Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-27 / 72. szám
Nyílt levél a köztársasági elnöknek KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZOMBAT 1993. március 27. III. évfolyam 72. szám Ára 3 korona Ne bántsák az ukrán múzeumot Az ukrán kultúra svidníki múzeumának dolgozói nyílt levéllel fordultak Mlchal Kováé köztársasági elnökhöz. Ebben többek közt kifejtik: érthetetlennek tartják a művelődési minisztériumnak a ruszin-ukrán nemzeti kisebbség identitásának tagadására irányuló törekvéseit, amelyek például abban jutnak kifejezésre, hogy a minisztérium már hoszszabb ideje erőszakos módon igyekszik felszámolni e kisebbség utolsó kulturális intézményét, az Ukrán Kultúra Múzeumát. Az utóbbi időben lényegében felszámoltak minden olyan intézményt, amely a ruszin-ukrán nemzeti kisebbség kulturális igényeit elégítette ki. Legalábbis az intézmények nevéből eltávolították az ukrán jelzőt, s leszűkítették, illetve teljesen megváltoztatták az intézmények eredeti nemzetiségi jellegét. Ez történt az Ukrán Nemzeti Színházzal, az Ukrán Népművészeti Együttessel és a Szlovák Rádió Ukrán Stúdiójával. A levél írói mindezt az úgynevezett ukrántalanftási program részének tartják. Szerintük a program célja a ruszin-ukránoknak, mint nemzeti kisebbségnek a felszámolása. Tudatos törekvések tapasztalhatók abban az irányban, hogy a ruszin-ukrán kisebbséget adminisztratív úton megosszák, és két „különálló” nemzetiségi csoportra különítsék el. Az ukrán múzeummal kapcsolatban a művelődési minisztérium arra törekszik, hogy megszüntesse ukrán jellegét és holmi nemzetközi intézménnyé alakítsa át. A levélírók kérik a köztársasági elnököt, vessen véget az ilyen törekvéseknek. Mamánem elég a ama eleiBékiséq Az SZK NT befejezte 17. ülését Ki ellenőrzi a titkosszolgálatot? Klaus Kinkel Pozsonyban Élénkebb kapcsolatokat Kiálts Kinket, a Német Szövetség Köztársaság külügyminisztere tegnap egynapos látogatásra Pozsonyba érkezett. A repülőtéren szlovák kollégája, Jozef Moravéík külügyminiszter fogadta. A német diplomácia főnöke röviddel megérkezése után találkozott Vladimír Meéiar miniszterelnökkel. A tárgyalás ulán a kormányfő kijelenté'te, Klaus Kinket látogatása elősegíti a két ország együttműködésének elmélyítését. A német vendég elmondta, hogy nmicsftk a kétoldalú kapcsolatokról, hanem egyéb nemzetközi kérdésekről te tárgyaltak. Németország azt szeretné, hogy Csehországot és Szlovákiát egyszerié vegyék fel az Európai Közösségbe. A németek ezt fogják szorgalmazni, s ezért a két köztársaság felvételét egyformán támogatják. Kinket külügyminiszter elmondta, hogy Meéiar miniszterelnökkel a nemzeti kisebbségek helyzetéről, a bőst vízerőműről, az illegális bevándorlókról és a kél ország közötti gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről is tárgyalt. Szeretnék elérni, hogy a német vállalatok nagyobb aktivitást fejtsenek ki Szlovákjában. A német külügyminisztert a délutáni órákban fogadta Ivan CaäparovüS, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke és Mirhái Kováé köztársasági elnök te. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa tegnap befejezte 17. ülését A hátratiévő napirendi pontok közül a parlament emléknappá nyilvánította március 25-ét, ugyanis 1988-ban e napon volt Pozsonyban az emlékezetes nagypénteki gyertyás felvonulás a vallásszabadságért és az emberi jogokért Lehetőség részvénytulajdonosoknak is Hosszas egyeztetés után megszavazta a törvényhozás Vladimír Bqjan (DSZM) képviselő javaslatát, mely két hónappal elhalasztja a csődtörvény hatályba lépését. