Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-04 / 52. szám

KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI. NAPILAP CSÜTÖRTÖK 1993. március 4. III. évfolyam 52. szám Ára 3 korona 11 - MMH • lliüü •• llllflli I HM Magyar parlamenti küldöttség Csehországban Helyzetfelmérés válás után Szabad György vezetésével tegnap kétnapos prágai látogatásra utazott a magyar parlament küldöttsége. Milan Uhde, a cseh törvényhozó testület elnöke kijelentette; megpróbálják köze­lebbről is megmagyarázni vendégeiknek a közös állam szétválá­sa után kialakult helyzetet. Uhde azt is elmondta, hogy igye­keztek jól felkészülni a találkozóra, ugyanis szeretnék, ha a jövőben színvonalas cseh—magyar kapcsola­tokat sikerülne kialakítani. Kétségtelen — jegyezte meg a prágai parlament elnöke —, hogy a Szabad György vezette küldöttséget elsősorban Csehország véleménye érdekli a Szlovákiához fűződő vi­szony kérdéskörében. A megbeszélésen természetesen szóba kerül a közös fizetőeszköz szétválasztásának problémája, a vi­segrádi csoport további együttmű­ködésének kilátásai és néhány apróbb pontatlanság tisztázása.-jh-Az Európai Közösségnek fontos Mielőbbi megoldást találni Pablo Benavides, az Európai Közösség külügyi bizottságának veze­tője járt tegnap Pozsonyban. Jövetelének célja tárgyalni a bősi víze­rőmű miatt Szlovákia és Magyarország közt kialakult vita mielőbbi rendezéséről. A délelőtt folyamán Pablo Bena­vides találkozott Vladimír Meciar kormányfővel, majd rövid sajtótájé­koztatót tartott a külügyminisztéri­umban. Pablo Benavides elmondta, ismeri az erőművel kapcsolatos összes tervet, adatot és a megbeszé­lések nem politikai, hanem szakmai szinten fognak folyni. Délután talál­kozik az erőművel kapcsolatos kér­désekben legilletékesebb szlovák szakemberekkel. Az újságírók kér­déseire válaszolva elmondta, hogy olyan megoldást kell találni, amely megfelel minden kívánalomnak, úgy a környezetvédelmi, mint a műszaki feltételeknek — természetesen eh­hez jelentős engedményekre van szükség. Szerinte az utóbbi időben előrelépések történtek, legalábbis a kompromisszumkészségre utaló je­leket vél felfedezni mindkét részről. A sajtótájékoztatón részt vett Ján Lisuch külügyi államtitkár is, aki elmondta: bár nem kaptak a cseh kormánytól írásbeli nyilatkoza­tot arról, hogy a cseh fél lemond a bősi vízerőmű jogutódlásáról, ezt a kérdést ezentúl csupán formálisnak tekintik, tehát a vízerőműről folyó Belga vendég Az Együttélés irodájába látogatott a Szlovák Köztársaság nagykövete, Lüc ! Je baut űr. Duray Miklóssal és Ihika /zólyomi Árpáddal folytatott megbeszélé­sének témája 8 mozgalom országos kongresszusa által kitűzött politikai irányvo­nal m önrendelkezés és a gazdaságpolitikai alapelvek voltak. Élénkén érdeklő­dön a mozgalom szerkezeti felépítése iránt. Szó volt a kormány kisebbségcllencs lépéseiről, valamint az oktatásügyét, illetve a területi átrendezést érintő elképze­lésekről. A találkozó résztvevőt rendszeres kapcsolattartásban egyeztek meg. (ZOLCZER LÁSZLÓ felvétele) tőjének február huszonharmadikán írásban is jelezte, hogy miniszterelnö­künk bizonyos kereskedői érdekeket sértő kijelentései késztették őket arra, hogy — sajnálattal ugyan, de — le­mondják a megjelenést. A külföldet valójában csupán egy-két csehországi s ausztriai cég képviseli. Tegnap délelőtt néhány cipőgyár képvi­selői sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal vélt vagy valós gondjaikat. Mint a nyilatkozatokból kiderült, tanul­ni kell még a kereskedést szakem­bereinknek is, a felelősség-áthárítgatás ugyanis cseppet sem jelent megoldást. (zolezer) INTER Shoe ’93 (Munkatársunktól) — Kétnapos, ci­pő- és bőrdíszmű árumintavásár nyílt tegnap a Technika Házában Pozsony­ban. Az első nemzetközi seregszemlén elsősorban gyermek-, férfi- és női ci­pőket, valamint különféle öveket, tás­kákat, egyszóval divatos kiegészítőket láthatnak az érdeklődők. A kiállítók a kereskedőket, viszonteladókat, üzletkö­tőket és a magánbolt-tulajdonosokat vátják. Az árumintavásáron több mint 40 vállalat, cég legjobb termékei szerepel­nek. Sajnos, a Szlovákiában uralkodó bizonytalan politikai és gazdasági hely­zet miatt a legtöbb külföldi érdeklődő lemondta a résztvételt. Közülük egye­sek megfigyelőként jelen vannak a ren­dezvényen, jónéhányan azonban egysze­rűen el sem jöttek a bemutatóra. A brünni HUMANIC cég képviselője pél­dául a rendező SLOVUNION Kft veze­Nemzetközi cipő- és bőrdíszművásár tárgyalásokért ezentúl csak Szlová­kia felelős. Benavides a megbeszélések után megtekinti a bősi vízerőműt, ma dé­lelőtt pedig Magyarországra várják, ahol a másik féllel tárgyal majd. Figyelemre méltó Ján Liäuch ál­lamtitkár úr megjegyzése, hogy na­gyon szívesen elkíséri a kedves ven­déget a vízerőműhöz, mivel még ő sem járt a helyszínen, ahova termé­szetesen repülőgéppel mennek a kedvezőtlen időjárási viszonyok mi­att... -t-Cipő, cipő, cipő... Az Együttélés IV. Országos Kongresszusának dokumentumai Mozgalmunk választási programjában meg­hirdetett gazdaságpolitikai cél­rendszer helytálló, nem igé­nyel változtatásokat. Tovább­ra is a környezetkímélő szociá­lis piacgazdaság kialakítása és megerősödése a fő célunk. Úgy látjuk, hogy programunk­ban helyesen határoztuk meg azokat a feladatokat és priori­tásokat, melyek megoldása és kialakítása feltétele az említett cél elérésének. Programunk meghirdetése óta azonban olyan államjogi, politikai és gazdasági változá­sok történtek, melyek merő­ben új és, sajnos, sokkal rosz­­szabb feltételeket teremtettek az élet minden területén. A Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság megszűnése és az önálló Szlovák Köztár­saság létrejötte következtében teljesen új-, fejlettségi színvo­nalát, teljesítőképességét és hatékonyságát illetően gyen­gébb és szegényebb gazdaság feltételei közé kerültünk. Az önálló államiság köve­telményeire a szlovák gazda­ság nem volt felkészülve — sem szerkezetileg, sem pénz­ügyileg, sem belső és külföldi kooperációs rendszerét tekint­ve — beleértve a gazdaság önálló működtetéséhez szük­séges szakmai tudás és tapasz­talat hiányát is. Tudomásul kell vennünk, hogy meghirdetett gazdaság­­politikai célkitűzéseink meg­valósítása a szlovák politika alakulása következtében ve­szélybe került. Ha nem is adjuk fel, vagyis kitartunk meghirdetett gazda­ságpolitikai célkitűzéseink mellett, tudomásul kell ven­nünk, hogy a helyzet odáig fe­jűit, hogy a Szlovák Köztár­saságnak sürgősen egy válság­­kezelő gazdasági program kiala­kítására és következetes végre­hajtására van szüksége. Egy ilyen program kidolgozása és főleg végrehajtása csupán a parlamenti