Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-27 / 48. szám
Amerikában elavult / / SZOMBAT 1993. február 27. III. évfolyam 48. szám Ára 3 korona Szlovákiának még új Szlovákiát érdeklik olyan környezetvédelmi technológiák is, amelyek a fejlődés gyors üteme miatt Amerikában már elavultnak számítanak. Ez tűnik ki Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter Amerikából való visszatérése után adott nyilatkozatából. A miniszter hivatalos látogatása során találkozott A1 Gore amerikai alelnökkel és az amerikai kongresszus több képviselőjével, akikkel többek közt a szlovák iparban hasznosítható ökológus technológiák behozataláról is tárgyalt. Az alelnökkel és a többi részt vevő ország környezetvédelmi szakembereivel Zlocha megegyezett egy alapítvány létrehozásáról, melynek tőkéjéből finanszírozhatnák az olyan globális és világméretű problémákat, mint például az ózonréteg és az esőerdők védelme. Zlocha miniszter részt vett továbbá egy a washingtoni székhelyű Demokráciáért Centrum és a Howard Gilman Alapítványa által Floridában rendezett konferencián, melyen a részt vevő 21 ország képviselői a közép—kelet-európai országokban kialakult súlyos környezetvédelmi problémák megoldásáról folytattak megbeszéléseket. A küldöttek megegyeztek közös információs centrumok létrehozásában, melyek elősegíthetik a kölcsönös tájékoztatást a környezetvédelemmel összefüggő információkról, technológiákról, törvényekről és módszerekről. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke szerint: Meghatározó tanácskozás kezdődik Egy párt vagy egy politikai mozgalom életében a kongresszus mindig mérföldkőnek számít. Az Együttélés mai és holnapi komáromi kongresszusa tisztújító és egyben új programot megfogalmazó lesz. Alapvető változásnak kell beállnia a mozgalom életében, hiszen az Együttélés csehországi része teljes egészében önállósult „Egy olyan úton indul el a mozgalom, amelynek várhatóan több mérföldköve is lesz” — nyilatkozta a minap Duray Miklós, a mozgalom elnöke. Megvitatnak egy nagyon fontos kérdést, mégpedig az autonó□ Elnök úr, úgy gondolja, hogy sorsdöntő lesz az Együttélés Politikai Mozgalom szempontjából a ma kezdődő országos kongresszus? — Nem szeretem az olyan kifejezéseket, amelyek eleve vagy pozitívvá, vagy negatívvá teszik a helyzetet. Nem sorsdöntő lesz ez a tanácskozás, hanem alapvetően meghatározó. Ennek sok oka van. Az egyik, hogy megszűnt Csehszlovákia, ezért át kell alakítani az Együttélést. Az a nemzetköziség, amely eddig az Együttélésben megvolt, csökkenni fog. A lengyelek teljesen önállósulnak. A másik fordulat a fennálló politikai helyzetből adódik, az önálló Szlovákia tényéből. Azt az ellenzéki magatartást, amelyet eddig tanúsított a mozgalom, át kell alakítani. Nem az ellenzéki harcmodor megváltoztatásáról van elsősorban szó, hanem arról, hogy egy olyan kis országon belül, amilyen Szlovákia, egy mia és a területi önkormányzat koncepciójának a kérdését. Ezek elfogadása után pedig egy olyan program is kidolgozható lesz, amely az itt élő magyarokat és más nemzeti közösségeket minden tekintetben egyenrangúsítja a szlováksággal. Abban is reménykednek, hogy a kongresszus után el lehet indulni azon az úton, amelyen társnemzeti viszony alakulhat ki a szlovákok és a többi nemzeti kisebbség között. A ma kezdődő kongresszus előtt adta Duray Miklós az alábbi interjút munkatársunknak. támogatására, akkor helyesen tettük. De ha most az egészet vesszük, s a 130 millióra úgy tekintünk, mint részletkérdésre, akkor a jövőben nem szabad megszavaznunk az ilyen költségvetési tervet. Ez a költségvetési terv össze fog omlani; a megszavazásakor is tudtuk, mert a kiegyensúlyozottsága nem volt reális, ma pedig már több tízmilliárdos a hiány. Szlovákiai ellenzékként