Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-04 / 52. szám
4 Szabad ÚJSÁG Tallózó 1993. március 4. Partizánskéból Olaszországba, onnan a FÁK-ba exportálnak A munkásnőknek senki nem mond semmit • ön munkásasszony, hogyan látja a vállalat jelenlegi helyzetét?- Senki nem tud semmi bizonyosat mondani. Nekünk kényszerszabadságra kellett mennünk, a hivatalnokok mind dolgoztak. • Még nincsenek elbocsátások?- Nincsenek. De ezt sem tudom biztosan. • Meddig bírhatja ki ilyen problémákkal ekkora vállalat?- Mindenfélét beszélnek, olyat is, hogy ez már jobb nem lesz. Senki nem tud semmi biztosat mondani. (Magát megnevezni nem óhajtó munkásaszszony, akit a gyárkapunál állítottunk meg.)- Délután tíz perccel két óra előtt már a gyárkapunál tolongtak az emberek, hogy kivárják a „fájrontot“. Apartizánskéi Augusztus 29 Művek gyárkapujánál vagyunk. Odakint az ismerősök és rokonok várnak. Mindebbe csendesen hull a hó, mintha egy szociális drámát látnánk filmen a nagy gazdasági világválságról. Attila Maróé mérnököt, a partizánskéi cipőgyár vezérigazgatóját az ottani helyzetről kérdezem. Induló helyzetünk a következő: 1,8 milliárd korona követelésünk van, 1,1 milliárd hitelünk, több, mint 600 milliós kötelezettségünk. A hitelkeretet 320 millióval csökkentették az első negyedévre, ami azt jelenti, hogy az első negyedévben nem tudjuk finanszírozni a termelést. Megtörtént, hogy nem volt 3 millió koronánk sem az alapvető anyagok és nyersanyagok megvételére, ami egy 13 000 embert foglalkoztató gyárkolosszusban elképzelhetetlen. Akkor döntöttünk úgy, hogy két hétre leállítjuk a termelést. Ez idő alatt mintegy 30 százalékos termelés folyt, s csak olyan árut gyártottunk, amelyre volt anyagunk és pénzünk. A gazdasági minisztérium útján a banktól 100 millió korona hitelt kértünk az átmeneti időszak finanszírozására. Megkaptuk. • Meddig lehet kibírni 100 millióval?- Amikor kiürültek a nyersanyagraktárak, akkor csak a 70 százalékos termelést indíthattuk be legfeljebb kéthárom hétre. • Mi teszi tönkre önöket?- A volt Szovjetunió iránti követeléseink. Ezek közel egymilliárd koronára rúgnak, és úgy tűnik, behajthatatlanok. Voltak olyan megrendeléseink, amelyeket már a múlt év végén le kellett mondanunk, mert láttuk, hogy nem lesz rá pénz. Arra várunk, hogy a kormány teljesítse a múlt év szeptemberében tett ígéretét, és megoldja a vállalatok másodlagos eladósodottságát, az adósságot számolja fel. • A FÁK-kal továbbra is kereskednek?- Azzal kereskedünk, aki fizetni tud. Vagy barterkereskedelmet folytatunk, és az áruért nyersanyagot hozunk be. • Cipőiket jó minőségűnek tekintik?- Az érdeklődés nagy. Azt mondják, hogy 2-3 millió pár cipőt vennének. Értékesítési lehetőségeink a FÁK-ban még mindig nagyok. Van egy képviselőnk Moszkvában, és a másikat Ukrajnába akarjuk kihelyezni. Az egyetlen probléma a fizetés, úgyhogy a tárgyalások igen óvatos hangnemben folynak. • Az osztrákok például az előre fizetés módszerével kereskednek...- Az osztrákoknak és az olaszoknak is előre garantálták a kifizetéseket, nekünk meglepő módon senki sem garantál semmit. Mi Ausztriába és Olaszországba exportálunk, és onnen a FÁK-ba viszik ugyanazt az árut. • Megpróbálják tartani a létszámot, vagy elbocsátások vannak?