Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-12 / 35. szám
1993. február 12. Mezőgazdaság szabad ÚJSÁG 5 A cseh mezőgazdaság helyzete és távlatai Védővámok és ártámogatás • Kisebb mezőgazdasági termőterületen intenzívebb termelés • 4,3 millió hektárra 250 ezer földművelő • Helytállni a világpiacon Januártól határ, vámhivatalok választanak el bennünket Csehországtól, jelezvén, számunkra az már külföld. Az elválás után néhány héttel azonban a kis- és nagykereskedők jóvoltából a vásárló ismét örülhet az olcsóbb cseh tejtermékeknek, a 30-50 fillérrel kevesebbe kerülő, „odaátról“ hozott tojásnak. Sokunk véleményét fogalmazta meg az a cseh kefirt vásárló nyugdíjas, aki kijelentette: „Mondjanak a miniszterek amit akarnak, ha már nem ehetem olcsóbban a szlovákiai élelmiszert, akkor legalább a csehekét ehessem. Mégiscsak közelebb állnak hozzám, mint a hollandok. Én nem vagyok idegengyűlölő, de azt hiszem, a mi földműveseink is tudnának olyan mutatós gyümölcsöt, zöldséget termelni, ha úgy segítenék őket, mint a nyugatiakat segíti a saját kormányuk.“ Nézzük hát „külföldivé tett testvéreinket“, akikkel eddig egy gazdasági vérkeringésre kapcsolva termeltünk! A Cseh Köztársaság azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a legkisebb az egy lakosra eső mezőgazdasági földterület. Az alábbi táblázatokból világosan kiderül, hogy 1946- tól 1991-ig egy lakosra számítva a termőföld 55 árról 42 árra zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy amíg 1946-ban még 4759 ezer hektár volt Csehország mezőgazdasági földterülete, addig 1992-ben már csak 4285 ezer hektár. (A csökkenés tehát 474 ezer hektár). Ez a csökkenés elsősorban a szántóföldet érintette. (1. táblázat.) Az 1980-1992-es évben Csehszlovákia összes mezőgazdasági földterületének 64 százaléka a cseh országrészben volt. A termőföldcsökkenéssel párhuzamosan változott a termelési struktúra is. (2. táblázat.) A mezőgazdasági termelés szerkezeti-szervezési átalakulásának folyamata még tart. Az 1992. év végéig történt változásokat a 3. táblázat szemlélteti. Eddig az időpontig tulajdonképpen figyelemmel kísérhettük a szlovákiai helyzethez hasonló változásokat. 1989 után az árak liberalizációja a cseh mezőgazdasági üzemeket is elbizonytalanította, s a megfelelő törvények, rendelkezések kiadásának elodázása arra kényszerítette az ágazat és az üzemek vezető szakembereit, hogy rövid távra szóló, operatív intézkedésekkel próbálják átmenteni a termelést, a hosszabb távú, koncepciózusabb megoldások keresése helyett. Ma a cseh kormány már magabiztosan meghatározza a mezőgazdaság további fejlesztésének a rövidlejáratú, és a hosszútávú terveit és programját. Legsürgősebbnek, tehát 1993- -1994-ben végrehajtandó feladatának a tulajdonviszonyok rendezését tartja, valamint a termelés struktúrájának átalakítását, s az ehhez szükséges piaci feltételek, piaci környezet kialakítását. A tulajdonviszonyok rendezése alatt a szövetkezetek transzformációját, valamint az állami gazdaságok privatizációját értik. A restitúciót a 20 évre lebontható részletfizetés lehetővé tételével, s a gazdaság számlázott árának egészen 43 százalékra történő csökkenésével kívánják segíteni. Mindezt azért, mert az állami gazdaságokat úgy akarják privatizálni, hogy tulajdonosaik életképesek maradhassanak. A szövetkezetek transzformációját 1993 végéig szeretnék befejezni úgy, hogy az eddigi mezőgazdasági szövetkezetek 80 százaléka a tulajdonosok szövetkezeteként termelhessen, működhessen tovább. Hosszabb távon a cseh kormány számol a mezőgazdaság egyéb, szolgáltató, szociális, természetvédelmi stb. funkciójának kialakításával és megerősítésével. 1992-ben ugyanis közvetlenül a mezőgazdasági termelésből itt is felszabadult, illetve elment 97 ezer ember, 1993-ban további 52 ezer dolgozó válik feleslegessé. Ez összefügg a termelés már említett strukturális átalakításával. A marhahústermelés az idén például további 6 százalékkal csökken. A táblázatokból kitűnik, hogy a Cseh Köztársaság mezőgazdasági földterülete ma már csak 4,3 millió hektár. Ennek hozzávetőlegesen 73 százaléka a szántóföld. Távlatilag tovább csökkentik a szántóterületet, a mezőgazdasági földterületnek csupán 65 százaléka lesz szántóföld. Bizonyos helyi, hegyaljai körzeteket füvesíteni akarnak. Az idei évben 7 millió tonna gabonatermésre számítanak, ebből várhatóan 500 ezer tonna lesz a kenyérgabona túltermelése. A tejtermelés is várhatóan fél milliárd literrel több lesz, mint a csehországi fogyasztás. Állami támogatással azonban nem tej, hanem tejtermékek formájában tervezik a kivitelét, ugyanúgy a hazai fogyasztást meghaladó 500 ezer tonna kenyérgabona kivitelét is. A cukor és a sertéshús termelésében csupán a csehországi fogyasztás szintjén tartását tervezik, ezért is számolnak itt a foglalkoztatottak számának csökkentésével. A kormány - vagyis a mezőgazdasági minisztérium - távlati terveiben 250 ezer ember foglalkoztatása szerepel a mezőgazdasági termelésben. Hogy az átala-1 kult, más szervezési formában működő nagyüzemekben-e vagy magángazdaként - az a körülmények, a megfelelő feltételek kialakításának függvénye is. Josef Lux, a cseh földművelésügyi miniszter határozottan kijelentette, hogy védeni kívánják saját mezőgazdasági termelőiket s piacukat. Ma a mezőgazdasági termékek külföldről történő behozatalára magasabbak a védővámjaik, mint a szomszédos országokban. Ugyanígy a mezőgazdasági termékek kivitelére adott állami ár támogatás is magasabb. Ez azonban csak áthidaló megoldás. 1999-ig az EK piacához való csatlakozásra való tekintettel a védővámokat 36 százalékkal, a mezőgazdasági termékekre nyújtott állami ár támogatást szintén 36 százalékkal csökkentik majd. Úgy vélik, ebben a fokozatosság elve - és a piaci helyzet alakulása - dönt és érvényesül majd. Tisztázatlan még a cseh mezőgazdaságnak mind az Európai Közösséghez, mind az USA-hoz való viszonya. Ezért ezek az előrejelzések sok tekintetben változhatnak, mivel rugalmasan kell reagálniuk a kinti hatásokra, piaci kínálatokra. Egy azonban tény: 1993-ban teljes mértékben védik az említett védővámokkal (a behozatallal szemben) és segítik az állami ártámogatással, hogy a cseh mezőgazdasági termékfelesleg tartani tudja, sőt megteremthesse a maga külföldi piacát. Ami még itt is gondot okoz, a hitelek magas kamatlábai, a pénzintézetek eddigi viszonyulása a mezőgazdasági vállalkozókhoz, az üzemekhez. Ezen mindenképpen változtatni akarnak. De erről majd a legközelebb. Remélhetőleg olvasóink „elnézik“ nekünk, hogy a cseh mezőgazdasággal nem a „külföld“ szintjén, hanem saját mezőgazdaságunkkal párhuzamot vonva kívánunk foglalkozni. (összeállította: h.m.e.) A Cseh Köztársaság mezőgazdasági földterületének ágazati megoszlása 1. TÁBLÁZAT A Cseh Köztársaság mezőgazdasági