pártok és mozgal­mak konszenzusára épülhet, és a lakosság beleegyezésével és ál­dozatvállalásával valósítható meg. Úgy látjuk, hogy a válság­­kezelő program legnehezebb és legérzékenyebb része az lesz, hogy elkerülhetetlen a lakos­ság életszínvonalának s ezen belül elsősorban a fogyasztás csökkenése. Ezért azonban a szövetségi állam szétesését kez­deményező és támogató párto­kat és mozgalmakat terheli a politikai felelősség. Ennek a válságkezelő prog­ramnak tartalmaznia kell: 1 — a privatizáció gyors foly­tatását és végrehajtását, ügyelve a hazai és külföldi tőke „egyen­súlyára”, a hazai és a helyi vállal­kozói réteg létrejöttére; 2 — a gazdasági szerkezet átalakítását; fejleszteni az inf­rastruktúrát, kiépíteni a hiány­zó, az önálló államisághoz szükséges gazdasági struktú­rákat, modernizálni a meglevő és fejlesztendő alágazatokat (szakmákat); 2a — megteremteni a vál­lalkozások szilárd jogi kereteit az Európai Közösség normái­nak megfelelően; 3 — minél nagyobb volu­menű külföldi tőkebefekteté­seket biztosítani, előnyben ré­szesítve a működő tőke beára­­moltatását; 4 — igyekezni megtartani a szlovák korona belső konverti­bilitását és meggátolni az inflá­ció felgyorsulását és azt, hogy a gazdaság ne kerüljön az inf­lációs spirálra; 5 — átértékelni az új adó­rendszer hatását a gazdaság működésére és olyan változta­tásokat eszközölni benne, me­lyek serkentik a gazdaság, a vállalkozások teljesítményét és biztosítanák a szociális hálót a rászorultak számára; 6 — csökkenteni az állam­­háztartás kiadásait az állami költségvetésen belül, elsősor­ban az államapparátus kiadá­sait. Ezt az államapparátus fel­ső és középszintjének egysze­rűbb és kisebb rendszerében tartjuk megvalósíthatónak. Óvakodni kell attól, hogy a költségvetési szféra finanszíro­zásán keresztül fedezetlen pénzkibocsátásra kerüljön sor; 7 — megállapítani a gazda­sági visszaesést, majd lerövidí­teni az ezt követő gazdasági stagnálás időszakát és a lehető leggyorsabban beindítani a gzadasági növekedést; 8 — meg kell állítani a me­zőgazdaság összeomlását. Ez csupán egy komplex ágazati program keretében oldható meg az állam jelentős pénz­ügyi hozzájárulásával; 9—a nagyon gyenge, válság­ban levő szlovák gazdaság talpra állítása és erősödése megköve­teli, hogy a kormány protekcio­nista gazdaságpolitikát folytas­son, vagyis hogy védje a hazai ipart és mezőgazdaságot. Ezt azonban a GATT-tal és a nem­zetközi szervezetekkel egyeztet­ve szabad csak folytatni; 10 — Szlovákia gazdaság­­politikai érdeke szorosra fűzni gazdasági kapcsolatait a kör­nyező államokkal, elsősorban a visegrádi csoportban, és szor­galmazni a határokon is átnyúló természetes gazdasági regioná­lis kapcsolatok kialakítását; 11 — fel kell gyorsítani a piaci infrastruktúra kialakítását és biztosítani működésének ha­tékonyságát (bankhálózat, ér­tékpapírtőzsde, befektetési tár­saságok, biztosítók stb.) 12 — szorgalmazni kell a közhasznú munkák szervezé­sét, mint gazdaságserkentő és munkanélküliségcsökkcntő lehetőséget, főleg az infrast­rukturális és környezetkímélő beruházások területén. 31A munkásnó'knek senki nem mond semmit mwiWí * 'úf.fi) •; ff v a . 'jj> m A’ C, / / ~ (L ... . . U A - 0 A Uu % ,■» «JJU t -a* J st O \. c/ / , « /I * / Válságkezelő gazdasági program kell

Next

/
Thumbnails
Contents