Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-06 / 54. szám

,oSP »MFC Sr ■-''' ■** *'w7.... v >}rt c.r -ci i>* ! NAJ S1il£0^ U^y Hibás kormánydöntés után MAß KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP Félrevezető indoklás „Elégtelen, sőt félrevezető a kormánynak azon indoklása, amellyel visszautalta a parlament elé az állami költségvetésről szóló törvénymódosítás javaslatát.” Mindezt a Kereszténydemokrata Mozgalom egyik parlamenti képviselője, Júli­us Brocka jelentette ki tegnap Pozsonyban, a szlovák sajtóirodának adott nyilatkozatában. SZOMBAT 1993. március 6. ill. évfolyam 54. szám Ára 3 korona Szerinte a családi pótléknak és az állami kompenzációs hozzájárulásnak éppen az eredeti módon tervezett fize­tése hordozza magában a szociális igaz­ságtalanság jegyeit, hiszen az éppen a kettőnél több gyermekes családokat hozza hátrányos helyzetbe. Ráadásul még a költségvetés szempontjából telje­sen hatástalan, hiszen a feltételezett megtakarítást éppen a bonyolult ügyin­tézés emészti fel. Július Brocka a továbbiakban el­mondta, a pénzügyminiszter javasolta a szociális és munkaügyi minisztérium­nak, hogy április 30-ig nyújtsa be a csa­ládi pótlék kifizetésének új differenciált rendszerét, ami összhangban lenne a Kereszténydemokrata Mozgalom állás­pontjával is. Éppen ezért megtévesztő, hogy ebben az összefüggésben emlege­tik a költségvetési hiányt. Csodálkozását fejezte ki a szlovák kormány eme lépése fölött, hiszen a törvénymódosítási javaslat visszautalása a parlamentbe a Szlovák Köztársaság elnökének jogkörébe tartozna, s erről a közvélemény az elnök beiktatása utáni harmadik napon szerez tudomást... A forradalom jégtörőié Csőd előtt a mezőgazdaság Fagyasszák be a hiteleket Egyenesen az állami szuverenitás korlátozásának minősítették Kassán a Szlovákiai Földművesek Mozgalmának tagjai a Nemzetközi Valutaalap fel­tételeit, miszerint elvárnák, hogy a szlovák mezőgazdaság áUami támogatá­sát a tervezett 7 milliárd koronáról ennek egy harmad részére csökkentsék. Egyúttal a mezőgazdasági vállala- gatásból legalább 60 százalékot a vetési toknál beállt pénzügyi válsághelyzetre is felhívják a figyelmet, ami azzal fe­nyeget, hogy az idén már a vetés is veszélybe kerülhet. Nincs elég pénz ve­tőmagra, műtrágyára, üzemanyagra és alkatrészre, sőt a munkabért is esetlege­sen, a helyzet alakulása szerint tudják kifizetni. A földművesek mozgalma a helyzet további romlásának megakadályozása érdekében többek között a hitelek befa­gyasztását javasolja, melynek az ágazat­ban 31 milliárd koronát tesznek ki. Sze­retnék, ha két évig szüneteltethetnék a törlesztést, és az egész évre szóló támo­munkák elvégzésére fordíthatnának. A mozgalom tisztségviselői úgy vélik, a kormánynak nem érdeke, hogy tisztes­séges agrárprogramot készítsen, és bí­rálták azt a tézist, mely szerint a szlovák mezőgazdaságban többlettermelés van. Szerintük ezzel csupán a lakosság vásár­lóerejének csökkentését próbálják el­kendőzni. Az újságírókkal közölt adatok sze­rint a gazdasági transzformáció ideje alatt 950 ezerrel csökkent a haszon­állatok száma, az állattenyésztés költ­ségei pedig 300-500 százalékkal növe­kedtek. Pozsonyi tüntetés a nagytapolcsányi sörgyár privatizálása mellett—saját recept szerint (Felvétel: TA SR) Pozsonyi köztekedésiár-emelés Helyben — drágábban Szabad György nyilatkozata Szlovákia — közös érdek A Cseh Köztársaságnak, éppúgy mint Magyarországnak, érdeke Szlová­kia felvirágzása — jelentette ki hazaér­kezésekor Budapesten Szabad