Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
O ß)t. A n I f 1993. március 24. Belföld VÉLEMÉNYEK AZ EGYÜTTÉLÉS MEMORANDUMÁRÓL Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet A Szabad Újság február 6-i számában jelent meg az Együttélés PM Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet c. memoranduma, amelyet a mozgalom nyilvános vitára bocsátott. Sarkalatos tételeivel kapcsolatban kérdéseket szövegeztünk meg, amelyekre most POPÉLY GYULA, a Magyar Néppárt elnöke, valamint KOMLÓSY ZSOLT és BATTA ISTVÁN parlamenti képviselők válaszolnak. Kérdés: A magyar kisebbségi jogokért folytatott 74 éves küzdelem tapasztalatai szerint önnek is az a véleménye, hogy a szlovákiai szlovák-magyar viszonyban az eddigi törekvésektől minőségileg eltérő, tartós, kölcsönösségen alapuló megoldást kell találni, amely nem függhet állandóan a többségi nemzet jó vagy rossz szándékától? Popély Gyula: Jómagam is, de a Magyar Néppárt is szorgalmazója vagyunk a szlovák-magyar megbékélés eszméjének, sőt nagy általánosságban is hirdetjük a nemzeti megbékélés gondolatát. Nekünk, elszakított magyaroknak, az egységes és oszthatatlan magyar nemzet felvidéki nemzetrészének, nemzettöredékének evidens érdekünk fűződik ahhoz, hogy minél jobb viszonyt alakítsunk ki a többségi nemzettel. Annak is tudatában vagyunk azonban, hogy ennek a békés viszonynak a megteremtése elsősorban nem tőlünk, kiszolgáltatott nemzettöredéktöl függ, hanem a bennünket bekebelező többségi nemzet politikai és társadalmi kultúrájának valamint erkölcsi magatartásának fokától Komlósy Zsolt: Az elmúlt 74 év tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a többségi nemzet arra törekszik: a más nemzetbeliekkel a viszonyt beolvasztással, erőteljes asszimilációval, a nemzeti kisebbség és egyúttal a probléma fokozatos likvidálásával oldja meg. Ezt a folyamatot kell megváltoztatnunk úgy, hogy való- » ban az eddigiektől minőségileg eltérő, olyan viszonyt alakítsunk ki a többségi nemzettel, amely a kölcsönösségen, tolerancián, a partnerségen alapul Ezt a memorandumban vázolt szempontok és alapelvek szerint saját kisebbségi helyzetünk társadalmilag magasabb szintre emelésével, az egyenrangúság elérésével lehet megvalósítani Batta István: A válaszom egyértelmű igen. Úgy, ahogy bármely törvényről vagy magáról az alaptörvényről is csak akkor állíthatjuk, hogy jó, ha az a legrosszindulatúbb emberek végrehajtásában sem árt, sőt lehetőséget ad a jobbításra Az összlakosság ilyen jelentős hányada nem lehet kitéve a mindenkori hatalombirtokosok kénye-kedvének. Itt az ideje, hogy ne csak az egyénre vonatkoztassák a büntelenség preszuppozícióját (előzetes feltevését), hanem egy szélesebb közösségre is Tudatosíttatni kell. hogy kölcsönösen káros a sanda szándékokkal való gyanúsítgatás, nem beszélve a rágalmak és hazugságok gyilkos hatásáról: ezek különben kimondoik fejére hullanak vissza. Kérdés: A memorandum a megoldás tekintetében a népcsoportok kölcsönösen korlátozott önrendelkezési jogának elismerését javasolja. A kisebbségnek új minőségi kategóriává kellene válnia, elnyerné eredendő nemzeti közösségi státuszát, s ezzel a többségi nemzettel társnemzeti viszonyba kerülne. Az elképzelés demokratikus jellegéhez nem férhet kétség, de van-e realitása a jelenlegi szlovákiai feltételek között? Popély Gyula: Ha jól értelmezem a kérdést, arra kiváncsiak, mi a véleményem erről az úgynevezett ,,társnemzeti' koncepcióról? Nos, megmondom őszintén: a mi esetünkben ez nem más. mint fából vaskarika. Nem is tudom, kinek a fejében születhetett meg egy ilyen lehetetlen gondolat Mert nézzék csak, ahhoz, hogy én társnemzete legyek valakinek, megfelelő társra, partnerre van szükségem. Tehát a velem egy államkeretben élő másik nemzetnek - a mi esetünkben a szlovákságnak is akarnia kell ezt a viszonyt Meri mi akarhatunk bármit, a hatalom az ó kezükben van, azt tehetnek velünk, amit akarnak, nekünk még a hatékony védekezésre, a nemzeti önvédelemre sincs meg a lehetőségünk. Mi nyugodtan úgynevezett ,,társnemzetté'1 nyilváníthatjuk magunkat, ha