Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
1993. április 2. Szabad ÚJSÁG 5 Mezőgazdaság Nagyüzemek és magángazdák szolgálatában Bábolna visszatér(t)! A magyarországi Bábolnai IKR 1984-től van jelen Szlovákia mezőgazdaságának vérkeringésében. A Vágsellyei PPK-val együttműködve óriási eredményeket értek el a nagyüzemi kukoricatermesztés fellendítésében. A bábolnai termelési rendszer felhasználásával, valamint a szaktanácsadás, a természeti technológia, a korszerű gépi technika, a magas biológiai értékű hibridek, és a kiváló hatékonyságú növényvédő szerek alkalmazása mellett 45 ezer hektáron termesztették e fontos gabonafélét. Néhány esztendőn belül sikerült elérniük az 5-8 tonnás termésátlagot hektáronként. Nem kevés gazdaságban 9-11 tonnás hektárhozamnak örülhettek, bár az ilyen magas értékeket hivatalosan be sem merték vallani, hiszen gyakorta előfordult, hogy olyan vetőmaggal is próbálkoztak, amelyek még csak fajtakísérleti stádiumban voltak Magyarországon. Aztán jött a politikai fordulat, amely a gazdasági kapcsolatokat is összezavarta. A régi szerződések érvényüket veszítették, az egyezségeket felborította a belpolitikai kavarodás. Bábolna természetszerűen visszahúzódott. Néhány rossz esztendő után azonban az elszakított szálakat újra csomózzák. A múltban kivívott szakmai elismerés, valamint a kialakult jó partneri viszony lehetővé tette, hogy az új helyzetnek megfelelően Szlovákia területén ismét éreztesse áldásos hatását a „bábolnai színvonal“. így örömmel jelenthetjük, hogy a hajdani szolgáltatásokat felújítandó, a Keletszlovákiai kerületben Bodrogszerdahelyen, Közép-Szlovákiában pedig Tornaiján alakultak szlovák-magyar érdekeltségű kft-ék. A nyugati országrészben Galántán és Nagymegyeren most alakulnak a hálózat legújabb központjai. A Bodrog - IKR Bábolna Kft. 1991 decemberében kezdte meg működését. A társaságnak mindössze két tagja van. Szlovák részről Gál Dezső tapasztalt agrármérnök, Bábolna képviseletében pedig Kiss János neves szakember tevékenykedik. Vállalkozásukról, eddigi tapasztalataikról és jövőbeni elképzeléseikről az alábbiakat nyilatkozták:- Azzal az eltökéltséggel léptünk színre, hogy összefogásra és együttműködésre serkentsük mindazokat a nagyüzemi gazdaságokat és indulóban lévő kisgazdákat, akik a térségben kukorica, illetve napraforgó termesztésével foglalkoznak vagy ilyen szándékaik vannak - mondja bevezetőjében Kiss János. - Alapkínálatunkban szerepel az ingyenes szaktanácsadás (melyet főleg az újdonsült farmergazdák vesznek igénybe), a magas terméspotenciájú vetőmagvak és a nagy hatékonyságú környezetkímélő növényvédő szerek beszerzése, árusítása. Továbbá a Cseh és Szlovák Köztársaságokban gyártott mezőgazdasági gépek forgalmazását is felvállaljuk az igényeknek megfelelően. A jövőt illetően pedig a mezőgazdasági termékek eladásában is közvetítő szerepre törekszünk. Igyekszünk felkutatni és kihasználni azokat a piaci lehetőségeket és vámkönnyítéseket, amelyeket a visegrádi egyezmények szavatolnak.- A nagy- és kistermelők bevonásával - veszi át a szót Gál Dezső - húszhektáros területen fajtakísérleteket akarunk folytatni. Ezzel az a célunk, hogy a jövőben mindenki az itteni termelési feltételek között helytálló fajták közül választhassa ki a számára legmegfelelőbbet. Tapasztalatunk szerint a hosszabb ideje gazdálkodók még mindig a régebbi fajtákhoz ragaszkodnak, holott már ezeknél értékesebb biológiai tulajdonságokkal rendelkező, kettős hasznosságú (vetőmag-hibridekkel) is rendelkezünk. A növényvédő szerek tekintetében is igyekszünk olyan anyagokat beszerezni, amelyek megfelelnek az európai közösség szabványainak. Ezek drágábbak ugyan a hagyományos termékeknél, de kevesebb kell belőlük, és jóval hatékonyabbak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Szlovákiában olyan gyomnövényflórák alakultak ki, amelyek rezisztensek az évek óta használatos vegyszerekre. Ilyenek például a triazin hatású szerek, de másokat is említhetnék. Ezeknek