György, a magyar parlament elnöke. Prágában folytatott tárgyalásain a cseh felet tájékoztatta a Bős ügyében elfoglalt magyar álláspontról. A Magyar Nemzet tegnapi számában kiemeli, hogy a magyar küldöttség természetes követelménye, miszerint a Duna eltere­lésének ügyét megoldják és a kisebbségi kérdést az európai normák alapján ren­dezzék. A Szabad György vezette parla­menti küldöttség prágai útja az első volt Csehszlovákia kettéválása óta. Március tS-tól emtütedflc a pozsonyi városi közlekedést eszközökön az utazási dfl — az erről szóló rendeletet március l-jón adta ki a Pozsonyi Járási Hivatal 15-től a pozsonyiak egy Jegyért $ koronát fizetnek nuijd a* eddigi 3 koro­na helyett, a kedvezményezett, eddig 1 koronás Jegyért pedig 2 koronát. Az ÚU*« Járatokon való utazáskor kerek 10 koronát (!) keli mgjd leszurkolni az egyszer használatos Jegyért A városi közlekedési vállalat egy má­sik újdonsággal is meglepte az utató­- ezután nem csupán az Összes jámtra érvényes bérletet lógnak árulni, hanem 1, 2, 3 Járatra érvényes, valamint átruházható bérletet is. Az alábbi sorrendben közöljük a bérletek arait: egy Járatra, két járatra, bárom Járatra és összes Járatra szóló. Havi bériét — közönséges: Hű, 138, 150,180; diákjegy. 40,50,60,70, fSfeko­­tásnknak és nyugdíjasoknak: 50, 60, 75, 90; átruházható Jegy 330, 390, 450 és 540 korona. Negyedéves bérlet — Clinton—Jelcin először Vancouverben lesz a csúcs Sok találgatás előzte meg Willi­am Clinton amerikai és Borisz Jel­cin orosz elnök tervezett csúcsérte­kezletét, főleg ami a találkozó szín­helyét illeti. Tegnap hivatalosan közölték, hogy Clinton és Jelcin első találko­zására a kanadai Vancouverben ke­rül sor. Erről az Interfax hírügy­nökség tájékoztatott, hivatkozással az orosz elnök sajtóirodájára. 300, 350, 400, 450; diák: tOO, 130,160, 200; főiskolásoknak és nyugdíjasok­nak: 150, 175, 200, 225; átruházható: 900,1050,1200,1300 korona-Egész évi bériét —• közönséges; 1008, 1380, 1500,1700; nyugdíjas; 400, 600, 700, 800; átruházható: 3400, 4000, 4500,5100 karai«. A fővárosba látogatók pedig turista­jegyet is vásárolhatnak (egy és két nap­ra szóié, valamint hetijegyet). Azon bérietek, amelyeket az utazók még az első negyedévre vagy március hónapra vásároltak, lejártukig, április tjéig érvényesek maradnak. Es végűi, még égy újdonság: ezentúl az év bár­mely napján vásárolhatunk bérletet, tehát ha március 15-én veszünk havi bérletet, a* április t5-lg érvényes. Az Együttélés IV. Országos Kongresszusának dokumentumai 4. Tovább növekedtek a létfenntartási költségek. Annak ellenére, hogy 1992-ben a reál­­jövedelmek 2,6 %-kal növeked­tek, a jövedelmek reálértéke in­tenziven csökkent, megindult a jövedelemelosztás és a társada-Az elmúlt kétéves idő­szakban a gazdaság tel­jesítőképességének következ­tében rohamosan csökkent az egy főre jutó bruttó hazai ter­mék. Ezzel együtt megjelentek azok a szociális problémák, amelyek a gazdaság transzformációjának beindulásakor előre meghatározóak voltak. A gazdasági átállás ütemének lelassulása a szociá- lomnak a jövedelem szerinti lis szférában megjelenő gon- intenzív polarizálódása, dókat méginkább sokszoroz- 5. Az elszegényedett csalá­­za, elodázza ezek megoldását . dók arányát a múlt évben kb. és nehezíti a kiút keresését. 10 %-ra becsülték. I. A helyzet néhány jellem- 6. Növekedett az elhalálo-Ennek követménye az, hogy nincs aktív foglalkozta­táspolitikája. A munkanélküliség nem le­het magánügy. Súlyos gond a fiatalkorúak munkanélkülisé­ge, akik a munkanélküliek 2 más mellett, egymást támogat­va alakul. 