Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

I KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP CSÜTÖRTÖK 1993. március 25. III. évfolyam 70. szám Ára 3 korona Xo^-­Bugár Béla jogvédelmet követel Büntetlen hecckampány Alaptalannak és rágalmazónak nevezte Bugár Béla, az MKDM elnöke Michal Berkónak a Szlovák Rádióban március 13-án elhangzott kommentárját, amelyben Bős ürügyén a szlovák parlament magyar képviselőit támadta. Berko Ivan Gaíparovic parlamenti elnöknek az Európa Tanácshoz és az Európa Parlamenthez Irt leveléhez fű­zött megjegyzéseket, többek között ilye­neket: „Mindez azt bizonyítja, hogy a Szlovákiára nehezedő nyomás erősödik, és annak előkészítésében részt vesznek a szlovák parlament magyar képviselői is. Ha valami valóban próba elé állítja a fiatal szlovák államot és annak demok­ráciáját, akkor éppen ezeknek az embe­reknek a viselkedése. Néhányan közü­lük ugyanis megfelelnek az ’ötödik had­osztály’ kritériumának, a henleinisták szellemében értelmezve a Csehszlová­kia szétverésére irányuló hitleri erőfe­szítések időszakából”. Bugár Béla a szlovák sajtóirodának adott tegnapi interjújában aláhúzta az olyan jogvédelem szükségességét, amely meggátolhatná a más nemzetiségűek el­len irányuló büntetlen hecckampányok kialakítását. Ezért az MKDM elnöke úgy nyilatkozott, hogy e kérdésben fon­tolgatják, bírósághoz fordulnak. Megje­gyezte, jogában áll mindenkinek véle­ményt nyilvánítania az egyes problé­mákról. E kérdésben a magyar pártok­nak más az álláspontjuk, mint a kor­mánypártnak, amely elutasítóan viszo­nyul e kérdéseknek a nemzetközi szer­vezetek elé való utalásához. Megroggyant mezőgazdaság Ülésezik az SZK Nemzeti Tanácsa Sztálinista parlament vagy törvénytisztelő? Tegnap délelőtt Pozsonyban összeült a szlovák poriamért, hagy folytassa múlt héten félbeszakított 17. ülését. Ivan Gaüparovic, a parlament elnöke az ülés napirendjéről tartott szavazás során újra megpróbálta napirendre erőltetni a múlt héten mér elvetett szociálistörvény - ú jratárgyalást. A februárban megszületett, az SZK költségvetési törvényének mó­dosítását kimondó törvény—a csalá­di pótlékok kifizetéséről — újratár­gyalása körül azért van vita, mert azt egy nappal az SZK köztársasági elnö­kének beiktatása előtt (március 1-jén) alkotmányellenesen utalta vissza a parlamentbe Vladimír Meciar kor­mányfő. Igaz ugyan, hogy abban az időben a kormányfő még köztársasági elnöki jogköröket is ellátott, azonban a szlovák alkotmány e jogkörök né­melyikét a kormánynak mint kollektív testületnek adta meg. A kormány kol­lektív testületként adhatott csak vissza törvényt a parlamentnek újratárgya­lásra. A vitatott törvény visszaadása ezt a formai feltételt nem teljesítet­te, mivel ebben a kérdésben nem született kormányhatározat és hiva­talos felhatalmazást sem tud felmu­tatni a kormányfő, hogy e jogot a kormány átruházta volna rá. A csa­ládi pótlékok kifizetését elrendelő törvény visszaadása a parlamentnek mindeddig törvénytelen, ugyanis egy hét leforgása alatt sem került elő hozzá a kormányhatározat. Ivan GaSparovié házelnök ennek ellenére elrendelte, hogy újra üljön össze a parlament alkotmányjogi bi­zottsága és döntse el, napirendre ke­rülhet-e e kérdés. Ez a bizottság a múlt héten ugyan már állást foglalt és kimondta, érvénytelen a törvény visszaadása, azóta azonban minden bizonnyal megkapta a magáét Meéi­­ar pártelnöktől a DSZM parlamenti frakciója, amiért a hatályos törvé­nyeknek vetette alá magát, nem a kormány- és pártelnök hatalmi ér­dekeinek. Várható tehát, az alkot­mányjogi bizottság úgy dönt, a DSZM-es tagok túlsúlyának kö­szönhetően, hogy mégis napirendre kell tűzni a törvény újratárgyalását, amelyet e nélkül most már ki kelle­ne hirdetni. Hogy a legfelsőbb szlovák tör­vényhozási szerv „jogtudatával” ko­moly baj van, azt a tanácskozás to­vábbi menete is megmutatta. A ta­lálmányok, szabadalmak és márka­nevek védelméről szóló törvény mó­dosítása, valamint a települések tu­lajdonában levő épületek bérbeadá­sáról szóló törvény novellája problé­mamentesen került elfogadásra. Az első a korábban érvényes szövetségi törvényt módosította a