Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-26 / 47. szám
6 Szabad ÚJSÁG Mozaik J 1993. február 26. Az olvasó kérdez — a jogász válaszol j K. Z. olvasónk kérdezi: Egy korlátolt felelősségű társaság tagja vagyok. A taggyűlés úgy döntött, hogy az elmúlt évi nyereséget nem osztja szét a társaság tagjai között, hanem azt teljes egészében beruházásra fordítja. Szeretnék kilépni a társaságból. Van-e jogom az elmúlt évi nyereség rám eső részére? Noha a levélben egy kérdést tesz fel, a válaszomat három részre osztom. 1. A korlátolt felelősségű társaság tagja a társaságból nem léphet ki. Amennyiben nem kíván a társaság tagja maradni, úgy két dolgot tehet: vagy másra ruházza át az üzletrészét, vagy a tagsági viszonya megszüntetése iránt keresetet indít. Az üzletrésze átruházásánál be kell tartani a társasági szerződés és a Kereskedelmi Törvénykönyv rendelkezéseit. Az üzletrész eladásánál a vételárban az eladó (ÖN) és a vevő szabadon állapodhatnak meg. Vevő lehet a társaság tagja vagy kívülálló személy. Az üzletrész átruházásáról szóló szerződést írásban kell megkötni, a rajta levő aláírásokat hitelesíttetni kell és tartalmaznia kell az üzletrészt megszerző személy kifejezett nyilatkozatát, mely szerint csatlakozik a társasági szerződéshez, illetve, ha van, a társaság alapszabályzatához. A korlátolt felelősségű társaság tagja kérheti a bíróságtól a tagsági viszonya megszüntetését, ha annak fenntartása méltányos okból nem várható el tőle. Ezek az okok sokfélék lehetnek (pl. tartós betegség, szorult anyagi helyzet, a tagságból eredő jogoknak a többi tag által történő megsértése), de minden a bíróság mérlegelésén múlik - még nincs kialakult bírói gyakorlat. „Save the blue Pantibe“ A megbékélés útja Bős ügyében Az idei tavasz a halál hírnöke lehet! Amikor megindul a tavaszi nedvkeringés, azzal egyidőben megindulhat a haldoklás folyamata is a Kisalföldön. Míg a múltban a Duna vize táplálta e térség talajvizét, ma már a szigetelt üzemcsatornábó! alig jut víz a talajba. így több métert esett a talajvíz, és ezért nem érik el azt a gyökerek. Ennek a tragédiának az elkerülésére, s a Szlovákiával való megbékélés érdekében kidolgoztunk egy tervet. Mielőtt a tervet részletezném, megjegyzem, hogy az Egyesült Államok környezetvédői megkérték Albert Gore alelnök urat, a Szenátus elnökét, tegye lehetővé, hogy egy szenátusi kihallgatás keretében tájékoztathassam erről a tervről. Szeretném ismertetni Hágában, Brüsszelben és Pozsonyban is elképzelésünket, a tárgyalásokban illetékes személyek előtt. Amennyiben Ön, kedves olvasóm, helyesli tervünket, kérem, még ma írjon a következő címekre, jelezve, hogy támogatja azt: THE HONORABLE AL GORE, VICE-PRESIDENT OF THE UNITED STATES, OLD EXECUTIVE OFFICE BUILDING, WASHINGTON, D. G. 20501. USA. THE HONORABLE JACQUES DELORS, PRESIDENT, 200 RUE DE LA LÓI, B-1049 BRUXELLES, BELGIUM. Nem fontos, hogy milyen nyelven ír, az sem fontos, hogy milyen országból, az a fontos, hogy írjon, s hogy a levelezőlapon, a levélen, amelyet a fenti címekre elküld, szerepeljen a „Save the blue Danube“ mondat. Ha Ön is rászánja az időt és a bélyeget, akkor a levelek százaival, ezreivel, az Ön levelével is, sikerül majd felhívni a világ figyelmét a Dunát fenyegető veszélyre, s megmenekül a Kisalföld. 2. Annak a személynek, akinek a tagsága korlátolt felelősségű társaságban bírósági ítélet vagy kizárás alapján szűnt meg, igénye van a társaság tiszta vagyonából ún. „kiegyenlítő vagyonrészre“, ami nem azonos sem az üzletrésszel, sem az éves nyereségből történő részesedéssel. A kiegyenlítő vagyonrész megállapításánál annak az évnek a zárómérlegéből kell kiindulni, amelyben a tagsági viszony megszűnt. A kiegyenlítő vagyonrész mértékét, amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik másként, a tagok betéteinek aránya határozza meg. Ha a társasági szerződés nem rendelkezik másként, a kiegyenlítő vagyonrészt pénzben kell kiadni az éves zárómérleg jóváhagysását követő három hónapon belül. 