a lecserélésében is szeretnék a termelők segítségére lenni. Amennyiben életben tudunk maradni, egy üzlethálózat kiépítésével is számolunk. Ezen keresztül oldanánk meg a kisebb csomagolású vetőmagvak és növényvédő szerek árusítását, amelyeket napjainkban egyre többen igényelnek. Továbbá partnereink részére (önköltségi áron) tanulmányutakat szervezünk a szerencsi és bábolnai gazdanapokra. Fennállásuk óta, milyen érdeklődést tanúsítanak a termelők a Bodrog-IKR Bábolna Kft. szolgáltatásai és ár(u)kínálata iránt? Vajon az ideiglenesen fizetésképtelen szövetkezetek, gazdaközősségek, és a még bevételi forrással nem rendelkező magángazdák részére tudnak-e nyújtani valamiféle kedvezményt, mondjuk időhaladékot?- Az utóbbi időszakban - mondja Gál Dezső - a vetőmagvak árai 13-15, a vegyszereké pedig mintegy 10 százalékkal emelkedtek. Elsősorban ezért, és a leszorított nyomott felvásárlási árak miatt, ebben a térségben óriási visszaesés tapasztalható a kukorica vetésterületét illetően. Vannak olyan gazdaságok, ahol teljesen lemondtak a termesztéséről, mások megint radikális csökkentést hajtottak végre. Ez a kedvezőtlen tendencia előbb-utóbb megbosszulja magát, hiszen kukorica nélkül elképzelhetetlen az állattenyésztés megfelelő szinten tartása (sertések, baromfi). Ha pedig importra fanyalodna az ország, akkor megnézhetnénk magunkat... Nos, az elmúlt esztendőben mintegy 3500 hektárt kitevő kukoricást és 1200 hektárnyi napraforgót - vetőterületet láttunk el vetőmaggal és vegyszerrel. Az idén, bizonyos esetekben és feltételek mellett vásárlóink részére lehetővé teszszük az ún. „késleltetett fizetést". Egy svájci (Ciba-Geigy) cég - a növényvédő szerek teljes arzenálját tőlük szerezzük be - nagyon kedvező ajánlattal állt elő, miszerint az adott esztendőben a pénzét csak augusztus végével követeli vissza. Ebben a kedvezményben azonban csak azok a termelők részesülhetnek, akik bankgaranciával rendelkeznek, vagy más, a gyártó részéről elfogadható termékkel tudják fedezni, igazolni a megelőlegezett bizalmat. Az elmondottakhoz Kiss János még hozzáteszi, hogy Szlovákiában - igaz kényszerűségből, de - egy rossz szemléletmód és termelési módszer van kialakulóban. Ez pedig: az olcsóság. Olcsóbban, minél kisebb ráfordítással szeretnék átvészelni a nehéz esztendőket. Az olcsóbb vetőmag, a növényvédő szerek mellőzése, és a műtrágya-felhasználás radikális csökkentése, vagy esetenkénti teljes elhagyása hosszú - de rövid - távon is megbosszulja magát, zsákutcába vezet. Holott az itteni talaj és éghajlati viszonyok mellett, a világhírű bábolnai termelési módszer alkalmazásával akár a 6-7 tonnás átlaghozamok is elérhetők. Bábolna mindenesetre visszatér(t), jelen van, és továbbra is felkínálja a szolgáltatásait, megteszi kecsegtető ajánlatait. Kérdés azonban, hogy fogunk-e, tudunk-e majd ezekkel megfelelő módon élni. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Gyorssegély földműveseknek Kétszer ad, ki gyorsan ad - tartja a népi bölcsesség, és ez most a földművesekkel kapcsolatban többszörösen igaz. Túl a tavaszi mezei munkák agrotechnikai határidején a márciust záró hét kezdetére még mindig nem érkezett meg rendeltetési helyére a földműveseknek beígért központi támogatás, így csak dicsérni lehet azt a rugalmasságot, ahogy az SZK Földművelésügyi Minisztériumának Érsekújvári Regionális Földügyi és Tájékoztatási Hivatala intézkedett. Mihelyt megjelentek az állami támogatás irányelvei, megalakult és március közepén megtartotta első ülését a regionális versenybizottság. Az eddigi munkáról a bizottság elnöke, Imrich Alaxa mérnök, a regionális hivatal igazgatója tájékoztatott.