Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

: , KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP CSÜTÖRTÖK 1993. április 1. III. évfolyam 76. szám Ára 3 korona MatúS Kuiera széke inog Teriteken a tanügy bajai Tegnap az SZK NT oktatásügyi bizottsága meghallgatta Matús Kucera iskolaügyi minisztert, aki számot adott a kormányprogram és tárcája feladatainak tejesítéséről. KuCera kifogásolta, hogy a piac­­gazdasági feltételek nem adnak neki elég információt arról, milyen szak­emberekre lesz szüksége a nemzet­­gazdaságnak. Ahogy elmondta a mi­niszter, idén csak az óvodai oktatás alapterve készül el, az általános is­kolai oktatásban csak a tartalmi és szervezési elemzésen dolgoznak. Milan Ftácnik a bizottság nevében kifogásolta, hogy a szakmunkáskép­zéssel a tárca nem foglalkozik, Peter Weiss pedig azt kérte számon, miért nincs összhang a tárca koncepciója és a társadalmi mozgások közt. Ki­derült, hogy a tárca idén 950 millió koronát akar megspórolni. 195 mil­liós hozzájárulást kér az önkor­mányzatoktól az óvodák fenntartá­sára, 185 milliót akar beszedni ab­ból, hogy az alapiskolákban pénzért fogja „kölcsönözni” a tankönyveket. A többit az egyetemek sport- és egyéb tevékenységén, nemzetközi kapcsolatain takarítaná meg. A Tanítók Fórumának jelenlévő képviselői azt kifogásolták, hogy meg­int „modell-embereket” akarnak gyártatni iskoláinkban ahelyett, hogy alternatívákat kínálnának nekik. Véget ért a szlovák államfő prágai látogatása Elmozdulás a holtpontról Ruszin-ukrán petíció Michal Kováé, szlovák államfő prá­gai hivatalos látogatásának második napján találkozott Vojtech étlkával, a prágai Szlovák Kultúra Házának igazga­tójával. Úelka az államfőt tájékoztatta a kulturális intézmény súlyos helyzetéről, mert az épületet visszaadták korábbi tulajdonosának, és az intézmény továb­bi működése bizonytalanná vált. A szlo­vák félnek lehetősége van megvásárolni az épületet abból a pénzből, amelyet a Prága területén fekvő szlovák tulajdonú ingatlanok eladásából származik. A tu­lajdonos 160 millió koronát kér az épü­letért. Ezután Michal Kováé feleségével, Emíliával a Vencel térre hajtatott, ahol megkoszorúzta Szent Vencel szobrát. Ezzel tisztelettel adózott a cseh nemzet szabadságtörekvéseinek, amelyek ép­pen ezen a helyen nyilvánultak meg a múltban. Délben a szlovák államfőt Václav Klaus cseh miniszterelnök látta munka­ebéden. A cseh kormányfő a találkozó után kijelentette: „A kialakult helyzet ösztönzést kívánt, mert holtpontra jutott. A levélváltások, a telefonálások nem ve­zettek eredményre”. Klaus véleménye szerint a szlovák elnök látogatása a két Mikor fizetik ki Elmondta, a nyugdíjemelés minden­kinek 1993. március 1-jétől jár, tehát jár az öregségi, a rokkant-, a részleges rok­kant-, az özvegyi nyugdíjakhoz is. A múlt év végéig kiszabott nyugdíjakat az alapösszeg 3 százalékával és 270 korona stabil összeggel emelik. A január elseje és február 28-a kö­zött megállapított nyugdíjak összegét 290 koronával, március 1-jétől pedig kulcsminiszter tárgyalásait előre vitte. Az elnök kíséretében levő szlovák pénzügyminiszter, Július Tóth is tár­gyalt cseh kollégájával. Michal Kováé sajtóértekezletén a pénzügyminiszterek tárgyalásairól kijelentette: „A közeljö­vőben a két pénzügyminiszter egyez­további három százalékkal és 270 ko­ronával emelik. A március elseje és december 31-e közt idén megállapítás­ra kerülő nyugdíjak összege az ala­pösszeg 20 százalékával emelkedik ha­vonta. Az árvajáradékokat 50 koroná­val emelik. A kifizetés határideje azért késik, mert a biztosítónak 1 millió 345 ezer nyugdíjat kell a törvényhez igazítania. árpa...