ilyen széles spektrumban kell szemlélnünk a politikát, nem részletekben. Ezt próbáljuk kifejezni majd programunkban, a kongresszuson megvitatandó dokumentumainkban. Ezek a jóváhagyás után kötelező érvényűek lesznek politikánkban. □ Ennek a fajta „kötelező érvényű” politizálásnak megfelelően alakítja majd ki a kongresszus a mozgalom programja mellett a mozgalom struktúráját is? (Folytatás a 2. oldalon) olyan ellenzéki párt, mint az Együttélés másként kell, hogy politizáljon, mint ahogyan Csehszlovákián belül politizált. Akár tetszik, akár nem, most nagyobb felelősség hárul ránk az egész ország állapotáért. Jelenleg ugyanis van egy olyan hatalom, amely kormányzásra nem képes, csak uralkodásra, ugyanakkor nincs számottevő politikai ellenzék a szlovákság körében, tehát minden parlamenti ellenzéki vállán személy szerint sokkal nagyobb felelősség nyugszik, mint eddig. Ezt a felelősséget ki kell fejeznie az Együttélés politizálásának. Sokrétűbb felelősséget kell vállalnunk választópolgáraink, de az ország összes állampolgára irányában. Mélyebben, szélesebb körben kell hozzászólnunk az ország problémáihoz. Amíg például a múlt évben ugyan elmondtuk, miért nem jó a költségvetési terv, de megszavaztuk, mert 130 millió koronát kilátásba helyezett a nem szlovák kultúra Folytatódó irányzatok: Hátrányos megkülönböztetés Dusán Slobodník kulturális miniszter és a minisztériumi szekciók vezetőinek csütörtöki sajtótájékoztatója nekünk, szlovákiai magyaroknak nem szerzett örömet. A tárca idei, 2,6 milliárdos költségvetéséből a nemzeti kisebbségek már nem 140 (mint tavaly), hanem csak 130 milliót kapnak. Ha ezt az összeget elosztjuk a kisebbségek létszámával, körülbelül 176 korona jut belőle a kisebbségi etnikumok egy tagjára. Ha a költségvetés 2,6 milliárdjából levonjuk a 130 milliót, és a fennmaradó összeget elosztjuk a szlovákok számával, az egy főre jutó pénz 547 korona, vagyis 371 koronával több, mint a nemzeti kisebbségek egy tagjára. A különbség még akkor is túlságosan nagy, ha igazat adunk azoknak, akik szerint a nemzeti kisebbségek bizonyos mértékig (talán 10-15 százalékban) a szlovák nemzeti kultúra élvezői is. Az eltérés ebben az esetben is legalább 315 korona fejenként a többségi nemzet kultúrája javára. A minden szentnek maga felé hajlik a keze népi bölcsesség jegyében ezt a többségi-kisebbségi aránytalanságot valahogy talán még értenénk is, ha a többségi akarat önzése nem párosulna leplezetlen kivételezéssel, illetve részrehajlással. A kevéske 130 millióból a magyar kulturális szervezet, a Csemadok részesedése 10 millió, míg a Ruszinok és Ukránok Szövetségéé 3 millió, a Ruszin Újjászületéséé pedig 2,5 millió. ^_______________________________________(Folytatás a 2. oldalon) ^ A Pesti Hírlap az együttélés lehetőségeiről Dunai konföderáció? A Pesti Hírlap ezzel a meglepő címmel számol oe arról, hogy Molnár Gusztáv filozófus, politológus hogyan tálja a dunai népek együttműködésének lehetőségét. Ét-e még a kossuthi gondolat? Molnár Gusztáv szerint az akkori elképzeléseket a mai körülményekhez kell igazítani, vagyis a Duna menti népek konföderációját kivitelezhetőnek tartja, de csak mini az Európai Közösség egyik tömbjét, egy tengyelországot, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniái tömörítő alakulatot. Kelet- és Közép-Európa vonzó lehet a Balkánon éks népek számára is. Igaz, hogy Ausztria újabban Németországra figyel, de a Duna-konföderáció elsősorban európai úgy lenne. A-1. Tőkés László Magyarországon Tegnap délelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőségét fogadta a parlamentben Magyarország mind a három közjogi méltósága. Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György a parlament elnöke és Antall József miniszterelnök. A Szabad Újság budapesti tudósítójának Tőkés László református püspök és Markó Béla szerkesztő, költő, az RMDSZ elnöke adott rövid interjút. • Püspök úr, Ön Erdély egyházi vezetői nevében, valamint az egyházak nevében is köszöntötte a miniszterelnök urat Gondolom, ez nem volt véletlen. — Erdélyben tradíció, hogy a polgári társadalom azonos az egyházi társadalommal. Ez történelmi örökség, mint ahogy az is, hogy mi, erdélyi magyarok benne érezzük magunkat abba a határokat átívelő közösségi vérkeringésben, amely az egész magyar nemzetet jelenti. Ezért lehetséges egyházi köszöntéssel érkeznem a miniszterelnök úrhoz, aki kijelentette, hogy 15 millió magyarért érez alkotmányos felelősséget. A mi nemzetünkért. fogalmaztam, hogy az adminisztrációs váltás jó alkalom a szemléletváltásra. Úgy tűnik nekem, hogy többen osztják nézetem. Ez kényszerítő feladat akár demokrata, akár republikánus elnök van Amerikában. Éreztem néhány beszélgetőtársamnál, hogy agBukarestben éles támadások várják majd Önt? — Hogy egy viccet idézzek, mindegy, hogy fejünkön van-e a kalap vagy nincs. Elképzelhető, hogy egy fiókban már elindulásunkkor kész volt a vád ellenünk. Mi ennek ellenére nem taktikázhatunk, az állanban élő magyar közösség önálló, egész, de a magyar nemzet szerves része is. Közösségi élete, beleértve a politikai életet is, teljes és akadálytalan kapcsolatokra épül a magyar nemzet többi részével. Éljenek ezek bárhol, akár az anyaországban is. Ezen az alapon tár„Következetesen védelmezzük érdekeinket.. • Ön most érkezett meg az Egyesült Államokból. Az új politikai vezetés most találkozott Önnel először. Milyenek a benyomásai? — Amerikában még kialakulatlan és cseppfolyós a helyzet. Egy teljes napot töltöttem a State Departmentben, a külügyminisztériumban, ahol még a tisztségek és a feladatok sincsenek elosztva. Egy újfajta szemléletmód kialakulása mégis érződik. Magam is úgy gódnak a demokrata kormányzás miatt. Egy azonban tény, tarthatatlan az az amerikai politika, amelyik csak reagál a keleteurópai eseményekre, csak beszél az emberi jogokról. De mindig csak utólag reagál a gondokra. Kelet-Európa és a térség nem lehet közömbös az Államok számára. • Önt fogadta a magyar miniszterelnök, nyilvánvalóan politikáról beszélgettek. Nem lehetséges, hogy dóságot keressük. Akkor is, ha a siker nem mutatkozik azonnal. Egy politika egyébként is jő lehet, ha nem kacsingat a rövid távú sikerekre. Mi következetesen igyekszünk az erdélyi magyarság és a romániai demokrácia érdekeit védelmezni • Markó Béla az RMDSZ elnökeként milyen benyomásokkal jött ki a miniszterelnök úrtól? — Elsősorban a kapcsolatokról volt szó. A Romániágyaltunk a miniszterelnök úrral. Az RMDSZ egyébként sem csak egy szűkebb politikai szervezet, semmiképpen nem folytathat kizárólag pártszerű tevékenységet, hanem át kívánja fogni a romániai magyarság minden fontos csoportját, tevékenységét. Az önkormányzat a művelődésügy, a tanügy, a gazdaság és a szociális kérdések területén. A civil társadalom kezdeményezéseiről nem is beszélve. • Elnök úr, hogyan reagálnak arra, hogy az RMDSZ Gyergyóban megalakította saját parlamentjét Hogyan fogadják ezt az Önök tárgyalópartnerei? — Mindenütt másképp. Magyarországon természetesen szimpátiával. Ez a testület elsősorban 99 döntéshozó és rendkís vül éles részvételű közösség, 134 tagot számlál, és szinte minden politikai szintet képvisel, amelyet az erdélyi magyar társadalomban megtalálhatunk. Ez szervezi a magyarság életét, talán ezért is nevezhető parlamentnek. Tegnapelőtt fogadott Iliescu elnök, ebből is látszik, hogy tetszik, nem tetszik, partnernek kell lennünk a politikai életben. Egyébként ezekről a kérdésekről szombat délelőtt sajtótájékoztatót tartunk Budapesten. ANTALL ISTVÁN