- Első ülésünkön tételesen elosztottuk az állami támogatásként kapott 124 millió koronát. A keret azon részéből, amivel a vetőmagvak, ültetőanyagok és vegyi védőszerek vásárlását segíthetjük, késedelem nélkül megkezdtük a pénz kiutaltatását. Ez napirenden lévő munka. Ahogy jönnek az igénylők, megvárásra aláírjuk a kérvényt. Mezőgazdasági üzemektől és magángazdáktól jóváhagyásunk ellenében olyan kötelezvényt kérünk, hogy a most kapott támogatással összhangban május végén elszámolnak a ténylegesen bevetett terület nagyságával. Aki ezt nem tudja megtenni, az a felvett pénzösszeget visszafizeti. Vetőmagvak, ültetőanyagok és vegyi védőszerek vásárlására a lehetséges maximumot adjuk. Előzetes számításaink szerint a járási keretből ilyen célra 7-8 millió koronát fordíthatunk, mivel bizonyos összeget az őszi vetésre is meg kell hagyni. Ugyancsak gyorssegélyként és függetlenül az állam tavaszi mezei munkákat támogató segítségétől az Általános Hitelbank járási fiókja tíz, a Szlovák Mezőgazdasági Bank járási fiókja pedig negyvenmillió korona hozzájárulást nyújtott a tavaszi munkákhoz a saját keretéből 17 százalékos kamattal. Mindez együttvéve a tavaszi mezei munkák első szakaszához elég volt, és mire elfogy, remélhetőleg már a járásban lesz a munkák elvégzéséhez beígért másfél milliárd korona arányos része. A regionális versenybizottság legközelebbi ülése április közepén lesz, amikor a további céltámogatásokról döntenek. Mivel a járásban a kedvezőtlenebb természeti feltételek címén csak egy mezőgazdasági szövetkezet kaphat rendszerjellegű támogatást, a rendelkezésre álló keret jelentősebb tételeit a juhtenyésztés stabilizálására, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beruházásokra, gépek és technológiai berendezések vásárlására, a biológiai készletek hitelezésére és a tejre fordítják. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi támogatási lehetőséget, ha teljesíti a feltételeket, akár mezőgazdasági üzem akár magángazda nem használhatja ki.-Áprilisi ülésén a bizottság a beruházásokkal, felújításokkal, korszerűsítésekkel, gépek és technológiai berendezések vásárlásával kapcsolatos igényeket fogja elbírálni. Tudni kell, hogy ilyen célra rendelkezésünkre áll egy bizonyos keret. Március végére befutottak az igények, ezeket összevetjük az elosztható összeggel, s döntünk a hozzájárulás mértékéről. Az irányelvekben meghatározott részarány csak lehetőség, a hozzájárulás valóságos mértéke attól függ majd, hogy beruházásokra hányán, milyen jellegű és összegű hozzájárulást kérnek. Aligha kell külön bizonygatni, hogy beruházások támogatására nem költhetjük el azt a pénzt, amiből a tejtermelést vagy mondjuk a juhtenyésztést akarjuk támogatni. Az eddigiekből ítélve az igazgató szerint legtöbb probléma a tejtermelés támogatásával kapcsolatosan merül majd fel. Meglepő, hogy a támogatás egyéb tételeire igényt tartható 100-100 magángazda között tejtermelő alig akad. Ebből is látni, hogy ez nem jövedelmező szakma. A tejre adható támogatást havonta hagyják jóvá. Úgy néz ki, hogy ez a gazdaságoknak problémát okoz majd, ugyanis a kiutalt pénzösszeget csak célszerűen, a tehéntartással és a tejtermeléssel összefüggően lehet felhasználni. Beszélgetés a madárdalos erdőről, vagyis az optimális egyensúlyhiányról TIRINOA SÁNDOR MADÁRÖKOLÓGUSSAL, A KOMENSKY EGYETEM ZOOLÓGIÁI KUTATÓINTÉZETÉNEK ADJUNKTUSA VAL Egyre aggasztóbb híreket haliunk a Földünket fenyegető - és már pusztító - környezeti, természeti katasztrófáról. Madarak, állatok, rovarok tűnnek el örökre, esnek áldozatul az ember civilizációs törekvéseinek. Nálunk sincs ez másképpen. A földbe kerülő vegyszerek, a levegő, a víz szennyezettsége egyaránt pusztít. Milyen ezen belül mezőgazdasági vidékünk, Dél-Szlovákia környezeti állapota? Én - ami Dél-Szlovákia környezeti állapotát illeti - nem beszélnék még katasztrófáról, inkább úgy mondanám, hogy Dél-Szlovákia mezőgazdasági területeinek optimális egyensúlyhiánya az elmúlt évtizedek nagyüzemi termelése következtében kissé eltért a szükséges iránytól. Optimális egyensúlyhiány... Lenne szíves bővebben kifejteni, mit jelent ez a fogalom? Az ökológiai egyensúlyban lévő természetes ökoszisztémákra, pl. az erdőkre vagy a mocsarakra jellemző, hogy alacsony energiaigény mellett is képesek hosszú időn át, akár évtizedekig is, jóformán