Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-26 / 71. szám
4 Szabad ŰJSÁG Napjaink 1993. március 26. DURAY MIKLÓS A számbeli kisebbség védelmét vállaltuk fel* „Gondolunk a kisgyermekes édesanyákra is“ Gyógy teák, illatszerek, testápoló készítmények... Etel asszony magánboltja (Folytatás a tegnapi számunkból) Erős vonzalmunkat az anyanemzethez és igényünket a különböző jellegű kapcsolatok kialakítására természetesnek és törvényszerűnek kell tekinteni. Az emiatt keletkező gyanakvás és gyanusítgatás beteges megnyilvánulás. Ugyanakkor természetszerű az az igényünk is, hogy a velük egy országban élő más nemzetiségűekkel - szlovákokkal, ruszinokkal, ukránokkal, németekkel, lengyelekkel, horvátokkal - rendezett, normálisan működő kapcsolat alakuljon ki. Ezt az óhajunkat is az önkormányzati keretek között fogalmaztuk meg: együttélésünk politikai és társadalmi normáit a közös lakóhelyhez fűződő érdekeknek kell kialakítaniuk. Az együttélés napi gyakorlásának alapsejtje legyen a községi autonómia. Ennek a rövid mondatnak több kulcsszava van: együttélés, önkormányzat, autonómia. Innen lehet viszszatérni a már korábban taglalt egyenrangúsághoz is. Már e fogalmak is azt sugallják, hogy a konkrét tartalom csak a napi gyakorlatban, közösségi szinten válhat valóra. Mindezt a mozgalom alapításakor vetettük papírra. Oda azonban csak most jutottunk el, hogy ezeket az értékeket füzérbe tudjuk kötni. Megfogalmazzuk a kisebbségben élő közösségek önkormányzati és autonómiai rendszerét megalapozó egyenrangú partneri viszony feltételeit. Ezt az elképzelést abban a politikai memorandumban vetettük papírra, melyet „Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet“ címen bocsájtottunk általános vitára, és amelyet ezen a kongresszuson kellene ratifikálnunk mozgalmunk dokumentumaként. A három évvel ezelőtt megfogalmazott alapelvek egyike az, hogy ki kell alakítani a kisebbség-többség viszony normatív kölcsönösségi rendszerét. Ez a viszony azonban a helyi vagy a regionális arányoktól függjön. Az országos többség ugyanis helyileg lehet kisebbség is. A kapcsolatrendszer működését jogi normákkal kell szabályozni, amelyek a partneri viszony társadalmi feltételeinek a kialakulása nélkül csak akadozva működhetnek. Ezért arra kell törekedni, hogy ez a viszony a társnemzeti kapcsolatrendszer kialakulásához vezessen. Ez tulajdonképpen egy óhaj, amelynek a teljesüléséhez törvényekkel szegélyezett út vezet. Annak ellenére, hogy ezt az elképzelést mozgalmunk megalapításakor már megfogalmaztuk, mégis sokak számára újszerűén hatott, és fogadtatása nem egyértelmű. Főleg azok körében nem, akik a helyzetünk megoldását csak a korábbi kisebbségi sémák szerint tudták elképzelni. Az elmúlt negyven év alatt ahhoz szoktunk hozzá, hogy úgymond szőrmentében próbáljunk helyet keresni magunknak, kikönyökölni posztokat és pozíciókat. Ettől a gondolkodásmódtól és magatartási formától nehéz megszabadulni. Ma azt kell tudatosítanunk, hogy az elmúlt évtizedek kompromisszumokkal teli próbálkozásai a kisebbségi jogok biztosítására nem vezettek sikerre, és az utóbbi három év hasonló erőfeszítései a többpártrendszeri feltételek között ugyancsak eredménytelennek mondhatók. Sorsunk alakulása ma is a többségiek jó vagy rossz szándékától függ. Az adott új helyzetben, amikor a szlovák nemzet élni tudott önrendelkezési jogával, az eddigi törekvésektől eltérő és a kölcsönösségen alapuló megoldás elfogadtatását kell célul tűznünk: meg kell teremtenünk az intézményesített egyenrangúságunkat a többségi nemzettel. A megfogalmazott politikai cél az együttélő nemzetek, nemzetrészek, nemzeti közösségek közötti egyenrangú, partneri viszony kialakítása. Ezt a kapcsolatrendszert - egy költői kifejezéssel - társnemzeti viszonyként határoztuk meg. Ha egy nemzet vagy egy nemzetrész politikailag, illetve jogilag meghatározható keretek között egyenrangú, partneri közösségben él egy másik nemzettel vagy nemzetrészszel, társnemzeti viszony alakul ki közöttük. A