földalapjának alakulása (Az adatok mindig az év január 1-jei állapotot jelzik) Év Ezer hektárra számított adatok Az egész terület %-ban Index 1946=100 mezg. földt./szántó mezg. töldt./szántó mezg. földt./szántó 1946 4759 3641 60,4 46,2 100,0 100,0 1960 4594 3376 58,2 42,8 96,5 92,7 1980 4393 3306 55,7 41,9 92,3 90,8 Az 1981-85 é\ átlaga 4365 3288 55,3 41,7 91,7 90,3 Az 1986-1990 év átlaga 4314 3251 54,7 41,2 90,6 89,3 1990 4296 3232 54,5 41,0 90,3 88,8 1991 4289 3219 54,4 40,8 90,1 88,4 1992 4285 3185 54,3 40,4 90,0 87,5 2. táblázat A Cseh Köztársaság mezőgazdasági földterületének szerkezeti megoszlása %-ban Növénykultúrák 1980 1992 Mezőgazdasági földterület ebből: 100,0 100,0 szántóföld 75,3 74,3 komló 0,2 0,3 szőlő 0,3 0,4 kertek 3,4 3,7 gyümölcsösök 1,2 1,2 rétek 13,3 14,1 legelők 6,3 6,0 3. TÁBLÁZAT A Cseh Köztársaság mezőgazdasági földterületének megoszlása termelési módok (egységek) szerint Ágazat a mezőgazdasági földterületek hektárban különbség ± ha Index 1980=100 1980 1992 Állami 1 402 324 1 332 530-69 794 95,0 Közületi 82 658 92963 +10305 112,5 Szövetkezeti (a háztájival és az ÁG-kal együtt) 2 691 949 2615551-76398 97,2 Magángazdaságok (a nem mezóg. üzemek földjeivel együtt) 216475 243 526 +27 051 112,5 Cseh Köztársaság 4 393406 4 284 570-108 838 97,5 Fogy a bizakodók tábora, a többség temeti a mezőgazdaságot. Egy biztos, aki ma földműveléssel, növénytermesztéssel-állattenyésztéssel keresi a kenyerét, nincs, s egyhamar nem is lesz vele gondja, hova tegye, mire költse jövedelmét. Legyen az magángazdaság vagy mezőgazdasági üzem, a pénztelenség a jellemzője. A központi válságkezelő intézkedések késnek, illetve erőtlenek, így a jövőt illetően teljes a bizonytalanság. A Felsópatonyi Földműves-szövetkezetben mindezek ellenére 1993-at szeretnék nullszaldós eredménnyel zárni. A rosszabbik esetben, mivel Bemáth Ervin mérnök, üzemgazdász szerint a minimális nyereség elérése sem lehetetlen. Nyitott szövetkezet- Napokon belül hatszáznál több jogosult személynek postázzuk a kimutatást arról, hogy ledolgozott évei, földje és egyéb mezőgazdasági tulajdona alapján milyen értékű vagyoni betétet írtunk a javára. Nyitott szervezet kívánunk lenni, így a kimutatással együtt mindenkit felkérünk, ha bízik szövetkezetünk jövőjében, jelentkezzen tagnak. Aki így dönt, az alapszabályzatunk szerint traszformált vagyonrészéből 30 ezer korona értéket ad át a szövetkezet alaptőkéjébe. Nem titok, a tagbetét a gazdálkodás eredményétől függ, növekszik, illetve csökken, s ha úgy kezdenénk az évet, hogy veszteséggel zárjuk, a jogosult személyek aligha bíznák ránk vagyonukat. Reklámnak is tűnhetnének a szavak, ha nem állnának mögöttük máris konkrét tettek. A földtulajdonos jogosult személyek számára meggyőző, hogy a szövetkezet 1992-re a földadó átvállalása mellett hektáronként megközelítően másfélezer korona haszonbért fizet, a tulajdonos választása szerint készpénzben, termékben, vágóállatban. Az idei és az elkövetkező időszakra is azonos bérleti szerződést kötnek. Egy eladósodott, jövő nélküli szövetkezet ezt nem tehetné meg. Aki Felsőpatonyban lesz tag, az nemcsak a tagbetétje, hanem további transzformált vagyonrésze után is részesedik a nyereségből. A nemtagok A mezőgazdaság már (még) nem üzlet Tánc - borotvaélen vagyonrészét - ha kérik és teljesítik a törvényben megszabott feltételeket - a vagyonkimutatás kézbevételét