akarjuk, ettől azonban még semmi nem változik, mert a hatalom a mi jámbor óhajunkról még csak tudomást sem vesz. Amennyiben azonban valamilyen csoda folytán mégis méltányolnák ezt az úgynevezett „társnemzeti“ koncepciót, ez meglehetősen nagy tudatzavart idézhetne elő a felvidéki magyar nemzetrész soraiban. Mert ugyebár azt valljuk, hogy mi részei vagyunk az egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek, egyek vagyunk múltunkban, kultúránkban, identitásunkban és nemzeti küldetéstudatunkban. A szlovák nemzetnek azonban nem válhatna „társnemzetévé " a rrfagyar nemzet egésze, csak annak felvidéki töredéke. Ez óhatatlanul maga után vonná egy külön felvidéki, szlovákiai magyar nemzettudat, amolyan „társnemzettudat " körvonalazódását is sorainkban Tartok tőle, hogy ez a fejlődés óhatatlanul gyengítené az elszakított felvidéki nemzetrész egységes magyar nemzettudatát, s ez a magyar nemzet identitásbeli szétesésének kezdetét jelentené. A memorandumban felvetett többi kérdéskörhöz egyelőre nem óhajtok hozzászólni. Az első két kérdésre adott válaszom - megítélésem szerint - a többi kérdést, illetve azok megválaszolását tárgytalanná teszi Komlósy Zsolt: Sajnos a mai belpolitikai helyzet, főleg a kisebbségi kérdés megítélése kormánykörökben, ill az uralkodó párton belül nem sok jóval kecsegtet. Ezt a koncepciót távlati tervként, célként kell kezelni A jövőben úgy kell a parlamentben és a parlamenten kívül is, a belföldi és a külföldi fórumokon politizálnunk, hogy a célt fokozatosan elérhessük. Szlovákia előtt két út áll. Vagy elhatárolja magát az európai történésektől, és ezzel teljesen elszigetelődik, vagy elfogadja ezeket, és konkrét lépéseket tesz az integráció felé. Reméljük, az utóbbi fog bekövetkezni, és akkor a memorandumban leírtak nem tűnnek illúziónak. Batta István: A társnemzeti viszony szinonimájaként szívesen használom a kölcsönösségi viszonyt. Ebből a megnevezésből kiindulva vitán felül áll, hogy a többségi nemzetnek előbb vagy utóbb ki kell egyezni a területen élő nagy tömegű, más identitású lakossággal. A mindenkori politikai garnitúra éleslátásától függ, élni akar-e egy európai rendezési lehetőséggel, kölcsönös megelégedésre el szándékozik-e távolítani egy általa örökké megkérdőjelezhető lojalitású lakosság nyugtalanságának az okát. A rendezés mikéntjére ebben a memorandumban látom a nálunk (is) megvalósítható és kivitelezhető legjobb modellt. Kérdés::A memoranduma nemzetiségi (nyelvi) csoportok közötti arányok objektív megállapítására azt javasolja, hogy a nemzetiség vagy anyanyelv vállalása (megvallása) az általános és titkos választás szabályai szerint titkosan történjék egy erre elkészített szavazólapon. Tapasztalatai szerint ön is indokoltnak tartja ezt? Komlósy Zsolt: Meggyőződésem, hogy egy ilyen módszer sokkal valószerűbb, pontosabb eredményhez vezetne Szlovákiában a kisebbségben élő nemzetrészek jelenlegi jogi státusa olyan nehézségeket is jelent, hogy feltételezésem szerint sokan vannak, akik nyilvánosan nem vállalják eredeti nemzetiségüket, ill. anyanyelvűket. Ez valószínűleg erőteljesebb a szórványban vagy a számszerű kisebbségben élőknél, de érvényes pl. a vegyes házasságokra is. A nemzetiségi csoportok arányainak megállapításánál és ezzel a területek behatárolásánál törekedni kell a minél pontosabb, objektív módszerre Batta István: Az indokoltság vitán felüli. Kérdés: Az 1991 -es népszámlálás eredményeire hivatkozva a memorandum megállapítja, a többségben magyar lakosú községek viszonylag nagy kompakt egységeket alkotnak. E községek önkormányzatainak társulásával alakulhatnának meg a magyar vagy magyar jellegű etnorégiók, amelyek az őket érintő kérdésekben (a regionális önkormányzat vagy népszavazás útján) maguk döntenének. On szerint mi lenne az előnye az ilyen etnorégiónak, s milyen kérdések tartozhatnának hatáskörébe? Komlósy Zsolt: Az etnorégiók legfontosabb feladatát - és egyben előnyét is - abban látom, hogy újból kialakuljanak azok a történelmi területek. melyeket az elmúlt évtizedekben durva módon önkényesen, nem