szlovák való­ságnak megfelelővé, a második a külképviseleti szervek (nagykövet­ségek) elhelyezését teszi lehetővé. Ezt követően azonban a kormány idén esedékes nyugdíjemelési javas­latát terjesztette be Olga Keltosová népjóléti miniszter, s erről a javas­latról rögtön több képviselő is el­mondta: elfogadhatatlan, mert összeütközésben áll a szlovák alkot­mánnyal, valamint a nyugdíjemelé­sekről rendelkező 46/1991. számú törvénnyel. Ekkor merült fel először konkrétan is: megsérti-e a maga ál­tal hozott törvényeket a törvényho­zás, vagy rákényszeríti a kormányt is a törvénytiszteletre, a törvényes le­hetőségek megkeresésére. (Folytatás a 2. oldalon) Borisz Jelcin orosz elnök édesanyja ravatalánál, jobboldalt felesége Nyina látható. (Az oroszországi helyzetről lapunk 3. oldalán közlünk tudósítást) (Telefotó: TA SR/AP) Július Binder Bős befejezéséről Nem kell külföldi tőke Július Binder, a Vízgazdálkodási Épí­tővállalat igazgatója tegnap sajtótájé­koztatón számolt be a bős! vízerőmű pozitív hatásairól és amerikai kőrút­jának eredményeiről. „Öt hónap telt el az erőmű üzembe helyezése óta, és nem következett be semmiféle környezeti katasztrófa, egyre javul az ivóvíz minősége az erőmű kör­zetében, a turbinák pedig 1,2 milliárd korona értékű villanyáramot termeltek — ez azt jelenti, hogy az erőmű teljes befejezéséhez nincs szükségük külföldi tőkére, mivel az ’önfinanszírozóvá’ vált” — jelentette ki Július Binder. Szavaiból úgy tűnt, hogy amerikai kőrútján valószínűleg erkölcsi támoga­tást keresett a bősi vízerőmű befejezé­séhez, anyagi támogatásra pedig csupán vállalata további messzemenő terveihez van szükségük — úgy, mint a Vág folyó hajózhatóvá tételéhez a zsolnai duzzasz­tóval, vagy a Turéek folyón létesítendő duzzasztóműhöz. Útját sikeresnek ne­vezte, több „felvilágosító” kampányt, előadást tartott, tárgyalt különféle vízü­gyi szakemberekkel, politikusokkal. Lubica Trubíniová, a Szlovák Ter­mészet- és Tájvédők Szövetsége képvi­selőjének kérdésére a Kis-Csallóköz ár­téri erdeiben folyó munkálatokról, azok ökológiai jellegének mibenlétéről Bin­der kitérő választ adott: „Építési enge­délyünk van, a munkálatok terveit szak­emberek készítették. Ki az, aki kétségbe vonja hozzáértésüket?”. Meleg szavakkal emlékezett meg a magyar vízügyi szakemberekről, akik a magyar politikai nyomás ellenére is megmaradtak erőműpártinak, és élesen bírálta a magyar kormány által tárgyaló­partnernek jelölt — szerinte nem hoz­záértő — szakértők személyét. A vállalat igazgatója mesélt továbbá az erőmű környékén lakó emberek éle­tének elkövetkezőjobbrafordulásáról, új munkalehetőségekről, sportpályákról, te­lepítendő erdőkről, üdülőkörzetekről, egyszóval Csallóköz teljes felvirágzásá­ról, ha készen lesz minden... (tüdő) Ki mondja meg, ki volt a gyilkos? Aminap betért hozzám egyik isme­ősöm. Fiatal arca elkedvetlene­­dést, rossz hangulatot sugárzott. Vállal­kozó lett, de már megbánta. Faggatózá­somra csak nehezen nyílt meg. Amikor megkértem, vállalja az interjút, mereven elzárkózott. Még név nélkül sem volt haj­landó megosztani a nyilvánossággal el­szomorító tapasztalatait. Amikor távo­zott, kijelentette, nem mondott nekem semmit, felejtsem el az egészet. Hónapok óta hallgatom a pusmogást. Egzotikusnak tűnő panamákat emleget a suttogó szó. A Kovács utcán valakit fej­belőnek. Egyes csoportok felkeresik a vállalkozókat és „védelmet” ajánlanak megszabott áron. De mindenki hallgat. „Mondj legalább egy komoly érvet amellett, hogy miért mondjam el tapasz­talataimat!” Én mondani igyekszem, hogy a sajtó a demokrácia egyik függet­len hatalma. A bajok feltárásával kez­dődhet meg csak a gyógyítás. Legyintés a válasz.. Néhány hónappal ezelőtt az egyik vál­lalkozó nagy nehezen kötélnek állt, haza­vitte a legépelt nyers szöveget, de azután megtagadta a visszaadását. Meggondolta magát. A félelem uralkodik. „Te ezt megírod — mondja egyikük —, és ők majd rájönnek, hogy tőlem tudtad meg.” Szerinte a rendőrség, a bíróság, a ban­kok, a miniszterek, az ügyvédek, a helyi önkormányzatok és a polgármesterek is mind részesülnek a korrupció „áldásai­ból”. Ebben a helyzetben nincs