hagyományos kulturális jellemzőket, a történelmi múlt összetartó erejét, amely a nemzetrészt az anyanemzettel összekapcsolja, nem kérdőjelezzük meg. A nemzetet államhatároktól függetlenül tekintjük egyetemesnek. A történelmileg és kulturálisan egyetemes nemzetnek az anyaországon kívül élő része olyan nemzeti közösségnek tekinthető, amelynek élete egy más nemzet mindennapi életével fűződik össze. Főleg abban az esetben érvényes ez, ha e nemzetrésznek, nemzeti közösségnek van saját településszerkezete és önálló társadalmi, politikai struktúrája. E nemzeti közösség a saját településein többnyire szám szerinti többséget alkot. De abban az esetben is, ha időközben szám szerinti kisebbségbe szorult, őrzi több évszázados településszerkezetét, vagy több évszázadra visszanyúló eredetét. Településeinek egyik jellemzője, hogy az a lakosság, amely az ország területén a nemzeti többséget alkotja, itt többnyire a szám szerinti kisebbséghez tartozik, és sok esetben az elmúlt évtizedekben települt be. Az egyenrangú partneri viszony kialakításának óhajával tehát a társnemzeti kapcsolatrendszer megteremtésével egyidőben kerüí napirendre egy további kérdés, amely kimondatlanul is folyamatosan jelen volt közöttünk már korábban is. Hogyan határozzuk meg önmagunkat. Amikor Csehszlovákia megalakult, mások döntöttek helyettünk arról, hogy kisebbség legyünk. Ennek kezdettől fogva mennyiségi és pejoratív jelentése volt. Idővel főleg a minőségi értelmezés került előtérbe. Ezért a kisebbség kifejezés használatát pontosítani kell. Ez főleg a „nemzetiségi kisebbség“ kifejezésre vonatkozik, mely nem csupán értelmileg zavaros, de nem fordítható le a nyugat-európai nyelvekre sem. A kisebbség kifejezésnek legyen kizárólag mennyiségi tartalma. Minden olyan sugalmazás, mely minőségi értékítéletet rejt magában, helytelen és sértő, sőt megbélyegző is. Főleg, amikor ezt a kifejezést használják ott is, ahol a nemzeti közösség őslakos, a más ország területén élő anyanemzettel összefüggő, de államhatárral elválasztott területen lakik, illetve a saját lakóterületén többségi nemzeti közösséget alkot. A nemzeti közösségeknek történelmileg kialakult sajátosságai vannak: őshonosok, egységes településszerkezetben élnek, saját társadalmi és politikai struktúrája van, fejlett nemzeti azonosságtudata és sok esetben regionális méretben szám szerinti többséget alkotnak. A nemzeti közösségekre vonatkoztatva a kisebbség kifejezést gyakran a politikai pluralizmus működési elve szerint értelmezik: a kisebbség köteles elfogadni a többség akaratát. Ez az értelmezés a nemzeti közösségek esetében a másodrendű állampolgári státushoz vezet. A kisebbség kifejezésnek az ilyen értelmezése olyan másságot határoz meg, amely eleve korlátozott jogokat jelent. A nemzeti közösségek esetében a kisebbség kifejezésnek csak mennyiségi tartalma lehet. Ebből az okfejtésből - mindanynyiunk számára világos, hogy magunkat nemzeti közösségként határozzuk meg. A kisebbség kifejezést csakis abban a vonatkozásban használjuk, amikor arányosságot fejezünk ki. Az ország területén többségben élő nemzettel való kapcsolatunkat pedig ennek megfelelően - előre jelezve az életünkben óhajtott minőségi változásokat - társnemzeti kapcsolatként jelöljük: a magyarság Szlovákiában élő része a szlovákokkal társnemzeti kapcsolatban élő magyar nemzeti közösség. Ennek megfelelően követeljük jogi státusunk kialakítását. Az Együttélés eddigi tevékenységében egyforma súllyal volt jelen a helyi és a parlamenti politizálás mellett a külügyi tevékenység. Főleg az elmúlt félévben kerültek erőteljesen előtérbe a külkapcsolatok. Egyrészt a nemzetközi pártkapcsolatok szorgalmazásával, aminek eredményeként az Együttélést megfigyelői státuszban felvették a Liberális Internacionáléba. Ugyanez az Európai Demokratikus Unióba nem sikerült, de a politikai erőviszonyok átalakulásával ezt sem tartjuk kizártnak. Téves ugyanis az a nézet, hogy e két nemzetközi szervezetbe való bekapcsolódás egymást kizárja. Mozgalmunk