- Racionalizáljuk a műszakiak és a rezsimunkások létszámát. Az elmúlt félévben 750 munkahely szűnt meg. Elkezdtük a munkás-munkahelyek racionalizálását is, Lieskovéban és Holíőban visszafejlesztettük a termelést. • A privatizálási terv milyen stádiumban van?- Arra várunk, mikor adja ezt a tervet a gazdasági minisztérium át a privatizálási minisztériumnak. • Miben látja a megoldást, a privatizációban?-A privatizálással ez a kolosszus áttekinthetővé válik. CAS Nezávísly dennili • Tehát a privatizálás jelenti a megoldást?- A kormány pénzügyi segítsége nélkül hosszabb ideig nem lehet üzemben tartani a termelést. A kormánynak törölnie kellene a volt Szovjetunióba kivitt áru miatt keletkezett adósságokat. Kértük, vásárolják fel a FÁK-ban levő minden követelésünket. Ha ezt a terhet a privatizált részlegeknek kellene viselniük, nem jutnak lélegzethez. • Emelik az árakat?- Igyekszünk olyan árakat tartani, hogy azok még vonzók legyenek a vásárlók számára. Minden attól függ, mennyiért kell majd nekünk vásárolni a szükséges anyagokat. SILVIA LISPUCHOVÁ I 4*’ £ Az együttműködés elmélyítése Lubomír Kotrha rajza, NÁRODNÁ OBRODA egyház Hozzájárulást Jcér a hf\sőktöl tikáni deficit Az olaszok nagy meglepetésére rádióik és televízióik a reklámnak fenntartott időben felhívásokat sugároztak: ne feledkezzenek meg pénzadományokat juttatni a Szentszék számára. A Vatikán híveihez fordult, hogy - legalább részben - mérsékeljék az intézményt sújtó válságot. A Vatikán költségvetési hiánya a New York Times szerint tavaly kb. 88 millió dollár volt, és idén rekorddeficit várható, hozzávetőleg 92 millió dollár öszszegben. A Vatikán idei kiadásait 177,8 millió dollárra, bevételeit 88,1 millió dollárra becsülik. A kedvezőtlenül alakuló gazdasági eredmények azóta érezhetőek, amióta megnövekedett a Szentszék alkalmazottainak száma. A költségvetés kiadási oldalán a legnagyobb tételt a fizetések képezik. Olaszországban 250 püspök és 40 ezer káplán dolgozik. A káplánok fizetését pontozás alapján határozzák meg. Minden pont kb. 12 dollár értékű. Egy Olaszországi pap havonta 900-1500 dollárt keres. A klérus szükségleteinek kielégítésére idén a vatikáni kincstárból félmillió dollárt kell költeni. Az egyház és az Olasz Köztársaság között megkötött konkordátum szerint az adófizetők adóik 0,08 százalékát odaadhatják az egyháznak. Ez jT azonban csak a szükségletek alig 30 százalékát fedezi. A püspöki bizottság jelentése szerint az idei hiányt az is okozta, hogy megnövekedtek a kiadások a polgári alkalmazottak nyugdíjalapjára. Az új nyugdíjakat II. János Pál hagyta jóvá tavaly szeptemberben. Jelenleg az alkalmazottak nyugdíja volt fizetésük 80 százalékát teszi ki. , Hozzá kell tenni, hogy közel 30 milliárd lirát emészt fel a Vatikáni Rádió, amely nem sugároz reklámot és bevételei minimálisak. Hétmilliárdot tesz ki a Vatikán hivatalos lápjánál, a L'Osservatore Romano napilapnak a vesztesége. A lap csak olyan hirdetéseket közöl, amelyek a papi ruházatra és kegytárgyakra vonatkoznak. Némileg nyereséges a Vatikán nyomdája és könyvtára, de ez elenyésző. Mi a helyzet a Vatikán bevételei terén? A bevételek főleg épületek bérbe adásából erednek. A Vatikán részesedik az olasz iparban. 