Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03 / 78. szám
2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1993. április 3. VojTECH BACHO szlovák főügyész tegnap levelet intézett MatúS Kuéera oktatásügyi miniszterhez s abban közölte vele, hogy az iskolaigazgató leváltását, majd újabb kinevezését eredményező döntéseivel törvénysértést követett el. Az általa leváltott iskolaigazgatókat ugyanis az illetékes iskolaszékek tudta nélkül hívta vissza tisztségükből. Pozsonyban Július Tóth pénzügyminiszter a szlovák kormány gazdasági tanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy az egykori szövetségi gyűlés által hozott csődeljárási törvénynek a kormány által kidolgozott módosító javaslata elkészült. Annak végső módozatáról a kormány keddi tanácskozásán döntenek. Ennek lényege, hogy a csődeljárás során lehetővé teszi a megállapodást a csődbejutott vállalat és hitelezd« között. VLADIMÍR MEClAR kormányfő a középiskolások diákparlamentjével történt találkozója során úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évi pedagóguslétszámemelés során mintegy 6000, zömével szakképzetlen pedagógus került az iskolákra, s azok jelenleg már feleslegessé váltak, és túlságos nagy luxus lenne őket megtartani. Mindez nem az oktatásügy leépítését, hanem annak a minőség irányába történő elmozdulását jelentené. FrANTISeK KELE vezetésével ma Pozsonyból elindul az Északi sarkra az „Arktikus virág” elnevezésű expedíció. Az expedíció vezetője korábban számos nevezetes akció vezetője volt, többek között az ő vezetésével értek fel csehszlovákiai hegymászók 1984-ben a Mount Everestre. POZSONYBAN közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint Szlovákia lakossága nagyon rossz véleménnyel van az államigazgatásban, valamint a különböző szervezetekben jelenleg dívó vezetőkinevezési szokásokkal. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy vélekedik, hogy sokkal inkább döntő a „sógorság, a pártállás, mint a szakmai alkalmasság”. Vitathatatlanul előnyt élveznek a DSZM szimpatizánsai, illetve tagjai. Kassán az ott megjelenő Slovensky Vychod című újságban a lehető legnagyobb „üzletet” kínálta Ján Farkainak a még meg nem koronázott roma királynak a „Gyilkosság korlátlan felelősséggel” elnevezésű szervezet, mégpedig azt, hogy megválthatja saját életét, ha lefizet,5 millió koronát. A lap közölte a nevezettnek eljuttatott postai utalványt, amelyen be kellett volna fizetnie az említett összeget, amit a „király” megtagadott. Eperjesen közölték, hogy a jelenlegi 80 ezer tonna évi sótermelést 100 ezer tonnára emelik, miközben 40 százalékkal csökkentik a termelés energiaigényét és eközben kiküszöbölik a termelés kedvezőtlen környezeti hatásait is. A korszerűsítés 160 millió koronába került. K.ÚTYBAN a vámőrök letartóztattak egy cseh állampolgárt, aki Audi 80- as személygépkocsit próbált átcsempészni a határon hamis iratokkal. Egy kassai gépkocsivezetőt pedig Miglécnémetinél értek tetten, aki Audi 100-as személygépkocsit akart átcsempészni ugyancsak hamis papírokkal. Közlemény A pozsonyi KÖZGÁZ KLUB szeretettel vár minden érdeklődőt 1993 április 7-i rendezvényére. Az est vendége Tsuneo Morita, a Nomura Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a tokiói Hossei Egyetem volt professzora. Az előadásra, amelynek címe: A JAPÁN GAZDASÁG A VILÁGBAN, este 8.00 órától a Csemadok nagytermében kerül sor. A Szlovák Televízió magyar adása szombaton, 14,30-kor Jelentkezik A tartalomból: 1. Kazinczy-napok 2. Tulipános láda