Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

1993. április 2. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Súlyos harcok Szrebrenicában BT-döntés az erő alkalmazásáról Az ostromlott Szrebrenicában tegnapra virradóra is súlyos harcok dúltak. A szerb offenzíva során 25 muzulmán és 15 szerb vesztette életét A bosnyák rádió szerint a muzulmán csapatok 3 harckocsit semmisítettek meg. Harcok dúltak Észak-Boszniában Gradacsac vidé­kén, ahol a szerb és a horvát- muzulmán csapatok összetűzése miatt fel kellett függeszteni a fogolycserét All hónapja tartó bosznia-hercego­­vinai polgárháborúban mindeddig 136 ezer 600 ember vesztette életét. A ször­nyű adatot a szarajevói rádió közölte. Ugyanakkor közölték, hogy a polgárhá­ború során 143 ezer 500 ember sebesült meg. Az ENSZ felfüggesztette a szrebre­­nicai lakosság evakuálását, mert a leg­utóbbi konvoj érkezésekor keletkezett tumultusban hatan vesztették életüket. A gépkocsioszlop megrohamozásakor két gyermeket tapostak agyon és négy további halottat találtak a gépkocsik ra­kodóterében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teg­napra virradóra először hozott olyan ha­tározatot, amely szerint a volt Jugoszlá­via területén dúló konfliktusban katonai eró alkalmazható, és le lehet lőni azokat A visegrádi csoportosulás diplomatái tegnap Washingtonban tájékoztatták Clifton Wharton amerikai külügyminisz­ter-helyettest az országaikban uralkodó helyzetről, valamint a csoportosulás ter­veiről és céljairól. Egybehangzóan megál­lapították, hogy a négyeknek gazdaságilag közeledniük kell Nyugat-Európa országá­hoz, s így megteremteniük a feltételeket a belépéshez az Európai Közösségbe. E célból az eddiginél nagyobb beruházások­ra van szükségük a fejlett államok részé­ről, és azt szeretnék, ha a Nyugat felszá-Készülődés Vancouverre Jelcin orosz elnök figyelmeztetése, hogy Oroszországban polgárháború fe­nyeget, riadalmat váltott ki Washing­tonban. William Clinton amerikai el­nök a hét végére tervezett csúcstalálko­zó előtt tudatosítja, hogy Jelcinnek az orosz lakosság Amerika-ellenes hangu­lataival kell megküzdenie és ezért neki az amerikaiakat kell megnyernie az Oroszországnak nyújtandó gyors segély támogatására. A kanadai Vancouverben e hétvégére tervezett csúcstalálkozó kü­szöbén az oroszok csalódottak, mert a 24 milliárd dolláros nyugati segély csu­pán ígéret maradt. Az orosz parlament­ben is elhangzottak Amerika-ellenes ki­jelentések. A Nyugat számára Jelcin je­lenti az utolsó reményt arra, hogy Oroszországban a demokratikus fejlőd­­ids kerekedik felül. Most az a kérdés, hogy az USA mer-e nagyszabású pénz­ügyi segélyt nyújtani mielőtt a Kreml­ben eldől a hatalmi harc. Amerikai véle­mények szerint az április 25-i népszava­zás elmélyítheti a válságot. a repülőgépeket, amelyek megsértik a Bosznia-Hercegovina fölötti repülési ti­lalmat. A tilalmat 5 hónappal ezelőtt fogadták el, de a szerb légierő ezt gyak­ran megsértette. Az Egyesült Államok és a szövetséges NATO-tagállamok teg­nap megkezdték az előkészületeket a boszniai légtér őrzésére. Oroszország nyomására a Biztonsági Tanács nem hagyta jóvá a szerb légitámaszpontok bombázását. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Hol­landia a hadműveletben 50-100 vadász­géppel vesz részt. Olaszország légitá­maszpontjait bocsátja rendelkezésre. Az USA már korábban AWACS rendszerű légi ellenőrzésre szolgáló repülőgépeit küldte ki a térségbe. A hágai Nemzetközi Bíróság meg­kezdte Bosznia és Szerbia vitájának tár­molná a protekcionista akadályokat. Milan Eiban szlovák ügyvivő közölte, hogy a résztvevők egybehangzóan az együttműködés összehangolt, ám nem in­tézményesített formái mellett álltak ki. Az USA külügyminisztériumának képvi­selői megerősítették, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a privatizálás menete iránt és közölték, hogy ez a folyamat an­nál sikeresebb, minél egyszerűbb módon történik, mert a bonyolult eljárások elri­asztják a külföldi beruházókat. Clifton Wharton megállapította, hogy a négyek céljai egybeesnek az USA külpolitikai irányvételével. Az Egyesült Államok üd­vözli a négyek együttműködését és köze­ledését, s támogatja ezt a folyamatot. gyalását. Meg kell ítélnie a volt Jugo­szlávia területén elkövetett háborús bű­nöket. A 14 tagú nemzetközi esküdt­széknek a brit Sir Robert Yewdall Jen­nings elnököl. Az első tárgyalási napon meghallgatták a bosnyák panaszt a szerb terjeszkedési politika ellen. Bosznia a polgári lakosság gyilkolásának, a váro­sok és falvak megsemmisítésének, vala­mint az etnikai tisztogatásoknak azon­nali megszüntetését követeli. Bosznia azzal vádolja Szerbiát, hogy megszegte a népirtásról szóló 1948. évi párizsi meg­állapodást. A történelemben először történik meg, hogy ilyen értelemben vá­dat emeltek. A szerbek képviselője Há­gában kijelentette, hogy a bosnyák vá­dak alaptalanok. Magyarország elfogadta Magyarország elfogadta az Európai Közösség ajánlatát, hogy április 7-én Brüsszelben írják alá a dunai vízlépcső körül kialakult vitás kérdés beterjeszté­sét a Nemzetközi Bíróságnak. Ezt Mar­­tonyi János magyar államtitkár közli le­velében, amelyet Hans van den Broek címére írt. Martonyi levelében sajnálko­zását fejezi ki afölött, hogy Pozsony még nem erősítette meg egyetértését az alá­vetési nyilatkozat szövegével, annak el­lenére, hogy a magyar fél figyelembe vette a szlovák kormány által kért mó­dosítások többségét. A magyar államtit­kár azt javasolja, hogy az aláírással egyi­­dőben folytassák a tárgyalásokat a dunai ideiglenes vízgazdálkodási rendszerről. Izraeli támadások Izraeli helikopterek és hadihajók teg­nap hajnalban Eszak-Libanon ellen in­téztek támadást. Izraeli jelentés szerint a radikális palesztin csoportok kiképző táborait lőtték. Az izraeli hadsereg me­nekülttáborok ellen is több támadást in­tézett. A Tripolis környéki táborban két arab megsebesült. Az iszlám Dzsihád mozgalom fenyveresei a tüzet viszonoz­ták. Az összetűzés egy órát tartott. Döntsön a bíróság Az orosz parlament felkérte az alkot­mánybíróságot, hogy vizsgálja meg Bo­risz Jelcin elnök három rendeletét, amelyek a parlament szerint törvény­­ellenesek. A vád Jelcin március 20-i te­levíziós beszéde ellen irányul, amelyben rendkívüli elnöki rendszer bevezetésé­ről szólt, a rendelet hivatalos szövegé­ben azonban erről szó sem volt. A parla­ment továbbá azt kéri, hogy vizsgálják felül Jelcin rendeletét a tartományi kor­mányzók kinevezéséről. A harmadik kétségbevont rendelet az, amellyel az elnök különleges kozák határvédelmi egységeket hozott létre Észak-Kauká­­zusban. Még a strandon sem válik meg géppiszto­lyától Tracey Leeney, az új-zélandi királyi légierő tisztje, aki a Szomáliái Mogadisu­­ban teljesít szolgálatot A repülőtér köze­lében levő Club Arroyo nevű fövenyen töltik a szövetséges fegyveres erők katonái szabadidejüket (Telefotó: TA SR/AP) I Acélipari sztrájk Németország keleti tartományainak acélipari dolgozói tegnap figyelmeztető sztrájkot kezdtek, hogy hangsúlyt adja­nak 20 százalékos béremelési követelé­süknek. A munkáltatók korábban bele­egyeztek a béremelésbe, de utóbb eláll­tak a megállapodástól és csak 9 százalé­kos béremelésre voltak hajlandók, mert állítólag csak ennyit tesz ki az infláció növekedése Kelet-Németországban. Az acél- és gépipar dolgozói azonban nyu­gat-németországi kollégáik bérei szint­jére szeretnék emelni fizetéseiket. Ke­let-Németországban általában 70 szá­zalékkal kisebbek a bérek, mint az or­szág nyugati részében. Megállapodás a gázról Éidlochovicében Vladimír Dlou­­hy cseh iparügyi miniszter és Jaros­­lav Kubecka szlovák gazdasági mi­niszter aláírták a két országon ke­resztül haladó gáztáwezeték kihasz­nálásáról szóló megállapodást. Esze­rint Szlovákia területén keresztül évente 8 milliárd köbméter gáz szál­lítását biztosítják. Clearing formájá­ban a cseh fél ezer köbméter gáz szállításáért 1,3 dollárt fizet. A jövő év közepéig a határ morvaországi ol­dalán mérő- és szivattyúállomást építenek. A szerződés meghatározza annak a gázmennyiségnek az elosz­tását is, amelyet a volt Csehszlovákia kapott a volt Szovjetunióban eszkö­zölt beruházásai fejében. Az e beru­házásokért járó gáz mennyiségét az egyéb vagyonelosztáshoz hasonlóan ugyancsak 2:1 arányban osztják el a két állam között. * Eszak-Korea a BT elé A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAEÜ) Bécsben úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács elé terjeszti a KNDK ügyét az atomsorom pó-egyez­­mény megsértése miatt. Észak-Koreát a NAEÜ azzal vádolja, hogy nem engedi meg két nukleáris intézményének nem­zetközi ellenőrzését. A KNDK-t azzal gyanúsítják, hogy atomfegyvert fejleszt. Ezzel kapcsolatban Mfjazava Kiicsi ja­pán kormányfő azt nyilatkozta, hogy atomfegyver létezése Észak-Koreában fenyegeti Japán biztonságát és ilyet nem szabad megengedni. Az USA, Oroszor­szág és Nagy-Britannia felszólították a KNDK-t, hogy tartsa be az atomsorom­­pó-egyezményt. A három nagyhatalom támogatja a NAEÜ lépését. Késsel a hátában vezetik az elsősegélyt nyújtó helyre azt a zsidó férfit okit Jeruzsálem egyik utcáján kocogás közben támadtak meg (Telefotó: TA SR/AP) A Szrebrenicából Tuzlába kimenekített több mint kétezer muzulmán közül a szállítás közben többen életüket vesztették. Felvételünkön azt a jelenetet láthatjuk, amikor a túlzsúfolt tehergépkocsiról leemelik egy útközben meghalt asszony tetemét (Telefotó: TA SR/AP) A V-4 csoportosulás beruházásokat kér Az USA támogatja a visegrádiakat Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG küldött­sége folytatja közel-keleti körútját. Tegnap reggel a küldöttség Libanonba érkezett, hogy meggyőzze az ottani politikusokat, ve­gyenek részt Washingtonban a felújított kö­zel-keleti béketárgyalásokon, amelyeket áp­rilis 20-án folytatnak. Az arab államok Egyiptom kivételével még nem döntöttek végérvényesen arról, hogy részt vesznek-e a washingtoni tanácskozáson. A MERCEDES BENZ német autó­gyár felmondta azt az előzetes megálla­podást, amely szerint vegyesvállalatot alakít a csehországi LIAZ és AV1A autó­gyárakkal tehergépkocsik gyártására. A vegyesvállalat helyett a Mercedes Wörth városában épít egy üzemet. Az előzetes megállapodás szerint, amelyet most a né­met fél felmondott, 350 millió márkát kellett