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a kormánynak legyen ideje mentesíteni az adósságaitól azokat a vállalatokat, amelyeket e célra kiszemelt. Parlamenti határozat kötelezi viszont a kormányt, hogy az egész csődtörvény módosítását április 15-ig terjessze a törvényhozás elé. hogy adott formájában kihasználható lesz az ellenzéki képviselők ellen. Akkor a javaslat úgy módosította volna az 5. paragrafus 1. bekezdését, hogy az ellenőrző szervnek „tagja minden parlamenti párt és mozgalom képviselője”. Ahogy most Duka Zólyomi Árpád idézte, az akkori közös előadó azért ajánlotta elvetésre e módosító javaslatot, hogy e kérdésben már ugyanilyen határozatot hozott a parlament, fölösleges tehát ráduplázni. Duka Zólyomi Árpád tegnapi módosító javaslatát, hogy az említett parlamenti határozat értelmében héttagú bizottság alakuljon, a parlament nyilvános szavazáson elvetette, Így tehát a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság öt tagból áll, elnöke Ivan Gaáparovié (DSZM) házelnök, tagjai pedig: Tibor Kuzbert (DSZM), Eduard Bárány (DBP), Ján Slota (SZNP) és Ladtelav Pittner (KDM). A magyar mozgalmak jelöltjei, Bugár Béla, illetve Komlósy Zsolt nem kerültek be a bizottságba. Köteles László munkatársunknak úgy kommentálta a beállt helyzetet, hogy most csak az derült ki, január 31-én ő nem rosszhiszemű volt, hanem pontosan látta, mi várható. -ts-Új tőzsde Szlovákiában Lipták Béla professzor a vízlépcsőről Kompromisszumos megoldást javasol (Munkatársunktól) — Április másodikon opciós tőzsde kezdi meg működését Pozsonyban. Közei egy tucat brókercég kapott lehetőséget rendszeres kereskedésre a tőzsdével. Nos, éppen a jogot szerzett brókercégek révén kereskedhetnek az opciós tőzsdén értékpapírjaikkal a vagyonjegyek befektetésével részvénytulajdonosokká vált személyek is. Mint Milos Hojzák, a börzekamara vezérigazgatóságának titkára elmondta, az intézmény megnyitásával a tőkepiacon új szolgáltatási forma születik. A tőzsde alapításának fő mozgatórugója a privatizáció és az ezzel együtt keletkező értékkészlet-felhalmozódás volt. A privatizáció lehetőséget nyújt az értékpiac gyors fejlődésére is. Az egyes pénzügyi műveletek lebonyolítására azonban Szlovákiában még nem alkalmas teljes mértékben a már meglevő és működő banki és pénzügyi rendszer. A hagyományos értékpapírtőzsdék mellett éppen a szóban forgó speciális tőzsde képes jelentős mértékben hozzájárulni a (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap alakította meg a parlament a Szlovák Információs Szolgálat — a titkosszolgálat — parlamenti felügyelő bizottságát. Annak idején, amikor a törvény a titkosszolgálatról megszületett, Köteles László módosító javaslatot terjesztett be hozzá, eleve feltételezve, Holnaptól nyári időszámítás A Szlovák Köztársaság területén március 28-tól érvényes a nyári időszámítás. Holnap hajnali két órakor három órára kell állítani az órák mutatóit. A nyári időszámítás szeptember 26-áig tart Az amerikai Lipták Béla professzor tegnap sajtótájékoztatót tartott Pozsonyban. Beszámolt az amerikai szenátusbeli meghallgatásról és saját tárgyalásairól Hágában, Brüsszelben, Budapesten, Prágában és Pozsonyban. A jelenlévők rendelkezésére bocsátott egy levelet, melyet J. Dodd szenátor írt Claiborne Pellnek, az amerikai szenátus külügyi bizottsága elnökének. Pell szenátort Lipták professzor is tájékoztatta a Duna mentének környezetvédelméről, mert az árterület az emberiség közös kincse. Támogatását kérte ahhoz a javaslathoz, hogy Szlovákia terelje vissza a Dunát eredeti medrébe. Az eredeti helyzet visszaállítására az anyagi fedezetet Szlovákia kölcsöneinek elengedésével és vámkedvezményekkel lehetne biztosítani. Ugyanakkor új munkahelyek is keletkeznének, ha Szlovákia egyetértene a javaslat kivitelezésével. Dodd szenátor fel(Folytatás a 3. oldalon) A vagyonjegyes privatizáció és a kényszerítő zsarolás Az áldatlan különválás utáni időkben lassan már kifogynak politikai szótárunkból a mindennapi jelenségek jellemzésére alkalmas szavak, még a legszélsőségesebbek is. Van kormányszintű zsarolás, országos és nemzetközi botrány, törvények lábbal tiprása, makacs, égbekiáltó