2. Mivel mindenkinek csak egy élete van, egyetlen generá­ciót sem szabad föláldozni a fejlődés oltárán. 3. Mivel a társadalom alap­visszaesése következtében nem becsülhető le a társada­lom polarizálódása a jövedel­mek mértékének megfelelően, a szegénység előretörése. 7. Az adott helyzetben rendkívül fölértékelődik a kő-Vessünk gátat a tömeges elszegényedésnek ző mutatója 1. A bruttó hazai termék 1990 és 1992 közt 25 %-kal csökkent. 2. A fogyasztás reálértéke alig haladja meg az 1990-es ér­ték 60 %-át. 3. A munkanélküliség átla­gosan meghaladja a 11 %-ot, a 13 magyarlakta járásban 10,2 % (Pozsony-vidék) és 19,8 % (Tőketerebes) közt mozog. zási arány, ami a lakosság, fő­leg a férfiak átlagéletkorának csökkenését, ill. alacsony szin­ten való stagnálását hozta ma­gával. II. A kormány intézkedései következtében a szociális háló meggyengült. A kormánynak nincs gazda­sági stratégiája, a politikai kap­kodás a gazdasági élet egészét negatívan befolyásolja. %-át teszik ki, következmé­nyeit tekintve azonban a legin­kább veszélyeztetett csoport. A meggondolatlan és kö­vetkezetlen intézkedések so­rozata miatt válságba került az egészségügy, a kormány tétlen szemlélője a betegbiztosítási rendszer csődjének. III. Szociálpolitikai célkitű­zések 1. A szociálpolitika céljai az adott helyzetben a gazdasági célokkal ellentétben fogalma­zódnak meg. Viszont egy sike­res átmenet stratégiája csak úgy érhető el, ha a szociálpoli­tika és a gazdaságpolitika egy­ja a család, ennek boldogulá­sát kell a mindenkori szociál­politika alapjaként kezelni. 4. Mivel az elkövetkező években nem várható gazda­sági föllendülés, értékmegőrző stratégiát kell követni a szoci­álpolitika minden szintjén. 5. Az elkövetkező időszak prognosztizált fejlődési irányai szerint a gazdasági teljesítőké­pesség tovább fog csökkenni, ami a reáljövedelmek, a fo­gyasztás csökkenésével fog járni, s a csődtörvény életbelé­pésével intenzíven növekedhet a munkanélküliség. 6. A gazdaság várható zösségek megtartó ereje, az önkormányzatok, a helyi szer­veződések szerepe szükség­szerűen megnő. Az önkor­mányzatok szociálpolitikai sze­repvállalása azonban a mostam költségvetési keretek közt nincs megfelelően biztosítva. 8. Különös feladata a kö­zösségeknek a szolidaritás el­vét és gyakorlatát elterjeszte­ni, az önmagunkért és egymá­sért való felelősség értelmé­ben. Különös fontossággal fognak bírni az alapítványok, melyekre a kultúra és oktatás­ügy támogatása mellett szociá­lis feladatok is hárulnak majd. 9. Az Együttélés erejéhez mérten politikai nyomást gya­korol annak érdekében, hogy a kormány nézzen szembe hi­bás szociálpolitikai döntéseivel, és korrigálja azokat az európai szociális karta értelmében. Szorgalmazni fogja a nyugdíjak és a lét­minimum differen­ciált valorizálását. A szociális juttatá­sok olyan rendszerét tartjuk elfogadhatónak, mely alanyi jogon jár az arra rászorulók­nak. 10. Támogatja a szakszer­vezetek és a vállalkozók szö­vetségének kezdeményezését a betegbiztosítási törvény módo­sítása ügyében, amely értelmé­ben az általános biztosítás valós, differenciált biztosítássá válna. 11. Olyan foglalkoztatás- és szociálpolitikai koncepció ki­alakítását fogja szorgalmazni, mely gátat vet a tömeges el­szegényedésnek és a kiútta­lanság, a reményvesztettség érzése terjedésének. A hit, a tudás és a szeretet iskolája M it Vt&.WiW jLVli ci , / S V h >1 . • > J ^ . a „ . . /-fúv /"A /f, /

Next

/
Thumbnails
Contents