1929-ben az olasz állam a kisajátított egyházi vagyonért jelentős összeget fizetett a Vatikánnak és ezért a Szentszék ingatlanokat vásárolt. A második világháború után részvényeket vásárolt, hogy segítse a tönkre tett ipar felélesztését. A beruházásokból eredő bevétel évente kb. 80 milliárd lírát tesz ki. így tehát a Vatikánnak nem marad más hátra, mint hogy a megnövekedett kiadások fedezésére hozzájárulásért forduljon a hívekhez. Az ún. Szent Péter obulus, amit évente küldenek a pápának, tavaly 60 milliárd lírát tett ki. A maradék 40 milliárd lírát a gazdag egyházközségeknek és a hívők segítségével kell majd fedezni. MILAN SLOBODA ü Újjászületés 70 év után • Elnök úr, mit hozott a vállalatnak a ÓSA tavalyi privatizálása? Mi befolyásolta a partnerválasztást, mi késztette az Air France-t, hogy a CSA partnerévé váljon?- A privatizálás lehetővé tette a ŐSA valós cselekvési és kereskedelmi önállóságát, amely az állami vállalat viszonyai közt korlátozott volt. Az Air France-ra azért esett a választás, mert az elvárt feltételek maximumát teljesítette. Erős stratégiai partnerről van szó, az Air France Group a világ harmadik legnagyobb légi szállító szervezete. Az Air France részéről a nagy hagyományú együttműködés színvonala és a ŐSA tevékenységének magas szakmai színvonala játszott szerepet. Ez lehetővé teszi a know-how átvételét, technológia beszerzését, kiképzésben nyújtott segítséget, a korszerűsítést úgy, hogy a CSA teljes mértékben versenyképes korszerű légiforgalmi vállalattá változzék. • A ŐSA részvénytársaság lett. Kik a részvényesek?- A Cseh Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja a részvények 49,3 százalékát, az Air France és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank felefele arányban 38,2 százalékát tudhatja magáénak. A Cseh Biztosító Rt. 4,5, Prága főváros 3,4, a kártérítési alapok 2,3, Pozsony főváros 1,2, Kassa 0,6, Poprád 0,6 százalékkal részesedik a cégben. • A ÓSA 1992-ben felújította gépparkját és Európában az egyik legfiatalabb átlagkorú gépekkel rendelkező cég. Hogyan nyilvánul ez meg a gazdálkodásban?- A CSA jelenlegi gépparkja két II-62 és hat II-62M gépből, négy TU-154M, öt TU-134A, két Airbus A-310-300, négy ATR-72-200 és öt Boeing B-737-500 típusból áll. A nyugati gépek bevezetésével jelentősen csökkent a teljesítményegységre jutó önköltség, s ez az egész gazdálkodásban éreztette hatását. Például az üzemanyag-fogyasztás egy személy egy kilométerre történő szállításánál 35 százalékkal csökkent. A CSA-nak sikerült eladnia a maradék hat darab JAK-40, három TU-154M típusú gépet még 1992-ben. Jelenleg a repülőgéppark átlagos életkora hat év. • Honnan volt minderre pénz, miért ezeket a gépeket vásárolták?- A felújítást a külföldi tőke fedezte. Már 1989 elején döntés született, hogy távolsági gépekkel újítjuk fel a gépparkot. Arról, hogy megvettük az Airbusz-310-et főleg az döntött, hogy a tervezett Boeing 767 még nem volt kapható. Az ATR-72 és a Boeing 737- 500 megvásárlása gazdasági számítások eredménye. Ez megfelel a ŐSA stratégiájának. Rövid és középtávon 4 darab 64 személyes, 5 darab 111 személyes és 4 darab 136 személyes gép bonyolítja le a forgalmat. • Milyen a gépek átlagos napi kihasználtsága?- Tiszta repülési időben számítva a tavalyi becslés a következő: az Airbuszok napi 12,1 órát, az ll-62-esek 1,6 órát, a TU-154M 3,6, a Boeing-737 5,2, a TU-134A 4 és az ATR-72-esek 5,3 órát töltenek naponta a levegőben. Ez a korábbihoz képest 45 százalékos növekedést jelent. • Sikerült kompenzálniuk az Öböl-háború miatt elszenvedett károkat?