------­ményt készít elő a két köztársaság kö­zötti vagyonelosztásról. Egyes szerződé­seket a miniszterek, másokat a kor­mányfők írnak alá. Az erről szóló meg­állapodás a hivatalos csehországi láto­gatásom egyik első eredménye volt”. (Folytatás a 3. oldalon) Ki ad mandátumot? Ivan §imko, a KDM alelnöke szerint a képviseleti demokrácia lé­nyege, hogy a politikai párt nem de­legálja parlamenti képviselőit, ha­nem azok a választóktól kapják mandátumukat. A képviselő az ál­lampolgárokat képviseli, saját tudá­sa és lelkiismerete szerint. Amennyi­ben Meéiar mozgalma Milan Küai­­ko miatt meg akarja változtatni a szlovák parlament képviselői man­dátumainak jellegét úgy, hogy ezál­tal szabadulni tudjon kényelmetlen politikai ellenfeleitől, a modern par­lamentáris demokráciát ássa alá Szlovákiában. A kassai Makovica Kezdeménye­zés is támogatja a svidníki ukrán múzeum dolgozóinak Michal Ko­váé államfőhöz címzett petícióját, melyben a ruszin-ukrán állampolgá­rok helyzetének alkotmányos és tör­vényes rendezését sürgetik. „Re­méljük, meghallgatásra találunk — mondta a Makovica szóvivője, Ján Baca —, mivel ismételten találko­zunk azzal a gyakorlattal, hogy a ru­szin-ukrán nemzetiségi intézmények sorsáról nélkülünk döntenek, s mi hiába tiltakozunk.” A Makovica két éve alakult, s azért száll síkra, hogy a szlovákai ruszin-ukrán kisebbség helyzetét komplexitásában, törvé­nyileg rendezzék. Áprilisi Bolondok napján... Ma is ünnepelünk. No, nem pirosbetűs ünnepet, hanem egy bohókás, bolondos, tréfás napot, minden hivatalosság nélkül. Nem tudom, ki hogy van vele, de nálunk otthon, faluhelyen még szokás tréfálkozni. Igaz, egy­re többen feledkeznek meg rügyfakasztó április első napjának „méltó” megünnepléséről. Visszagondolva gyermekkoromra, április elseje az egyik legjelentő­sebb nap volt az esztendőben. Testvéreimmel és apával néha percekig morfondíroztunk azon, mivel tréfáljuk meg anyát, aki rendszeresen megfeledkezett eme napról. Aztán „riasztottuk” őt, hogy a padláson egész fészekalja tojás van, s anya szaladt is nagy örömmel. Mikor aztán bosszúsan visszajött, egy fia tojást sem találva, mi mosolygó képpel csak azt mondtuk: Áprilisnak bolondja, májusnak szamara. Vagy egyszer lé­legzetvétel nélkül rohantam hozzá, hogy siessen azonnal, mert sok pénzt hozott a postás. Úgy látszik, sikerült elég komolyan alakítanom nyúl­farknyi szerepemet, mert anya jött. A postás persze sehol, a pénz is csak tréfa volt. Ezeket a pénzes tréfákat anyám nem nagyon szerette. Még nem tu­dom, idén mivel fogom megviccelni. Pedig egy kis tréfa, bolondság úgy kell az embernek, mint levesbe a só! A jókedv, a vidmáság úgyis ritka vendég közöttünk. Farsang után, húsvét előtt nem sokkal van az eszten­dőben egy olyan nap, mikor önfeledten lehet, szabad, sőt kell tréfálkozni. Talán azért, hogy egy pici időre elfelejtsük aggasztó gondjainkat, fájó emlékeinket. Legyünk bolondok legalább ezen a napon, hogy sok csillogó szemű, önfeledten kacagó ember legyen ebben a gondterhes országban. Vida Júlia A felemelt nyugdíjakat A parlament nyugdíjemelési törvényével összhangban a nyugdíjasok a megemelt nyugdíjakat 1993 júniusától kapják meg — közölte tegnap a sajtóiroda munkatársával Viktor Koufil, a Nemzeti Biztosító