3. Az éves nyereség felhasználásáról és felosztásáról a taggyűlés dönt. A levelében leírt esetben Önnek nincs joga az elmúlt év nyereségéből történő részesedésre. Z. Z. jeligére kérdezi egyik pozsonyi olvasónk: 1992 szeptemberében kértem az illetékes hivataltól iparlevél kiadását. A hivatal mind a mai napig nem döntött. Megtagadhatom-e az iparlevél átvételét? Bármikor kérheti az eljárás megszüntetését. Ha már a hivatal kiadta az iparlevelet, indítványozhatja az ipargyakorlási jog megszüntetését. Gondolja meg, mert az iparlevél csak feljogosít ipargyakorlásra, de arra nem kötelez! Dr. LENGYEL LÁSZLÓ kereskedelmi jogtanácsos Filmvilág 3 Schwarzenegger nem diktátor „Visszajövök!“ A Terminátor megtartotta szavát: neve újra megjelent a filmvásznon, de most mint rendezőé. Egy connecticuti család életéről szóló filmje romantikus vígjáték. Arnold Schwarzenegger művétől a németországi film- és videokölcsönzők először idegenkedtek, nem hittek a Terminátor kamera mögötti munkájában. Végül is megtört a jég, s egy merész kereskedő, Bernd Gaumer (a Német Video Ring cég munkatársa) a Karácsony Connecticutbent bevitte Németországba. A Videoplay munkatársa a következőket kérdezte Arnoldtól: • Miért ült át a rendezői székbe?- Színészként mindig az volt az érzésem, hogy csak a saját szerepjátszásomat befolyásolhatom. Most viszont egy egész film: a színészek,a kosztümök, a kamera az én kezemben volt. • Hasznosította-e közben színészi tapasztalatait?- Ha magad is színész vagy, rendezőként könnyebben kerülsz közel a színészekhez, jobban meg tudod érteni őket. • Miért éppen egy romantikus vígjátékot választott?- Én természetemnél fogva vidám ember vagyok, tehát érdekelt a téma. • Miért nyerte meg a tetszését éppen a Karácsony Connecticutban forgatókönyve?- Mert humoros, szórakoztató és pozitív. No meg a feleségem is OK-t mondott. • Hogyan jellemezné rendezői stílusát?- Demokratikus rendező vagyok, nem diktátor. Mindenki beleszólhat a döntéseimbe. (v-ivi) A terv Kidolgozásában felhasználtam olyan intézmények, mint a Magyar Tudományos Akadémia, az Európa Parlament, több környezetvédő szervezet és a következő kiváló szakemberek véleményeit, ötleteit: Juraj Hol-és természeti értékeit védené meg, nemcsak Szlovákia áramtermelési és hajózási igényeit elégítené ki, de egyben munkalehetőséget s így gazdasági fellendülést is hozna a térségben. Nézzük először a hajózást és az áramtermelést! Egyetértünk ugyan azokkal, akik elítélik a folyóknak a hajózási igényei '■^Dunacsuny^l Ausznu\^.-~'SZLOVÁKIA A-A Metszet A „C” variánsként számontartott jelenlegi állapot Ásványtáré Úgy gondoljuk, hogy mivel alacsony vízállás idején a bősi erőmű nem termelne áramot, és mivel Szlovákia számára fontos szempont az áramtermelés, ezért Magyarország megtehetné azt a gesztust, hogy a magas vízállás idején termelt áramot 100 százalékban átengedné Szlovákiának. így Szlovákia nagyjából ugyanannyi áramot kapna, mint amennyi a részesedése lett volna az eredeti terv alapján. Annak érdekében, hogy villamosáram azért Magyarországnak is jusson, s így legyen mivel törleszteni a Nagymaros miatt Ausztriával szemben fennálló tartozást, turbinák beszerelését javasoljuk Dunakilitinél. A terv fontos része, az ezer év óta szimbiózisban élő két nép megbékélésén kívül az is, hogy a térségben kialakítandó természetvédelmi park létrehozásával is számol. Ez a magyar, osztrák és szlovák területeket magába foglaló park nemcsak megőrizné a jelenlegi állapotokat, hanem visszaállítaná azt a csodálatos természeti gazdagságot is, amely ezt a térséget, a Pannon tenger néhai deltáját, a századfordulón jellemezte. Mivel ez