- Kuvait megszállása miatt és az azt követő háború nyomán cégünk 420 millió korona kárt szenvedett. Olyan jellegű veszteségek ezek, amelyeket nem lehet pótolni. Kártérítési igénylésünket érvényesítettük az állami szervek útján, de kárpótlást nem kaptunk. • A cég a megszűnt állam nevét viseli. Milyen jelzéssel repülnek ezután gépeik, mi lesz a cég neve?- Nem feledkezünk meg róla, hogy részvénytársaság vagyunk. Minden változtatást a közgyűlésnek kell jóváhagynia. A ŐSA a jövőben is mindkét köztársaság számára érdekelt az ún. nagy nemzetközi járatok lebonyolítáLETECTVÍ + KOSMONAUTIKA AVIATION + COSMONAUTICS sában. Érdekünk, hogy jeligénk, nevünk, felségjelünk ne változzék. Ez azonban a kormányszervektől és a közgyűléstől függ. • Elégedett a nemzetközi forgalom tavalyi alakulásával?- Egy év alatt négy ATR-72-est és öt Boeing 737-500-ast állítottunk forgalomba, amit a külföldi cégek világrekordnak minősítenek a felújítás gyorsaságában. A gazdasági eredmények átlagosan 10 százalékkal javultak 1991-gyei szemben. A legtöbbet JfSTI CZECHOSLOVAK AIRLINES a nyugat-európai járatok hozták, sorrendben utána következik a Távol- Kelet, Közép-Kelet, Amerika, Kelet- Európa és Afrika. A belföldi járatokon 1991-ben 100 százalékkal emeltük a viteldíjat, ami a gazdaságos ATR-72-esek beállításával együtt lényegében fedezte a költségeket. Tavaly októberben 18 százalékkal emeltük az árakat, ami az emelkedő költségeket fedezi. 1993. március 31-óig ez az állapot marad, tehát a téli menetrend érvényességéig. • Bővítették járataikat? Es hová?- 1992-ben új járataink indultak Berlin-Tempelhofra, Düsseldorfba, Hamburgba, Kijevbe, Lvovba, Manchesterbe, Rigába és Bécsbe, Amerikában Chicagóba és Torontóba, az Öböl-háború után felújítottuk kuvaiti járatunkat. A ŐSA-val utasaink 4 világrész 41 államának 51 városába juthatnak el. • A múlt év azt is jelezte, hogy megszűnt a CSA monopóliuma, bár önöknek még nagy a jelentőségük. Milyen a viszonya a ŐSA-nak a többi hazai légiforgalmazóhoz?- Paradox helyzet alakult ki, mert a ŐSA üdvözölné a hazai konkurenciát a belső járatokon, hiszen ebben a vonatkozásban kb. 17 millió a ráfizetés. Csakhogy a hazai járatok iránt nem nagyon érdeklődnek a vállalkozók. Jól akarnak keresni, és külföldön szeretnének érvényesülni. Csakhogy az EK olyan feltételeket szabott a rendszeres járatok számára, hogy azoknak a ŐSA-n kívül egyetlen szlovákiai vagy csehországi cég sem képes eleget tenni. Ezért a rendszertelen járatokat tudom ajánlani és a rendszeres belföldi közlekedést az új forgalmazóknak. Először itt teremtsék meg feltételeiket, azután próbálkozzanak külföldi járatokkal. Ez így van mindenütt a világban. • Január elsejétől felszabadult az EK légiközlekedési piaca. Hogyan készült fel erre a ŐSA?- A Cseh Köztársaság és az EK között nem kötötték még meg a társulási szerződést, és ezért ez a ŐSA-t sem érinti közvetlenül. A liberalizálás Nyugat-Európában az árengedményekben nyilvánul meg. A CSA gyakori ügyfeleinek az ún. OK-PLUS program keretében ad árengedményt. Fő törekvésünk azonban a minőség, a szolgáltatások javítása, a megbízhatóság s valami különleges, egyedi jelleg. A beszélgetést vezette: JOSEF FRYBA A TALLÓZÓ oldalon megjelentetett írások nem tükrözik szükségszerűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket természetesen rövidítve közlünk. A Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat (ÓSA) Boeing 737-500 típusú repülö-L+K felvétele
