Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

/ ■«Sgas / KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. március 29. III. évfolyam 73. szám Ára 3 korona Dokumentum kerestetik... Várgedei viszály Szombati keltezéssel nem éppen örömteli hírt adott ki a szlovák sajtóiroda. Jakab Katalin, Várgede polgármesterasszonya nyilatkozta a sajtóirodának: „ Várgedén na­gyon feszült a helyzet és én mint a falu polgármestere attól tartok, hogy erőszakos cselekményekre is sor kerül, ha Farkai vállalkozó úr folytami fogja a faluhoz tartozó területen a jogellenes építkezést”. A Rimaszombathoz közel fekvő 1300 lakosú település „feje” a további­akban elpanaszolja, hogy a rimaszombati járási környezetvédelmi hivatal tilalma ellenére szombaton is folytak a munkála­tok a roma „király” által tervezett roma lakótelep előkészítésén. Hogy Ján Far­kait megakadályozzák terve kivitelezé­sében, egy tiltakozó levelet küldtek Mi­­chal Kováé köztársasági elnöknek, Vla­dimír Meéiar kormányfőnek, valamint Roman Kováé miniszterelnök-helyet­tesnek. Az azonos szövegű levelet szinte az egész falu felnőtt lakossága aláírta. Várgede polgármesterasszonyának szavai szerint Ján Farkai semmilyen do­kumentumot sem mutatott fel eddig ar­ról, hogy az ő tulajdonát képezné a 35 hektáros terület, ahol az építkezést meg akaija valósítani. Erről egyébként a sajtóiroda munka­társa megkérdezte az érintett vállalko­zót, aki azt állította, hogy időben bemu­tatja a Hajnalvölgye tanyán vásárolt tel­keinek tulajdonjogát bizonyító doku­mentumokat, s azt is, hogy elképzelését a romák számára építendő házakról meg is valósítja. Meciar „forgatókönyve” Lényegében Meciar forgatókönyve szerint zajlott Nagyszombatban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom országos kongresszusa. Nagy fölénnyel szerezte meg újra a pártelnöki tisztséget A jelenlevő 228 küldöttből 183 voksolt mellette, míg Milan Knazko, aki egy tegnapi javaslat nyomán került a listára, csak 41 szavazatot kapott Szombaton minden úgy alakult, kongresszusának főbeszámolójában ahogy az bizonyára a mozgalmon belüli Meőiar-hívek elképzelték, s tegnapi is csak a Kflaíko-jelölés ho­zott némi izgalmat. A magát egyidejűleg liberálisként és szociálisként is tituláló mozgalom Milan Khaíko elmélyülten A mozgalom elnöke szerint senki sem állt ki mellette, de amikor az elnökválasztásra került a sor, őt is jelölték... (Fotó: TA SR) megállapították, hogy az egyes járá­sokban a mozgalom iránti lelkese­dés aláhagyóban van, leginkább ez a déli járásokban figyelhető meg. En­nek ellenére úgy gondolják, hogy a mozgalom még nem teljesítette azt, amit megalakulásakor kitűzött, s így nincs ok rá, hogy a politika színpa­dán egy más mozgalom foglalja el helyét. Meéiar miniszterelnök beszédé­ben úgy értékelte a DSZM-et, hogy sikerült olyan politikai reprezentáci­ót kialakítania, amely nem árulta el a nemzet érdekeit. (Folytatás a 2. oldalon) Tiltakozó pedagógusok Losonci petíció A Losonci járás 18 iskolájának pedagógusai tiltakozó petícióval fordultak áz oktatásügyi minisztériumhoz és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának művelődésügyi tszoUságához. Beadványukban az iskolaügyben bevezetett úgyne­vezett ésszerűsítő intézkedések elten emelték fél szavukat, mivel szerintük az iskolák anyagi támogatásának csökkentése azokat a pedagógusokat érinti legna­gyobb mértékben, akik valóban az oktatással foglalkoznak és nem az adminisztrá­cióban dolgoznak. Véleményük, hogy ha szükség van a takarékossági intézkedé­sek bevezetésére, akkor azok az iskotaügy összes szférájára vonatkozzanak. Michal Kováé köztársaság; elnök (balról) és Ivan Gaiparovié parlamenti elnök a kormánypárt hétvégi országos kongresszu­sán. Az ország első embere ezúttal búcsú­zott — köztársasági elnöksége idejére — a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom­tól (TA SR-felvétel) A DSZM országos kongresszusa Hiányzik egy sízó... Halál a hegyekben A hideg ellenére egyre forróbb na­pokat élnek át a magas-tátrai hegyi­mentőszolgálat tagjai, melynek egyik oka a hegyekbe látogató turisták fele­lőtlen magatartása. Szombaton egy ostravai főiskolás hegymászás közben leesett a Roháé­­hegy egyik sziklaormáról, több mint 350 métert zuhant. A mentők gyors beavat­kozása sem segített, a helyszínen bele­halt sérüléseibe. A mentőszolgálat je­lentése szerint a szerencsétlenül járt fiú nem rendelkezett a viszonyokhoz alkal­mas felszereléssel. A múlt héten eltűnt a podbanskói üdülőház egyik vendége, Jozef Pinkáé kassai lakos, aki síelni in­dult. Négy nappal eltűnése után a men­tőszolgálat tagjai megkezdték a kutatást a kassai turista után. Kelet helyett nyugat felé Hajókeresztelő Komáromban Két teherhajó ünnepélyes keresz­telőjére került sor szombaton a ko­máromi hajógyárban. A hajókat né­met megrendelésre készítették. Mindkettő a közepes nagyságú ha­jók kategóriájába sorolható, 2735 tonna teherbfrásúak — ami három színültig rakott, 50 tehervagonból álló vonatszerelvényt tenne ki a szá­razon —, hosszuk 82,5, szélességük 11,35, magasságuk 6,1, merülésük pedig 4,75 méter, maximális sebes­ségük 21 km/ó, ömlesztett és darab­áru szállítására alkalmasak, rakte­rűk 118 konténer befogadására ké­pes. Előnyük, hogy folyami és ten­gerhajózásra egyaránt alkalmasak. Az ünnepségen külföldi vendé­gek is részt vettek — német és hol­land kereskedők. Jelen volt Boros Jenő magyar nagykövet is. Két évvel ezelőtt a komáromi ha­jógyárban készült hajók 90 százalé­ka a volt Szovjetunió államaiban „kötött ki”. Azóta eléggé nyugatra tájolódtak a komáromiak, gyártmá­nyaik 70 százaléka Németországba és Hollandiába irányul. Az utóbbi hetekben több találgatás is napvilágot látott a „visegrádi” államok EK- tagságának kérdéséről. A The Wall Street Journal értékelé­se szerint Magyarország fel­vételéig 7-10 évnek kell eltel­nie, míg az International He­rald Tribune minapi elemzé­sében azt állította, hogy a nyugati országok ígérgetései­ben csalódott kelet-európai államok egyre kisebb lelkese­déssel törnek a korábban hőn áhított EK-tagság felé. A vi­segrádi négyek és az EK kap­csolatáról az EK egyik magas rangú brüsszeli illetékesének nyilatkozatát közüijük az alábbiakban. A magát megnevezni nem kívánó EK-illetékes elmondta, hogy a tizenkettek az egyes or­szágok érdemei alapján bírál­ják el a felvételi kérelmeket, ám — kizárólag gyakorlati megfontolásokból — a jelent­- Brüsszeli szakértői vélemény — kezőket kisebb, négy-öt orszá- pontos gazdasági és jogi krité­­got magukba foglaló csopor- riumai. Mindenképpen fontos tokra osztják. Az ok egyszerű: a társulási szerződés aláírása, minden egyes felvétel után át melynek fő célja, hogy a jelent­­kell szervezni az integrációs kezők gazdaságát, piacát, sza­ráció létrehozásáról szóló ma- tárgyalását illeti, az illetékes el­­astrichti szerződésről szólva a mondta: a Csehországgal és brüsszeli szakértő elmondta: a Szlovákiával aláírandó szerző­közösség biztosra veszi, hogy dés nem különbözik majd az egyezményt a múlt évi dán alapvetően a csehszlovák ve-A visegrádi négyek és az EK-tagság szervezet felépítését, egyebek mellett meg kell változtatni a szavazatarányokat, és újra kell osztani a különböző döntésho­zó szervezetekben elfoglalt he­lyeket is. Ami a visegrádi államoknál lényegesen fejlettebb EFTA- tagok közösségi felvételét ille­ti, az EK illetékese hangsú­lyozta: nem hiszi, hogy a szer­vezet kibővítése lelassítaná az újabb tagok felvételét. A fel­vételi feltételekről szólva hangsúlyozta: a Közösség ki­bővítése elsősorban politikai döntés, amelynek nincsenek bályozóit és törvénykezését közelítse a tizenkettek normá­ihoz. A társulási szerződés életbelépését követő 10 éves átmeneti időszak azonban nem jelenti azt, hogy az adott ország automatikusan meg­érett a felvételre. Az illetékes hangsúlyozta: nincs értelme határidőket szabni a felvételi kérelmek el­fogadására, ugyanis a „boldo­gító igen” kimondását nem­csak az adott ország gazdasági és politikai helyzete szabja meg, hanem az EK belügyei is. A gazdasági és politikai integ­népszavazás „nemje” és a brit parlament jelenlegi álláspontja ellenére is ratifikálni fogják az EK-tagonszágai. Az EK ennek szellemében hozza meg most is döntéseit — tette hozzá. Az Európai Közösség — mint hangsúlyozta — az alap­szabályoknak megfelelően nyi­tott minden európai ország előtt, s úgy véli, hogy az új ta­gok felvétele nemcsak a gaz­dasági fejlődést, hanem a kon­tinens politikai stabilitását is szolgálja. Ami a Csehszlovákiával kö­tött társulási szerződés újra­zetés tagjai által elfogadott szerződéstől. A közösségnek nem áll szándékában változ­tatni sem a kvótákon, sem pe­dig a kereskedelmi kérdések­kel foglalkozó interim szerző­désen, amelyről a cseh és szlo­vák kormány is kijelentette, hogy magára nézve kötelező­nek tartja a Csehszlovákia ál­tal vállalt kötelezettségeket. Az Európa-szerződést azon­ban újra kell tárgyalni, de ez sem különbözik majd lényege­sen a korábbi szerződésektől — tette hozzá. Azt is elmond­ta, hogy az emberi jogok bizto­sításáról szóló pontot nem azért tették bele a két ország­gal kötendő új szerződésbe, mintha azt gyanítanák, hogy Csehország vagy Szlovákia megsértené a szabad­ságjogokat. Az egyetlen ok az, hogy az EK nemrégiben elfo­gadott egy határozatot, amely kimondja, hogy ezentúl vala­mennyi társuló tagnak írásban kell szavatolnia az emberi jo­gok tiszteletben tartását. Az International Herald Tribune című lapban megje­lent állításokat kommentálva az EK-illetékes kijelentette: a térség kormányai — amelyek­kel a brüsszeli központ a kap­csolatokat tartja — semmi je­lét sem mutatták, hogy kevés­bé lennének érdekeltek az EK-tagság megszerzésében. Ellenkezőleg, a visegrádi or­szágok kormányai egyre in­kább szorgalmazzák az EK- hoz való közeledést. N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents