Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
J * Jí ő/q «•«MCNE FOtNSHeiPSM»-, Kf0*aAí,.f srsEo”“***" Spéci# í. odúéi. 9 KWí2MK:£ *’ *U~*'*«A w /7 KÖZÉLETI ES GAZDASÁGI NAPILAP KEDD 1993. március 16. I. évfolyam 62. szám Ára 3 korona Michal Kováénak y m Levél Bili Clintontól Michal Kovái köztársasági elnök levelet kapott tegnap Bili Clintontól, az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, amelyeben ez áll: „ Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy gratuláljak elnökké választása alkalmából Az Amerikai Egyesült Államokat hosszú éveken át tartó barátságos viszony ßzte Csehszlovákia népéhez Sok szlovák, aki a múltban az USA-ba emigrált, jelentős mértékben hozzájárult országunk fejlődéséhez Örülünk a barátság fennmaradásának az új önálló Szlovák Köztársaság népével Nagyon fontos feladat vár az Önök országára: a szlovákiai demokratikus intézmények megerősítése és megszilárdítása, a néha már fájdalmas gazdasági reform folytatása és a szlovák nemzet szabadságának biztosítása. Szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen módja közös célunk — a Szlovák Köztársaság biztonsága és jóléte — elérésének Szeretném biztosítani arról hogy továbbra is támogatni fogjuk az említett célok eléréséért kifejtett erőfeszítéseit Az Ön, s az Önökkel szomszédos országok vezetőivel való együttműködéssel el kell érniük Közép- és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának megteremtését és felvirágoztatását amit majd fokozatosan ki kell terjeszteni a világ más országaira is. Örvendek jövőbeni együttműködésének ezen célok eléréséért az elkövetkező években. Tisztelettel: Bill Christopher Clinton" Mam Omen Hew Yorktól a SzékehfSdin Kassán és Magyarbődön a békés együttélés jegyében 1848 decemberében az I. kassai csatában a sebtiben felállított honvédegységek Budamémál szembekerültek gróf Franz Schlick tábornok jól felszerelt és kiképzett császári seregével Az ütközet kimenetele így nem lehetett kétséges. December 11-én Schlick már bevonult Kassára. Az elesett kétszáz honvédet így Kassán nem lehetett eltemetni, a császári tábornok ezt nem engedélyezte. A méltó szertartást Bállá József magyarbődi lelkipásztor vállalta. Két évvel ezelőtt a honvédok sírja fölé faragott fejfa került, és már hagyománnyá vált, hogy a bődiek a kassaiakkal és a környék lakosságával együtt ünnepük március 15-ét Magyarbődön. T osoncon vasárnap a Kármán-na- 1—/pok keretén belül emlékeztek meg a magyar szabadságharc 145. évfordulójáról. Az emlékműsorban fellépett a füleki férfikórus, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium diákkórusa, verseket Patakiné Kemer Edit salgótarjáni tanár mondott. Az .ünnepségen részt vett és beszédet mondott Duray Miklós, az Együttélés elnöke, valamint dr. Vígh Károly történész, a Rákóczi Szövetség alelnöke. A Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében megjelent Kelemen Gertrúd és C. Tóth János. Az ünnepség során nyílt meg a „Nemzeti kisebbségek a Duna-medencében” c. kiállítás, amelynek kísérőszövege eredetileg négy nyelven íródott, Losoncon pedig szlovák nyelvűvel bővült. A kiállítást a forgatókönyv készítői, Deáky Zita és Csorna Zsigmond mutatták be. Füleken a Csemadok városi szervezete és a magyar tannyelvű alapiskola szervezésében emlékeztek meg a 48-as márciusi eseményekről. Az alapiskola udvarán felléptek az óvodások, az iskola tanulói, a Palóc néptánccsoport és a (FARKAS OTTÓ —ki) f Lendva Alkotmányban felsorolt jogok helyi férfikórus. Resutyík István, a nagydaróci alapiskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az emlékműsor után a résztvevők a helyi temetőben megkoszorúzták a negyvennyolcas szabadságharc hőseinek sírját. Rimaszombatban Petőfi Sándor emléktáblájánál tartottak ünnepséget, amelyet a Csemadok városi szervezete, valamint a magyar tannyelvű alapiskolák szerveztek. Szavalatok, énekek hangzottak el, felléptek az alapiskolák tanulói, a gyermekkórus, a cserkészek, valamint a Csemadok helyi szervezetének a tagjai. A résztvevők koszorút helyeztek el Petőfi emléktáblájánál. Az ünnepség a Szózattal zárult. Március 15-én 1848-as