egy esetben a kisebbségek ellen irányuló, ezeket megosztani és elkülöníteni igyekvő intézkedésekkel szüntettek meg. Az etnorégiók eszméje megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az etnográfiailag és történelmileg, földrajzilag, gazdaságilag kulturálisan egybetartozó települések, községek szabad társulást alakítsanak Az etnorégión belül a regionális önkormányzat, ill. a népszavazás minden olyan kérdésben döntene, amely az egész régiót vagy annak kisebbnagyobb részét érinti, az ott lakók életét pozitív vagy negatív értelemben befolyásolja. Ezek lehetnek gazdasági, kulturális, szociális, egészségügyi, ökológiai kérdések, a régiót érintő beruházások, fejlesztések, a régiók egymás közti együttműködése, a természeti adottságok kihasználása és védelme stb Nagyon fontos jogilag tisztázni és garantálni hatáskörét, függetlenségét, de korlátozottságát is az államigazgatás viszonylatában Batta István: Vitán felüli az ott élők felszabadult életérzése, az anyanyelv hivatalos használatának áldásos hatása, ennek következtében az őshonos lakosság nagy iramú gazdasági felemelkedése, a másodrangúság - anyanyelven suttogva beszélés, ,,ó, hát mire képes egy itteni magyar' ‘ stb. - érzésének és érzékelésének elhalása Végre otthon éreznénk magunkat e hazában. Hatáskörükbe tartozna az autonóm - községeknek alárendelt - nemzetiségi iskolák felügyelete, szakirányítása; a gazdasági életnek a gazdasági kamarán - regionális gazdasági kamarán - keresztül történő megfelelő irányítása, illetve befolyásolása; a regionális parlament pedig beleszólna a helyi közigazgatás és az adóztatás milyenségének (országos adók, regionális adók) meghatározásába, s az etnorégióban élő különböző nemzetiségű lakosok megfelelő életkörülményeit ez a szerv lenne hivatott jogi alapra helyezni. Kérdés: A memorandum személyi autonómia létrehozását javasolja olyan helységekben, ahol az egyik vagy másik népcsoport a lakosság egészéhez viszonyítva kisebbségben van (50 és 10% között), illetve csak szórványként található meg (10%-nál kevesebb, de legalább 100 fö). A személyi autonómiát élvező személyek képviseleti szervet választanának, amely nemzetiségi, kulturális, iskolaügyi és más kérdésben lenne illetékes. A személyi autonómia intézménye nyilvánvalóan a kisebbségvédelmet szolgálná. Az ön véleménye szerint milyen eredménnyel? Szabad ÚJSÁG 5 Komlósy Zsolt: Az eredmény sokban függ attól, milyen jogkörökkel lesz az autonómia képviseleti szerve felruházva, mennyire lesz független Az eddigi autonómiatervezetekkel szemben a memorandumban felvázolt személyi autonómia, a kölcsönösség elvét követve, minden számszerű kisebbségben élő közösségnek biztosítja jogait. így a szlovákok részéről kiküszöbölhető a kisebbségi önigazgatással kapcsolatban sokat emlegetett aggodalom a magyarlakta területeken kisebbségben élő, különben a többségi nemzethez tartozók sorsa iránt Ez is olyan tényező, amely hozzájárulhat az egész koncepció elfogadásához és a 'ársnemzeti viszony lét■'.'hozásához Batta István: Erre a kérdésre csak egy kitérővel tudok válaszolni Optimista. idealista, Istenben és az emberi jóindulatban mint „alapállásban" hivő ember vagyok. Ezért is. és józan mérlegelés után is arra a meggyőződésre jutottam, hogy amennyiben az első válaszomban megfogalmazott elvárásnak megfelelne a jogi rendezés, a személyi autonómia sikerrel látná el a számbeli kisebbség, illetve a szórványok védelmét, sőt megteremthetné továbbélésük feltételeit is Kérdés: A memorandum javaslata szerint a régióban beszélt nyelvek közül az lenne az első (hivatalos, közéleti), amelyet a lakosság nagyobbik része beszél. A régió ezt használná a központi állami szervekkel fenntartott kapcsolatokban is. Ugyanakkor a régión belüli hivatalos érintkezésben a többi nyelvet is használni lehetne. A nyelvtörvény mai fojtogató szorításéban nem túlságosan derülátó ez az elképzelés? Komlósy Zsolt: Szerintem nem az elképzelést kell megváltoztatni, hanem a nyelvtörvényt. Nem a napjainkban érvényes nyelvtörvényhez kell igazítani a nyelvhasználat memorandumban