elégedetlenség. Ha jól utánagondolok, mindez egyetlen döntésre vonatkoztatva is elhangzott már, nevezetesen a cseh kormánynak arra az elhatározására, hogy a szlovákiai vagyonjegyes befektetőknek (alapoknak és természetes személyeknek) nem adják ki a cseh vállalatokban szerzett részvényeiket. Bárhonnan nézzük, aligha vitatható, hogy ez a döntés bizony sérti az alkotmányban is rögzített tulajdonjogot. Még akkor is, ha egyelőre csak a részvények visszatartásáról, s nem átadásuk végleges megtagadásáról van szó. Ha ez az utóbbi is bekövetkezne, az felérne egy új államosítással vagy legalábbis jogtalan kisajátítással. Érthető, hogy a döntés a szolgál csak: figyelmeztetni a szlovák kormányt, ne húzzahalassza már a végtelenségig a két új állam közötti vagyonrendezés ügyét, írja alá végre az előkészített megállapodásovállalatokkal szembeni követelései és tartozásai is, amelyek nagyságukat tekintve együttesen több tízmilliárd koronát képviselnek. A követelések jogosságát a szlovák pénzszály „legmérgesebb” almája azonban az a cseh vagyonrész, amely a privatizáció első hulláma hátán a szlovákiai vagyonjegy-tulajdonosok kezére jutott. Ennek könyvviteli értéke Ha nem tudnak megegyezni Morván innen nagy felháborodást váltott ki, s ha más cseh— szlovák vitában mi, szlovákiai magyarok többnyire igyekszünk semlegesek maradni, ezúttal nem tehetjük, mert a csehek intézkedése bennünket is közvetlenül érint, mégpedig anyagiakban. A cseh miniszterelnök szinte naponta magyarázza kabinetje bizonyítványát, hol élesebb, hol mérsékeltebb hangnemben hozza tudomásunkra, hogy a részvények ideiglenes zálogba vetése egyetlen célt kát. Az ugyancsak sűrűn nyilatkozó cseh miniszterek néha a huzavona okául szolgáló, a tartozik és követel szférájában lapuló adatokról is fellebbentik a fátylat. Állítólag 24,7 milliárd korona például Szlovákia tartozása a volt Csehszlovák Állami Banknak. Ezt az összeget a cseh bankok kötelező jegybanki tartalékaiból fizették ki a szlovák bankoknak, s most a Cseh Nemzeti Bank kötelességének érzi behajtani. Rendezetlenek a Csehszlovák Kereskedelmi Bank szlovákiai ügyminisztéríum egyelőre nem vonta kétségbe. Felróják Szlovákiának azt is, hogy az elmúlt év utolsó hónapjaiban az esedékesnél és szokásosnál 3 milliárd koronával kevesebb forgalmi adót fizetett be a szövetségi költségvetésbe. Nyugtalanítja a cseheket, hogy a szlovák fél újra megbolygatta a CEDOK utazási iroda gyakorlatilag megoldott ügyét, és utólagos ellenvetései támadtak a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság lezárt vagyonjogi rendezésével szemben is. A vi24 milliárd korona, de piaci értékét némelyek már 75 milliárdra becsülik. Az értékszint hirtelen megemelését arra hivatkozva tartják jogosnak, hogy a cseh vállalatok sokkal értékesebbek, mint a szlovákiaiak, hogy átlagos piaci becsült értékük és a privatizációban elért árfolyamuk két és félszer volt nagyobb, mint a szlovákiai vagyoné. Sajnos, a cseh érvek és állítások szlovákiai ellenpontozása jobbára a jogelmélet és jogsérelem síkján mozog. A szlovák miniszterelnök szerint még a pénz különválasztása előtt alá kellett volna írni az állami bank és a szövetségi zárszámadás megosztásáról szóló egyezményt, de a csehek a mai napig sem dolgoztak ki ilyen megállapodást. A vagyonmegosztásról valóban elkészültek az okmányok, s velük együtt azok a nyilatkozatok is, amelyek szerint mindkét köztársaságnak jogában áll önállóan tárgyalni a külföldi partnerekkel, és a két állam kölcsönös egyetértésben válik a volt szövetségi állam jogutódjává. A cseh kormány azonban ezeket az elveket a gázvezeték megosztása kapcsán elutasította, mert attól tart, hogy Szlovákia közvetítő nélkül fog tárgyalni Oroszországgal a földgázról és a gázvezetékről. A kormányfő szerint a csehek a részvények visszatartásával akarják rá( Folytatás a 2. oldalon) jl„...ne kergessünk hiú 99