megemlékezéseket, és koszorúzást tartottak a rozsnyói Múzeumkert híres szomorúfűzfája alatt árválkodó Kossuthszobomál, a város főterén tavaly felavatott Petőfi-emléktáblánál, valamint a negyvennyolcas honvédek sírjánál Dernőn, Gömörhorkán és Krasznahorkaváralján. Az ünnepség a bődi református templomban kezdődött, ahol az igét Mészáros István tiszáninneni református püspök hirdette. A miskolci lelkész prédikációjának az volt az üzenete, hogy Isten uralkodik és ez szabadító üzenet, az igazság és a jog biztosítéka. A szabadságharc leveretett. De úgy, mint Mohács után, a prédikátorok ekkor is hirdették: ne féljetek, uralkodik az Isten! A kassai Csengettyű kórus fellépése után dr. Erdélyi Géza hanvai lelkész prédikált szlovák nyelven arról, hogy az Az Együttélés és az MKDM járási ügyvivő testületet, a Csemadok Területi Választmánya és alapszervezete, a helyi alapiskola és a Palóc Társaság közös rendezésében Ipolyvarbón emlékeztek meg március 15-éről a nagykürtösi járásiak. Gyertyás felvonulással kezdődött az ünnepség, majd a nemrégen felfedezett 1848—49-es honvéd síremléknél koszorúzási ünnepséggel folytatódott. Ünnepi beszédet Hrubík Béla, az Együttélés járási titkára mondott; Erdélyi János honvédről és a hagyományápolásról Urbán Aladár tanár szólt. Szavalatokat és Kossuth-nótákat hallhattunk, elhangzott a magyar Himnusz is. A honvédok leszármazottam és a rendezőkön kívül a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének titkára, Poczkody Gábor hee tájon lezajlott csaták mindegyike, kezdve a rozgonyival, a szlovákok és magyarok közös históriája. Ezeknek az eseményeknek a feltárása a szaktudósok feladata, viszont a lelkipásztoré az, hogy szóljon az igazságról, amely nem divatokhoz alkalmazkodik, sem a hatalmasokhoz, hanem az elnyomottak és az elnémítottak oldalán áll. Az akkori zászlókon az egyenlőség szava is díszlett. Ez azt jelentette, hogy nincsenek alárendelt népek. Ezután a templom kertjében eltemetett Bállá József sírjának megkoszorúlyezte el a megemlékezés koszorúját. A művelődési házban tartott ünnepi nagygyűlésen először dr. Mag József, a Csemadok TV elnöke méltatta március 15- e jelentőségét, majd Batta István parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta: „A végzet úgy akarta, hogy nemzetrészünk ebben az államban éljen. Megalázó, hogy őseink földjén mi legyünk albérlők. A térségben évszázadok óta él együtt a két nép, itt az idő, hogy hivatalosan is társsá, társbérlőkké, szép magyar szóval: társnemzetté váljanak.” Az első ízben megtartott járási március 15-ei ünnepség fogadással, illetve „A kőszívű ember fiai” című magyar film megtekintésével fejeződött be. URBAN ALADÁR zására került sor, ahol a lelkész antik hősökhöz méltó tettét Pazderák Bertalan, a magyarbődi ünnepségek kezdeményezne méltatta. A temetőben, a kopjafánál a település polgármestere, Cséplő Imre köszöntötte a résztvevőket. A szónok dr. Czine Mihály egyetemi tanár volt, aki március idusát a születés és feltámadás ünnepeként méltatta és hangsúlyozta, olyan ünnep ez, amelyet a magyarság New Yorktól a Székelyföldig együtt ünnepli meg. Egy csata elveszhet — folytatta a budapesti tanár —, de ha életünket egy nagy igazságnak szenteljük, az igaz ügy nem veszhet el. Ez az elmúlt ezredév üzenete. Taba Lajos, a Magyar Köztársaság konzulja rövid beszédében a sírok fölött álló kopjafát a békés együttélés mementójának nevezte, hiszen a szabadságharc honvédéi között számtalan szlovák is vitézül küzdött. A kopjafánál a kegyelet koszorúit a szlovákiai politikai mozgalmak és társadalmi szervezetek, valamint a Páneurópai Unió miskolci szervezetének küldöttsége helyezte el. Ezután az ünnepség a kassai Thália Színházban folytatódott, ahol a Csengettyű lépett fel. őket követték a kassai magyar általános iskola versmondói, valamint Pólós Árpád és Kövesd! Szabó Mária, a színház művészei, akik a forradalom és szabadságharc költészetéből adtak ízelítőt. Az ünnepi műsor második felében dr. Czine Mihály mondott beszédet és a miskolci református püspök beszélt a határokon átívelő szellemi összefogás szükségességéről. Mindkét színhelyen a