szereplő, javasolt formáit, hanem fordítva. A partneri, társnemzeti viszony egyik lényeges feltétele éppen ennek a viszonynak az elérése a nyelvhasználat terén is A mai indulatoktól, előítéletektől, fenyegetettségi érzésektől terhes politikai és társadalmi helyzetben valószínűleg illuzórikusnak tűnik ez az elképzelés. Viszont pozitív példák már léteznek Európában (Svájc, Belgium, Svédország), s ezekhez lehet igazodni. Batta István: Ez javaslat. A javaslat pedig vita tárgyát fogja képezni Ennek ellenére már volt alkalmunk megtapasztalni, mit lehet kivívni akkor, ha elvárásainkat mi magunk cenzúrázzuk, minimalizáljuk Nem szabad szem elől téveszteni, javaslatunk az őshonos lakossági csoportok kölcsönösségi viszonyát (kiegyezését) szándékozik rendezni, illetve megteremteni Az elképzelés sokkal realistább, mint első olvasásra tűnik Kérdés: A memorandum szerint a kisebbségi kérdés új minőségű, etnorégiós megoldása példa értékű lehetne, elősegíthetné a különböző nemzetekhez tartozó népcsoportok egyenrangúságát, partneri viszonyát, és csökkenthetné a többségi nézet félelmét az állam szuverenitásának veszélyeztetettségétől. Elérhető mindez a memorandumban vázolt javaslatok megvalósításával? Komlósy Zsolt: Maga a „végső" állapot, a társnemzeti viszony nem új keletű. Európában léteznek államok, ahol ez az állapot két vagy több nemzet (nemzetrész) között fennáll és történelmileg igazolt. Én inkább a folyamatot, azt a minőségi változást, hogy egy „nemzeti kisebbség“ fogalommal megbélyegzett nemzetrész államalkotó partnerré, társnemzetté válik, értékelném úgy, hogy ez az a példa, amely követésre méltó. A memorandumnak számomra ez a mondanivalója. az ilyen megoldásnak a történelmi megalapozottságát indokolja, főbb szempontjait és alapelveit sorolja fel Batta István: Igen. Köszönjük a válaszokat. Sz.G. O— ellemi infrastruktú-Ofc ránkat sajnos még ma is a régmúltból átvett, beteges ideológiai berögződéssel kezelik. A hisztérikus politikai módszereket, az önző nemzeti elkárhozást az elmúlt politikai rendszer kóros maradványaként vették át a kialakulófélben lévő polgári demokráciánkba. A történelem gátlástalan és primitív félremagyarázása csak növeli az állampolgárok elbizonytalanodását. Ez a nemkívánt állapot nemcsak a gazdasági életre, hanem az ország demokratikus fejlődésére is káros A gazdasági innovációhoz magasabb szintű, de nem racionalista alapú műveltség is szükséges. Most azonban inkább úgy tűnik a szocializmust a nacionalizmus váltót-Simonyialapítvány tafel. Hajói meggondoljuk, ez a torz állapot nem lehet tartós. A demokratizálást fel kell hogy váltsa a gazdasági és kulturális stabilizálódás. Ezért mindent el kell követnünk, minden adott lehetőséget kihasználva biztosítanunk kell a tanító- és tanárképzést. Nem várhatjuk meg a polgári demokrácia hosszú folyamatnak tűnő stabilizálódását, mert így minden bizonnyal időt vesztenénk, és ez visszamaradást eredményezne a szellemi élet egész területén Erkölcstelenség lenne ez a passzív magatartás az elkövetkező generációval szemben A Simonyi-alapítvány nemes gondolata az Alapszabályzat kötöttsége következtében egy hosszan tartó folyamatot eredményez. Az alapítvány kötöttségének időtartamát megkíséreljük a cél érdekében a Cifra- és a Soros-alapítvánnyal, illetve különböző rendezvényekkel és üzleti tevékenységgel megrövidíteni. A rendezvényekbe bekapcsolódhatnak az érdekelt iskolák szülői székei is. Magánvállalkozók, kereskedők gyűjtő, adományozó formában növelhetnék a Simonyi-alapítvány alaptőkéjét Ez a nem kevés pénz az iskola beindításához szükséges, a működtetését az alapítvány, illetve magán- vagy más vállalat nem képes szponzorálni, ez kormányfeladat. Az információs jegyzékek eljuttatása és a kapcsolatfelvétel, valamint a gyors ügyvitel érdekében közöljük az Alapítvány címét: Simonyi-alapítvány, 979 01 Rimavská Sobota PO Box 24. Az (tárgyalási) eredményeket a Szabad Újság hasábjain közzétesszük, hogy az érdekeltek a miheztartás végett követni tudják a fejleményeket. A cikk címe mindig Simonyi-alapítvány lesz. KOVÁCS TIBOR
