Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

1993. április 20. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A szerbek Észak-Boszniában támadnak Szrebrenicai fegyverletétel A szrebrenicai siker után a szerb egységek Észak-Boszniában indítottak újabb támadásokat. Maglaj és Olovo városokat nehéztüzérség és tan­kok támadták. Olovo fontos stratégiai pont a muzulmánok számára, ugyanis a városon keresztül vezetnek az utánpótlási útvonalak. Varsói évforduló Varsóban a gettólázadás 50. évfor­dulójára emlékeznek. Vasárnap két­ezer, a világ minden tájáról érkezett zsidó fiatal koszorúzott az egykori treblinkai koncentrációs tábor 800 ezer áldozatának emlékművénél. Az esti ünnepségen felolvasták a pápa és az izraeli főrabbi üzenetét. II. János Pál azt hangsúlyozta, hogy a lengye­lek és a zsidók hasonló szenvedésé­nek össze kell kötnie a két nemzetet. A lengyel fővárosában 57 bőrfejűi vett őrizetbe a rendőrség, akik antisze­mita jelszavakat skandálva tüntettek. Varsóba érkezett A1 Gore ameri­kai alelnök, aki Jiccbak Rabinnal és Lecb Walesával együtt részt vesz az emlékünnepségeken. A1 Gorenak al­­elnökké választása óta ez az első kül­földi útja. Az évfordulóról nyilatko­zott Klaus Kinkel német külügymi­niszter, aki azt mondta, hogy a varsói getló megsemmisítése a német törté­nelem legsötétebb fejezete. Az olaszországi népszavazás Az Olaszországban vasárnap és hét­főn lezajlott népszavazáson az első ada­tok szerint a szavazók 83 százaléka jóvá­hagyta a háború után létrejött választási rendszer megváltoztatására tett javasla­tot. Az olaszok 17 százaléka a változá­sok ellen foglalt állást. Korábban kéte­lyek merültek fel afelől, hogy elegendő számú választó járul-e az urnákhoz. Utóbb kitűnt, hogy a népszavazáson meglepően sokan vettek részt — tegnap délelőtt 11 óráig a 48 millió választó 64 százaléka leadta voksát. Mint már kö­zöltük, a népszavazás befejezése után Giuliano Amato kormányfő megláto­gatja Scalfaro államfőt és lemond tiszt­ségéről. A miniszterelnök egyúttal ki­dolgozza a lemondását követő eljárás tervezetét, amelyet a hét végén tárgyal­nak meg a parlamentben. Radarállomást támadtak Az amerikai légierő repülőgépe tá­madást intézett egy iraki radarállomás ellen abban az övezetben, ahol tilos a légi tevékenység. A támadás a radarállo­mást megsemmisítette. Az amerikai vé­delmi minisztérium szóvivője szerint a repülőgép személyzete veszélyeztetett­nek érezte magát, de a gépre lövéseket nem adtak le. Irak az incidenssel kap­csolatban nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Clinton elnök figyelmen kívül hagyja, hogy Bagdad a kapcsolatok javítására törekszik az USA-val és ismé­telten támadja az iraki állásokat. Egy iraki lap szerint az amerikai támadás so­rán három iraki katona megsebesült. Szrebrenicából nem érkeztek jelen­tések összetűzésekről. Az elesett város­ból az ENSZ helikoptereinek sikerült elszállítani 133 sebesültet és beteget, de a szrebrenicai vezetés újabb személyek elszállítását nem engedélyezte. Aljjá Izetbegovics Bosznia elnöke elégedett a szrebrenicai megoldással. Szerinte a vá­rosban és környékén sikerül megszilár­dítani a békét. Szrebrenicában a kana­dai kéksisakosok felügyelik a muzulmá­nok fegyverletételét. Harcok folytak Közép-Boszniában, ahol a muzulmánok és horvátok állnak szemben egymással. Az összetűzések so­rán már több mint 100 személy vesztette életét. Egy autóban elhelyezett bomba rob­bant Vitéz városában. Több járókelő sú­lyos sebesülést szenvedett. Folytatódott a légisegélyezés Kelet- Boszniában. Az