jellegéből adódik ugyanis, hogy több politikai irányzatot is magába foglal, és politizálásunkban egyforma súllyal kap helyet mind a liberális mind a konzervatív értékrend. A múlt évben váltunk az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának rendes tagjává, és a közép-európai „kisebbségi“ magyar politikai szervezetekkel együtt közös képviselőnk van az elnökségben is. Ennek a kapcsolatnak egyik mérhető eredménye volt a szervezet küldöttségének múlt év decemberében tett látogatása Szlovákiában, melynek nyomán jelentés készült a szlovákiai magyarság helyzetéről. Ez a jelentés az Európa Tanács asztalára került. Mozgalmunk képviselői több látogatást tettek az ENSZ képviseleteknél, az Európa Tanácsban, az Európai Közösségben és az Európa Parlamentben. Nem kis erőfeszítésbe került, hogy intenzív tárgyalásokra kerüljön sor több nyugat-európai ország kormányzati személyiségeivel, külügyi szakembereivel. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a múlt évi választások óta a nemzetközi érdeklődés központjába kerültünk. Naponta látogatják meg irodánkat külföldi - elsősorban az Európai Közösség országaiból érkező - politikusok, szakemberek, újságírók. Beszélgetéseink során igyekszünk megértetni: ma Szlovákiában a nemzeti demagógia veszélyezteti a törékeny demokráciát. A nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar nemzeti közösség helyzetének alakulása fokmérője lehet a szlovák demokráciának. Szűk látókörűnek bizonyulna politizálásunk, ha nem figyelmeztetnénk, hogy a szlovák kormányzatnak ez a politikája ezúttal nemcsak a magyarokat fogja sújtani, hanem katasztrófát hozhat az egész szlovák nemzet számára is. A parlamenti politizálásunk súlypontját az adja, hogy a szlovák parlamentben a kis létszámú - peremhelyzetben levő - demokratikus ellenzék részeként hallatjuk a hangunkat, és hívjuk fel a figyelmet az egész társadalmat fenyegető jelenségekre. Szavainkra itthon a kormánykörök ingerülten reagálnak. Vagy - mint azt az alkotmánytervezetről folytatott vita is bizonyítja - a hazai talajon tett javaslatainkat a szlovák politikai erők sorra visszautasítják, figyelmen kívül hagyják. Ezért vagyunk kénytelenek nemzetközi fórumokat használni véleményünk elmondására, jogos alapvető követeléseink tolmácsolására. A kormány által diktált politikai irányvonal alapjaiban téves, ezen még jobbítani sem lehet. Bennünket ennek a politikának az alakulása miatt nem terhel felelősség. Más politikára, más kormányra van szüksége Szlovákiának. A szlovák kormány által teremtett politikai helyzettől mi teljességgel elhatároljuk magunkat. Lehetőségünk van-e a jelenlegi helyzet befolyásolására? Gyakorlatilag nincs, hiszen a parlamenti választásokon érvényesült többségi választói akaratot tiszteletben kell tartanunk. Nekünk ma más feladatunk van. Szlovákia első alkotmánya alkalmatlan egy demokratikus rendszer és a társadalmi megbékélés megalapozására. Tehát az alkotmány megváltoztatására kell törekednünk. Ehhez érdemes és kell is nemzetközi támogatást keresni. Segítségül hívjuk például az Európa Tanácsot. Az alkotmány megváltoztatása ugyanis Szlovákia összes állampolgárának az érdeke. Történelemformáló helyzetben vagyunk. A közép-európai új kiegyezési és békerendszer alapjainak megteremtésére van lehetőségünk. De el is játszhatjuk ezt az esélyt. A mai szlovák kormány konfrontációs politikai gyakorlata nem az új európai értékrend befogadására nyit teret. Ezzel szemben a mi megoldásunk egy jövőbe mutató modellt kínál: Közép-Európa legyen az itt élő népek partneri, társnemzeti viszonyon alapuló közössége. Ez az Együttélés alapeszméje. 