remény a jogorvoslatra. „Ez az ország a korrupció pecsét, a bankszámla száma. Azután ki­derül, ez a cég nem is létezik, nincs ki fizessen, az egész egy nagy csalás volt. 400 ezer korona elúszott. A zavarosban a pecsétgyártók is remekül érzik magukat. cechet, nyugodtan alszol, nem sietsz, semmi gondod. Esetleg még a munkanél­külieknek járó illetéket is felnyalábolod, hiszen jól jön a zsebpénz. A bankok nem adnak hitelt. így tudja A korrupció gyümölcsöskertje gyümölcsöskertje!” Mindenki a zsebét nyitogatja. Bárminek az elintézéséhez csúszópénz kell. A „nagyfőnök” nem sze­mélyesen veszi át az „illetéket”. Megbí­zottja megjelenik a kérelmezőnél és a szerződés, engedély pillanatok alatt a ke­zedben van. Azután ha a konkurencia lepénzel valakit, elég felemelni a kagylót. Egy kis hivatkozás az összegre és a ve­­télytárs egy időre visszavonul. A polgármester, ha felkeresed, hogy lakást akarsz vásárolni vagy üzletet akarsz nyitni, rábólint. Nincs akadálya, de ez nem lesz ingyen. Persze, tízezer koronáért ezt sem lehet elintézni. 20-30 ezerért megszerzed az engedélyt és lebo­nyolíthatod az üzletet. A lakásbetörést csak a primitívebbek végzik. A kifinomultabb módszerek közé tartozik a számlával való vásárlás. A „faktúra” szépen ki van állítva. Aláírás, Bírósági, hatósági, banki vagy cégpecsét kell? Ötvenezerért megkapod. Es vásá­rolhatsz kedved szerint. Hihetetlen dol­gokra képesek a hamisítók. Személy­azonossági igazolványok, útlevelek, hiva­talos iratok, nyugták, bizonylatok, bíró­sági végzések, számlák — pénzért min­den beszerezhető. Az üzletek tulajdono­sai úgy védekeznek, hogy csak kész­pénzért adnak árut. A szolgáltatóvállala­tok csak azután teljesítik a megrendelést, amint számlájukra befutott az összeg öt­ven százaléka. De vállalkozni engedély nélkül is lehet. Ma már egy-kétéves nyuga­ti kocsikból is jól meg lehet élni. Behoza­tali vámot nem kell fizetni. Eladod a nyu­gati kocsit, 15 ezer koronát keresel rajta és a hasznot adómentesen zsebrevágod. Havonta négy-öt BMW-t behozol és mo­solyogva ülsz a bárban. Fizeted az egész a közvélemény. Ez sem igaz. Elég meg­egyezni valakivel. Fölveszed a céged ne­vére a 25 milliót. A banktisztviselő meg­kapja a maga 4 millióját. Ezután felszá­molod a cégedet és a maradékkal felszí­vódsz. Ha a tisztviselőt kirúgják? Ugyan, van miből élnie. Négymillióval saját lábán is megáll és vidáman vállal­kozhat. Köztudott, a vállalatok fizetésképtele­nek, nem tudnak fizetni. Bíróság? Ugyan! Két év múlva tárgyalásra kerül az ügy. És ha a tartozó fél megkeni a bíró zsebét, az újabb két évig húzza-halasztja a tárgyalás kitűzését. Addigra tönkre­mész. Nem éri meg pereskedni. Az olyan kolosszus, mint a Kelet-szlovákiai Vas­mű átvészeli a nehéz időket. Nincs bíró­ság Szlovákiában, mely ki tudná erősza­kolni a tartozások kifizetését. Egyes honfitársaink az alapítványokat csapolják meg. Magyarország támogatja a határontúli magyarságot. Mi sem egy­szerűbb, 25-30 helyre pályázatot nyúj­tasz be, három helyen megadják. A nyugtát lefénymásolod és mind a három helyre igazolod, hogy megvásároltad azt a berendezést, amelyért egymillió forin­tot fizettél. Kétmilliót meg zsebrevágsz. Egyes mérvadó becslések szerint minden 10 millióból, melyet a kisebbségi magya­rok támogatására szánnak, 7,5 millió így úszik el. Ha pedig sürgős, komoly indok alapján kellene segíteni, netán valakinek az életét megmenteni, hogy külföldre utazhasson, üres a kassza. Ki mondja meg, ki volt a gyilkos? Leírtam a fentieket, mert kikívánkoz­tak belőlem. De egy megtörtént esetet sem tudok bizonyítani. Pedig azok, akik saját bőrükön tapasztalják a fentieket, nem az ujjúkból szopták ki a mondotta­kat. De ha senki sem szólal meg, az ördögi kört nem sikerül megszakítani. A maffiák nyugodtan fognak uralkodni és a tisztességes vállalkozót megfojtják. Kíváncsian várom, akad-e tisztessé­ges ember, aki leküzdi félelmét és leírja, elmondja — cáfolja vagy igazolja — az általam leírtakat. Szeretném remél­ni, nem hallgatás lesz a válasz. Mert ha igen, Isten irgalmazzon nekünk! BALASSA ZOLTÁN A számbeli kisebbség védelmét vállaltuk fel

Next

/
Thumbnails
Contents