amerikai, francia és né­met repülőgépek 45 tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak le a bekerített vá­rosokba. A légihíd megnyitásától a tér­ségbe már több mint 130 tonna élelmi­szert dobtak le. Tegnap a brit és török légierő va­dászgépei is csatlakoztak a NATO va­dászgépeihez, melyek a repülési tilalom betartását ellenőrzik Bosznia-Hercego­vina felett. A tilalom betartását eddig Az EK gazdaságáról A nyugat-európai gazdasági minisz­terek tegnap Luxemburgban tárgyaltak az európai regionális gazdaság támoga­tásáról. Az EK tizenkét tagállama főleg arról tárgyal, hogyan hozhatna létre 450 ezer munkahelyet 42 milliárd dollár be­ruházásával. A gazdasági miniszterek tanácskozásán jelen vannak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás gazdag államainak képviselői is. Az EK tervei szerint 1994-ben a gazdasági növeke­désnek 0,6 százalékkal kellene felgyor­sulnia. Az erről szóló 88 oldalas doku­mentum azt elemzi, hogyan lehetne megszüntetni a tizenkettek gazdaságá­ban beállt recessziót. Az európai beru­házási alap tőkéje ma 20 milliárd ECU-t tesz ki és az Európai Beruházási Bank 5 milliárd ECU hitelt hajlandó nyújtani. Mindennek ellenére a számítások azt mutatják, hogy idén a munkanélküliség az említett országokban 11 százalékos lesz, ami a legnagyobb a második világ­háború befejezése óta. csak amerikai, francia és holland repü­lők ellenőrizték. A Földközi-tengeren német torpedó­romboló fogja ellenőrizni az embargó betartását. A hajón 342 főből álló le­génység van, többségében hivatásos ka­tonák. Magyarország nem kíván beleavat­kozni a volt Jugoszláviában kialakult válságba. Az ország területéről bevetett AWACS felderítő gépek csak arra kap­tak engedélyt a parlamenttől, hogy a se­gélyszállításokat irányítsák. A harci te­vékenység irányítása esetén a magyar parlamentnek külön határozatot kellene hoznia a NATO-gépek áthaladásáról — jelentette be a parlament külügyi bizott-Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter Nagykanizsán mondott beszédé­ben a hét végén nyíltan szólt a kisebbsé­gek asszimilációjáról a Kárpát-meden­cében. A Kárpát-medencei Fórumon a magyar képviselőkön kívül részt vettek Románia, Ukrajna és Szlovénia kisebb­ségeinek képviselői is. Jeszenszky szavai szerint az utóbbi 75 évben a Kárpát-medencében helyen­ként tudatos, helyenként pedig a kisebb­ségek leplezett asszimilációja folyt. Ez érvényes Magyarországra is, ahol 1918 után a kisebbségek részaránya 20 száza­lékról mindmáig a felére csökkent. „A kisebbségek joggal tartanak a jövőtől” — jelentette ki Jeszenszky Géza. „Azt kell elérni, hogy az emberek megmarad­janak szülőföldjükön.” A szomszéd államok javaslatairól, miszerint Magyarországnak szerződé­sekben kellene leszögeznie, hogy sem­miféle eszközzel nem akarja megváltoz­tatni a jelenlegi határokat, úgy ahogy ezt Magyarország az Ukrajnával kötött szerződésben tette, a miniszter kijelen-Véres temetés Johannesburgban véres összetűzé­sekre került sor Chris Hani kommunista vezető temetésén. A hatvanezres tömeg egy futballstadionban emlékezett Hani­­ra, akit saját autójában lőttek agyon. A stadionon kívül rekedt tömeg leblokkol­ta a forgalmat és a jelenlévő rendőröket kövekkel dobálta. A rendőrség könny­gázzal és gumilövedékekkel válaszolt. A temetésen ismeretlen tettesek 19 négert lőttek agyon és 12-őt megsebesítettek. A kommunisták már Hani temetése előtt felszólították a lakosságot de Klerk kormányának megdöntésére. A fehér jobboldali pártok viszont polgár­­háborúval fenyegetőznek, ha de Klerk