változatlanul fennmaradni és működni. Nem mondható el ez a mezőgazdaságilag művelt területekről. Ezek ökoszisztémái, pl. a búzaföldek, gyümölcsöskertek csak az ember által bevitt energiának, pl. a szántásnak, vetésnek, permetezésnek, öntözésnek köszönhetően léteznek. Ha ez az energiabevitel elmaradna, azonnal felborulna látszólagos egyensúlyuk, és szinte hetek alatt megváltoznának. Elgyomosodnának, kiszáradnának, elszaporodnának bennük a kártevők. Tehát a mezőgazdaságilag művelt területekre az egyensúlyhiány a jellemző. Az optimális egyensúlyhiány azt jelenti, hogy az ember által bevitt energia csökkentése mellett hozzunk létre egy optimális, produktiv ökoszisztémát. Mivel az ember által létrehozott természeti rendszer, ez az ökoszisztéma az ember számára termel, tőle függ, tökéletes ökológiai egyensúlyról itt nem lehet szó, inkább egy megengedhető, optimálisnak mondható egyensúlyhiányról. Katasztrófáról csak abban az esetben beszélhetnénk, ha az energiabevitel állandó növelése ellenére a produktivitás csökkenne. Ez olyan messzemenő negatív változásokat idézne elő nemcsak a talajban és a táj, a környezet szerkezetében, hanem ezen keresztül a lakosság gazdasági feltételeiben is, amelyek visszafordíthatatlanok lennének. ön szerint elkerülhető ez a katasztrófa? Hiszem, hogy igen. Két módot látok erre, amelyek szervesen kiegészítik egymást: egyik módszer a mezőgazdasági ■ termelés maximális biologizálása, a másik, ezzel párhuzamosan, a táj ökológiai stabilitásának növelése. Mivel ön ökológus, beszéljen arról, hogyan valósítható meg az ökológiai stabilitás növelése? Elképzelésem, és természetesen nem egyedül az enyém, egy olyan ökológiai egyensúlyban lévő táj kialakítása, amelyben a labilis elemek, pl. az intenzíven művelt mezőgazdasági területeket ökológiailag stabil elemek szigetelik el egymástól. Ezeknek az ökológiailag stabil elemeknek a rendszere pedig az egész táj optimális ökológiai egyensúlyát hozza létre. Ugyanezt az optimális egyensúlyt azonban optimális egyensúlyhiánynak is nevezhetjük. Konkrétan miről lenne szó? Olyan biocentrumok és természetes védőgátak, biokorridorok rendszerének létrehozásáról, amelyek képesek lennének fenntartani a természetes körülményeket nemcsak a saját területükön, hanem a körülöttünk elterülő mezőgazdasági területeken, szántóföldeken is. Ez a rendszer a még meglévő biológiai központokra, pl. erdőkre, holtágakra, az ezek körüli növénytársulásokra, vagy más hasonló, eredeti ökorendszerekre épülne, amelyeket biokorridorok rendszere, pl. erdősávok, csatornák melletti fasorok kötnének össze egymással. Ennek az elképzelésnek az úgynevezett „ÚSES“, az ökológiai stabilitás területi rendszere létrehozásában kellene megvalósulnia. Regionális, illetve járási szinteken már ez év végéig fel kell térképezni ennek az ökológiai stabilizációs rendszernek a legfontosabb pontjait, fel kell vázolni a viszonylag eredeti állapotukban megmaradt ökoszisztémákat, erdőket, holtágakat, mocsarakat, stb. Erre kell épülnie a jövőben az új biokorridorok egész rendszerének, amelyet a területrendezésnél feltétlenül figyelembe kell majd venni. Hogyan függ össze egy madárökológus munkája mindezzel? Mivel a madarak mind hasznosságukat, mind esztétikai értéküket tekintve a környezet fontos részei, a tervezett ökológiai stabilizáló rendszerek létrehozásánál feltétlenül figyelembe kell venni az igényeiket. Ha szeretnénk, hogy erdősávjaink madárdaltól legyenek hangosak, vagy vadászaink is bő zsákmánnyal dicsekedhessenek, a madarak számára is megfelelő körülményeket kell teremtenünk, persze, a lehetőség határain, keretein belül. Munkám a madarak igényeinek feltárására irányul a Csallóköz erdősávjaiban, erdeiben. Arra szeretnék választ kapni, hogy egyes madárfajok milyen szélességű, magasságú, korú, növénysűrűségű és fajösszetételű életkörnyezethez kötődnek, hogy a jövőben pontos, megalapozott eredmények alapján tervezzük és ültessük ki az ilyen típusú biokorridorokat. HARASZTI MÁRIA