volna beruháznia Csehországban. O/.AI. török államfő a volt szovjet köztársaságokba utazott. Meglátogatja Üzbegisztánt, Kirgiziát, Türkméniát, Azerbajdzsánt és Kazahsztánt. Az említett államok függetlenségük elnyerése óta szo­ros kapcsolatokat tartanak fenn Törökor­szággal, amely 1,1 milliárd dolláros gazda­sági segítséget kínált föl nekik. PAK1SZTÁN felszólította az arab kormányokat, hogy telepítsék vissza or­szágaikba azokat az állampolgáraikat, akik Afganisztánban a „szent háború” ide­jén harcoltak. A hadműveletekben nem­csak pakisztániak, hanem amerikaiak, egyiptomiak és szaúd-arábiaiak is részt vetlek. Pakisztánban ezeknek az önkénte­seknek a tevékenységét összefüggésbe hozzák az algériai és egyiptomi iszlám szél­sőséges zavargásokkal. 1987-ben több mint 6000 külföldi arab harcos érkezett Afganisztánba. Lengyelországban egy kato­nai repülőgép az ország északkeleti ré­szén elvesztett két bombát. A hadgya­korlat során keletkezett balesetet a piló­ta okozta. A bombák Paprodki községre hullottak, de sebesülés nem történt, anyagi károk sem keletkeztek. Oroszországban 79 éves ko­rában súlyos betegség következtében meghalt Anatolij Jackov, az egyik leg­eredményesebb szovjet kém. Ö volt az, aki rájött a Manhattan-terv titkára, azaz az első atombomba elkészítésének kö­rülményeire. Az általa szolgáltatott ada­tokat Kurcsatov akadémikus tudóscso­portja kapta meg, amely azután kifejlesz­tette a szovjet atombombát. A CSEH-NÉMET határon több mint 5 ezer illegális bevándorlót tartóztatott fel a német rendőrség január vége óta. Több­nyire romániai cigányokról, bolgárokról, boszniai menekültekről és kínaiakról van szó. Az új német menekültügyi törvény szerint a gazdasági menekültek letelepe­dését nem engedélyezik. UkRAJNA arra kényszerült, hogy teljes egyharmadával leértékelje pénzne­mét, a karbovanyecet. Eddig egy dollár 2180 karbovanyecba került, most pedig 3000-be. Folyamatosan zuhan az orosz ru­bel árfolyama is. A múlt héten az árfolyam megállapodott, de most 684-ről 692 rubel­re emelkedett egy dollár ára a moszkvai tőzsdén. Az árfolyam zuhanására jellem­ző, hogy még a múlt év augusztusában is csak 162 rubel volt egy dollár. Az AMERIKAI kormány ma hirdeti meg a gyermekvédelmi törvényt, amely 1 milliárd dollár kiadást jelent az állam­nak. Ebből a pénzből oltóanyagot vásá­rolnak, hogy díjmentesen gyermekbeteg­ségek ellen beolthassanak minden ame­rikai gyermeket. Ki gondolta volna, hogy a dúsgazdag Amerikában ez is vívmány­nak számít. JaPÁN csökkenti gépkocsikivitelét az Európai Közösség tagországaiba. Most először történt meg, hogy Japán egyetértett a gépkocsi-kivitel 9,4 százalé­kos csökkentésével, ami azt jelenti, hogy 1,089 millió gépkocsival kevesebbet kül­denek Európába. ICoiIL német kancellár tegnap fo­gyókúrára utazott Ausztriába. A kancel­lár rendszeresen vesz részt háromhetes fogyókúrákon, immár kilencedszer kí­sérli még csökkenteni 130 kilogrammos testsúlyát. Távolléte idején Klaus Kinkel külügyminiszter látja el a kormányfői te­endőket. Burgundia büszkesége a neve annak a komphajónak, amely Do­ver és Calais között közlekedik majd a La Manche csatornán. A komp két fut­­ballpálya hosszúságú és vízkiszorítása 28 500 tonna. Hétsávos fedélzetén 120 te­herautó vagy 600 személykocsi, valamint 1320 utas fér el. Az új komphajóval az épülőfélben levő csatorna alatti alagút­nak akar konkurálni a P + O cég.

Next

/
Thumbnails
Contents