reformjai a feketék kormányának hata­lomra jutásához vezetnének. A jelen­tések több dél-afrikai városból is össze­tűzésekről számolnak be. ságának elnöke, Kovács László. Ma­gyarország csak abban az esetben enge­di saját területére a külföldi vámtiszte­ket, ha fegyvertelenek lesznek és ma­gyar parancsnokság alá fognak tartozni. A francia konnányelnök bejelentet­te, hogy mégis meghosszabbítják Phi­lippe Morillon, az ENSZ békefenntartó egységei parancsnokának megbízatását Boszniában. Morillon korábban beje­lentette, hogy megvédi Szrebrenicát a szerb támadások ellen. Hogyha a szer­­bek megtámadnák Szrebrenicát, ezzel a békefenntartó erőket támadnák és ga­rantálom, hogy erre nem kerül sor — közölte. Az EBEÉ számításai szerint Kis-Ju­goszláviát ez év júliusáig gazdaságilag térdre kényszeríti az embargó. Az EBEÉ az elkövetkező hetekben Buka­restben, Szófiában és Budapesten foly­tat tárgyalásokat a Belgrád elleni em­bargó betartásáról. tette: „Erre nincs szükség, mert a hatá­rok sérthetetlenségét az 1947. évi pári­zsi békeszerződés szavatolja”. A magyar szervezetek képviselőivel lezajlott találkozó után a magyar diplo­mácia vezetője az MDF keresztény irányzatú frakciójának találkozóján mondott beszédet, ahol tagadta, misze­rint a magyar szervezetek tevékenységét külföldön Budapest irányítaná. „Azok az állítások, miszerint a külföldi magyar­ság autonóm törekvéseit Budapestről hangolják össze, helytelenek” — mond­ta Jeszenszky. Szavai szerint ezek a tö­rekvések sokéves, többször több évszá­zados múltra tekintenek vissza és a fe­­nyegetetettség érzéséből fakadnak. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország csak akkor követelhet bizto­sítékokat más államoktól a magyar ki­sebbség védelmére, ha maga is elfogadja az erre vonatkozó törvényt. Lezgin törekvések Azerbajdzsában több mint 600 ezer lezgin nemzetiségű állampolgár él, akik legújabban önálló államot akarnak lét­rehozni Lezgisztán név alatt. Már már­ciusban is több mint háromezren tüntet­tek ezért a követelésért, minek folytán az azeri kormány pánikba esett és a tün­tetők közül hatot agyonlövetett. A lezgi­­nek a hegyi pásztorok utódai, akik felhá­borodtak azon, hogy az azerbajdzsánt törökök érdekeiért kell harcolniuk az örmények ellen. A lezginek Dagesztán­­ban élnek és a hatóságok a besorozott lezgin fiatalokat nem merik erőszakkal a hadseregbe hurcolni, mert attól tarta­nak, hogy felkelés tör ki. Hegyi Karabahban lezuhant egy ör­ményeket szállító helikopter. Roncsai­ban tizenkét utas vesztette életét. A he­likopter sebesült örmény harcosokat szállított kórházba. A BERLINI bíróságon új szakaszába érkezett a volt NDK védelmi tanácsa tag­­jaiv ellen folytatott per. Napirendre került a berlini falnál elkövetett gyilkosságok el­ső konkrét esete. Vallomást tett az 1992- ben elítélt Uwe Hapke egykori határőr is, aki a tflzparancsot annak idején teljesítet­te. A védők kitartanak amellett, hogy ta­núként hallgassák ki a volt Szovjetunió egykori diplomáciai képviselőit is, mert azt akarják bizonyítani, hogy a tűzpa ran csőt védenceik szovjet utasításra adták ki. K ambodzsában tegnap életét vesztette egy bolgár kéksisakos. Az utóbbi három hét alatt már kilenc ENSZ-katonát öltek meg. A korábbi áldozatok közt is volt bolgár katona, de bangladesi, japán ön­kéntes és egy kambodzsai tolmács is. A NÉMETORSZÁGI Altöttingben a hagyományos búcsújáráson több mint ezer szlovák is részt vett, akik Jozef Tiso képét vitték a menetben. Tisot a háború után Altöttingben tartóztatták le, azután kiadták Csehszlovákiának és 