igazgatója. Gyanítom, hogy a szántóvetőnek mindig a tavasz a legrövidebb. Februárban gyakran még tombol a tél, áprilisra pedig földbe kell juttatni a ma­got. A földműves minden évben váija a tavaszt, bár tudja: a tavasz velejárója nemcsak a napsugár, hanem a sok gond, a munka is. Nos, ha lehet, idén még a korábbi éveknél is több gondot hozott a tavasz. Vetni kéne — nincs vetőmag. Az ősziekre műtrágya kéne... Ráadásul még üzemanyagra sincs pénz. Lapos buksza, a partnerek nem fizetnek a te­jért, a húsért... A kormány a minap, úgy­mond „beszúrta az injekciót” — felsza­badított némi pénzösszeget a tavaszi munkákra — csak az a kérdés, gyógyít­ható-e még szérummal a beteg. Bárcsak rám cáfolna a gyakorlat, én úgy hiszem, ez a támogatás későn jött a mezőgazda­ságnak, és kevés is! Tavaly ősszel a nagybalogi szövetke­zet még öt falu határából takarította be a termést, öt község határában szánott az ősziek alá és vetett el. Március közepén a falvak már önállóan kezdtek hozzá a ta­vaszi munkához. (Januárban a különvá­lásban egyeztek meg, március elsejétől külön jegyzik őket.) Nagybalog másfél millió koronával tartozik a Benzinol vállalatnak, s az ad­dig több üzemanyagot nem is hitelez, amíg a tartozásból nem törlesztenek. A szövetkezet annyi dotációt nem kapott, hogy a tartozását kifizesse. Jelenleg egy besztercebányai magán­­vállalkozótól vásároljuk az üzemanyagot — mondja Kovács Gyula, a szövetkezet elnöke. — Neki még nem tartozunk, csak azt nem tudom, hogy mitévők leszünk, ha majd neki sem tudunk fizetni?!” Az 1930 hektár területen működő nagybalogi szövetkezetben 450 hektár vár bevetésre. A terület legnagyobb ré­szén, 260 hektáron árpa, 80 hektáron napraforgó, 20 hektáron mák és 50 hek­táron cukorrépa fog teremni. „Úgy lá­tom — folytatja az elnök —, hogy a talajelőkészítéshez és a vetéshez adottak a feltételek — nem számít­va ide az időjárást —, de csak ezekhez, máshoz nem. Pedig nagyon kellene a pénz, hogy mást ne mondjak, a műtrá­gyára. Ha az őszi vetést most nem hint­jük meg műtrágyával, abból később nem lesz semmi. De se műtrágyánk, se pén­zünk nincs.” A nagybalogi szövetkezettől különvált pádári szövetkezetben Lőrincz Ottó el­nöknek a helyzete talán valamivel köny­­nyebb, mint a nagy szövetkezetek elnö­keié. Bár Gömörben úgy beszélik, „kis szövetkezet nagy gond”... Pádárban A Gömörben is tavaszodik ugyanis mindössze 314 hektár föld szánt­ható, ebből 170 hektáron szándékoznak sűrűnvetett gabonafélét termeszteni (54 hektárt már ősszel bevetettek), 20 hektá­ron takarmányborsót és 15 hektáron cu­korrépát. „Nálunk még a balogiakénál is rosz­­szabbak a feltételek — panaszolja az elnök. — A tűzoltószertárból csináltunk javítóműhelyt, az (kölcsönkért) üzem­anyagot hordókban tároljuk, a gépeink technikai állapota rossz.” Gyanítom, nem lesz az országban olyan üzem, amely valahogy be nevetné földjeit. A mag hamarosan szár­ba szökken, termést is hoz majd. De ki­nek? Mert azt még nem tudni, ki fogja learatni. (farkas) Megemlékezés felirat nélkül Az Együttélés Politikai Mozga­lom és a Csemadok kassai szerveze­tei, valamint a Kassai Magyarok Ba­ráti Társasága a kegyelet virágait he­lyezte el Jakoby Gyula festőművész sírjára a mester születésének 90. év­fordulója alkalmából. A résztvevők szomorúan vették tudomásul, hogy a sírkövön lévő ,Jakoby Gyula (1903-1985)” című rézfeliratot vala­kik eltávolították. Balassa Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents