Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-06 / 54. szám
2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1993. március 6. StARÁ TÚRÁBAN Vladimír Meőiar kormányfő találkozott Jacques de Groote-tal, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával a Szlovákia és az IMF közötti tárgyalások felújításának kérdéséről. Előzőleg de Grote tárgyalt Július Tóth pénzügyminiszterrel, bankárokkal, parlamenti képviselőkkel és vállalkozókkal annak a szerződésnek az előkészítéséről, amelyet a tervek szerint nyáron (mának alá. P OZSONYBAN bejelentették, hogy a Duna alacsony vízállása miatt a hajók csak kisebb terhet szállíthatnak, mint azt nagyobb vízhozam mellett tehetnék. Nemcsak a Pozsonynál mért 137 cm-es vízállás az akadály, hanem a Bős alatti gázlók is. Ráadásul a szerbek azzal fenyegetőznek, hogy újabb hajózási blokádot rendelnek el a Dunán, ami 3 szlovák folyami teherhajó veszteglését eredményezné szerbiai szakaszon. KeRDICS ATTILA alezredes, aki a vezetőije volt annak a 9-tagú magyar katonai ellenőrző csoportnak, amely kétnapos látogatáson vett részt Szlovákiában, úgy nyilatkozott, hogy a Zólyom közelében levő leáíi katonai gyakorlókörzetben mindent a legnagyobb rendben találtak. Egyúttal nagyra értékelte a szlovákiai katonai vezetők együttműködési készségét. Los JSONC lakói tulajdonképpen szerencsésnek mondhatják magukat, mert csak alig egy napig volt a városban melegvíz-korlátozás. Ugyanis a helyi ingatlankezelő vállalat 11 milliós adósságának egy részét tegnap törlesztette. Ha ez nem történt volna meg, akkor a fűtést is leállították volna. D usán SLOBODNÍK szlovák kulturális miniszter tegnap az Egyesült Államokba utazott. Látogatása alatt találkozik az amerikai kulturális élet néhány vezetőjével és résztvesz a Floridán sorra kerülő szlovák napok rendezvényein. Privigyén a járási rendőrfőkapitány úgy nyilatkozott, hogy a városban nincs a bőrfejűeknek szervezete, legalábbis olyan nincs, amely rendszeresen támadná a városban lakó romákat. Eddig a mozgalom „csodáiéi" közül kilenc bőrfejűt tartóztatott le a rendőrség, közülük is a legidősebb alig 15 éves. Ezért indokolatlannak tartják a romák tiltakozó akcióit a bőrfejűek állítólagos agresszivitása miatt. Pozsonyban Igor Urban a védelmi minisztérium államtitkára bejelentette, hogy a 8686 hivatásos szlovákiai katona közül, akik Csehországban teljesítettek szolgálatot, eddig 747 jelentette be, hogy a szlovák hadseregben akar szsolgálni. Közülük 600 személyt már elhelyeztek az egyes alakulatoknál. E jelenség oka, hogy hiányzik esetőkben a megfelelő családi és szociális háttér, ráadásul nagy részük cseh nőt vett feleségül, gyermekeik ott járnak iskolába, így aligha térnek vissza Szlovákiába. IDOMÁROMBAN a római katolikus temetőben tegnap mély részvét mellett vettek végső búcsút Virág László hadnagytól, akit szolgálatteljesítés közben február 27-ről 28-ra virradó éjszakán Nagykesziben fegyveres rablók megöltek. A 38 éves határrendőrt utolsó útjára elkísérte Jozef Tuchyfía belügyminiszter is. Kassán tegnap bemutatót tartott a prágai székhelyű AMBO konzorcium, amelynek az a célja, hogy hozzájáruljon a soha nem tapasztalt mértékű bűnözés meggátolásában. A cég különböző biztonsági berendezéseket mutatott be, mert véleményük szerint e tekintetben a leghatékonyabb a megelőzés. Közlemény A pozsonyi villamosmérnök-hallgatók Neumann János Klubja szeretettel meghív mindenkit Gonda Pál egyetemi docens Műszaki egyetemek itthon és külföldön című előadására. Helyszín: a Csemadok székháza Időpont: március 10. (szerda), 19.30 óra Miit ifik«! hímyai: U Sl .Tavaszi” séta... (Fotó:TASR) Hiányos privatizációs tervezetek A Topvar marad Tegnap délelőtt még a bírálóbizottság ülése előtt úgy nyilatkoztak az illetékesek a nagytapolcsányi sörgyár, a Topvar ügyében beadott privatizációs