Pozsonypüspökin 3. Ki Mit Tud után 4. Ritmus ’93 Zselízen 5. Szkukálek Lajos kiállítása 6. Boszniai menekültek Bősön 7. Egy templom mint történelmi érték Műsorvezető: Pék Zoltán Ha szombat, akkor magyar adás! Jttál «M líraijai: U SS Még Ludovít Cérnák is tiltakozott Kioktattak, akár a kisgyereket Ismeretes, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nagyszombati országos tanácsán a küldöttek megállapodtak abban, hogy a mozgalom nyit a többi parlamenti párt felé, ám nem koalíciós szerződés formájában, hanem a köztársasági elnök által összehívott rendszeres találkozók segítségével. Tegnap megvalósult az első ilyen találkozó — amelyről egyébként lapunk egy más oldalán számolunk be —, amelyről a résztvevő Duray Miklóst, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökét és Bugár Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozga-A nép, az istenadta nép... Virágvasárnap, szamárháton Talán már elvirágzott a barka. Talán már a szelídség is kiveszőben van a szivekből. Vagy mégsem? S ha csendesen is, azért készülünk az ünnepre, a megtisztulásra, a feltámadásra... Bár tudjuk, előtte ott van még az árulás, az elárultatós, a megtagadás, a halál. Virágvasárnap Jézus szamárháton bevonul Jeruzsálembe. Vlrágvasárnap a nép ünnepli az új királyt, aki eljött, hogy átvegye az uralmat népe felett. Ahogy a bibliaértelmezők mondják: azért szamárháton, mert ő nem a hadúr, a félelmetes és harcos király, hanem a szelídség, a jóság, a lélek királya Igaz, haragos olykor, kiveri Isten házából a kútárakat, akik mindenből üzletet csinálnak, pénzt, hogy hatalmukat növeljék. Adj pénzt s elérsz mindent; adj pénzt, lesznek hűséges alattvalóid; adj pénzt, a barát barátját árulja el... Ahogy a jövendölés szólt, úgy érkezett Jézus virágvasárnap népe elé. „Hozsanna néked, hozsanna!" údvrivalgott a nép, mely mindig istenadta volt, mindig elnyomott, mindig kisemmizett, mindig szegény — és mindig a megváltást, a Megváltót várta, a vezért, aki majd elvezeti a tejjel-mézzel folyó Kánaánba. Azt mondja a bibliamagyarázó: a hozsannázó nép öt napon belül várvavárt Ura ellen fordult, s azt üvöltötte, feszítsd meg őt. Mert Jézus nem a földi jólétet ígérte meg, az erkölcsi megújulást, a szeretet, a lélek, a jóság országát akarta elhozni a földre — örök idealistaként hirdetve: Kánaán, Isten országa csak így lehet a földön. Virégvasárnap... Hány ember próbálta azóta ezen a gyarló földön hirdetni az erkölcsi megtisztulást, a lélek megújhodását, a jóságot, a szeretet? Lehet, megbotránykoztató, vagy profán dolog jut eszembe a virágvasárnap hozsannázó tömeg nagycsütórtöki pálfordulásáról, de bocsássák meg nekem. Három éve ilyenkor mi is hozsannáztunk olyan embereknek, akik a szeretet, az erkölcsi megújulást hirdették. Közeli feltámadásunkat egy negyvenéves halál, vagy rémes kóma után. Kiverték az országból a kútárakat. Kiverték? A tömeg hangulata forgandó. Tavaly ilyenkor már a „feszítsd meg őt”-től visszhangzott az ország, ki akart volna vérrel verejtékezni, részt venni önmaga megváltásában, amikor támadt új vezér. Nem szelíd, szamárháton, hanem kardcsörtető, merész lovas. Földi Kánaánt ígérő. S a nép, az istenadta nép hozsannával köszöntötte a köpenyüket kifordított kufárok kíséretében bevonuló új királyt. Holnap virágvasárnap. A tömeg pedig... A tömeg? Új királyt vár, aki megcselekszi a csodát. Nem kell a Getszemáné-kert kínszenvedéseit átélni... N. Gyurkovits Róza Erőmű vagy aranykincs? Gyarapodik a kincstár lom elnökét kérdeztük. Duray Miklós: A találkozón nem derült ki egyértelműen, hogy a köztársasági elnök a győztes Meéiar-mozgalom határozatát teljesíti-e, avagy a választások előtti ígéretét teljesíti, mely szerint pártok feletti elnök akar lenni és minden politikai erővel szándékában áll együttműködni. Azt azonban egyértelműen le kell szögezni, hogy a találkozón a köztársasági elnök minden jószándéka ellenére a szóvivő Vladimír Meéiar volt, aki többek között kijelentette, a Szlovákiában kialakult helyzetért nem csupán a DSZM a felelős, hanem az összes többi párt is, miközben egyértelműen leszögezte azt is, hogy sem a Őamogursky vezette kereszténydemokratákkal, sem az Együttélés Politikai Mozgalommal nem hajlandó együttműködni — még a köztársasági elnök kérésére sem. Számomra azonban nem ez volt az elsődleges felismerés — mert akárhogy is van, a világ előtt a köztársasági elnököt nem lehet mellékvágányra futtatni —, hanem az, hogy a Meéiar-mozgalom egészen egyértelműen törekszik a teljhatalomra, de úgy, hogy megpróbálja a problémák sűrűjébe vonni a többi parlamenti erőt is, anélkül, hogy azoknak reális lehetőségük lenne bárminemű hatást is gyakorolni az eseményekre. Meéiar újabb magyarellenes kirohanásai ellenére sincs rossz érzésem a találkozó után, mivel — nézetem szerint — a találkozón a józanul gondolkodó erők számára is egyértelművé válhatott, hogy nemzetközi aktivitásaink nem Szlovákia ellen, hanem egy meglévő állapot ellen hatnak, amelyeket a nemzetközi szervezetek tőlünk teljesen függetlenül fognak számonkémi Szlovákián. Bugár Béla: A találkozó egyértelműen bizonyította, hogy a köztársasági elnök nem tud szabadulni mozgalma ha(Folytatás az 1. oldalról) Csehszlovákia Teáin vidékén kapott nagyobb területet. Mint látogatása során megállapíthatta, a cseh vezetők között is akadnak olyanok, akik — akárcsak a szlovák fél — azt tartanák a legjobb megoldásnak, ha a Csehország és Szlovákia közötti követeléseket és tartozásokat sikerülne lenullázni. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogyan vélekedik a szlovák kormány tevékenységéről, az elnök kijelentette, nem feladata a kormány nyilvános értékelése. Most a közte és a kormány közötti együttműködés mechanizmu-Ugrás a XXI. századba tása alól. Nem arról van szó, hogy az elnök a tegnapi találkozón bárkinek is segített volna az argumentációs rendszer felállításában, vagy arról, hogy valakitől megvonta volna a szót, miközben másnak ezzel előnyöket szerez. Ezt nem mondhatnám. De azt igenis el kell mondani, hogy a tegnapi találkozón elsősorban Meéiar kormányfő tudatta velünk elképzeléseit, amelyek ellen a mi kifogásaink ellenére sem tudott a köztársasági elnök érveket felhozni. Igaz, amikor a kormányfő szokásához híven lerohanta a Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képviselőit, majd pedig minket, magyar kereszténydemokratákat vádolt meg azzal, hogy az ország ellenségei vagyunk, még Michal Kováé is feltette a kérdést, vajon miben, de az egész találkozóra leginkább az volt a jellemző, amit az eddigi csöndestárs Szlovák Nemzeti Párt elnöke fogalmazott meg, s úgy hangzott: Mint a kisgyerekeket oktattak ki bennünket. Nézetem és érzésem szerint Vladimír Meéiar legfeljebb a volt kommunistákkal hajlandó együttműködni, azt is elsősorban azért, mert közben a Szlovák Nemzeti Párt bekeményített, s olyan feltételeket szabott, amelyek — bármennyire is meglepőek — az általános demokratikus elvek betartását illetően közelebb állnak a mi elképzeléseinkhez, mint a Meéiar-mozgalom képviselőihez. Mindez nem jelenti