az utolsó jégkorszak óta fennmaradt árterület ugyanúgy az egész emberiség kincse, mint a brazil őserdők, szenátusi kihallgatásom esetén javasolnám, hogy a helyreállítási költségeket a Világbank biztosítsa kölcsön-J*; cík szlovák akadémikus, Molnár István magyar vízmérnök, Tóth János magyar akadémikus és Jozef Vavrousek volt csehszlovák környezetvédelmi miniszter. Ennek a tervnek három erőssége van: 1) pár hét alatt kivitelezhető, 2) kielégíti Szlovákia hajózási és áramtermelési igényeit, 3) biztosítja a térségben a tiszta ivóvizet, s a természeti károk felszámolását. A kivitelezés első lépése a Dunacsún (Öunovo) feletti gátszakasz átvágása, s így a Duna visszaterelése eredeti medrébe. Mivel az átvágott gátszakasz a dunacsúni objektumtól, s így a beton építményektől északra esik, az átvágás minden robbantás nélkül, egyszerű földmunkával megoldható. A Dunának az anyamederbe való visszaterelése után a C-variáns üzemcsatorna gátjainak meghosszabbítása szükségtelenné válna. E gátak anyagából történne a Dunacsún és Dunakiliti közötti Duna-szakasz gátjainak beszűkítése, hogy így Dunakiliti felett szennyeződést okozó tározó tó ne keletkezhessen. A fenti megoldás révén Szlovákia, ha úgy kívánja, kialakíthat egy Pozsony alatti kikötőt, míg Magyarország védve lesz a szennyezett víz duzzasztásának következményeitől. A dunakiliti műtárgy az eredeti tervek szerint működne, de persze tározó tó nélkül. Alacsony vízállás esetén (1200 m3/másodperc alatt) az üzemcsatorna mint állóvizű hajózási oldalcsatorna működne, és a vízmennyiség 95 százaléka az anyamederben maradna, biztosítva az élővilág és a mezőgazdaság igényeit. Magas vízállás esetén, az 1200 m3/másodperc feletti vízmennyiséget az üzemvízcsatornába vezetnék, s áramot termelnének azzal. Ez a megoldás nemcsak a térség ivóvízkincsét, mezőgazdaságát f) //, 'jTL ,,SZLOVÁKIA ' ^l^unacsuny^1 AUSZTRIÁD' A jelzett gátszakasz átvágása, s a Duna visszatérítése eredeti medrébe egy hónap alatt megoldható Ál ló vizű hajózási oldalcsatorna, ha az összvízmennyiség 1200 m\j alatt van. Magas vízállás esetén a csatorna kapja az 1200 m3/s feletti vizei s abból áramot termel A Duna eredeti medrében marad az összvízmennyiség 95%-a, ha az 1200 nr/m ásod perc alatt van. Lipták Béla terve, melynek az Egyesült Államok Szenátusa előtti ismertetése érdekében mozgalmat indítottak az amerikai környezetvédők. Ásványtáré szerinti átalakítását, s mi is azt szeretnénk, ha az emberiség a folyók természetes adottságainak megfelelő hajókat alkalmazna, e kérdésben mégis helyesnek tartjuk az olyan megoldást, amely, miközben megvédi a természetet, kielégítené a többi Duna menti ország hajózási igényeit is. A fent vázolt terv ilyen, mivel egész évben biztosítja a zavartalan hajózást. A villamosáram termelésében is igazságos megoldást javasol a terv. elengedés formájában. Amennyiben a megegyezés megszületik, s a három érintett állam együtt kérelmezheti a természetvédelmi park helyreállítási költségeit, így a kérelem valószínű, hogy meghallgatásra talál. Ha ezt elérjük, akkor nemcsak a kócsag és a kanalas gém, a hermelin és a tűzliliom tér majd vissza a kisalföldi ligeterdőkbe, hanem új munkahelyek jönnek létre, elvégre a helyreállításhoz óriási földmunkákra lesz szükség. íÍaÁ izőgazdas 'n Kedves Olvasó! A fenti terv megvalósításának első lépése az, hogy Ön írjon a megadott címekre. Ez a mi Dunánk, megvédése a mi dolgunk. Az idő ugyan rövid, de azért van esélyünk. Van esélyünk azért is, mert a 21. század legnagyobb kincse nem az olaj, hanem a víz lesz, és azért is, mert az Egyesült Államok új alelnöke elkötelezett környezetvédő, de leginkább talán azért, mert az életben csak azt veszíti el az ember, amit maga felad, s mi a Dunát nem adjuk fel, nem adhatjuk fel! LIPTÁK BÉLA professzor y íj. Vta MM? / ír r / ÓUL ■M