tervezetekről, hogy azok minden szempontból megfelelnek az elvárásoknak. Ezután tanácskozott a bizottság, majd ezt követően Ladislav Holomány, a privatizációs minisztérium államtitkára kijelentette, hogy a Topvar továbbra is állami vállalat marad. Az indok fölöttébb meglepő, hiszen amiatt nem találták egyik tervezetet sem megfelelőnek, mert nem feleltek meg a szűkebb versenykiírás feltételeinek. Itt a vállalkozás célját, a jövőbeni beruházások összegét, az árajánlatot és a fizetés feltételeit, valamint egyéb kritériumokat kellett szem előtt tartani. A bizottság javaslata szerint a sörgyár vagyonát részvénytársaságnak kellene átadni, miközben a részvények egy részét fel kellene kínálni a városnak, s elsődleges részvényszerzési joguk az alkalmazottaknak lenne. E javaslatról a kormánynak kell döntenie. Egyúttal azt is megállapították, hogy a benyújtott javaslatok közül a két utolsó követelményt egyik sem tartalmazta, igaz, az eredeti versenykiírásban nem is szerepelt ilyen követelmény. Bonyodalmak Lenin körül Négyméteres kerti törpe Kérdőjel függ ama négyméteres poprádi Lenirt-szobor felett, amelyet januárban a város polgárai eladtak egy amerikai vállalkozónak 13 ezer dollárért A város testnevelési intézményeit felügyelő hivatal vezetője, Anton Danko szerint a külföldre szállításnál a vámhivatalok igazolást akarnak a szobor művészi értékéről. Mint elmondta, a kulturális minisztériumhoz fordultak éz ügyben — igazolásért —, de még nem kaptak A város már két éve szeretett volna megoldási találni, hogy hova tegyék a négyméteres kolosszust, amelyet méretei miatt nem tudnak raktározni. Ezért a városi hivatal felkérte az ottani vállalatok vezetőit, nem tudnának-e vevőt szerezni Leninre. Az üzlet nyélbeütése esetén a teljes összeget a közvetítő kapná. Az amerikai a szobrot családi fészkének kertjében szeretné elhelyezni, mint ritkaságot A szállítás a tengeren túlra, számítások szerint kb. I millió koronába kerülne. Lassan javul a helyzet Véget ér a „kényszer vakáció” Véget ér a Privigyei járás alap- és középiskoláiban a február 23-án megkezdődött kényszerszünet, amelynek oka a náthalázjárvány gyors terjedése volt. Március 8-án újra benépesülnek az osztályok, megkezdődik a tanítás. Privigyén már csökkenőfélben van a náthalázas megbetegedések száma, bár a hét elején még 4 242 új megbetegedést jegyeztek. A legkomolyabb problémákat azonban a náthalázat követő szövődmények okozzák. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az influenza egy másik betegséggel jár együtt. Sajnos a náthalázjárvány ál-Ma a lévé magyar adása 18.40-kor jelentkezik: A tartalombók L Elnökválasztás Pozsonyban 2. Az Együttélés 4. kongresszusa Komáromban 3. AII. magyar értelmiségi találkozó Léván 4. Egy istentisztelet Nyítrán 5. Csemadok-évzáró Galántán 6. Magányosok találkozója Szent péteren 7. Milyen a kenyér Komáromban Műsorvezető: Héger Rudolf Hu szombat, akkor magyar adás! dozata lett egy negyvenhét éves nő, aki az influenza után közvetlenül tüdőgyulladást kapott. Más a helyzet Közép-Szlovákia további járásaiban. A járvány a napokban tetőzik. Az utóbbi hét nap alatt 37 000 ember betegedett meg, leginkább az óvodás és iskolás korú gyerekek. A náthaláz járvány „toplistájának” első helyén a Túrócszentmártoni járás szerepel. Zólyomban és Besztercebányán a megbetegedések száma fokozatosan csökken. A kórházakban még érvényben van a látogatási tilalom és korlátozzák a tömeges gyermekprogramokat is. Öt év távlatából Nem tudom, Magyarországon ki hogy van vele, de én mindenesetre elég vegyes érzelmekkel gondolok egy pontosan öt évvel ezelőtti március hatodikéra. A dátumok váltakozása úgy hozta, hogy ebben az évben éppúgy szombatra esik hatodika, mint akkor, 1988-ban. A közbeeső változások következtében az ötéves perspektíva most már történelminek tekinthető. Különösképpen