követő 90 napon belül kiadják. Ha nem kéri az illető személy, akkor vagyonát hét éven belül elszámolásra kerülő kötelezettségként tartják számon. Fogytán a magángazda-jelöltek- Hangsúlyozni szeretném, hogy a vagyon kiadásától nem zárkózunk el, de a jelek szerint ilyen igény aligha lesz. Akik korábban jelezték, hogy regisztrált magángazdaként saját művelésbe veszik földjüket és ehhez vagyonrészüket is kérik, most sorra visszalépnek. Az új biztosítási rendszer, adó- és dotációs politika mellett ugyancsak meggondolja valaki, hogy magángazdálkodó legyen. Az emberek a helyzetnek megfelelően megreformálták terveiket. Személyenként legfeljebb két-három hektárnyi területet vesznek tulajdonba, de nem magángazdaként fogják földjüket művelni, hanem csak kisegítő foglalkozásként. Tegyük hozzá, hogy a szövetkezet segítségével. Ha a gazdálkodó kéri, a szántástól az aratásig, s ezen belül bármelyik mezei munka elvégzésére szerződést köt a szövetkezet. Ez egyféle bevételi forrás. Nem titok, hogy a transzformálódott szövetkezetnek a túléléshez minden koronára szüksége van. A jelen helyzet könnyen válságossá válhat, nem lehet egy minden bajt, gondot megoldó dologra várni, építeni, mert ilyen nincs, nem létezik. A túlélésre berendezkedett szövetkezetekhez hasonlóan a felsöpatonyiak is úgy látják, hogy a mélyponton csak minden, kisebb-nagyobb hatékonyságnövelő eszköz, pénzforrás segítségével juthatnak túl. Ennek része a szolgáltatás, és ennek részeként csökkentették tavalyhoz viszonyítva - a termelés volumenének megtartása mellett - hatvannal, a mai 250-re, a dolgozók számát, és ezért kapott zöldet a szövetkezeten belüli vállalkozás. Aki mer és bérbe vesz egy részleget, termelő központot, eszközt, annak azt a kedvezményt is megadja a szövetkezet, hogy a haszonbér egy részét, mondjuk a felét, két-három éven át transzformált vagyonrészéből „fizesse". Segítik a helyi vállalkozókat Talán másoknak is példa lehet, ahogy a felsópatonyi szövetkezet a helyi magánvállalkozást segíti. Aki beindít egy vállalkozást, annak a szövetkezet bérbe adja, esetleg eladja feleslegessé vált épületeit, nélkülözhető gépeit, berendezéseit.-Bármilyen furcsán hangzik, ezzel saját helyzetünket is javítjuk - mondta az üzemgazdász. - Nem elhanyagolandó, hogy a helyi vállalkozók felszabaduló munkaerőinket foglalkoztatják. Amit megvesznek, bérbe vesznek, az nálunk pillanatnyilag kihasználatlan, nem hoz semmi bevételt. Az sem kis dolog, hogy egy-egy vállalkozás esetenként számunkra is új termelési lehetőséget biztosít. Példaként említette a vetőmag csomagolására és forgalmazására alakult Zelseed helyi vállalkozást. A kertészkedöket már a tavaszi vetéshez milliós tételekben látják el tasakolt vetőmaggal. Korszerű, légmentes csomagolásban, hagyományos és drazsérozott változatban kínálják termékeiket. Ez a szövetkezetnek is jó, hiszen aligha szalasztják el a lehetőséget, hogy a vállalkozás egyik szállítója legyenek, a magtermesztést is termelésük részévé tegyék. Kevés manapság az olyan mezőgazdasági szövetkezet, ahol a hanyatlás, esetleges megszűnés helyett arról adhatnak számot, hogy miként alapozzák meg az új típusú szövetkezetei. Felsőpatonyban sem tagadják, borotvaélen táncolnak, - de - bizonyítják a tények - táncolnak. Azoknak, akik eddig is náluk keresték meg a kenyérnekvalót, munkát adnak, és ebben mindenképpen példát mutatnak. FrR| FFRFNr