1947-ben ki­végezték háborús bűntettei, a többi közt 70 ezer szlovákiai zsidó deportálása miatt. CsECSENFÖLDÖN az alkotmány­bíróság alkotmányellenesnek minősítette Dudajev államfő legutóbbi rendeletéit. A parlament csupán a kormány feloszlatásá­ról hozott rendeletet ismerte el, a többit nem hajlandó betartani. Groznijban fel­újultak a tüntetések az elnök támogatásá­ra. Az országban kialakult helyzet alapjá­ban véve az oroszországi végrehaj tó és tör­vényhozó hatalom közötti válság megis­métlése. Hasonló jelenségek Oroszország többi tagkőztáisaságában is tapasz­talhatók. SZOMÁLIÁBAN leesett az eső, ami reményt ad arra, hogy az országban a töb­béves szárazság után ismét lesz termés. Németország lemondta katonáinak kikül­dését Szomáliába. Eredetileg 1500 kato­nát kellett volna az ENSZ-csapatok kere­tében kiküidenie, de most kétségek merül­tek fel aziránt, hogy ez megfelel-e a német kormány decemberi határozatának. JAPÁNBAN amllynek 123 millió la­kosa van, csak kb. 1 millió a külföldiek szá­ma, de mégis felelevenedett az idegengyű­lölet. Nyíltan szerveződik egy nád irányza­tú mozgalom, amely horogkeresztes röp­lapokat teijeszt, idegengyűlöletet szít nemcsak Tokióban, hanem más körzetek­ben is. Az 52 éves japán nácivezér szerint mozgalmának tevékenységét számos más szervezet is támogatja. D éD LIBANONBAN több pisztoly­­lövéssel megölték Ibrahim Abdel Turkije­­hát, a Fatah vezető politikusát. A gyilkos­ság a Fatah és a Fatah Forradalmi Taná­csa közötti háborúskodás része. Turkijeh az ellenségeskedés tizenharmadik áldoza­ta. A forradalmi tanácsot Abu Nidal veze­ti D aMASZKUSZBAN felfüggesztet­ték az arab tárgyalásokat a közel-keleti bé­kefolyamat folytatásáról. Christopher amerikai külügyminiszterrel megegyeztek, hogy a megbeszéléseket április 27-én foly­tatják. Az arab külügyminiszterek a dön­tést az Arab Ligára akarják hárítani. ToKIÓBAN évente megrendezik a Japán és az Európai Közösség közötti hi­vatalos tárgyalásokat A kölcsönös keres­kedelemben az utóbbi évben a japán kül­kereskedelmi többlet 31 milliárd dollárt tett ki, ami 15 százalékkal több, mint 1991- ben volt A tárgyalások két fordulóját már lebonyolították és a harmadik fordulót a Hetek tokiói csúcsértekezlete utánra ha­lasztották. O roszország távol-keleti váro­sában, Primorszkban már négy napja ég egy lőszerraktár. A tűz a kínai határ köze­lében lezajlott hadgyakorlat idején tört ki. Tavaly a térségben ugyancsak kigyulladt egy lőszerraktár, s akkor Vlagyivosztok egy részét romba döntötték a robbanások. A FRANCIAORSZÁG és Nagy-Bri­­tannia közötti csatornaalagút befejezésé­hez még 850 millió fontra van szükség. Mi­vel ez az összeg nem áll rendelkezésre, az Eurotunnel valószínűleg még jövőre sem készül eL A CLINTON házaspár tavalyi kerese­te meghaladta a 290 ezer dollárt. Ebből Hillary Clinton, az elnök felesége teljes negyedmilliót keresett Az alelnök házas­pár sikeresebb volt, mint az elnökék: A1 Gore és felesége tavaly 620 ezer dollárt keresett Brit ENSZ-katonák segítenek a sebesültek kimenekítésében egy Vitéz közelében fekvő községből (Telefotó: TA SR/AP) J&R A4-es formátumú irattartókat kínál 59 Sk/db szállítással együtt különböző színű kivitelezésben. Tel.: 07/723 022 SZÚM - 590 Azok az amerikai őmaszádok, amelyeket a Kis-Jugoszlávia elleni embargó ellenőrzésére hoztak Romániába, megkezdték az őrszolgálatot a Dunán. Felvételünkön a naszádokat láthatjuk manőverezés közben (Telerotó: TA SR/AP) Jeszenszky Géza beszéde Nagykanizsán Asszimiláció a Kárpát-medencében

Next

/
Thumbnails
Contents