'Elhangzott az Együttélés IV. Országos Kongresszusán Jókán még tavaly december derekán meglepő dolog történt: a fagyos télben kinyílt a MARGARÉTA. S azóta is virágzik. Az egészben az a turpisság, hogy a Margaréta nem mezei virág, hanem szakosított magánbolt, ahol különböző betegségek kúrálására javallott jóféle, hatásos, gyógyfüvekből összeállított teákat, no meg elsősorban börfinomító készítményeket, mosószereket, illatszert, valamint babaápolási cikkeket vásárolhat az érdeklődő. Oros Mihályné, a boltvezető, bizony nem fiatal asszony már. Eleinte másféle szakmát űző fiatalabbik magánvállalkozó fia árusított a munkahelyén gyógynövénykészítményeket, ám, miután azt tapasztalta, hogy a szerek iránt állandóan élénk az érdeklődés, no meg aztán nem is igen győzte az árusítást egymaga, elhatározta, falu ide vagy oda, egészségjobbító teafüvek árusítására szakosított üzletet nyitnak. Az elhatározást természetesen rövid időn belül tett követte. Elvégre egy vérbeli vállalkozó csakis a valóra váltott (és persze gyümölcsöző) üzletekből, vállalkozásokból tudja fenntartani magát. S azt, aki sokáig töpreng s késlekedik, rendszerint mindig megelőzi valaki. Az üzlet valójában családi vállalkozás, Etel asszony a boltvezető. Kezdetben nemigen akart kötélnek állni, jó ideig szabódott, s csak gyermekei unszolására adta be a derekát. S nem bánta meg.- Jól jön a kereset a férjem nyugdíja mellé - mondja -, no meg aztán, az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy be akartam országnak-világnak bizonyítani a mondás igazát, miszerint: öreg ember nem vén ember, s idős korban is lehet hasznos valaki, jóval életem delén túl is helyt tudok állni. Oros Mihályné hatgyermekes édesanya. Épp egymást követő, cseperedő csemetéi miatt nem állhatott korábban munkába. Most egyszerre kínálkozott számára egy talán soha többé vissza nem térő alkalom.- A családom minden tagja bátorított - emlékezik az indulás előtti időszakra -, hát belevágtam. Igaz, a döntés nehezen született meg, előtte egy teljes éjszakát átvirrasztottam, reggelre azonban eltökéltem magam: nem hagyom cserben a fiamat, a családot. A polgármesternek meg hivatalának különösképpen sokat köszönhet, mondja, hisz azonnal támogatta az ötletét. Elhallgat, töpreng egy keveset, aztán újfent beszélni kezd:- Nem vagyok én hős - jegyzi meg szerényen -, kicsit kényszerhelyzetbe is kerültünk. A párom beteges, vesekövei vannak, a nyugdíjából nehezen élnénk, ráadásul van még katonafiunk meg az idén érettségiző gyermekünk, sőt egy szintén diákoskodó leányunk is, hát szükségünk van minden fillérre. Nem várhatom, hogy a már saját lábukon álló gyermekeink tartsanak el. Ez idáig kertészkedtek is, ám az idén már felhagynak a zöldségtermesztéssel. Nem volt már tavaly sem ára a portékáiknak, legyint Etel aszszony, szinte bagóért vitték el tőlük a felvásárlók a szép paradicsomot. Fájt a szíve, de csak odaadta, mert még mindig jobb, gondolta, mintha a nyakukon marad, s tönkre megy a teljes termés. Hej, pedig rengeteg munka volt vele, míg szép pirosra beértek a gyümölcsök.- Az egyetlen nyugdíjból - tér viszsza egy előző, félbehagyott gondolatára az őszülő halántékú Oros Mihályné -, talán még az orvosi ellátást sem tudnánk fedezni. Ma már korántsem csupán jókaiak vásárolnak Etel asszony boltjában. Akad már vevője távolabbi településekről, példának okáért Somorjáról s Dunaszerdahelyről is. A gyógynövények a legkelendőbbek, ezen belül is a vesetea, valamint a légúti megbetegedések enyhítésére ajánlott eukaliptuszbalzsam. A készítmény —állítólag— rendkívül hatásos. Az árukészletet egyelőre hazai nagyraktárakból biztosítják.- Szeretnénk többek között magyarországi termékeket is forgalmazni - jelenti ki a résztulajdonos-boltvezető -, sajnos a mai napig nem sikerült egyetlen közvetítővel sem felvenni a kapcsolatot. Elsősorban gyógynövényekkel, ízületi bántalmak csillapítására szánt krémekkel és illatszerekkel szeretnénk tovább bővíteni a kínálatot. Etel asszony szabad idejében gyógykészítmények hatásaival foglalkozó könyveket tanulmányoz, hogy a termékekhez némi szaktanácsadással is szolgálhasson.- Nálunk - jelenti ki - elfogadhatóak az árak, a kispénzűek és az igényesebbek számára egyaránt tartogatunk portékákat. Igyekszem a vevők kedvében járni. Ez pedig a jó, sikeres kereskedés egyik alapja. ZOLCZER LÁSZLÓ .A gyógyteák a legkelendőbbek“ (A szerző felvételei)