azt, hogy kialakult egy egységes ellenzék, merthogy az SZNP kisebbségpolitikai elképzelései igen messze vannak a miénktől, de azt mindenképpen előre vetíti, hogy Meéiamak rövidesen meg kell békélnie azzal: mozgalma nem tudja magára vállalni, és főleg megoldani Szlovákia problémáit. Lejegyezte: N.S. sának kialakításán fáradoznak. A köztársasági elnök tegnap délelőtt politikai pártok és mozgalmak képviselőivel találkozott. Munkatársunk másik kérdésére, hogyan jellemezné a magyar politikai mozgalmaknak a találkozón kifejtett álláspontját, az elnök elmondta, vita kerekedett abban a kérdésben, mi szolgálja valójában Szlovákia érdekeit. Reméli, hogy a kisebbségi kérdésekről sorra kerülő tárgyalások után közeledni fognak egymáshoz a kormányszervek és a magyar politikai mozgalmak meg pártok nézetei. A szlovák aranykincs állapotáról számolt be Peter Strelinger, a Matica slovenská alapítványa igazgatótanácsának tagja. Eddig mintegy tízezer hazafi ajándéka gyarapította a kincstárat. A kincs összértéke több tízmilló koronára tehető. A pontos összegről Strelinger úr nem tudott számot adni, mivel egyrészt nem győzik felbecsülni a sok ajándék értékét, másrészt pedig felújítás alatt áll a kincset őrző Szlovák Nemzeti Bank pozsonyi épülete (?). A gyűjtemény legbecsesebb darabjai közé tartozik Vincent Hlozník festőművész 100 alkotása, melyek közül 34-et az érdeklődők minden nap megtekinthetnek a pozsonyi vár lovagtermében (9.00- tól 17.00-ig). A „kincstárosok” eme kiállításon kívül még több más akció megvalósítására készülnek. Például Nyitrán 1993 július 17-én, egy a Wembley stadionban megvalósult koncerthez hasonló rendezvény lesz „Koncert pre Slovensko” címmel, melyre a rendezők meg akarják hívni Paul Simon — szerintük szlovák származású — amerikai énekest is. A legújabb tervük pedig, hogy a Poradca podnikatefa című folyóirat szerkesztőségével együttműködve egy népszerűsítő kiadványt adnak ki a bősi vízerőműről, mely egyben a szlovák aranykincsgyűjteményt is reklámozná. Mint megtudtuk: Bőssel kapcsolatban más messzemenő terveik is vannak a kulturális szervezet vezetőinek — kulturális rendezvényeket kívánnak ott rendezni és hajóutakat szervezni a vízlépcsőhöz. S végül néhány érdekesség, ki mennyit adott?: Vladimír Meciar, Ivan Gasparovic és Jozef Prokes 15 ezer koronát, Peter Weis 5 ezret, Július Binder és Roman Kovác pedig 10 ezret (fejenként). (tüdő) (szó) Túl sok a változás... Szlovákia (válsága) nem volt, hanem lesz! Mind a mai napig nincsenek pontos, megbízható információink a reális gazdasági helyzetről. A megpróbáltatásokkal teli), de sikertelen rendszerváltás óta eltelt időszak „se terv, se piac” gazdaságpolitikájának eredménye: „se pénz, se posztó”... A jelenlegi (közép-kelet-európai) helyzet ellentmondása, hogy miközben a demokrácia távlatai, lehetőségei, váratlan gyorsasággal tűntek fel a horizonton, a gazdasági helyzet drámai módon romlik. Miközben nem múlik el nap az önállóvá szegényült hazánknak Európához és gazdasági közösségeihez való társulását hangsúlyozó nyilatkozatok nélkül. A termelés (színvonala is) jelentősen csökken(t), s az előrejelzések szerint katasztrófahelyzetre lehet számítani szinte az élet minden területén. Független szakértők a Csehországtól való elszakadásunkat követően a nemzeti jövedelem várható zuhanását 7-8 százalékban prognosztizálják. A leginkább számottevő és egyben a legérzékenyebb veszteséget a nyersanyagtermelő ágazatokban jegyezték fel. Ez természetesen kihatott a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatokra. Ha pedig az alapágazatok termelésének hanyatlását nem sikerül megállítani, akkor ez rövid időn belül elkerülhetetlenül tükröződni fog (s máris jelentkezik!) valamennyi fogyasztási cikk kibocsátásában. A következmények elképzelhetők és elképesztőek, hiszen tapasztalnunk kell, hogy a fogyasztói piacon a helyzet szinte óráról-órára súlyosabb. A hagyományos termékek tucatjai tűntek s tűnnek el az üzletekből. A hiánycikk listája napról napra bővül. A falusiak elképedve figyelik a városok elszegényedését. Mert például fűrészt, szöget, gumicsizmát, befőzőfazekat, kályhacsövet, és még száznyi megszokott és szükséges kelléket hiába is keres vagy csak elvétve talál. Bezzeg van helyette giccses bizsu, drágán vesztegetett olcsó bóvli és selejtes, divatjamúlt, hasznavehetetlen külföldi akármi. S ez minden mennyiségben. Sajnos, minálunk még nincsen piac, s lassan már gazdaság is alig-alig. Mert ahol a piackutatók lesik a vevő akaratát, ott az európai a minőség, és akkor szinte magától adódik a jól ismert közhely: olyan termékekkel kell a fogyasztókat megkövetni, amilyet azok óhajtanak. Persze nem elegendő, ha csak egyszer sikerül a vevő kívánalmainak megfelelni. A lényeg éppen az, hogy egy adott terméket mindig és legalább ugyanolyan minőségben állítanak elő a vállalatok vagy kisiparosok. Az 1992 utáni európai minőségi szabványok tulajdonképpen ezt az igényt fogalmazták meg. S ez nem kevesebbet jelent, minthogy a hazai termékek és szolgáltatások jelentős része, ha a jelenlegi felkészültséget vesszük alapul — nem képes állni a nyugati konkurenciaharcot az ingadozó és egyre silányabb minőség miatt. Ráadásul lépten-nyomon gátlástalanul becsapják, megalázzák és meghazudtolják az embert. Újabban pedig még golyót is kaphat, ha nagyon ugrál, vagy ha véletlenül belekeveredik egy tűzharccal kísért utcai rablótámadásba. És nincs apelláta. Nincs intézmény, amelyhez bizalommal, a sérelemért kijáró elégtétel reményében fordulhatna a lesajnált adózó választópolgár. Dehát miféle jogbiztonság várható el egy olyan alakulóban lévő „birodalomban”, ahol a miniszterelnök az egyik kijelentését a másikkal csapja agyon, és úgy beszél a nem tetsző véleményt nyilvánító állampolgárral, vagy a kellemetlen kérdéseket fogalmazó újságíróval, mint a rühes kutyával. Miféle jövőkép formálódhat bennünk ebben a hazánknak vallott földön a Kárpát-medence eme fertályában, ahol középkori módszerekkel próbálják elsötétíteni a Napot, ahol csak a „Szlovákia-Kép” káprázatának délibábjait űzheti maga előtt, s tűzheti ki elérendő (s tovafutó) célként. Ahol az éhségsztrájkolással, a dühödt fenyegetőzésekkel, a gusztustalan sajtókampányokkal, a minősíthetetlen „feliratokkal”, a politikai trójai falovakkal „megszerzett”, kikiáltott, megszavaz(tat)ott önállóságot örömtüzekkel, patakokban folyó boroviékával és világgá röpített kurjongatásokkal ünnepelték. S miután mintegy száz nappal ezelőtt immár mindnyájunk számára s nevében kimondatott a visszavonhatatlan Szó — Consummatum est, azaz Elvégeztetett! —, tudjuk, hogy ezek után egyedül és kizárólagosan a Nagy Szlovák Vezér Szelleme lebeg Nagyszlovákia „felbős(z)ített” vizei fölött. A győztes párt (ál)prófétáinak jövendölései szerint január elsejével kezdetét vette a Teremtés Új Korszaka, amely a földgolyó újabb (nemzet)államának elhozza a világhírnevet és az ezredfordulóra mindenképpen bekövetkező politikaigazdasági megdicsőülést. Erre szokták mondani, hogy: úgy legyen, meg azt, hogy majd meglátjuk... (KORCSMÁROS)