himnusz eléneklése zárta az ünnepi megemlékezéseket. A kokárdát viselő közönség felszabadultan és megilletődve, de sugárzó arccal tért otthonába. A kassai színházban a nemrég alakult Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság Kassa 1848—49-ben című füzetét vásárolhatták meg az érdeklődők. BALASSA ZOLTÁN Miklósfalu Miklósfalun (Nickeldorf) dr. Gonda László bécsi magyar követségi tanácsossal az élen maroknyi kokárdás magyar csapat tisztelgett Kossuth, Táncsics, Petőfi, Vasvári, Irinyi és társai emléke előtt. A főhajtő megemlékezés során koszorút helyeztek el a Miklósfalu polgárai által kilenc évtizede emelt emlékművön. Móga altábornagy csapatai állomásoztak itt egykor. A piciny burgenlandi község polgármesterével és munkatársaival együtt, de egymásért is énekelték: Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel... Médl Sándor Dobos László a Magyarok Világszövetségének képviseletében vett részt a szlovéniai és horvátországi magyarok márciusi ünnepségein. A szlovéniai Lendván megtartott emlékező összejövetelről szólva elmondta, hogy az ottani magyarok jó érzéssel, békés lélekkel ünnepelhettek, hiszen náluk a háború nem érződik, nem látszik. Ami szembetűnő volt, hogy amit magyarként tesznek, természetesen teszik, minden tiltás és korlátozás nélkül. A lendvai várban megrendezett ünnep-Haraszti Az Eszéktől mintegy 30 kilométerre fekvő Haraszti utolsóként tartja magát a horvát közegbe beékelődött három magyar falu közül. Lakóit néhány hónappal ezelőtt ugyancsak kitelepítették, de időközben sokan visszabátorkodtak. A márciusi ünnepséget a szerb tüzérség által szétlőtt református templomban tartották meg. Döbbenetes élmény volt. A romtemplom romos karzatán két katona állt díszőrséget a kiterített magyar és horvát zászló mellett. A templomban, a faluban és a környéken mindenütt a gyűlölet pusztításának siralmas nyomai éktelenkednek. Az ünneplő gyülekezet gélekben csak a két régi zsoltár szavaiség kétnyelvű volt, igazodva ahhoz a mindennapi kétnyelvűségi gyakorlathoz, amely a Mura vidékén élő magyarságot jellemzi. Ez egyben azt jelenti, hogy a szlovén mellett szabadon használják a magyar nemzeti szimbólumokat is. Itt érdemes megemlíteni, hogy a szlovén alkotmány külön pontokban sorolja fel a magyar kisebbség jogait, köztük például a Magyarországhoz, az anyanemzethez fűződő kapcsolatok fenntartásának és ápolásának jogát. val vigasztalódhatott: Szívemet hozzád emelem..., Tebenned bíztunk... A budapesti református lelkész, Komlós Attila prédikációja, az ENSZ horvátországi felügyeletét képviselő küldött horvát szava, a Horvátországi Magyarok Szövetsége elnökének, Csörgits Józsefnek és a Magyarok Világszövetsége küldöttének, Dobos Lászlónak az ünnepi beszéde egv-egy nagy fohász volt Istenhez és az emberekhez a megbékélésért, a pusztítás és a rettegés elmúlásáért. A fohászt az a kegyetlen valóság parancsolta a szónokok ajkára, hogy a kárpát-medencei magyarságnak most Horvátországban él a legnagyobb veszélynek kitett része, (széjy Polgári társadalmat akartak A márciusi ifjúság ösztönösen, de céltudatosait cselekedett, amikor 145 évvel ezelőtt elindult a Pilvax kávéházitól új történelmet alakító útján. Nem ők, de az utókor döntött úgy, hogy március 15-e lesz az a nap, amelyben tömörül mintegy másfél év dicsősége, hősiessége Pest-Budától Bécsig, Pozsonytól Kassáig, Pákozdtól Nagysalkm keresztül Világo-A háborgó tenger vihara magával ragadta Magyarország népeit és nemzeteit, és annak ellenére, hogy a forradalom csatát vesztett, a polgári társadalom megszületését megannyi ellenség, megannyi sehonnai bitang ember nem tudta megakadályozni. Álljunk meg egy pillanatra, emlékezzünk Március 15-re! Helyezzünk legalább egy szál virágot a szabadságharc Ismert és kevésbé ismert kegyhelyeire. A mai küzdelmes napok sokban emlékeztetnek őseink küzdelmeire, hiszen a polgári társadalom létrehozása máig időszerű feladat maradt. A Magyar Polgári Párt Országos Választmánya Ipolyvarbón először A szerb—horvát arcvonal tőszomszédságában jl Szlovákia gazdaságán csak a beáramló külföldi tó'ke segíthet j Nógrád és Gömör is emlékezett