akkor, ha a lélekben és a társadalmi közérzetben végbement fordulatokat is figyelembe vesszük. Akkortájt Szlovákiából évente kétszer lehetett turistaként a határon átmenni. Az első alkalmat éppen a nevezetes napon használtam ki. A sors úgy hozta, hogy nekem kellett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának dokumentumát „átcsempészni” a határon. Nem volt nagy ügy, de biztos, ami biztos alapon Duray barátunk inkább rám bízta, mondván, az ő táskájából rögtön kikapnák a szemfüles szocialista fináncok. Azonban nem lehet különösebb galibám, ha a Meridiánon, mondjuk, csak úgy hanyagul, egy Neues Deutschland terjedelmes és oltalmazóan érdektelen hasébjai közé süllyesztem. Ott a kutya sem fogja keresni. Úgy is volt, és a szöveg simán jutott el a Magyar Demokrata Fórum III. szemináriumára. Pesten akkor ennek az összejövetelnek különös pikantériája volt. Utólag nem tagadom, hogy a többiekhez hasonlóan, bennem is volt egy kis kalandvágy és ellenzéki rizikó-vállalás azzal, hogy odamerészkedtem. Óvatosabb magyarországi művészbarátaim azzal ijesztgettek az akció alatt: csak ne nagyon eredj te oda, mert a hatalom talán még a lovasrendőröket is kivezényli, azok meg majd jól megkardlapoznak. Szóval erről csak annyit, hogy most öt éve azért még ugyancsak ott volt az „általános félsz" a jóval liberálisabb magyarországi közéletben is. Ám hogy a gyakorlatban már nem volt annyira veszélyes a helyzet, azt az bizonyította a legjobban, hogy sem lovasrendőrt, sem szolgálatos egyenruhásokat nem láttunk a sátor-színház környékén, vagy később odabent A reformkommunisták ekkor már csak többszörös áttétellel gyakorolták éberségüket, mintegy ellenőrizve a számukra is szükséges lassú átmenet zökkenőmentességét. Kellemes élmény volt, hogy itt éreztem először azt a lágyan borzongató közösségi toleranciát és előzékenységet, melyet '89 őszén és talán, később a pozsonyi tömegben is megtapasztalhattam. Legalábbis külső megfigyelőként, vendégként még nem érzékeltük a hatalmi váltás után kialakult idegbajos rivalizálást és klikkharcot, a mesterségesen kialakított, vagy a múltban befagyasztott faji ellenérzések fagyos lehelletét. Jó volt hallgatni a különböző színezetű ellenzéki előadásokat,hiszen mindegyik a pártállamban agyonhallgatott közéleti, kulturális vagy szociológiai témát feszegetett. Különösen Tamás Gáspár Miklós előadása fogta meg a hallgatókat a témájára már pontosan nem emlékszem, csupán az tűnt fel, jó előadáskészségével olyan tiszteletet ébresztett, hogy még a lojális prózaírók is lábujjhegyen jártak az előcsarnokban. No, ebből az emberből a változás után biztosan „prezident" lesz, gondoltam magamban. Nem úgy lett. Később ennek az utóhatását is érzékelhettem a magyar belpolitikában, a belső feszültségek kialakulásának tanulmányozása során. Elhagyva szubjektív benyomásaimat, vessünk néhány pillantást arra, mit jelentett ez az öt évvel ezelőtti ellenzéki szeminárium a szlovákiai magyar ellenzéki értelmiségiek számára? Elsősorban erkölcsi támaszt, már csak azért is, mert a jogvédő tevékenységet nyíltan, a világ közvéleménye előtt vállaló Duray, kétszeres bebörtönzése után, itt állhatott előadóteremben nagyobb számú hallgatóközönség elé, és itt fejthette ki a CSMKJB január végén megfogalmazott dokumentumából kiindulva, hogy mi volt az, ami akkor leginkább nyomasztotta a szocialista kisebbségi viszonyok között élő csehszlovákiai magyarságot. Akkoriban az utazás szigorú korlátozása fokozta a magyar kisebbség évtizedek óta tartó elszigeteltségét az egyetemes magyar kultúrától, mely a művelődéspolitika területén volt a legszembetűnőbb. Az akkori helyzetben komoly eredménynek számított, hogy mindezt nyilvánosan lehetett szóvá tenni. Közönség előtt lehetett visszautasítani Ján Fojtík pártideológiai titkár arrogáns kijelentését, miszerint „Csehszlovákia magyar nemzetiségű polgárainak... nincs szüksége a külföld gyámkodására. Ezért a különböző elméleteket, hogy valamiféle olyan ”hidat" alkossanak, amely szükséges a kapcsolatok fejlesztésében,... nem tekintjük átgondoltnak. Az ilyen „hidakból” könnyen képződhetne valamilyen autonóm erő, amely kiválna az egyetemes közösségből. Ez csupán fölöslegesen bonyolítaná a helyzetet.' Azon túlmenően, hogy a jogvédő bizottság dokumentuma vállalta a pértideológus által rosszallóan elutasított „híd-szerepet”, az erőszakos elhallgattatás éveiben itt hangzott el nyilvánosan először- „A kettős kötődés egyik oldalán a kisebbségnek azon elidegeníthetetlen joga áll,hogy része lehessen az egyetemes magyar nemzetnek, és kultúrája, műveltsége az egyetemes magyar kultúra és műveltség integráns részeként fejlődjön... Az összetartozás jogával függ össze az anyanemzet természetes érdeklődése a kisebbségben, illetve a szétszórtságban élő tagjai iránt Ha az összetartozással kapcsolatos jogos érdeket sem erőszakkal, sem államilag nem korlátozzák, hanem törvényekkel, államközi szerződésekkel és nemzetközi alkotmányerejű jogi normákkal a jogbiztonság érdekében szavatolják, természetszerűen csökken a kisebbség félelme az asszimilálódástól, valamint ellenőrizhetővé válik az ellene irányuló állami önkény.” Végül az sem elhanyagolható tény, hogy az idézett dokumentum mai napig érvényes és megszívlelendő gondolatai 1988-ban, a Csehszlovák Köztársaság fennélllásának 70. évfordulója, és az ország annakidején készülő új alkotmánya alkalmából kerültek papírra. Az itt megfogalmazottak Csehszlovákia megszűntével, a független Szlovák Köztársaság viszonyai közt is érvényesek maradnak. Hogy ezen a területen nem történt különösebb előrelépés, arra a szlovák alkotmány a legkézzelfoghatóbb bizonyíték. Ennek megszövegezésénél sajnálatos módon nem vették figyelembe (demokratikus viszonyok között sem) a magyar parlamenti képviselők javaslatait, melyek a polgári elv érvényesítésére és a kisebbségben élő nemzeti közösségek (népcsoportok) identitásának és önkormányzásának megvalósítására, a többségiekkel való egyenjogúságra, valamint a parlamenti demokrácia garanciáinak megerősítésére irányultak. BETTES ISTVÁN Ha megteheti, megveheti... Bútorkiállítás Nyitrán (Munkatársunk telefaxjelentése) — Különféle lakberendezések lakás- és irodabútorok, valamint a legkülönfélébb lakberendezési tárgyak, eszközök — egyszóval mindaz, amire egy lakásban, irodában, vagy például nyaralóban szükségünk lehet — láthatók szerdától Nyitrán, az Agrokomplex vásártár pavilonjaiban. Szebbnél szebb ülőgarnitúrákat, hálószobabútorokat, érdekes elemes bútorokat, szemet gyönyörködtető konyhabútorokat, gyermekszoba bútorokat, de kényelmes íróasztalokat, tapétákat, függönyöket, hangulatos éjjelilámpákat, csillárokat, szőnyegeket csodálhatnak meg a látogatók. A közszemlére tett tárgyakat megrendelhetik, sőt a helyszínen meg is vásárolhatják az érdeklődők. A harmadik bútor- és lakáskultúra szakkiállításán 12 országból 181 vállalalt, cég mutatja be legsikeresebbnek ítélt termékeit. Külföldről mintegy félszáz kiállító érkezett, közülük legtöbb a spanyol, a németországi, az olasz és a skandináv bútorgyártó. A hazai résztvevők zöme vállalkozó. A bútorvásárról természetesen nem hiányoznak a csehországi kiállítók sem. A legtöbb bútor már nem csupán szemre tetszetős, de kényelmes is. Látni, hogy a tervezők figyelembe vették a legújabb orvosi javaslatokat, elképzeléseket, sok tárgy egyszerű, praktikus, az embert, a vásárlót szolgálja. Elvégre az energiatakarékosság a saját energiánk takarékoskodásával kezdődik... A kiállítás keretében az elmúlt napokban már több érdekes szakelőadásra is sor került. A vásár még ma és holnap is nyitva tart. A bútorok, lakberendezési tárgyak öt pavilonban láthatók. (zolcer)
