Továbbra is virágzik az állami betonbanditizmus Szlovákiában. Ennek legfényesebb példája a bősi vízlépcső körzetében lévő, a Duna elterelése után még megmaradt ártéri erdőkben folyó perverz módon ökológusnak titulált építkezés. Ennek atyja és irányítója természetesen nem lehet más, mint Július sor: ezzel akarják prezentálni a Duna Bizottság tagjainak, hogy a vízlépcső bősi része kész, kiváló hajózási feltételeket biztosít, amivel Szlovákia a maga részéről már teljesített is a Duna-Majna-Rajna-csatorna megnyitásához és működéséhez szükséges feltételeket. (Folytatás a 2. oldalon) Binder, a Vízműépítő és Beruházó Vállalat igazgatója. A szóban forgó erdők Doborgaz, Vajka és Bodak községekkel egyetemben a Duna kiszáradt medre és a vízzel „teliterelt” felvízcsatoma közt terülnek el. A folyó kibetonozott csatornába terelése után kiszáradtak az ártéri erdőket tápláló Duna-ágak. A vízlépcső C variánsának megvalósítása előtt Ján Éamogursky kormányzása idején a Szlovák Környezetvédelmi Bizottság által megszabott 19 feltétel közt szerepel, hogy a Dunától már korábban a folyamszabályozás miatt kőgátakkal elzárt holtágakat az építőknek ismét össze kell kötniük a Duna régi medrével. Ezzel kellett volna megakadályozni az erdők kiszáradását. Erre most az építők a feltétel teljesítésére és egy 1978-ban kiadott általános érvényű (azt csinálsz, amit akarsz típusú) építési engedélyre hivatkozva egy újabb csatorna építésébe kezdtek az ártéri erdőkPozsonyban a Duna Bizottság Célirányos látogatás volt ben. Ez a felvfzcsatoma mellékága lesz. Ennek segítségével akarják vízzel feltölteni az ágrendszert. Érdekes ennek az építkezésnek a módja is: a csatorna helyén kiirtják az erdőt, ha esetleg egy Duna-ág keresztezi az útjukat, betemetik azt, s hogy a kiszáradt Dunába egy csepp víz se szivároghasson, az „erdőmentő és ágvízrendszer-feltöltő” csatornának a Duna-meder felé eső oldalát fóliával szigetelik. Amerre ők járnak, ámul az állatvilág, aztán fejvesztve menekül az erdő még Binder által ökologizálatlan részébe. Teszik mindezt a független Szlovák Köztársaság valószínűleg nem teljesen független környezetvédelmi miniszterének hallgatólagos beleegyezésével, fitytyet hányva úgy a hazai, mint a külföldi környezetvédő szervezetek tiltakozásának. Úgy néz ki, jelenleg nincs olyan erő, mely meg tudná állítani Bindert és társait. Kmotrik Péter Amint már arról lapunk szombati számában beszámoltunk, pénteken látogatást tett Pozsonyban Für Lqjos, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere, eleget téve ezáltal szlovák kollégája, Imrich Andrejéák meghívásának. A délutáni sajtóértekezleten mindketten nyomatékosították, hogy valóban sok aktuális kérdést-problémát megvitattak a találkozó során — s számos területet illetően ugyanazt a nézetet vallják. A sajtótájékoztatót követően ‘— bár nagyon is idő szűkében volt a magyar honvédelmi miniszter — néhány percre azért mégis maradni tudott, s válaszolt a Rádió Magyar Adásának, valamint lapunk néhány kérdésére. □ Miniszter úr, Andrejéák úrral tárgyaltak-e konkrét katonai együttműködésről Magyaror„Elítéljük a határok erőszakos megváltoztatását” szág és Szlovákia között, s most aláírtak-e valamilyen szerződést? — A kérdés első részére egyértelműen igennel tudok válaszolni, s meg is jelöltük az egyes területeket. Ami pedig a kérdés második felét illeti: most együttműködési megállapodás aláírására nem került sor. □ Voll-e arról szó, hogy a későbbiekben esetleg együtt csatlakozzon a két hadsereg a NATO-hoz? — Az a véleményem, közösen nem nagyón menne, nyilvánvalóan külön-külön lehet csak csatlakozni a NATO-hoz. Viszont ennek a csatlakozásnak a kieszközlését lehet közösen szorgalmazni. □ Miniszter úr, ön a magyar honvédelmi tárca vezetőjeként az első volt, aki a szlovák féllel tárgyalt a Szlovák Köztársaság önállósulása óta. Mi tette időszerűvé ezt a látogatást? — Az, hogy létrejött egy új szlovák állam, és miután nagyon hosszú határ menti szomszédok vagyunk, s századokon át azok voltunk, ezért a jó kapcsolatokat meg kell teremteni. □ Miniszter úr, szlovákiai politikai körökben nem kis port vert fel az a tény, hogy a Magyar Köztársaság Oroszországtól és az Amerikai Egyesült Államoktól is fegyvereket, fegyverrendszereket készült vásárolni Néhány politikus mindezt úgy értékelte, hogy az ilyen jellegű magyar lépés veszélyeztethetné a szomszédos államok biztonságát Mi a véleménye ezzel kapcsolatban Önnek? — Amerikától egyáltalán nem készültünk és nem is készülünk semmiféle fegyvert, illetve fegyverrendszereket vásárolni. De nem tudunk Oroszországtól sem, mert egyszerűen nincs rá pénz. Viszont Oroszországnak van kereskedelmi adóssága Magyarországgal szemben, s ennek esetleg egy részét hadifelszereléssel lehetne ellensúlyozni. Ez fölmerült, de hangsúlyozom, csak fölmerült, egyelőre azonban szó sincs konkrét számításokról. □ Vonatkozassunk el most kissé a katonapolitikától Gyakran felvetődik a Magyarországgal határos országok kormányai körében a határok megváltozlathalatlanságának a kérdése. Ezzel kapcsolatosan Önnek mi a véleménye? — Azt tudom mondám, amit 1975-ben Európa minden országa aláírt, s ehhez Magyarország nagyon szigorúan és nagyon pontosan tartja magát. Elvetjük és elítéljük a határok erőszakos megváltoztatásának mindenféle formáját. □ Miniszter úr, az új magyar védelmi koncepció fog valamilyen védelmi garanciákat tartalmazni a szomszédos államok részére? — Magyarország kizárólag csak a haza védelmére — a Magyar Köztársaság védelmére — kíván berendezkedni. A magyar honvédségnek egyetlen funkciója van: végső esetben fegyverekkel biztosítani a Magyar Köztársaság szuverenitását. * * * S ami talán a leglényegesebb: a sajtóértekezleten megnyugtató érzés volt hallani, hogy mindkét miniszter határozottan elutasította a rémhíreket, miszerint a két ország határa egy esetleges komolyabb katonai konfliktus gócpontja lehetne a közeljövőben. (susla) \ 4-* Jill/
